Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-10 / 85. szám

1998. április 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP CSURGÓI TÜKÖR 11 Készül az A munkanélküliség súlyos gondjával küzdő csurgói térség egyik legjelentősebb munka­helyteremtő beruházása lehet, ha elkészül az Industrie Elekt- ric csurgói üzeme. A marcali cég a tervek szerint ugyanis több mint száz helybélinek ad majd munkát. Az Industrie Elektric az önkormányzat tu­lajdonában lévő épületet vásá­rolta meg annak idején. A gyors ütemben megkezdett építkezés Közös lett Közösen hasznosítja a városi strandot Barcson a városi ön- kormányzat és a református egyház. Az idei év lesz az első, amikor — próbaképpen — együttesen gondoskodnak a strandról. A közös cél mindenesetre az, hogy az egykor szebb napokat látott strandterület többé ne le­gyen a város szégyenfoltja, ha­nem végre igazi gazdára talál­jon, aki elsőként rendbeteszi, Industrie azonban megtorpant és az üzem azóta sem foglalkoztat egyetlen dolgozót sem. Nemrég Szász­falvi László, csurgó polgármes­tere járt a marcali székhelyű cég vezetőinél. Az ottani meg­beszélések során elhangzott: az üzem várhatóan ősszel kezd termelni, a munkásokat pedig több üzemben veszi majd fel a cég, amely Marcaliban a leg­jobb foglalkoztatók egyikének számít. a strand majd a fejlesztéséről, felújításá­ról is gondoskodik. A református gimnázium egyébként három éve vette meg az önkormányzattól az ingat­lant, ám ezidő alatt sem tett eleget beépítési kötelezettségé­nek, ezért a korábban megkö­tött szerződés értelmében a te­rület tulajdonjoga az önkor­mányzatra szállt volna vissza. Végül a képviselők döntöttek a közös hasznosítás mellett. Tizenhét évig hű maradt a város csapatához Az év somogyi kézilabdása Tavalyi teljesítménye alapján választották az év somogyi ké­zilabdázójává a csurgói Búzás Zoltánt. A sportoló — aki a főál­lásban a városi televízió munka­társa — a Csurgói Kézilabda­klub NB Il-es csapatában játszik. Tizenhét éve kezdett kézilab­dázni és bár sokszor csábították nagyobb csapatokhoz, ő mindig kitartott városa együttese mel­lett. — Már régen lemondtam ar­ról, hogy valaha profi játékos le­hessek, ugyanakkor nem tudnék a kézilabda nélkül élni. Amíg más városokban tanultam, addig is minden hétvégén hazajártam, hogy elmehessek az edzésekre illetve a meccsekre. Amikor az iskola csapatában elkezdtem ké­zilabdázni, akkor a megyei baj­nokságban küzdöttünk. Aztán a csapat folyamatosan lépett elő­rébb, és egy időben még az NB I-es bajnokságban szereplés le­hetősége is megcsillant előttünk. Bánom, hogy ez nem valósult meg, mert akkor elmondhatnám, hogy a legalacsonyabbtól a leg­magasabb szintig kitartottam egy csapatban. — Hogyan lett az egykori csurgói diákból megszállott ké- zilabdás? — Az 1-es számú általános iskolába jártam, ahol kézilabda­szakkör működött. Sótonyi László volt a tanárom és az edzőm, aki megszerettette ve­lem a sportot. Az iskola csapa­tával megnyertük az úttörőo­limpiát. Egy kisvárosból jőve Búzás Zoltán győztünk félelmetes hírű isko­lacsapatok ellen. Sok tehetsé­ges srác volt közöttünk, végül azonban csak edzőm fia, Sóto­nyi László lett profi, azóta már több, mint százszoros magyar válogatott. — Somogybán idén először osztották ki a sportág legjobbja­inak járó díjat, amit kapusként kapott. Gondolt-e valaha rá, hogy mezőnyjátékosként elő­rébbjuthatott volna? — Kapusként kezdtem és bár az úttörőolimpia után felmerült bennem, hogy más poszton próbáljak szerencsét, egy hóna­pig tartott csak a fellángolás. Rájöttem, hogy nekem a kapu­ban a helyem. A szakemberek közül egyébként sokan úgy tart­ják: végy egy jó kapust, mert az akár egy fél csapatot ér. B. Zs. Közösségeket kérdeznek a hasznosításról - Diszkó: kizárva Csurgóra szabják a házat Felépíteni sem volt egyszerű, de az igazi kihívás csak most következik: meg kell tölteni élettel és tartalommal a kö­zösségi házat. Megnyugtató, hogy közösségekben nem hogy hiány volna, hanem in­kább bővelkedik bennük a város, ugyanakkor az igazi kérdés az: miként lehet he­lyet találni nekik? A Csokonai művelődési köz­pont népművelő és műszaki munkatársai kétlaki életet él­nek ezekben a napokban: a régi és az új épületben egy­aránt dolgoznak. A legfőbb feladat a költözködés, ám eközben sem áll meg az élet.- Bátran mondhatom, hogy a térség legszebb építészeti lé­tesítményét kell belaknunk, belakniuk a csurgóiaknak - fogalmaz nem titkolt büszke­séggel a hangjában Rajnai Miklós, Makona csoport által tervezett ház igazgatója. - Tudni kell azonban, hogy a ház közel sincs kész, a kisebb- nagyobb műszaki problémák mellett számításba kell ven­nünk, hogy emeleti rész befe­jezése várat még magára. Ami pedig rendelkezésünkre áll, azt ki kell találnunk csurgói léptékre. Egyáltalán: az egész házat ki kell találnunk. A közművelődés napszá­mosai a 6000 lelkes városra nem akarják ráerőszakolni el­képzeléseiket.- Ez a szakma valamennyi munkatársam számára szolgá­lat: azt kell nyújtanunk, amit elvár tőlünk a város. A napok­ban leültünk a Települési Gyermek- és Ifjúsági Ónkor­mányzat képviselőivel, a fiata­lokkal, és megkérdeztük, mi­lyen igényeket támasztanak a házzal szemben. A diszkó ki­vételével nyitottak vagyunk mindenre: az épület állagát meg kell óvnunk valahogy. Ugyancsak találkozót szerve­zünk az idősekkel; ez a 300 fős csapat a legjobb közösség a városban. Rengeteget segí­tenek nekünk, és itt nemcsak a fizikai segítségre gondolok - függönyt varrnak a háznak például - hanem arra a kultu­rális erőtérre, ami sugárzik az Őszirózsások együttléteiből.- Csurgónak pezsgő a mű­vészeti élete: otthona lesz ezeknek a csoportoknak is a ház?- Természetesen. Az Együd és a Csipetke néptánccsoport, a bábszakkör és a Cantemus kórus egyaránt színvonalas munkát végez. És elképesztő értékekre lehet akadni a térség amatőr képzőművészeti alko­tóinak körében, akiknek fo­lyamatosan bemutatkozási le­hetőséget szeretnénk adni. Az irodalmi életben is van mit fel­fedezni és bemutatni: ez a sze­repvállalás a munkánk lé­nyege, a térség értékeinek fel­tárására és közkinccsé tétele.- A házat sok kritika éri: ki­csi a színpad, kevés a helyi­ség...- A pódimuot 1,5-2 méter­rel megnöveljük, a faanyag egy részét a szövetkezet bizto­Rajnai Miklós FOTÓ: KELEMEN TÜNDE sítja, és a CS-FA Kft-től is szeretnénk segítséget remélni. Hogy a tereket hogyan találjuk ki, még számomra is rejtély. Az biztos, hogy a 122 négy­zetméteres kávéház, aminek üzemeltetésére most hirdet­tünk pályázatot, rendkívül fon­tos funkciót kap. Könnyűzenei koncerteket, 1-2 fős humores­teket szeretnénk itt tartani. A kupolaterembe színházi elő­adásokat hozunk: szeptember­től gyermek- és felnőtt bérlet is lesz. A nagyszabású estek­kel óvatosan bánnék: 500 fo­rintnál több belépőt nem tudok elképzelni. Szegény a város. Terveink között szabadegye­tem is szerepel, ez nem kerül sokba, és hatalmas helyi, egyetemes értékeket hordoz. B. T. Az építésrendészeti büntetés akár több millió forint is lehet Még nem bírságol a hivatal Akár az épület teljes értékének megfelelő összeget is kiszab­hatják bírságként a január óta működő csurgói építési ható­sági hivatal munkatársai. A hivatalban azonban eddig még nem bírságoltak senkit, bár az intézményhez tartozó tizen­három településen akadnak engedély nélküli, vagy nem a jogszabályok szerinti építkezések is. Az egykori járás területén csak Gyékényes és az iharos- berényi körjegyzőség tartotta magánál az építésrendészeti feladatok végrehajtását. — Az új jogszabályok te­szik lehetővé, sőt kötelezővé a renitensekkel szemben az építéshatósági bírság kisza­bását. A bírság kiszabásakor egy bonyolult értékszámítási rendet veszünk figyelembe — mondta Ferencz József, a hivatal vezetője. — E szerint nem csak az épületek ké­szültségi fokát, de majdani funkcióját is vizsgálja a ható­ság mielőtt dönt a büntetés mértékéről. A csurgói hivatal ügyinté­zői egyébként a szerencsé­sebbek közé tartoznak, hiszen minden különösebb gond nélkül sikerült átvenniük a községekhez tartozó iratokat. A falvakban ugyanis a törvé­nyi rendelkezések szerint folyt a munka. A rendezési tervek mindenhol rendelke­zésre álltak, így az újjászer­veződő építési hatóság köny- nyebben tudta meghozni első határozatait. . — Január óta, mióta az új hivatal megkezdte a működé­sét. A legtöbbet az építési és bontási engedélyek kiadásá­val kell foglalkoznunk — tette hozzá Ferencz József. — A csurgói önkormányzaton belül a feladatok végrehajtá­sához nem alakult külön rész­leg, hanem a műszaki iroda vállalta magára a megnöve­kedett munkát. A polgármes­teri hivatal a gyámügyesek­kel közös használatra egy gépkocsit biztosít számunkra, valamint vállalta a meglévő technikai és számítógépes háttér kialakítását, fejleszté­sét is. B. Zs. Származási engedély a borról Tavaly egyetlen csurgói borosgazda sem igényelt a boráról és a szőlőjéről származási engedélyt. Idén azonban várhatóan már változik a helyzet, hiszen a hegy levét a minőség meg­őrzése miatt és a hamisítók kiszűrésének megkönnyí­tésére csak hivatalos szár­mazási papírokat mellé­kelve lehet majd eladni. A származási papírokat a gazdajegyzők állítják ki azoknak a termelőknek akik árúba bocsátják szőlő­jüket illetve borukat. Ha azonban a kellemes ízű nedű nem rendelkezik a megfelelő engedélyekkel, akkor a gazdákra és a ke­reskedőkre egyaránt ke­mény büntetések várhat­nak. A rendelet betartását a hatóságok szigorúan ellen­őrzik. Fiatalok tíz szekcióban Az Országos Diákparla­ment munkájáról hallhat­nak tájékoztat a Települési Gyermek és Ifjúsági Ön- kormányzat tagjai, akiknek a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium városba érkező illetékesei tartanak majd előadást. A gyerme­kek ezt követően a szerve­zők elképzelései szerint tíz különböző szekcióban vi­tatják meg a helybéli gyermekek és fiatalok problémáit és azokat a fel­adatokat, amelyek az ifjú­sági önkormányzatra il­letve a város fiatalságára várnak. A tájékoztatóra áp­rilis 23-án kerül sor. Hirdetőink a CSURGÓI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/313-949-es faxszámon Érdeklődni lehet a 82/311-506-os telefonszámon A CSURGÓI TÜKÖR legközelebb május 8-án jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP-ban Megrendeléseit még eló'zó' nap is várjuk A Napsugár Ruházati Részvénytársaság (8840 Csurgó, Széchenyi tér 12-14.) Igazgatósága értesíti részvényeseit, hogy évi rendes közgyűlését 1998. május 15-én (pénteken) 15.00 órára a cég központi telephelyén található kis étterembe összehívja Napirendi pontok: 1. Az igazgatóság jelentése az 1997. évi üzleti tevékenységről, indítványa az eredmény felosztására. 2. A felügyelő bizottság jelentése a mérleg és eredményfelosztási indítvány megvizsgálásáról 3. A könyvvizsgáló jelentése a mérleg- és vagyonkimutatás megvizsgálásáról 4. A mérleg elfogadása és döntés az eredmény felosztásáról 5. Az 1998. évi üzleti tervének elfogadása 6. Egyéb ügyek A közgyűlésen a részvényesek szavazati jogukat személyesen vagy közokiratban, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott képviselőjük útján gyakorolhat­ják. Határozatképesség esetén a megismételt közgyűlésre a fentebb írt helyen és napi­renddel ugyanazon napon 15.30 órakor kerül sor. NAPSUGÁR Ruházati Részvénytársaság Igazgatósága ✓ a SOMOGYI HÍRLAP előfizetésére 1998 ....................................hónaptól C ímzett: a SOMOGYI HÍRLAP Kiadója, 7401 Kaposvár, Pf. 31. Előfizetési időszak egy hónapra két hónapra Előfizetés díja 775 Ft 1550 Ft A7 árus árhoz / 1Z-. dl Uü dl 1 1 wz. viszonyított kedvezmény 213 Ft 426 Ft Az előfizetők tagjai lesznek a SOMOGYI HÍRIAP Baráti Körének, ezáltal érvényes számlájuk felmutatásával kedvezménnyel vehetik igénybe a lapunk szombati számában felsorolt szolgáltatásokat. név lakcím A borítékra nem kell bélyeget ragasztani! Az előfizetők között rendszeresen sorsolunk ki különféle nyereményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom