Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-07 / 82. szám

1998. április 7., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Állampolgárság, szavazati jog a határon túliaknak? Szikrázó véleményütközések Egészségügyi világnap a biztonságos anyaság jegyében Támogatások kismamáknak Ma emlékeznek meg a Föld legtöbb országában az egészség- ügyi világnapról, amelynek az idén a biztonságos anyaság a mottója. Ennek kapcsán megkérdeztük a Népjóléti Miniszté­rium illetékesét, hogy jelenleg milyen anyagi juttatásokban részesülnek hazánkban a terhes anyák és a kismamák. Forgó Györgyné főosztályve­zető elmondta: ötféle támoga­tási forma létezik. A terhes­ségi-gyermekágyi segély an­nak az édesanyának jár, aki a szülést megelőző 2 éven belül 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt szült. Az anyasági támogatást azok igényelhetik, akik leg­alább négyszer részt vettek a térítésmentes terhesgondozá­son. Gyermekgondozási se­gélyre a 3 éven aluli gyerme­ket nevelő szülők jogosultak, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem ha­ladja meg a családi pótlékra jogosító jövedelemhatárt. A családi pótlék a család jövedelmi viszonyaitól függet­lenül jár a három- és többgye­rekeseknek. Az egy- és két­gyermekes családok esetében azonban csak az egy főre jutó évi 26 000 forintos jövede­lemhatárig folyósítható a csa­ládi pótlék, a gyermek 16 éves, illetve a középiskolát végzőknél 20 éves koráig. Végül a gyermeknevelési támogatást a három vagy több kiskorú gyermeket nevelő csa­ládban az egy főre jutó jövede­lem alapján ítélik oda az anyának. Indokolt esetben az apa is kaphatja ezt az anyagi támogatást. Az 1996. április 15-e előtt született gyermekek esetében ez akkor jár, ha a család egy főre jutó jövedelme nem ha­ladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb össze­gének háromszorosát. Az idén ez 41 100 forint. Az 1996. április 15-e után született gyermekek esetén a család egy főre jutó jövedelme a gyes-jogosultsági értékhatárt nem haladhatja meg. N. Zs. Kukorelli István, az OVB elnöke a választási előkészületekről Már huszonöt biztos induló A tegnapi napig a májusi választásokon jelölteket állító 25 szervezetet és 1213 egyéni indulót vett nyilvántartásba az Országos Választási Bizottság. A testület hétfői ülésén nem­csak újabb kérelmekkel, hanem egyebek mellett a beérkezett vitás ügyekkel és az ajánlószelvényekkel kapcsolatos bonyo­dalmakkal is foglalkozott. A részletekről Kukorelli Ist­ván, az OVB elnöke nyilatko­zott a Ferenczy Europressnek. Elmondta, hogy a múlt hétfő óta 19-ről 25-re nőtt a május 10-ei választásokon biztosan rajthoz álló pártok száma. Az újabban regisztráltak: Magyar Cigányok Demokrata Pártja, Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt, Nők Pártja, Szociáldemokrata Párt, Társadalmi Koalíció az Em­berközpontú Politikáért, és a Természeti Törvény Párt. Az egyéni jelöltek állításá­ban az SZDSZ vezet 174 fő­vel, második a Fidesz (168 je­lölt), harmadik az FKGP (164 jelölt). Az MSZP eddig 163, az MDF 154, a MIÉP 145, a Munkáspárt 107 , a KDNP 79, az MDNP 59 jelöltet regiszt­ráltatott. Kukorelli István elmondta, hogy szervezetek, intézmé­nyek és egyéni érdeklődők is számos vitás ügyben fordul­nak az OVB-hez. A Büntetés­végrehajtási Intézet illetékesei például arra várnak választ, hogy kiengedjék-e szavazni a pénzbüntetésüket szabadság- vesztésre változtató rabokat, négy éve ugyanis rossz tapasz­talataik voltak: a voksolás után a többség nem tért vissza. A legtöbb gond az ajánló­szelvényekkel van. Nehéz bi­zonyítani például, ha valahol pénzt kémek a cédulákért. Vá­laszra vár az is: mi legyen azon jelöltek ajánlásaival, aki­ket később visszaléptet párt­juk. Az OVB elnöke végül le­szögezte, hogy a választási előkészületek során súlyosabb szabálytalanságok eddig nem történtek. (Riann) Egyméteres pontossággal határozza meg a lopott autók tartózkodási helyét A műhold szeme mindent lát A műholdak 36 ezer kilométer magasságban, vagyis tőlünk a Föld átmérőjének háromszorosával egyező távolságban, az Egyenlítővel párhuzamosan keringenek. Ezek a 400-1000 ki­logrammos szerkezetek összezárt állapotban olyanok, mint egy közepes nagyságú szekrény, de ha szárnyaikat kitárják akár 16 méter hosszúra is „megnőhetnek”. Élénk visszhangot váltott ki a Magyarok Világszövetsége hét végén nyilvánosságra ho­zott javaslata, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon kaphassák meg a magyar ál­lampolgárságot és ezzel a szavazati jogot. Valki László, az ismert nemzet­közi jogász munkatársunknak úgy nyilatkozott, hogy az MVSZ fölvetése szakmailag ér­telmezhetetlen. Felvetődik pél­dául a kérdés: mitől függene, hogy a határon túliak közül ki számít magyarnak és ki nem? Az automatikusan megadott magyar állampolgársággal együtt járó szavazati jog olyan helyzetet teremtene, hogy olya­nok voksolhatnának egyik vagy másik magyar pártra, akik nem itt élnek, nem itt adóznak, s nem érzik, nem vállalják a hivatalba lépő kormány intézkedéseinek következményeit.- Komoly gondokat okoz­hatna nekünk, de az Európai Uniónak is, ha például egy ma­gyar származású anya és román származású apa román nevet vi­selő gyermeke - aki anyja után magyar útlevelet kapna - szaba­don mozoghatna lakcímet nem tartalmazó okmányával az Eu­rópai Unió országainak terüle­tén. Nagy a valószínűsége, hogy az EU eleve nem engedné meg a schengeni egyezmény efféle megkerülését. Kovács László külügyminisz­ter így nyilatkozott: - Elké­pesztő ötletnek tartom, hogy mintegy 3,5 millió határon túl A Szerb Országos Önkor­mányzat nem csatlakozik a né­met, szlovák és horvát kisebb­ség által létrehozott választási szövetséghez, a Nemzetiségi Fórumhoz - határozott a szer­vezet közgyűlése. * Torgyán József hétfőn levelet intézett a parlamenti frakciók­hoz, amelyben az Országgyűlés rendkívüli ülésének április 20-25-re történő összehívásá­hoz kért támogatást. Az ülés feladata az lenne, hogy a Ház - az alkotmány módosításával - ideiglenesen visszaállítsa a ha­lálbüntetést. A rendkívüli ülés összehívásához az Országgyű­lési képviselők egyötödének, 78 honatyának a támogató alá­írására van szükség. * Az ajánlószelvény-gyűjtés időszakának félidejében a par­lamenten kívüli politikai tömö­rülések közül - a pártok saját élő ember alanyi jogon kapjon magyar állampolgárságot. A szomszédok ezt könnyen értel­mezhetnék úgy, hogy Magyar- ország önkényesen kiterjeszti sa­ját joghatóságát román, jugo­szláv, ukrán, szlovák, horvát vagy szlovén állampolgárok millióira. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője kifej­tette: a szabaddemokraták eluta­sítják az MVSZ elképzelését. A kettős állampolgárság nyomán komoly gondot jelentene az or­vosi ellátás, a nyugdíjjogosult­ság, az adófizetési kötelezettség és a katonai szolgálat teljesítése. Torgyán József, az FKGP el­nöke szerint indokolt a Magya­rok Világszövetsége vezetőinek felvetése. A probléma rendezé­sére a magyarság egészének kell állást foglalnia. Csóti György, az MDF kül­ügyi kabinetjének vezetője úgy véli: nem eretnekség a javaslat, s kivitelezésére többféle megoldás is lehetséges, az öt-tízéves vízum kiadásától a korlátozott kettős ál­lampolgárság megadásáig. Szabó Iván pártelnök kijelen­tette: a Magyar Demokrata Néppárt csak akkor alakítja ki véleményét az MVSZ javaslatá­ról, ha annak szövegét pontosan megismeri. Csurka István, a MIEP el­nöke közölte: pártja üdvösnek tartja és a legnagyobb mértékben támogatja a kezdeményezést. Thiirmer Gyula, a Munkás­párt elnöke szerint elfogadhatat­lan a Magyarok Világszövetsé­gének indítványa. jelentése szerint - a MIÉP gya­korlatilag végzett a munkával, a Munkáspárt a finishez közele­dik, míg az Együtt Magyaror­szágért Unió a körzetek alig egynegyedében szerezte meg a szükséges számú ajánlást. * A Fidesz több pénzt kíván for­dítani az egészségügyre úgy, hogy közben „nem spekulál a lakosság zsebére” - mondta a párt népjóléti miniszterjelöltje. Gógl Árpád, aki négy éven át a Magyar Orvosi Kamara elnöke volt, megerősítette, hogy pártja mintegy 25 százalékra mérsé­kelné a tb-járulékot. * Szabó Iván, az MDNP elnöke cáfolta azokat a sajtóban meg­jelent értesüléseket, hogy a kö­zelmúltban részt vett volna az ellenzéki pártvezetők egyezte­tésén, ahol egy választási szö­vetség, vagy jövőbeni koalíció' tervezése került szóba. őri András, az Antenna Hun­gária Rt. szóvivője elmondta munkatársunknak:- A műholdak aránylag rö­vid életűek, általában 6-10 évet töltenek pályájukon. Ez­után elhagyják „őrhelyüket”. Ha bolygónk felé tartanak, amint elérik a Föld légkörét, porrá égnek. Ha a világűr más tájai felé veszik az irányt, űr­szemétként keringenek to­vább. Ezért a Kozmoszt fo­lyamatosan takarítani kell. Magyarország első távköz­lési égi kapcsolata 1992 no­vemberében jött létre, ekkor került műholdra a Duna Tv adása. Ekkortól számítható az Eutelsat és az Antenna Hungá­ria együttműködése is.-Mire képesek még a mű­holdak?- Az 1993 óta működő EU­TELTRACS például helymeg­határozó rendszerként is mű­ködik. Leggyakrabban kamio- nos társaságok veszik igénybe: a diszpécserek pontosan szá­mon tarthatják, Éurópa ország­útjain hol járnak a járművek.- Egyre nagyobb gondot je­lentenek az autótolvajok. Ho­gyan lehet a műholdakat is bevetni ellenük?- Az amerikaiak által kifej­lesztett GPS-rendszer alkal­mazásával maximum tíz-, mi­nimum egyméteres eltéréssel meghatározható a keresett ko­csi helye. Még akkor is, ha a járműbe rejtetten beépített be­rendezés megsérül. R. P. Alkotmányos százalékok. Nem alkotmányellenes az a rendelkezés, amelynek alapján az adófizetők dönthetnek sze­mélyi jövedelemadójuk megha­tározott részének felhasználásá­ról - mondta ki hétfői határoza­tában az Alkotmánybíróság. Ugyanakkor alkotmányos kö­vetelményként fogalmazta meg, hogy az adóhatóság hatá­rozatban értesítse az ügyfelet a felajánlott összeg sorsáról. Nikolits távol maradt. Az Országgyűlés Nemzetbizton­sági Bizottságának többségi ál­láspontja szerint az alkotmány­nyal és az adatvédelmi tör­vénnyel ellentétes az, hogy Ni- kolits István, a polgári titkos- szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nem jelent meg a testület hétfői, rendkívüli zárt ülésén, és nem válaszolt érdemben a telefonlehallgatá­sokról előzőleg írásban feltett kérdésekre. A testület vélemé­nyével a szocialista képviselők nem értettek egyet. Csődveszélyben az Ml-es? A kormány tárgyalásokat folytat az Ml-es autópálya fizetős pá­lyaszakaszának hitelezőivel és részvényeseivel annak érdeké­ben, hogy a csődhelyzetet elke­rüljék - közölte Lotz Károly közlekedési miniszter. Szakmai program. Cser Ág­nes, az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár főigazgatója be­jelentette : május végére elké­szítik és leteszik a kormányzat asztalára azt a szakmai progra­mot, amely megoldaná az or­vostudományi egyetemek egy­séges normatív támogatását. Szelíd képernyőt. Magyaror­szágon ma sokkal több az erő­szak a televízió képernyőjén, mint amekkora igény lenne rá - mondta Kóródi Mária, az Or­szággyűlés alelnöke hétfőn, a „Gyilkosság nélküli képer­nyőt!” kampány eddigi mérle­gét megvonva. Hozzátette: a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség és az ORTT a közeljövő­ben megállapodást kíván kötni a televízióban megjelenő erő­szak mérséklése érdekében. Újabb mérőállomások. Je­lenleg kilencven mérőállomás figyeli hazánkban a radioaktivi- tási szintet, de bővítik az állo­mások számát, ha a kormány jóváhagyja az erre vonatkozó előterjesztést - közölte Borsi László, a Nukleáris Baleset- elhárítási Kormánybizottság titkárságvezetője. Titkos fantomkép. Több szá­lon folyik a nyomozás a kör­mendi gyermekgyilkosság tet­tese vagy tettesei után. Eddig három fantomkép készült, de ezeket a nyomozás érdekeire való hivatkozással egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. VÁLASZTÁSOK 1998 Az elmúlt esztendőben 83 posta pénze jutott rablók kezébe A Coránál sok a gyanús mozzanat Az idén 21 esetben követtek el vagy kíséreltek meg fegyveres rablást bankok, pénzszállítók, de főleg kisebb posták ellen. A legnagyobb zsákmányra, 122 millió forintra a hétvégén, a bu­daörsi Cora Áruház pénzszállítmányának elrablói tettek szert. A legfrissebb hírek szerint a rendőrök nyomon vannak. A szakemberek szerint a bűnö­zők általában az eldugott he­lyen lévő, kisforgalmú pénzin­tézeteket, postákat szemelik ki. Tavaly 83 ilyen postát raboltak ki. Tudják, hogy az ilyen kis fiókokban általában nincs biz­tonsági őr, vagy ha véletlenül mégis lenne, nem használhatja a fegyverét. Az épületek több­ségében komoly védelmi rend­szer sem található. Azt is szá­mításba veszik a rablók, hogy az alkalmazottak zöme nő. A budapesti rablások 30-40 százalékának, a vidéki bűncse­lekmények 60-70 százalékának esetében a rendőrség elfogta az elkövető(ke)t. A nyomozásnál figyelembe veszik azt a tapasz­talatot, hogy a korszerű véde­lemmel ellátott bankot általá­ban csak valamelyik ott dol­gozó személy bevonásával le­het kirabolni. A mozgó célpon­tok - például a páncélautók - elleni támadásban is szerepet játszhat egy vagy több belső ember. Ilyen „súgóra” gyanakszanak a nyomozók most is. Hoffmann János, az ORFK bűnüldözési osztálya rablási vonalának ve­zetője szerint több gyanús mo­mentum is felvetődik a Cora melletti rablás kapcsán. Az egyik ilyen mozzanat, hogy miért nem tartotta be a pénzszállító autóban ülő páros azt a szabályt, amely szerint nem szabad a járműből kiszáll­niuk. Az alezredes cáfolta, hogy félni lehetett az ablaküveg átlövésének veszélyétől, hiszen az legfeljebb dum-dum golyó­val lyukasztható át. A nyomozótiszt elmondta még, hogy tegnap újabb infor­mációkkal lettek gazdagabbak, de ezeket egyelőre nem kívánja megosztani a nyilvánossággal. Annyit mégis elárult, hogy nö­vekedtek a tettesek elfogásának esélyei. Takács Mariann Újra itthon a Madarász-kép Százharminc évig rejtőzött külföldön, egy magángyűj­tőnél Madarász Viktor történelmi festménye, a Kuruc és labanc, mígnem most a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt visszavásárolta. Tegnap Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlété­ben bemutatták a híres képet a Magyar Nemzeti Galériában. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom