Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-06 / 55. szám

1998. március 6., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 7 Megszépítik a hivatalt őrtilosban Felújítják a polgármesteri hivatalt Őrtilosban, mivel jelenleg ez az egyik legrosszabb állapotú községháza a térségben. Emellett a ravatalozó rendbehozásáról is döntött a település képviselő­testülete. A hivatalfelújítás várhatóan félmillió, a ravatalozóé hétszázezer forintjukba kerül. Műemlékjárda Somogybükkösdön Járdát építenek Somogybükkösdön, melynek építése azonban nem a szokványos módon zajlik. A falu műemlék temploma kö­rüli járdát építik újjá a műemlékvédelmi felügyelőség előírá­sára. Fölszedik az eddigi burkolatot, és újat tesznek le — téglá­ból. A műemléktemplomot nemrég újították fel, és ehhez kap­csolódóan végzik most el a járda rekonstrukcióját is. Félmillió forint az önkéntesekre A költségvetéstervezet szerint félmillió forint támogatást kap­nak az önkormányzattól az idei évre a gyékényesi önkéntes tűzoltók. Jószerével társadalmi munkában, alacsony tiszteletdí­jakkal dolgoznak, mégis sokba kerül a falunak a tűzoltóság fenntartása. A folyamatos korszerűsítést is csak támogatásokkal képesek megoldnai Gyékényesen: modern tűzoltókocsijukat például a németországi Gomeringen falutól kapták olcsón, és a gyékényesi német üdülőtulajdonosok adták össze rá össze a pénzt. Városi vezetők tapasztalatcseréje Csurgón Csurgón járt munkalátogatáson Letenye küldöttsége Rosztonics László polgármester és dr. Csóti Jenő jegyző vezetésével. Nemcsak formálisan viszonozták a csurgóiak három hónappal korábbi útját; ez volt az első találkozó azóta, hogy hivatalosan is aláírták Csurgó és a három délkelet-zalai város: Nagykanizsa, Zalakaros és Letenye együttműködési megállapodását. Noha Letenye kissé távolabb van, sorsa mégis sokban közös Csurgó­éval; 1984-től ismét körzetközpont mindkettő, 1989-ben egy­szerre nyerték el a városi címet. A mostani találkozón az intéz­mények működtetéséről is folytattak véleménycserét. Alapítványi bál Darányban Alapítványi bált tartottak a darányi iskolában. A több mint két­száz résztvevő 162 ezer forinttal gyarapította az iskola alapít­ványának számláját. A jó hangulatú bálon a helyi fiatalok lép­tek fel műsorukkal, melyben óvodások és felnőttek együtt tán­coltak. A bálon befolyt összeggel a darányi Gyöngy alapít­ványnak már több mint félmillió forintja van, amelyet többek között a tehetséges diákok támogatására fordít. Díjakat alapítot­tak az óvodások és az iskolások számára, és a tanulásban elért eredmények mellett a más téren sikeres gyerekeket is jutalmaz­zák FOTÓ: NAGY Területre várnak a tűzoltók Gyékényes, Zákány, Iharosberény, Iharos területére az első ri­asztást már most is a csurgói önkéntes tűzoltók kapják, egyelőre azonban többnyire csak kiegészítő egységként veszik igénybe munkájukat a megyei tűzoltók. A csurgói laktanya azonban az elmúlt években sokat fejlődött, ma minden szükséges eszköz a rendelkezésükre áll, ezért önálló területet szeretnének. Tegnap például Csurgó határában egy avartűzhöz vonultak. Összegyűjtött öreg tárgyak a szentmihályhegyi portán Múzeum a nyári konyhában Egy komplett kiállítás a szentmihályhegyi konyhában fotó: nagy Egész kis helytörténeti kiállítást lehetne rendezni abból a gyűj­teményből, amelyet a nyári konyhájában tart a szentmihályhe­gyi Kiss József. Rokkák, faliórák, kulacsok, vasalók, különféle edények, ruhák és bútorok sorakoznak egymás mellett a kis szobában. A szentmihályhegyi nyugdíjas húsz év alatt szedte össze gyűjteményét.- Százötven éves a kollekció legrégebbi darabja - mutatja ez az 1848-ból származó Kos- suth-szurony. Hasonlóan régi az ivókulacs is. Ezt a cilindert pedig 1880-ban készítették Kanizsán. Szeretem ezeket a tárgyakat, emlékeztetnek a fia­talságomra - mosolyog miköz­ben a százhúsz éves cilindert minden tisztelet nélkül fejére teszi. Ezután sétapálcát kap a kezébe, épphogy csak táncra nem perdül mindjárt. Látszik rajta: szinte megfiatalodik ked­ves tárgyai között. - Szívem­hez nőtt itt minden - mutat körbe. - Ha választanom kel­lene, hogy melyik a legkedve­sebb, hát én bizony nem tudnék mit mondani. Szinte minden­Horvátországi iskolával alakított ki jó kapcsolatot a zákánytelepi iskola. Rendszeresen találkoz­nak a dömyei és a zákányi taná­rok, diákok, s a közös progra­mok mellett a határon túli iskola segítséget nyújthat a zákánytele­pieknek a tervezett horvát nyelvoktatásban is.- A dömyei 1100 diákjával jóval nagyobb iskola, mint a mi­énk. 1989-ben vettük föl vele a kapcsolatot - mondta Gelencsér János igazgató. - Eleinte csak a sportolóink találkoztak egyre gyakrabban, aztán ez idővel ki- szélesedett, s ma már közös ren­nap bejövök ide. Megnézem, hogy megvan-e minden épség­ben. Leporolom a gyűjteményt, szellőztetek, elnézegetem eze­ket a tárgyakat. A vérében van a gyűjtőszen­vedély. - Gyűjtök én mindent, ami régi - mondja. - Szőlészeti eszközöket, hordókat éppúgy, mint a régi ruhákat, bútorokat. Nézze: még az évtizedékkel ko­rábbi újságok is itt vannak ösz- szekötve a fal mellett. Porosán, de épen és időrendben. Csak egy dolgot nem sikerült össze- gyűjtenem életem során: ele­gendő pénzt - neveti el magát. Mostanában már nemigen gyarapszik a szentmihályhegyi gyűjtemény. - Tudja, a gyűjtés nem egyemberes munka. Ré­dezvényeink, kirándulásaink vannak. Hagyományossá váltak találkozásaink, s legutóbb pél­dául Kanizsára mentünk közös kirándulásra. Most tavasszal a horvát iskola hivatalos egy fiú- és lánycsapattal a sportvetélke­dőnkre, legutóbb pedig a dör- nyeiek kulturális rendezvényén szerepeltek a mi diákjaink. Eh­hez hasonló rendezvényre készül egyébként a zákánytelepi iskola, s erre meghívjuk a néptáncosai­kat, muzsikusaikat. így épül a jószomszédi kapcsolat, amely remélhetőleg a közeli jövőben tovább szélesedik a két önkor­gen, ha eljött hozzám egy isme­rős és megcsodálta, mindjárt mondta is, hogy itt vagy ott lá­tott valami nekem valót. Leg­többször segített is a megszer­zésében. A régi barátoknak és segítőknek legtöbbje azonban már nem él. Egyedül pedig én már nem tudok utána menni. Hogy mi lesz a gyűjtemény­nyel? Ezt a gazdája sem igen tudja. - Eladni nem akarom. Amíg én élek, gyönyörködöm bennük. Lehetne ez akár az alapja is egy kis helytörténeti kiállítás­nak itt, a faluban. Nem is kel­lene sok mindennel kiegészí­teni, hiszen a szentmihályhe­gyi gyűjtőnek öt-hatszáz da­rab, a legkülönfélébb haszná­lati és dísztárgya szorult a kis­konyhába. Egy kiállításnál méltóbb helyet valóban nem lehetne ezeknek elképzelni - bólogat az öreg. - Csak ne lenne olyan nehéz megválni tőlük. Nagy László mányzat egymásra találásával, s testvértelepülési kapcsolat ala­kul ki Dömye és Zákány között. A két iskola közti jó vi­szonyra alapozva fölmerült a horvát nyelv tanításának ötlete is a zákánytelepi iskolában. - Gondolkodunk rajta, hogy ha szakkörön is, de el kellene kez­deni a horvát nyelv tanítását. Ebben sokat segíthet a határon túli iskola. Kaptunk már tőlük horvát nyelvű könyveket, és to­vábbi segítséget is ígértek. Az iskolában jelenleg angolt taní­tunk, s a fő idegen nyelv to­vábbra is ez marad. N. L. Betemetik a szeméttelepet Illegális szeméttelepet szün­tet meg az őrtilosi önkor­mányzat. Feltölteti a falu ha­tárában kialakult szemétle­rakót, földet terítenek rá. A telep eltüntetése 200 ezer forintjába kerül a község­nek. - Mindenképpen szük­séges ennek megoldása, mert a lerakó nemcsak ille­gális, de már rég be is telt - mondta Lévák Jánosné pol­gármester. - A szél szana: szét hordja a szemetet, jog­gal reklamálnak a környék lakói. Ezért döntöttünk úgy, hogy eltüntetjük. Megszűn­tére táblával is fölhívjuk a helybeliek figyelmét, mivel nem szeretnénk, ha meg­szokásból egyesek továbbra is oda szállítanák a szeme­tet. Hogy az eltüntetett illegá­lis lerakónak mi lesz a to­vábbi sorsa, arra a polgár­mesterasszony nem tudott válaszolni, mivel a szemét­telep területe magánkézben van. Feltehetőleg füvesítik majd, és parkosítják. Ortilosban fontosnak tart­ják a szemétgond megoldá­sát, különösen mióta a vidék része a Duna-Dráva Nem­zeti Parknak. Nemrégen megoldották a rendszeres szemétszállítást. A somogyi faluból zalai vállalkozó vi­szi el a szemetet, rendszere­sen. A településhez tartozó Szentmihályhegyen is sike­rült hasonló módon megol­dani ezt a gondot. N. L. fliarosberényben maradt az iroda Január óta kibővült hatás­körrel működik Iharosbe- rényben az építési igazga­tási iroda. A község azért tartotta meg a hatósági fel­adatok végrehajtásának jogkörét, mert biztosítani tudta a törvényben előírt feltételeket. Az irodában egy építész dolgozik, ő felügyel Iharosberény, Iha­ros, Pogányszentpéter és Inke építésigazgatási ügye­ire. A hivatal működtetési költségeihez állandó lako­sonként hetven forinttal já­rul hozzá az állam, ez azonban nagyon kevés ah­hoz képest, mint ameny- nyibe a feladatok végrehaj­tása valóban kerül. Az érintett községek önkor­mányzatai ezért úgy dön­töttek, hogy közösen tá­mogatják az iharosberényi szakemberek munkáját. Zákány horvát kapcsolata Filléres gondokkal küszködnek, nagy teher az áthúzódó beruházás Döcög Gyékényes szekere Fekete éve ez Gyékényesnek, a falu kevés pénzéből nem futja látványos fejlődésre. Csődközeiben ugyan nincsenek, de csak segítséggel fognak tudni kimászni a gödörből - vélekedik a polgármester. - Ilyen rossz költségvetésünk még nem volt, mint az idei.- Filléres gondokkal küszkö­dik a falu, a működési hiány 16 millió forint. Egy tavalyról áthúzódó beruházáson kívül az idén egy méter járda rendbe tételére, egy közterületi lám­patest cseréjére sem futja - mondja Csordás József. - Csak abban reménykedünk, hogy sikerül visszakerülnünk az önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetűnek nyilvánított települések közé, mert csak az ezeknek járó támogatás hoz­hatja egyenesbe a falu pénz­ügyeit. Az idei költségvetését egyébként még nem fogadta el a falu képviselő-testülete. A napokban tartott ülésen ugyanis nem volt szavazóké­pes. Ami azonban biztos: az idén 86 millió forintból gaz­dálkodhatnak Gyékényesen, s ennek a pénznek legnagyobb része az intézmények fenntar­tására és a szociális kiadá­sokra megy el. - Kevés a gye­rek az iskolánkban, és az egy főre jutó költségek rendkívül magasak. 87 gyerekünk van, és egy iskolás 279 ezer fo­rintba kerül. Az iskola mellett az óvodát, a gondozóházat, a védőnői szolgálatot is fenn kell tartani, s önkormányzati feladat a készenléti ügyelet fi­nanszírozása is, a kultúrház működtetése, az önkéntes tűz­oltók támogatása. Mindezek mellett még van egy tavalyról áthúzódó beru­házás is, amely T 2 millió fo­rintos terhet ró a falura. A kútberuházás összes költsége 17 millió forint, de 6 millió 160 ezret sikerült elnyerniük a területfejlesztési tanács pá­lyázatán. Fontolgatják, hogy a lakosság hozzájárulását ké­rik a beruházás befejezésé­hez. N. L. Összekötőút pályázatból Az Iharosberényi önkormány­zat 570 ezer forintot utalt át, a csurgói képviselőtestület 500 ezret és a szentaiak, valamint a nagyatádiak is támogatják az Iharosberényt Sanddal össze­kötő út megépítését. Az össze­gyűlt pénz azonban kevés lenne a tervek végrehajtásához, ezért az csurgói és térségi fejlesztési társulás pályázatokon próbál majd pénzt szerezni. Erre egyébként jó esélyük is van, hi­szen a somogyi területfejlesz­tési tanács elnöke, dr. Kolber István maga is járt a községben és személyes támogatásáról biztosította az iharosberényie- ket. Mint az elnök elmondta: az összekötőút nem csak két tele­pülés, de két megye kapcsolatát segíti majd. B. Zs. Emléktáblát avat Csurgó Gazdag programmal készül Csurgó az 1848/49-es forra­dalom és szabadságharc százötvenedik évfordulójára. Ötven éve tíz fenyőfát ültet­tek az évfordulón a város di­ákjai, s mögötte elkészült egy Petőfi-dombormű, amelynek emlékoszlopa ilyenkor az összes diák s a város felnőtt lakossága szá­mára zarándokhellyé válik. Most a közösségi ház már­cius 14-i birtokba vétele nyit szép lehetőséget az ifjúság számára. Az ünnephez méltó mű­sorral készül valamennyi in­tézmény; megnyílnak a gim­názium nagykönyvtárának szekrényei, féltve őrzött le­veleskönyve. Diákok és ta­nárok dolgozzák fel a helyi eseményeket, az elérhető dokumentumokat. Láthatóvá lesz Kossuth előfizetési fel­hívása, Teleki Lászlónak egy­kori nevelőjével, Eró'ss Sán­dor volt csurgói diákkal foly­tatott levelezése is nagyobb nyilvánosságot kap. Március tizennegyedikén a barcsi, a nagyatádi és a csurgói mú­zeum szervezésében Nagy­atádon a térség diákjai szá­mára szerveznek vetélkedőt; ehhez a tanulók már megkap­ták a múzeumtól az összes hadba vonult helyi nemzetőr és honvéd névsorát. Csurgó főterén az 1948-ban elhelye­zett - később azonban eltá­volított - emlékőrző sorokat is felavatják új márványtáb­lát is a Korona szálló falán. H. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom