Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-22 / 94. szám

SOMOGYI HÍRLAP Területfejlesztés 1998. április 22., szerda Somogy megye területfejlesztési koncepciója SOMOGY MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1096 (Folytatás a III. oldalról)- Átképzés és alapozó kép­zés. Szakmaváltásra kénysze­rülő fizikai és szellemi foglal­kozásúak átképzése, vala­mint az alacsony iskolázott- ságú tartós munkanélküliek speciális előkészítése. c) Munkanélküliség és szo­ciális, etnikai feszültségek csökkentése Célnak kell kitűzni a tartós munkanélküliség mérséklé­sét, az etnikai feszültségek csökkentését a rendelkezésre álló eszközök felhasználásá­val. Közhasznú munka szerve­zése a tartós munkanélküliek munkavégző képesésgének fenntartására, a Megyei Fej­lesztési Program prioritásai szerint támogatott munkahe­lyek létesítése hátrányos helyzetű fiatalok részére. d) Az egészségügyi és szo­ciális ellátás korszerűsítése A járóbeteg ellátás fejlesz­tésével, az otthoni ápolás rendszerének támogatásával, a kórházi, illetve szociális el­látás intézményeinek profil­változtatásával, a hiányzó, új gondozási formák intézmé­nyeinek létesítésével javítani kell az egészségügyi, szociá­lis ellátás színvonalát. e) A kulturális, sport és egyéb közösségi tevékenység fejlesztése Feladat az intézmény fenn­tartás, működtetés feltételeit javító racionalizálás, szerve­zeti integráció mellett az in­tézményfenntartás költségve­tési eszközökön kívüli lehet­séges forrásfedezetének feltá­rása, a működés meglévő tár­gyi feltételeinek állagmegó­vása, fejlesztése. A közműve­lődési intézmények értékköz­vetítő, tanácsadó, szolgáltató funkciójának megőrzése. A közösségfejlesztést szolgáló társadalmi szervezetek létre­jöttének, működésének támo­gatása, tevékenységük koor­dinálása. A megye sport egye­sületek, diáksport körök mű­ködőképességének megőr­zése, a sport társadalmi hátte­rét jelentő kapcsolatok kiszé­lesítése. D/ Idegenforgalom fejlesz­tése a) Idegenforgalom fejlesztési program kidolgozása A megye és a kistérségek elkészült idegenforgalmi koncepciója alapján meg kell határozni az idegenforgalom rövid és középtávú teendőit, a beavatkozás területeit. Összhangban a kiemelt üdü­lőkörzetek fejlesztési kon­cepciójával, programjával. b) Turisztikai termékkíná­lat fejlesztése Cél, az idegenforgalmi vonzerők, az idegenforgalmi alapszolgáltatások, valamint a programkínálat összehan­golt fejlesztésével komplex turisztikai termékek kialakí­tása. c) Turisztikai marketing fejlesztése A Turisztikai marketing te­vékenység elemzése alapján meg kell határozni, hogy a piacteremtés és befolyásolás érdekében milyen teendők vannak a marketing tevé­kenység fejlesztése terén. d) Idegenforgalmi képzés Biztosítani kell idegenfor­galmi szolgáltatást végző szakemberek, idegenforgalmi marketing szakemberek kép­zését. E/ Mezőgazdasági terme­lés és termékfeldolgozás fejlesztése a) A mezőgazdasági termelés struktúrájának korszerűsítése A komperatív előnyökkel rendelkező tevékenységek preferálása, feldolgozói kapa­citások bővítésének, illetve korszerűsítésének támoga­tása a cél. b) A termékfeldolgozás tel­jes vertikumának megterem­tése Fel kell tárni a mezőgazda- sági termeléshez kapcsolódó megyei termékfeldolgozás lehetőségeit, amelyek nem­csak a mezőgazdasági terme­lés, hanem a feldolgozás és a kereskedés hasznát is a me­gyében tartják (élelmiszer­ipar, faipar, bútoripar, papír­ipar, gyógynövénytermesz­tés, feldolgozás stb.). c) Marketing tanulmányok a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar számára A megye mezőgazdasági vállalkozóinak segítséget kell nyújtani a jól értékesíthető termékek meghatározásában és sikeres értékesítésében. F/ A természeti, táji érté­kek védelme, a környezeti terhelés mérséklése Az alapprogram a megye ki­emelkedő fejlesztési potenci­álját képező természeti érté­keinek megóvását szolgálja, különös tekintettel a Balaton, a Duna-Dráva Nemzeti Park védelmére, az erdőterületek, a vízbázis védelmére, a hul­ladék elhelyezés, kezelés kérdésére. a) Környezetvédelmi prog­ram kidolgozása A környezetvédelmi tör­vény értelmében minél előbb el kell készíteni a települések, majd a megye környezetvé­delmi programját, amelyek­ben meg kell alapozni a ked­vezőtlen környezeti jelensé­gek kiküszöbölésének szer­vezet, szakmai és anyagi hát­terét. b) Környezetvédelmi fej­lesztések támogatása A regionális jellegű, több település összefogásával megvalósuló fejlesztések tá­mogatása, segítség nyújtás a pályázati lehetőségekről szóló információk eljuttatá­sával. A hulladék elhelyezés, ke­zelés regionális jellegű fej­lesztésének támogatása a ki­dolgozandó megyei koncep­ció alapján. c) A szennyvízgyűjtő-keze­lés megyei programja Megvalósíthatósági tanul­mány készítése a szennyvíz­gyűjtés-kezelés EU direktívák figyelembe vételével történő megoldására. d) Részvétel a kormányzati szintű környezeti programok megvalósításában Balaton-program Duna-Dráva Nemzeti Park program. G/ Multi- és interregionális integráció mozgástereinek kiszélesítése, megye-szer­vezés a) Határmenti térségi együttműködés elősegítése Közös fejlesztési progra­mok kialakítása, a programok és részkoncepciók egyezte­tése, a kölcsönösen kiaknáz­ható előnyökre épülő, és az ezeket is integráló közös megvalósítási tanulmányok elkészítése. b) Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése A megye nemzetközi meg­ismertetése, nemzetközi ta­pasztalatok szervezése, gaz­dasági diplomácia kialakí­tása. Alpok-Adria együttműkö­dés, Duna menti térségek együttműködése, flamand, Loire menti térségekkel való együttműködés stb. c) fizz EU csatlakozásra tör­ténő megyei fölkészülés Cél, a megye kedvező po­zíciójának megteremtése az EU csatlakozás esetén. Kap­csolatok kiépítése, a csatla­kozási tárgyalások előkészí­tésében résztvevő hazai, eset­leg brüsszeli szakértő bevo­nása a jelenlegi, illetve vár­ható uniós politika megisme­rése, kedvező pozíciók elnye­rése érdekében. Egy esetleges eurorégió kialakításának elő­készítése, a megvalósítás minden szükséges feltételé­nek átgondolásával együtt. d) Régióépítés, együttmű­ködés fejlesztése A szomszédos megyékkel kialakult kapcsolatok erősí­tése, a régió érdekeinek kü­lönböző szintű képviselete, a nemzetközi források koordi­nált igénylése és kihaszná­lása. e) A fejlesztés koordináló intézményeinek kialakítása A megyei önkormányzat, a területfejlesztési tanács, a kamarák, valamint a Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány alakítsa ki együttműködésé­nek alapelveit, a munkameg­osztást és az alkalmas mun­kamódszereket, figyelembe véve, hogy valamennyi szer­vezet eltérő jellegű, felépí­tésű, más-más eszköztárral rendelkezik. f) A megyei területrende­zési terv elkészítése A megyei szintű rendezési terv tartalmazni fogja a sza­bályozás alapelveit, s egyben a területfelhasználás feltéte­leit minden szereplő számára egyértelműsíti. Eligazítást nyújt az infrastruktúra háló­zatok fejlesztéséhez szüksé­ges térségi rendezési tervek számára. g) A térségmarketing fej­lesztése, és a megyetudat erő­sítése A megye kedvező adottsá­gait, fejlesztési lehetőségeit tudatos piaci munkával lehet a külvilág számára még von­zóbbá tenni. Egy egységes ar­culat, megjelenés mellett a megye értékeinek, adottsága­inak széles körű terjesztése a lakosság körében is kívána­tos, hiszen a megyetudat, mint potenciális fejlesztési forrás vehető figyelembe. Cél a megye fejleszthető adottságainak, lehetőségei­nek bemutatása, különféle in­formációközvetítő eszközök segítségével. Az elkészített kiadványok elsődleges funk­ciója, hogy segítse itthon és külföldön a megye vállalko­zói kapcsolatainak kialakítá­sát, fejlődését, befektetők számára tegye vonzóvá a tér­séget. 2. A megvalósítás működési mechanizmusa A/ A megvalósítás elvei a) Koordináció Minden fejlesztési akció­nak összhangban kell lenni a közösen kialakított fejlesztési stratégiával. Az összhangot a megyei területfejlesztési ta­nácsnak kell megteremtenie. Ehhez:- ki kell építeni a folyama­tos és minden résztvevő szá­mára egyaránt elérhető in­formációáramlás csatornáit- meg kell valósítani az együttműködő szervezetek közötti világos, átlátható és kölcsönös felelősségen ala­puló munkamegosztást b) Átláthatóság és elszá­moltathatóság A program döntéshozóinak és megvalósítóinak eleget kell tenniük a nyilvánosság igé­nyeinek. Ennek eszközei:- nyilvános pályázati kií­rás,- előre meghatározott pá­lyázatértékelési kritériumok,- független szakértőkből álló bíráló bizottság,- nyilvánosságra hozott pá­lyázati rangsorolás és ered­mények,- független monitoring bi­zottság,- a programmegvalósítás nyilvánosságra hozott értéke­lése. c) Integráció A fejlesztésben résztvevők cselekvéseit az elfogadott stratégia alapján az „egész” megvalósítása irányítsa, a fej­lesztéshez fűződő közös ér­dekek a meghatározóak az egyedi, külön érdekekkel szemben:- ágazati integráció A program együtt, integrál­tan kezeli a fejlesztés gazda­sági-, szociális-, munkaerő- és infrastrukturális oldalait, mivel azt az alapelvet vallja, hogy e területek együttes fej­lesztése vezethet ered­ményre. szervezeti integráció A döntéshozatal során a döntéshozatal különböző szintjeinek (kormányzati, középszint, helyi szint) in­tegrációját biztosítja a terület- fejlesztési tanács összetétele. Az integrációnak a sző­kébb értelemben vett prog­ram-management szintjén is meg kell valósulnia. A dön­téshozatalban és megvalósí­tásban résztvevő intézmé­nyek és szereplők között ész­szerű és átlátható munka- megosztás szükséges.- információs, kommuni­kációs integráció Ki kell építeni az informá­cióáramlás, az információér­tékelés közös csatornáit és eszközeit. A különböző szintek dön­téshozói közötti informáciá- ramlás, mely a megfelelő döntéselőkészítést és vissza­csatolást biztosítja. A programelőkészítő és programmenedzselő intéz­mények, szervezetek közötti információáramlás. A gazdasági szereplők és a programmenedzsment kö­zötti információáramlás. A kommunikációt szolgálják a következő eljárások: munka- értekezletek, konzultációk, inmformációs órák, rendsze­res információs levelek, a szereplők által közösen ki­alakított információ-definí­ción alapuló adatbázisok.- szakmai integráció A fejlesztés megvalósítása során szükség van a ma még egymástól elszigetelt szakér­telmek, szakmai területek és szakmai kultúrák összekap­csolására, valamint a hiányzó szakértelmek s gyakorlatok beemelésére.- pénzügyi, finanszírozási integráció Az integrált program-fi­nanszírozás lényege a finan­szírozásban résztvevők, a program, a források és a fel- használásra irányuló dönté­sek együttes integráltság. Ez a különböző finanszírozási források összekapcsolásával lehetővé és hatékonnyá teszi a program finanszírozását, egyszerűbbé teszi a pénz el­jutását a felhasználókhoz, megkönnyíti a projekt ellen­őrzést és értékelést, megerő­síti a döntéshozók kompe­tenciáját, s megkerülhetet- lenné teszi a felelősséget. B/ A fejlesztés jelenlegi szervezetrendszere az önkormányzatok terület- fejlesztési társulásai, a me­gyei területfejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács, az Országos Területfejlesztési Tanács, valamint a kormány. A program megvalósításá­hoz szükséges ma még hi­ányzó funkciók: integrált információs rendszer és szolgáltatás- regionális marketing és szolgáltatás kistérségi fejlesztési funkciók, megyei szinten in­tegrált fejlesztési hálózat és információáramlás. Somogy területfejlesztési koncepciójának készítése so­rán a megfogalmazott ered­mények, javaslatok széles körű egyeztetésére került sor a megyei területfejlesztési ta­nács, a megyei közgyűlés, a megyei bizottságok az ön- kormányzatok területfejlesz­tési társulásai, az önkor­mányzatok, minisztériumok, főhatóságok, gazdasági, civil szervezetek, országgyűlési képviselők, szakértők között. Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom