Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-02 / 78. szám

1998. április 2., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1 ESÉLY AZ EGYTTMŰKÖDÉSRE Elkészültek az önkormányzati költségvetések, s az is nyil­vánvalóvá vált: a legtöbb település pénztárcája üres marad, ha eleget akarnak tenni a legfontosabb igényeknek. Bizonyos célok elérése érdekében szükség lenne az együttműködésre is a szomszédos falvakkal. A Nagyatád környéki önkormányza­ti vezetőket kérdeztük: milyen lehetőséget látnak erre? Kiss Miklósné szabási polgármester: - Községünk földrajzi helyzete is hátrányt jelent: sem Kaposvár, sem Nagyatád felé nem vezet főút. Mert távol vagyunk mindenkitől, még a Kögáz is elzárkózik attól, hogy gázt vezessen ide. Ebből következik, hogy a vállalkozók is elkerülik. Csak összefogással tudnánk olyan infrastruktúrát teremteni, ami befektetőket is hozna, s munkahelyet teremtene. A kórházi elfekvő megszűnt; lesz he­lyette valami, de a korábbi harminc alkalmazott helyett csak húsz ember vesznek föl. Nekünk az az érdekünk, hogy a térségben le­gyen ipar, legyen hová eljárni azoknak, akik dolgozni akarnak. Somos! József taranyi polgármester: - A legfontosabb együttműködésre a munkahelyteremtésben lenne szükség. Százhúsz regisztrált munkanélküli van a faluban. Mindenki tudja, hogy valójában ennél jóval nagyobb, 18 százalékos a munkanélküliség. Régebben naponta 5-600 ember járt be dol­gozni a városba. Nekünk az lenne a jó, ha Nagyatádon is meg­oldódna a foglalkoztatás gondja, mert abból hasznunk lenne. Az olyan kisüzem, mint amilyen most indult nálunk is néhány emberrel, alapjában nem tudja megszüntetni a gondunkat. Friedrich József somogyszobi polgármester: - Hiába aka­runk összefogni és társulásokat létrehozni, ha egyszer nincs pénzük az önkormányzatoknak. A közös célt nem elég kimon­dani, ahhoz invesztálni is kell, ezt pedig nem tudja mindenki megtenni. Elkezdték a gyümölcstermesztést szervezni; a terv is tízmillióba kerül. Három számjegyű összeggel kellene be­szállni, s ez az, ami nem megy. Vagy vegyük a világítás korsze­rűsítését. Felvetődött, hogy a területfejlesztési alaphoz a térség települései közösen pályázzanak. Két-három év múlva megté­rülne, de most kell beruházni... Kővári Jenő bolhási polgármester: - Kevés a pénz, a feladatok­hoz képest. Költségvetésünket harmincmillió s párezer forinttal fogadta el a testület, de kétmillió még szükséges a működéshez. Ezért indulunk „önhikis” pályázaton. A társulás jó; az, hogy a Ri- nya-mentiben megvitathatjuk problémáinkat, megismeijük más önkormányzatok tapasztalatait, s ötleteket kapunk. Segítséget is, például a nagyatáditól. Nagy gondunk a munkanélküliség. Most, hogy Kaszó közhasznúakat foglalkoztathat, ez több bolhási la­kosnak is munkát jelent, legalább négy hónapig. Szobbal, Szentá- val igyekszünk kapcsolódni a falusi turizmus indításához. Kezdet­leges még, de reménykedünk, hogy ez hoz majd valamit. Horváth József, Rinyaszentkirály polgármestere: - Én hiszek az együttműködésben. Itt van például az iskola; a felsőtagozatosa­ink Görgetegre járnak. Huszonhat gyerek miatt nem tudnánk fenntartani egy tagozatot. Arról nem is beszélek, hogy egyetlen tantermünk van. Ha nem lenne a társulás, akkor iskolát kellene építeni. Ez pedig elképzelhetetlen egy olyan kis falunak, mint a miénk. Régi gond s erről a Rinyán átívelő híd építése miatt egyre több szó esik, a Nagyatád felé vezető út kiépítése. Földes út ez, de lerövidülnének a távolságok, ha rendesen kiépítenénk. Erre azon­ban nem tudunk egyedül vállalkozni, de még pályázni sem. Vi­szont ha a régió összefog, akkor esély nyílhat az elkészültére. Egyed György kutasi polgármester: - Nehéz a különböző ér­dekeket egyeztetni. Mert ami három embernek jó, az biztos, hogy nem jó a negyediknek. így vagyunk mi is a társulásaink­kal. Könnyű lenne azt mondani, hogy akkor hagyjuk ki a ne­gyediket és csináljuk nélküle, de ebben az esetben mindenki rosszul járna. Az időnk javát a kompromisszumkeresés viszi el. Veszner József segesdi körjegyző: - A lehetőség adott. A tér­ségi együttműködésnek jó keretet ad a Rinya menti önkor­mányzati társulás. Az egyik nagyon fontos kérdés a hulladék elhelyezése. Ezt egyedül senki sem tudja megoldani hosszú tá­von, megnyugtatóan. Összefogással kell keresni a megoldást. A térség ismert gondja a munkanélküliség; egyedül ezt sem tud­ja megoldani senki. Én nem hiszem, hogy érdekek csorbulnak, amikor kimondjuk, hogy Nagyatádon kell új munkahelyeket létrehozni, mert ott megvannak az infrastrukturális feltéte­lek. Ha ott lesznek munkahelyek, akkor szükség lesz a bejá­rókra is, tehát a kis települések lakói is álláshoz jutnak. Hatósági zárlat, tilalom a kutasi fertőzött marhák eladására Korlátozták a legeltetést Korlátozták a leukózissal fertőzött kutasi szarvasmarhák forgalmazását: a tej eladható, de az élő állatokat csak a vágóhídra vihetik, további tenyésztésre nem adhatók el, s a legeltetés sem egyszerű. Az erről szóló hatósági állator­vosi határozatot most kapták meg az érintett gazdák. A hír nem hatott meglepetés erejével, mert várható volt. Az európai uniós előírások kizár­ják azokat a szarvasmarhatar­tókat, akiknek az állatállomá­nya brucellózissal, gümőkórral vagy leukózissal fertőzött. Az első két betegséget hazánkban már évekkel ezelőtt felszámol­ták, a leukózissal azonban más a helyzet. Dr. Horváth András, a kaposvári állategészségügyi állomás orvosa kérdésünkre elmondta: a leukózis hasonlít­ható az AIDS-hez, mert a kór­okozó vírus évekig jelen lehet az állat szervezetében, s telje­sen váratlanul, hosszú idő után következik a megbetegedés. Ez az emberre ugyan veszélytelen, de tetemes károkat okozhat. A vírus továbbterjedése csak a fertőzött állomány felszámolá­sával érhető el. A most hatályos állat-egész­ségügyi szabályzat úgy rendel­kezik, hogy az a hatósági állat­orvos, aki tud a leukózistól nem mentes állomány létéről, köteles hatósági zár alá venni a szar­vasmarhákat. Ez az a bizonyos forgalmi korlátozás, amelyben a tej eladható, mert fogyasztható, a hús is vágóhídra kerülhet, de a tenyésztést már nem engedélye­zik. A legelőkre is csak akkor lehet kihajtani ezeket a marhá­kat, ha a határában külön legelőt tudnak kijelölni a fertőzött és külön a mentes állománynak. Az állatorvos szerint nemcsak Kutason, hanem megyeszerte megértéssel fogadták a gazdák a határozatokat. A szarvasmarha­tartás ismét föllendült; jó piaca van a tejnek, a húsnak és a te­nyészállatoknak is. A gazdáknak jól felfogott érdekük, hogy leu­kózistól mentes állományt tart­sanak. Nagy Jenő Ismét föllendült a szarvasmarhatartás FOTÓ: TÖRÖK ANETT A Matáv gyorsított programja, kis falvak vezeték nélküli vonalai Görgeteg elesett a Sulinettől A Matáv pécsi értékesítési osztályának vezetője, Somfai János nem tagadja: az RLL-es rendszer adatkommunikációs kapcso­latra csak korlátozottan használható. Vagyis igazuk van a gör- getegieknek, hátrányos helyzetbe kerültek a telefonvonalak rádióhullámos összeköttetése miatt. Egy hete arról írtunk, hogy Görgeteg elesett a Sulinet pá­lyázattól, iskolájuk nem kap­csolódhat az Internethez, az önkormányzat pedig a megyei önkormányzat fejlesztési el­képzeléseiből marad ki, mert a kistelepülés nem vezetékekkel kapcsolódik a távhívó-háló­zatba, hanem rádióhullámok­kal, ezek pedig alkalmatlanok olyan jeltovábbításra, mint amit a számítástechnika megkí­vánna. Ez kiderül Somfai János leveléből is, amit a görgetegi- eknek írt a hét végén. Vele be­szélgetve viszont mást is meg­tudtunk: nem csupán görgetegi problémáról van szó. Minden olyan kis település kizárta ma­gát a számítógépes fejleszté­sekből, amely az elmúlt évek­ben úgy került be a Matáv gyorsított programjában a táv­hívó-hálózatba, hogy nem veze­tékes hálózattal kötötték össze, hanem a sokkal olcsóbb RLL- központokkal.- A kis települések ezzel a fejlesztéssel csak látszólag zár­kóztak fel, valójában hát­rányba kerültek.- A vidékiségnek vannak hát­rányai. Ez is az. A falvakban az egészségügyi ellátás és az okta­tás sem ugyanolyan színvonalú, mint a városokban.- Viszont ugyanúgy fizetnek érte.- Az RLL-es központokba bekötött előfizetők jelentős ked­vezményeket kapnak. A rend­szer pedig megfelel a távközlési törvényben leírt minőségi köve­telményeknek. A hírközlési fel­ügyelet által jóváhagyott rend­szerről van szó. A telefonháló­zatnak a törvény szerint 2400 bit/secundum adatátvitelre kell alkalmas lennie. Ennek az előí­rásnak megfelel a rádióhullámos összeköttetés. A telefonvezeté­kek jóval többre képesek, de a lefektetésük is jóval többe kerül, s hosszabb időt igényel. A Ma­táv gazdasági vállalkozás, az az érdeke, hogy a lehető legolcsób­ban kapcsolja be az előfizetőket. Ha valaki az adatátvitelhez kér összeköttetést, azt is megcsinál­juk, de az jóval többe kerül.- így a vidéki iskolák hát­rányban lesznek.- A Sulinet program folyama­tos. Az első körben egyébként sem a vidéki általános iskolák bekapcsolásáról volt szó. A kér­dést is rosszul tették fel: bekap- csolhatók-e az iskolák június 15- ig. Erre az volt a válaszunk, hogy nem. A fejlesztéseket ter­veznünk kell, s ez időbe és pénzbe kerül. Fél év alatt alkal­massá tudjuk tenni az adatátvi­teli hálózatot az ISDN összeköt­tetésre, de ismétlem, ehhez idő kell. Az önkormányzati elképze­lésekkel is az a bajunk, hogy ve­lünk senki sem közölte a fejlesz­tési terveket, tehát nem tudtunk az egyik napról a másikra megfe­lelni a technikai igényeknek. Ha tudtunk volna róla, akkor fel is készülhettünk volna. Nagy Jenő Veszélyt okozó hiány Lopják a vasúti fémkábeleket A kábellopás továbbra is dívik Nagyatád környékén. Nagy László rendőr őr­nagy, a városi balesetmege­lőzési bizottság elnöke pa­naszolta: a közlekedési jel­zőtáblákat sorozatosan el­viszik a színesfémgyűjtők. Ezeket a táblákat azonban sürgősen pótolni kell, mert a hiányuk veszélyhelyzetet okoz, főleg, ha óvatlan a ve­zetők. Nem sokkal később Torma Zoltán, a somogy­szobi állomásfőnök fogta a fejét, mert Somogyszob és Böhönye között, az amúgy nem túl forgalmas vasút mentén lopták el a vezetéke­ket. Volt, hogy letekertek há­rom kilométernyi rézkábelt, és a helyette föltett alumíni­umot másnap ugyan­csak elvitték. Összesen majdnem hatszázezer forint kárt okoztak a MÁV-nak. A vesztesség azonban csak az érem egyik oldala: a vasúti rongálok a közlekedés biz­tonságát is veszélyeztették. Ez a színesfémmizéria már évek óta tart, érdemi megol­dás eddig még nem született. A kérdés csak az, hogy mire kell várni? N. J. Lábodi szolgálat a gyerekekért A gyermekvédelem helyi szervezetének létrehozásáról döntött legutóbbi ülésén a lábodi önkormányzat. Lábo- don 110, Rinyabesenyőn 52 kisgyerek él veszélyeztetett körülmények között. Róluk gondoskodik a június elsejé­től működő új szolgálat. A képviselő-testület határozata szerint azonban nem alakíta­nak új szervezetet, hanem az idősek otthonához kapcsol­ják ezt a szolgálatot. S ja­nuár elsejétől ott működik a családsegítő szolgálat is. LÚjra hívhatói Hcrczcglíaía asztrológus vongja Kos ■Ä 06-90-330 461 Bika S# 06-90-330 462 Ikrek 06-90-330 463 Rák » 06-90-330 464 Oroszlán ft 06-90-330 465 Szűz £ 06-90-330 466 Mérleg Ö3 06-90-330 467 Skorpió sfej 06-90-330 468 Nyilas n 06-90-330 469 Bak 06-90-330 470 Vízöntő ék 06-90-330 471 Halak m 06-90-330 472 Címünk: AS-B Kft. Audiotex 1539 Bp. Pf. 591 Hívás díja: 88 Ft +Áfa/perc Senki sem érdeklődött a hivatalban és a közmeghallgatáson, levelüket mégis megírták a somogyszobiak Visszajáró forintok a közműfejlesztőknek Névtelen levelekkel nem foglalkozunk. Ezúttal mégis kivételt tet­tünk, mert amiről a somogyszobiak nevében írtak, közügynek tűnt. Hogy a Kögáz bekapcsolja a falut a gázszolgáltatásba, meg­felelő számú fogyasztó szerződéskötésére volt szükség. Sokan nem tudtak 80 ezer forint közműfejlesztési hozzájárulást kivenni a pénztárcájukból, nekik kölcsönt kellett fölvenni. Közben az önkormányzat köz­műfejlesztési támogatásra nyúj­tott be pályázatot a megyei terü­letfejlesztési tanácshoz. Kétszer is. Először elutasították, de má­sodszorra nyert, s nem is kis ösz- szeget. Ezzel kapcsolatos a név­telen levél. „Úgy gondoljuk - ír­ták -, hogy ez az összeg nem csupán az önkormányzatot illeti, mivel ha nincs meg százalékban a lakosságon belül a gázigénylő, nincs pályázati díj. Márpedig mi nem azért fizetünk kamatos köl­csönt, hogy ami szerintünk a la­kosságnak visszajár, az önkor­mányzat toporogjon rajta, neki kamatozzon a mi pénzünk. Itt az elnyert 10 millió 600 ezer forint immáron egy hónapja, az értesü­lésünk szerint. Azzal védekez­nek, hogy képviselő-testületi ülést kell tartani, hogy eldöntsék mennyi jár vissza a lakosságnak. Nem tudjuk, mi lehet annyira ha­laszthatatlan ügy, hogy ezt az ülést nem lehetett megtartani.” Pintér Rezső' jegyző miután elolvasta a levelet, azt mondta: egyik szeme sír, a másik nevet. Amikor megírták, már négy napja kint volt a hirdetmény: a következő testületi ülésen ezzel a kérdéssel is foglalkoznak. Ugyanakkor senki sem kereste meg kérdésével; náluk senki sem aggódott, pedig elmondhatta volna ugyanezt. S ehhez még egyetlen adalék: mikor néhány napja az önkormányzat nyilvá­nos ülésen tárgyalta a pályázaton elnyert több mint tízmillió forint sorsát, egyetlen érdeklődő helyi polgár ült be a terembe. Az elő­terjesztésben háromféle megol­dás szerepelt. Amikor a választó azt kérte, hogy a lehető legtöbb pénzt s a lehető leggyorsabban fizessék vissza a lakosságnak, félresöpörtek minden más meg­oldást, és családonként húszezer forint visszatérítésről döntöttek. Elmondani egyszerű, megcsi­nálni sokkal nehezebb. Aki egy kicsit is járatos a pénzügyekben az tudja, hogy minden jövede­lem adóköteles. Meg kellett ta­lálni a formát, amikor a kifizetett pénz nem képezi az összevont adóalap részét. Egyszeri, vissza nem térítendő támogatás címén több mint négyszázan várhatják a húszezer forintot. Ehhez azon­ban kérelmet kell benyújtani. Az önkormányzat vállalta, hogy a gázépítőket lajstromba veszik, megírják helyettük a kérelmet is, nekik csak alá kell írni. Mindez azonban időt vesz igénybe. Az önkormányzat nem topor­gott, hanem mindenki számára előnyös megoldást keresett. A több mint tízmillió forinttal ne­kik is felelősséggel el kell szá­molni. S még csak nem is akar­tak spórolni vele, elvetették a kábel-tv építését is, pedig jól jött volna a falunak. Mindezt el­mondták volna, ha megkeresik őket, de akkor is hallhatták volna a somogyszobiak, ha elmennek a testületi ülésre.- Egyébként a most visszafi­zetendő pénzzel a közműfejlesz­tés családonként mindössze 46 ezer forintba került. A környé­ken sehol másutt nem tudták megcsinálni ilyen olcsón. Tessék elhinni - mondta Pintér Rezső -, az önkormányzatnak nem kis ér­deme van ebben. Nagy Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom