Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-09 / 84. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. április 9., csütörtök A bevásárlás folytatódik Az időnként szárnyra kapó, egymásnak ellentmondó hírek ellenére folytatódik a bevásárlóturizmus. Most húsvét előtt ismét sok horvát rendszámú autót látni a dél-somogyi utakon. Bár a szomszédos országban igyekeznek a horvátok kedvét elvenni a határon túli bevásárlástól. A közelmúltban a zágrábi Vecsemi list kaproncai munkatársától közölt magyarországi tudósítást, amely arról számolt be, hogy nálunk a határ mentén sorra zárnak be az üzletek. Fényképet közöltek például az Euroline ber- zencei diszkontjáról, amelynek kapuján tényleg lakat volt, igaz tulajdonosváltás miatt. Az írás felrója azt is, hogy az áfát most már csak ötvenezer forint értékű vásárlás után lehet visszaigényelni, ám ez jóval több, mint amennyit a horvátországi áfa és a vám megfizetése nélkül vihetnek haza. Ennek ellenére jönnek a horvátok Magyarországra. Érthetően, hiszen náluk egyetlen tojás 30 forintba kerül, igaz ez a szebbek közül való, a két liter kóla 420 forintnak megfelelő kunáért kelleti magát. A sertéscomb kilója forintban ezemégyszázba kerül. Ennek persze leginkább a hazai kereskedők örülnek, mert tudják, hogy amíg ilyen árkülönbségek vannak, jönnek a horvátok a dél-somogyi piacokra. N. J. Versenyt nyert lábodi diákok Szép sikert ért el Lassú Balázs a lábodi általános iskola • 7. osztályos tanulója. A Nyelvünkben élünk című megyei nyelvi vetélkedőt megnyerte, így indulhat az országos versenyen. Felkészítő tanára Fülöp Krisztina magyar szakos pedagógus. Hídavatóra készülnek Rinyaszentkirályon átkelőt Elirigyelték az Hídavatóra készülnek Rinyszentkirályon. Április 26-án vasárnap a hídavatások hagyományait idézve átguríthatják a hordó sört a Rinya fölött feszítő új hídon, s ezzel megindulhat a forgalom. Ez a híd sokat jelent az itteni embereknek, mert nélküle az egyik partról a másikra csak hosszas kerülő árán tudnának eljutni. Mint arról korábban már szó volt, a rinyaszentkirályi Rinya- hidat annak idején életveszélyessé nyilvánították, lezárták. Helyébe az önkormányzat aligha tudott volna újat készíttetni, ha nem kapnak támogatást, s nem találnak egy kihasználatlanul álló szerkezetre, amely a német kormány adományaként került Magyarországra. A híd most már áll, s irigyei is akadnak. Lassú István, Lábod polgár- mestere mesélte, hogy falurészi fórumokat tartottak, ahol a fejlesztési terveket egyeztették a lakossággal. Az erzsébetpuszta- iak sebességkorlátozó táblát kértek, máshol a temetőkapuk rendbetételét javasolták, szó volt a fák metszéséről, de a legtöbb szó egy új Rinya-hídról esett. A falu határában tíz évvel ezelőtt csináltak új medret a fo- lyónak. A régi fölött ugyan vezetett át híd, de akkor megfeledkeztek az újról. A falubeliek se nagyon törődtek vele, mert a Rinyán túli földeket a termelő- szövetkezet kezelte. A privatizáció azonban új helyzetet teremtett. Kimérték a szántót, s bizony mindenkinek magának kell átkelnie, hogy kaszálhasson és elvihesse a szénát. Ez a görgetegi kerülő viszont sokba kerül. így történhetett meg, hogy a rinyaszentkirályiak híd- ját elirigyelve hidat akarnak a lábodiak is. Lassú István szerint egy új szerkezet nagyon sokba kerülne. Egy gyalogos híd is négymillióba kerül. Van egy használaton kívüli, régi vasúti híd, de azt odébb kellene tenni. Hogy mi lesz a megoldás egyenlőre nem lehet tudni. A Lassú István, Lábod polgármestere FOTÓ: KOVÁCS TIBOR falurészi fórumokon elhangzott javaslatok sorsáról az áprilisi testületi ülésen döntenek a lábodiak. N. J. Felújítják a szabási Tallián kastélyt Otthon a szenvedélybetegeknek Kőművesek és más építőipari munkások vették birtokukba a szabási Tallián kastélyt. Az átalakítások után, várhatóan szeptembertől, a szenvedélybetegek rehabilitációs központja működik itt. A személyzet átképzése megkezdődött, s rövidesen kiírják a pályázatot az intézmény vezetésére is. Tallián Dénes által építtetett eklektikus kúria fotó: kovács A szabási krónikák szerint a századfordulón Tallián Dénes építtette az eklektikus kúriát, amely a megye történetében jelentős szerepet betöltő család levéltárának is otthont adott. A hajdan híres kastélyt az elmúlt évtizedekben a megyei kórház használta. A belgyógyászat utókezelő osztálya volt itt. Közismertebb nevén az elfekvő, ahová többnyire azok az idős, gyógyíthatatlan betegek kerültek, akiknek az életéből már nem volt sok hátra. A Népjóléti Minisztérium döntése a kórházi ágyszámcsökkentésről érzékenyen érintette a megyei kórházat is. Ekkor határoztak a Kaposvártól távolabb lévő osztályok megszüntetéséről. így került lakat a szabási utógondozó ajtajára is. Dudák Lajos, a megyei ön- kormányzat humánpolitikai főosztályának főtanácsosa érdeklődésünkre elmondta: az épületet nem veszik el az egészségügytől, szociális intézményt hoznak létre benne, méghozzá a segesdi szociális otthon intézményeként. Somogybán megoldatlan a szenvedélybetegek rehabilitációja. Igazából ilyen intézmény eddig még nem is működött. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy van esély a rehabilitációra, csak a kereteit kell megkeresni. Közbeszerzési pályázatot írtak ki a kastély rendbetételére. Előbb úgy gondolták, hogy negyvenöt millió forintból elvégezhetőek a legsürgetőbb munkák. Utóbb módosultak a tervek: a tetőteret is beépítik, s így harmincmillióval többet költenek Szabásra. Ezt a pénzt persze valahonnan el kellett venni. Úgy tűnik, hogy a bőrgyógyászat rekonstrukciója látja majd a kárát. A kastély viszont megszépül és esélyt ad a szenvedélybetegeknek az újrakezdéshez. Bár a kastély nem műemlék, a kaposvári Gács András építészmérnök tervei alapján megpróbálják megtartani az épület eredeti formáját. A nagyatádi Manufaktúra Kft a nyár végére végez a munkákkal. Várhatóan 40-50 betegek kezelésére lesz mód. Az utókezelő elbocsátott dolgozóit ezekben a hetekben a munkaügyi központ segítségével átképezik, s így nekik — ha nem is mindenkinek — újra biztos megélhetést tudnak adni. Nagy Jenő Húsvéti játszóház tojásfestéssel Húsvéti játszóházban várják szombaton délelőtt a nagyatádi és környékbeli gyerekeket. Nem csak hímestojásokat, gyékénybábokat készíthetnek majd a gyerekek, hanem akár saját pólót is festhetnek, mert a ruhafestés titkaira is megtanítják őket. A belépő ezúttal a hozott tojás és az olló, ami nélkül nem lehet húsvéti ajándékot készíteni. Hangosítás, számítógép a művelődési háznak Négyszáznyolcvanezer forintot nyertek a görgetegiek a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán, amit az önkormányzat hatszázezer forintra egészített ki, hogy hangosító berendezést, parabola antennát, videót és számítógépet vásárolhassanak a művelődési háznak. A szórakoztató technikát az újjászerveződött klubok is használhatják. Iskolabusz a kaszói diákoknak Iskolabuszt kapott a kaszói önkormányzat. A Művelődésügyi Minisztérium pályázatán 12,5 millió forint támogatást nyert a kistelepülés, így megvásárolhatták azt a huszonnégymillió forintot érő Ikarus 256.50E típusú negyven személyes autóbuszt, amelyet a napokban vehettek át, s amellyel a kaszói és darvasi gyerekeket hordják Somogyszobra, illetve Nagyatádra óvodába és iskolába. Kutat vásárol Somogyszob A DRV Rt segített a somogyszobiakon, amikor új kutat kellett fúrni a településen a falu és a szomszédos Bolhás egészséges ivóvizének biztosításához. A több mint nyolc millió forintot érő új kutat a község most szeretné megvásárolni a vízműtől. A megállapodás megtörtént, a szükséges pénz egy részét pályázat útján szeretnék elnyerni a somogyszobiak. Lantos Miklós fotóművész kiállítása Szakrális táj, szakrális emlékek a Dél-Dunántúlon címmel mutatja be képeit tegnaptól a nagyatádi művelődési házban Lantos Miklós fotóművész. A tárlatmegnyitón a témához kapcsolódva felesége, Lantosné Dr. Imre Mária etnográfus tartott nagy sikerű előadást. Zenés tornaóra a szemlén Hagyományos művészeti szemlét tartott a nagyatádi Bárdos Lajos általános iskola. A zsúfolásig megtelt művelődési házban megrendezett seregszemlén négyszázötvenen vettek részt. A gyerekek huszonöt műsorszámot adtak elő maguk és szüleik, valamint az érdeklődők szórakoztatására. Fellépett a több mint két órás műsorban az iskola kicsi és nagy énekkara, divatos zenére táncoltak, verset és prózát mondtak a diákok. Bemutattak színpadi jeleneteket és azt is megmutatták, hogy zajlik egy zenés tornaóra. Nagy sikert arattak produkcióikkal. Rábaközi tárlat a múzeumban A Rábaköz népművészetével ismerkedhetnek meg azok, akik ezekben a napokban felkeresik a nagyatádi városi múzeum időszaki kiállítását. A tárlaton azok a gyékény, fazekas és textil munkák és faragások láthatók, amelyeket a térség iparművészei készítettek elődeik motívumait felhasználva. fotó: kovács Díszpolgár lett a lábodi plébános Az első misét a romok fölött mondta Dudás Rudolf kanonok fotó: kovács Díszpolgári címet adományozott Lábod önkormányzata a falu plébánosának a 86 éves Dudás Rudolf kanonoknak, aki 1945 óta áll a katolikus plébánia élén. A település elöljárói az elismeréssel járó díszes oklevelet a kórházi ágy mellett nyújtották át. Úgy tervezték a lábodiak, hogy március idusán díszes ünnepségen köszöntik. Valami rejtélyes kór támadta meg, orvoshoz kellett vinni. A helybéliek aggódtak érte. Amikor híre ment, hogy hazaengedik, mert a szervezete legyűrte a bajt, megszaporodtak a látogatók. — Vizsgáltak mindenfélével, de nem találtak semmit — jegyzi meg a kanonok úr, miközben hellyel kínál a plébániahivatalban. Mondja, hamar fárad, van egy kis láza is, de a legfontosabb, hogy ismét itthon van a hívei között. Az itthon több mint fél évszázada Lábodot jelenti. — 1946. február 3-án, Balázs napján érkeztem Lábodra Kétújfaluból. Görgetegnél megállította a parasztkocsinkat a plébános. Azt mondta forduljak vissza, mert úgy se maradok meg a romok között. Lábod romokban állt. A templomot felrobbantották, a plébániát össze-vissza lőtték. Tudja, a falunál hónapokig állt a front, ezért aztán a lá- bodiakat kitelepítették. Nagy volt a szegénység. Se lakás, se fizetés. Attól tartott a nép, hogy itt hagyom őket. Azt mondtam nekik, ne féljenek, amíg egy pohár vizet és egy darab száraz kenyeret kapok, itt maradok. Azon a napon, Szent Balázs napján, amikor megérkeztem, az iskolánál gyülekeztek a hívek. Ott tartottam meg az istentiszteletet. Még egy kendőnk se volt, úgy kellett kölcsönkérni... Mehettem volna sokfelé, de az ígéretemet megtartottam. Csakhamar megkezdődött a falu újjászületése. Összegyűjtöttük a robbanóanyagokat, volt hogy magam vittem a fel nem robbant bombát a rendőrségre. Huszonöt aknát találtunk a plébánia udvarán. Az itteniek nem vállalták a torony újjáépítését. Megegyeztem egy atádi mesterrel, az csinálta meg. Akkoriban cserekereskedelem folyt: tojásért, búzáért üveget, szöget lehetett kapni. Színi előadásokat tartottunk. A belépőjegyért búzát, kukoricát kértünk, s azt cseréltük elé- pítőanyagért. Szépen lassan felújítottuk a templomokat, köztük a nyolcszáz éves hosszúfalusit is... A Lábodig vezető út hosszú volt. Dudás Rudolf kanonok Boldogkőújfalun született 1912. január 18-án. Előbb mezőkövesdi, majd kalocsai diák volt. Kilenc évig a jezsuitáknál nevelkedett szigorú regulák szerint. Ahogy meséli az életútját, megtudjuk, hogy öt évig élet-halál között volt. Harmincháromban egy foghúzás után megbetegedett. A szervezete akkor is legyőzte a kórt. Mert még sok tennivaló várt rá. Amikor híre ment a díszpolgári elismerésének, lábodiakkal beszélgettem. Tőlük tudom, hogy az öt évtized az életéből úgy telt el Lábodon, hogy mindenkor a falu, a hívek javát akarta. Minden értelmes cél mellett szót kért a szószékről. Legyen az tanácsi rendelet, vagy polgármesteri elképzelés. Azon a februári reggelen ígérte, amíg jut egy pohár víz, egy darab kenyér, ő Lábodot szolgálja. Nagy Jenó'
