Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-18 / 91. szám
Visszatért a BIB a Balatonra Rosta Sándor: Bűnözők fenyegetik a turizmust A turizmusban barátokat keli találni. Ebben a szakmában nem lehetnek alá-fölé rendeltségi viszonyok. El kell fogadnunk, fogadtatnunk egymást - mondta a Vasárnapi Somogyi Hírlapnak Rosta Sándor, a nemrég alapított Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Azt kérte, hogy szervezete nevét BIB-nek rövidítsük. Ez a három betű ugyanis 70 éve ismert, s tevékenységük a Balatoni Intéző Bizottság jogutódjaként Is vállalható. Rosta Sándor 1974-től tizenhét éven át volt főtitkára a BIB-nek. Állítja: ez alatt az idő alatt az infrastruktúrát tekintve előre lépett a térség, a rossz közbiztonság viszont alapjaiban veszélyezteti a turizmust, mint üzletágat. Vállalják a szúnyogirtást- Tudomásul kell venni, hogy a Balaton a térség legnagyobb vonzereje: fontos, hogy a turizmus évtizedek múlva is fenntartható legyen, különben tízezrek veszítenék el megélhetésüket, elértéktelenednének a családok és cégek beruházásai. Kézzel fogható segítséget kell nyújtani a Balaton mellett élőknek, hogy biztos, hosszú távú megélhetést találjanak. A BIB költségvetése az idei évre 82 millió forint.- Azt még kérni fogjuk, hogy abból a pénzből, amit a magyar állam a turisztika fejlesztésére kíván fordítani, a balatoni régió a súlyának megfelelő mértékben részesedjen - mondta az elnök. - Az idén - a korábbi évek gyakorlatával ellentétben - a tóparti ön- kormányzatoknak egyetlen fillérjébe sem kerül a szúnyogirtás: a költségeket átvállaljuk. A bűnügyileg legfertőzöttebb területeken működő rendőr- kapitányságok is számíthatnak anyagi segítségünkre. A rossz közbiztonság ugyanis riasztja a turistákat. Az embereknek egyre kevesebb a szabadságuk, a legtöbben évente csak egyszer kelnek útra, s ezért alaposan megfontolják, hogy hová és milyen áron induljanak el felüdülni. Ugyanakkor óriási lett a konkurencia a könnyen elérhető tengerpartok által. Újabb stop a motorcsónakoknak Rosta Sándor elképesztőnek tartja, hogy a balatoni régió nem mutatkozott eddig be a nemzetközi vásárokon, de még a hazai Utazási kiállításon sem. Nem készült prospektus, s film sem a térségről. Jövőre szerinte fontosabb helyeken mindenképpen fel kell mutatni a kínálatunkat. Színfolt lehet a turisztikai piachoz nem csak retorikával közelebb vitt háttértelepülés, az életképessé tett vízi turizmus is.- A Mahart és a Balatoni Vízügyi Ki- rendeltség vezetőivel már beszéltünk arról, hogy a nádasok megóvása mellett miképpen lehetne fejleszteni a vitorlás- és csónakkikötőket. Azt azonban a jövőben sem szeretnénk, hogy a motorcsónakokra engedélyt adjanak. A tó maradjon a nyugodt pihenés színtere.- Az idén nagyon későn, csak július 15-én kezdődik az iskolai szünet Németországban, a legtöbb vendéget küldő területen.- Kedvező tarifákkal a belföldi piac felé kell fordulni. Biztonságot, tervezhetőséget jelentenének a vállalkozóknak, s az alacsonyabb árak versenyképesebbé tennék újra a Balatont a külföldiek szemében is. Az egyik legnagyobb gond az, hogy a tömegturizmus lepusztította a tóparti szálláshely-állományt, s a többi szolgáltatást is. A megújulásra rekonstrukciós tervet dolgozunk ki, amelyben azt is pontosan megfogalmazzuk, hogy a kormánynak, a régiónak, illetve az önkormányzatoknak és vállalkozóknak milyen feladatai lennének, szerintem 5-10 év alatt minőségüeg jobbá lehetne tenni a fogadóképességet. Fontos, hogy a turizmus résztvevőiRosta Sándor nek gondolkodása megváltozzon, igazodjon az Európai Unióban megszokott normákhoz. Nem csak beszélni, hanem gondolkodni is kell a régióban; már csak azért is, mert ezek a közösségek kaphatnak pénzt pályázatok segítségével a kontinens gazdagabb felétől, ami újabb lehetőségeket hozhat magával. Czene Attila Galambparádé a hátsó udvarban A kaposvári Győrffy Gyula az ötvenes években vett néhány galambot a fiainak. A gyerekeket a foci és a lányok jobban érdekelték. A galambokat mégsem adta el, kitanulta a tenyésztést. A napokban 77. születésnapját ünneplő galambász most 30 pár páva- és hét pár kínai büszke tulajdonosa.- A galambok is olyanok, mint az emberek - állítja. - Akad közöttük jóindulatú, goromba, vere- kedős. Az egyik hím nemrég „kikapott”, mert zavarta a tojáson ülőt. Igyekszem ideális feltételeket biztosítani, mert a galamb hajlamos a betegségre. Legnagyobb ellensége a szeles, nedves hely. Ezért több részes galamb ólat építettem. Az etetésre is nagyon vigyázok. Öt féle eleséget kapnak: cukorborsót a nagy táperő miatt, a napraforgó pedig a ved- lést segíti elő. A fehér, fekete, vörös, ezüst, kék és sárga színben pompázó pávák a kedvencei, a kínaiak mellett... Nem csoda, hiszen sok versenyt nyert ezekkel. A szoba falán számos díj tanúsítja a korábbi sikereket, a polcokon serlegek sorakoznak. Amikor arról kérdeztem, melyiket tartja a legfontosabbnak, kettőt említ: a gyémánt koszorús tenyésztő nagymesterit, és a gyémánt diplomát. A szakma elismerése jól esik, de nem a kitüntetésért dolgozik. Egyszerűen jól érzi magát a galambok között.- Hobbi ez?- A tenyésztés szakértelmet kíván. A versenyen számos szempontot figyelembe vesznek. Száz százalékosan szép állat nincs: az ideálist csak megközelíteni lehet. A páváknál a rövid láb, tányér farok, és a 30,48 centiméteres szárnyszélesség a kívánalom, legalábbis az amerikai standard szerint. A kínaiaknál pedig a combrózsa, a mellrózsa, a gallér és a sörény állapotát vizsgálják. A tenyésztéshez jó szem, kitartás, és türelem kell. A beltenyésztéssel lehet eredményt elérni a tollalakzatos galamboknál. Persze időnként az embert így is éri meglepetés. Előfordult, hogy a versenyen a vártnál alacsonyabb helyezést értek el a galambok. Ez soha sem tört le. A galamból patika tisztaságú. Azt mondja: a pávák- és a kínaiak között kapcsolódik ki igazán. (Harsányi) Vaszary a Váci utcában A Polgár Galéria és Aukciósház Váci utcai kiállító- termében Vaszary János emlékkiállítás nyílik 1998. április 23-án. A kiállítás első állomása annak a programsorozatnak, melynek célja azon XX. századi nagy magyar festők műveinek bemutatása, akik csatlakozva a nemzetközi posztlmpresszionista törekvésekhez, határainkon túl is hírnevet hoztak a hazai festészetnek. Ennek szellemében ez év őszén Márffy Ödön kiállításával folytatjuk a sorozatot, majd 1999-ben Szőnyi István és Csók István alkotásaiból szeretnénk egy-egy szép átfogó anyagot bemutatni a nagyközönségnek. Kós Mariann galériavezető mondta a Vasárnapi Somogyi Hírlapnak:- Vaszary János napjaink műkincspiacán Rippl-Rónai mellett a legnépszerűbb művész. Festészete igen közel áll az ezredvég emberének ízlésvilágához, képzőművészeti kultúrájához. A most megnyíló kiállításon 73 alkotása tekinthető meg, melyek nagy része magángyűjteményekből került hozzánk az ország majd minden területéről. A kaposvári Ripll-Rónai Múzeum három művével gazdagítja a szép számú és a művész különböző korszakait reprezentáló vagy megjelenítő anyagot. Legkorábbi műve 1886- ból, még a „Mintarajziskolás éveiből” való. A korai naturalista korszakból kapott ízelítő után a bemutatott kék, fekete, s végül fehér periódusait reprezentáló vásznak nyomon követik festői- ségének változatosságát, művészi életútjának alakulását, elsősorban a francia és itáliai utazásai ihletésére. Alapművek mellett akva- rellek, pasztell és ceruzarajzok szélesítik a skálát. Az itt egybegyűjtött anyagból készített katalógus segítségével figyelemmel kísérhető az egyes alkotások előélete, előfordulásuk korábbi kiállításokon, árveréseken. A reprodukciókat kiegészítő idézetek a művész írásaiból élvezetes olvasmánynak ígérkeznek. A helyszínen, a katalógus mellett megvásárolható a „Vaszary János összegyűjtött írásai” című kiadvány is. A kiállítást április 23-án 17 órakor nyitják meg. Április 23-tól május 9-ig, hétfőtől- péntekig 10-18 óra és szombaton 10-13 óra között lesz látogatható Budapesten a Váci utca 11/B. félemeletén. Rippl-Rónai mellett a legnépszerűbb a műkincspiacon Vers a hétköznapokon Költészet napi randevút tartottak Balatonszárszón, a megyeszékhelyen pedig a Kaposvári Polgári Kaszinó rendezett versmondóversenyt. Olvasóinkat kérdeztük: mikor vásároltak utoljára verseskötetet, s milyen gyakran nyúlnak a versek után? Dr. Fülöp László, a kaposvári Csokonai Tanítóképző Főiskola főigazgató-helyettese: - Csütörtökön, egy Radnóti kötetet vettem le a polcról, s újraolvastam kedvenc verseimet. Vennem szerencsére nem kellett mostanában, mert húsvétra két antológiát is kaptam. Merész Katalin, a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári Állattenyésztési Karának közművelődési titkára: — Valamit mindennap olvasok, verseket is. Nagy Lászlót, Váci Mihályt és a klasszikusainkat. Tegnap viszont egy Soós-vers refrénjét kellett idéznem egy beszélgetés kapcsán, hogy hol tartunk, mit csinálunk ma. Soós Zoltán sok programverset írt, az egyik refrénje: sokat elbírt már, sokat elbír most, sokat elbír még ez az ország. Dévényi Zoltán Állami-díjas, nyugalmazott vezérigazgató: — Ha szellemi kikapcsolódásra vágyom, akkor mindig a verseskönyvek után nyúlok. Nemrég vettem meg Takáts Gyula új kötetét. A Kaposvári Polgári Kaszinóban is volt egy est, ahova a tagok elvitték legkedvesebb könyvüket, és felolvastak belőle. Én József Attila Anyám című versét választottam. Győr Tibomé agrármérnök: — Utoljára húsvétra vásároltam néhány mesekönyvet a gyerekeknek. Magunknak az utóbbi időben már inkább csak a nyelvkönyveket vesszük meg. Garzó Józsefné nagybajomi tanárnő: — Verses kötetet régen vettem, de szerencsére elég sok könyvem van. Biológia-földrajz szakos tanár vagyok, inkább a szakmai irodalom foglalkoztat. Ha tudok egy kevés időt szorítani magamnak, akkor leginkább Arany János köteteit veszem elő. Bótai Bátor balatonendrédi befektetési tanácsadó: - Mi elsősorban a könyvtárból kölcsönözzük ki a könyveket. Vásárolni válogatás útján szoktunk, természetjáró könyveket. Nagyon szeretünk és sokat is olvasunk. Szeretjük Petőfit, Aranyt és Radnótit. Takács Györgyné barcsi kereskedő: — Amióta vállalkozók vagyunk, szinte semmire sincs időnk. Nem vásárolunk szépirodalmi könyveket, mert otthon sok van, és ha olvasni akarunk, akkor csak levesszük a polcról. . HÍREK Lekötelező Irodalom. Harmincnégy diák jelentkezett a Lekötelező irodalom című versmondó versenyre, amely tegnap zajlott Kaposváron a MTESZ-székházban. A délelőtti elődöntő után tízen jutottak a döntőbe. A fiatalok két verset adtak elő a Kaposvári Polgári Kaszinó, a TIT, a megyei Könyvtár és a MTESZ által, második alkalommal rendezett versenyen. A Znamenák István vezette zsűri Fekecs Ildikónak ítélte az első díjat. Nagy Eszter Dóra második, Csúz Lívia harmadik lett. Mindhárom versmondó a kaposvári Táncsics gimnázium tanulója. Az EU-csatlakozásról. A diáknapok keretében EU- csatlakozással kapcsolatos vetélkedőt is szerveztek a Pannon Agrártudományi Egyetemen. Az évfolyamok versenyében a negyedikes hallgatók voltak a legjobbnak, másodikok pedig az ötödévesek lettek. A vetélkedőt a Somogy megyei Társadalmi Egyesülések Szövetsége szervezte, és része volt a Kormányzati EU-kommu- nikációs Stratégia által támogatott programoknak. Andocslak a fesztiválon. Budapestre az országos népzenei és folklórfesztiválra utazott tegnap az andocsi nyugdíjas klub 16 tagja. A káposztásmegyeri Általános Művelődési Központban saját gyűjtésű népdalcsokorral, illetve tánccal szerepeltek. Az andocsi nyugdíjasok küldöttsége most harmadízben vesz részt Káposztásmegyeren. Aprók sikere. Cavallinoban, a Velencéhez közeli kisvárosban nagy sikerrel léptek fel a kaposvári Somogyi Aprók. A Németh Ágnes vezette néptáncegyüttes ma érkezik meg az olaszországi vendég- szereplésükről. Felborult a motoros. Felszállás közben elvesztette egyensúlyát tegnap egy kaposvári motoros, s felborult. A férfi 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Balatonszentgyörgy határában egy személygépkocsi karambolozott, ahol hárman sérültek meg. Őrtilosban egy Trabant karambolozott, s a vezetője sérült meg.
