Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-04 / 53. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. március 4., szerda Egészségház Osztopánban Már fogadja betegeit a nemrégiben átadott osztopáni egészségház. A mintegy 160 négyzetméter alapterületen működő orvosi rendelő és védőnői szoba, valamint a hónap végén nyíló gyógyszertár 1,5 millió forintból épült. Ebből 1 milliót pályázat útján nyert az önkormányzat. A korszerű műszereket dr. Koronczi Gábor Tamás háziorvos vásárolta. Felkészítik az erőgépeket Befejezték a gabona fejtrágyázását a magyaratádi Barátság szövetkezetben. A munkát 550 hektáron végezték el. Most az erő- és munkagépek felkészítésével foglalkoznak,, s hamarosan a talajlezárást fejezik be. Tavaszi árpát is vetettek a szomszédos gazdaságban. Sportpályát építenek Somodorban sportpályát építenek. A beruházás mintegy 500 ezer forintba kerül. Befejezték a föld munkálatot, rövidesen a gyep telepítését kezdik. Az építkezés során számítanak a helybeliek segítségére, eddig csaknem ötvenen jelezték, hogy részt vesznek a munkában — tudtuk meg Kristóf 1st-' ván polgármestertől. Megoldódnak a szemétgondok Átvállalja a szemétszállítás valamennyi költségét a hen- csei önkormányzat. Egy kaposvári céggel kötött szerződés alapján hetente egyszer a portáktól szállítják a szemetet. Május elsejétől minden háznál lesz szemét- szállító kuka. Addig nejlon- zacskókban gyűjtik a hulladékot. Lomtalanításra évente kétszer számíthatnak. Az önkormányzat portánként kétezer forintot fordít a szemétszállításra. Szarvasmarhát már csak nosztalgiából tartanak Bérelt földön bizonytalan jövő Kétszáz hektáron őszi árpa, háromszázon őszi búza került a földbe, s elvégezték az első fejtrágyázást is a Zselici Táj termelő- és értékesítő szövetkezetben; ötvenegy kilogramm műtrágya növeli a talajerőt. Öt község területén mintegy 1700 hektár bérelt földön huszonheten keresik meg kenyerüket. Zóka Tibor elnök szerint tavaly nem is akárhogyan dolgoztak a gazdák; tizennégymillió forint nyereséggel zártak. Jutott belőle bérfejlesztésre; némelyeknél elérte az ötven százalékot is. A többi pénzt visszaforgatták a növénytermesztésbe: tápanyagot, vetőmagot vásároltak. — Alacsony értékesítés mellett, aránylag jó önköltséggel dolgoztunk — magyarázta az elnök. — Csak a mustár nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legkorábbi vetésű növény megszenvedte az időjárás viszontagságait. Az idén ismét próbálkozunk: mustárt 300, kölest 200 hektáron termesztünk. Ha sikerül, tonnájáért 60, a köles tonnájáért pedig 34 ezer forintot kapunk. Költségeinket növeli a gázolaj és a vegyszerek áremelkedése, s mintegy 20 százalékkal megugrottak a vetőmagárak is. Szenna és vidéke valamikor országos hírű volt állattenyésztéséről. Különösen a szaravas- marha-tenyésztés volt jelentős. Patcán például még határainkon túl is híres vásárokat tartottak. A tenyésztés költségeinek növekedése és a bizonytalan piac miatt lassan fölszámolták Már a legelőre sem viszik őket FOTÓ: TÖRÖK ANETT az állományt. Ma már a magángazdáknál is csak mutatóban van egy-két tehén. Bellái József patcai polgármester például csak nosztalgiából tart néhány magyar tarkát. Zóka Tibor szerint gépparkjuk teljesen elöregedett, értéktelenné vált. Mindössze egy négyéves Magnum traktor állja a sarat, s tavaly sikerült több mint tízmillió forintért vásárolniuk egy Rába 250-es erőgépet. A két kombájn ugyancsak elértéktelenedett. Az idén szeretnének vásárolni egyet. A szükséges 26 millió forintot, 25 százalékos állami támogatással, hitelből teremtik elő. — Csak ritkán pályázunk, mert ahhoz a saját erő is kell — mondta az elnök. — Most az agroturizmus nyújtotta lehetőségeket pályázzuk meg. Terveink megvalósulása esetén a Zselic eddig feltáratlan, új arcát vonhatnánk be a falusi turizmusba. A fűmag termesztése ugyancsak jó kitörési lehetőséget adna. Gondot okoz, hogy nincs saját földje a szövetkezetnek. A bérelt föld olyan, mint a kutya vacsorája. Nem tudunk hosszú távon tervezni, s az esedékes átalakításokat sem végezhetjük el. A zömmel középkorú tagság jövője így bizonytalan. Várnai Agnes Zselickislakon szorgalmasan dolgoznak a közhasznúak Lendületben a kis csapat Remélem, hogy mihamarabb összeszokik a kis csapat. Fiatalok vagyunk, jól megértjük egymást. Könnyebb így a munka — mondta a 29 éves zselickislaki Danyi Ferencné. Társa Orsós Arpádné és Bácskái Judit. Mindannyian közhasznúak, a munkát most kezdték. Hat hónapig biztos elfoglaltságuk van, találkozásunk idején éppen a járdát tisztították. — A kis falvakban nehéz állást találni — mondta Danyi Ferencné. — Márpedig ez mindannyiunknak létkérdés; családom van, két gyermeket nevelek. Minden fillérnek megvan a helye. Boldog voltam, amikor megkaptam ezt a lehetőséget. A pénz qem sok, de ebből és a családi pótlékból megélnek. Nem élünk fényesen, ám némi háziasszonyi furfanggal beosztjuk a pénzt. Egyszerű, tápláló ennivalót szoktam főzni. Hús ritkán kerül az asztalra, annál gyakrabban krumplis tészta meg paprikás krumpli. Ruházkodásra alig költünk; szinte csak a gyerekeknek vásárolok. Gyorsan nőnek, így gyakran kell vásárolni. Magamnak ritkán veszek ruhát, utoljára talán három éve vásároltam. Most talán könnyebben megélünk, legalábbis augusztusig. Remélem, hogy később találok munkát. A 22 éves Bácskái Judit korábban a ruhagyárban dolgozott, ősszel a cukorgyárban volt kampánymunkás. A szezon véget ért, s azóta hiába keres munkát. Zselickislak ugyan a megyeszékhely tövében bújik meg, ám a bejárás nem olcsó. Az ott lakók kétszer is meggondolják, mikor ülnek buszra. — Havonta több ezer forintba kerül, ha az ember mindennap beutazik — mondta Orsós Arpádné. — A szűkös keresetből erre nem telik. Ráadásul a vidékiek sokszor nehezebben kapnak munkát a városban. Különösen a fiatalok helyzete nehéz; segíteni kell rajtuk, hiszen tartósan nem lehet munka nélkül élni. Az mindenkinek rossz. A helyi fiatalok zöme szorgalmas, dolgozni akar. Remélem, hogy minél többen találnak munkát. (Harsányi) A 67 éves szentpáli gazda aggódik a termés miatt Virágzik a kajszi — Aggódom a gyümölcs miatt. Virágzik a sárgabarack, ám könnyen végzetes kárt okozhat egy váratlan hideghullám — mondta Godina Ferenc. A zselicszentpáli gazda nyugdíjas. Bár elmúlt 67 éves, szinte mindennap a kertben dolgozik. Mosolyogva mesélte: soha nem ér rá, a kertben ugyanis nem lehet abbahagyni a munkát. Legfeljebb szünetet tart, s másnap folytatja. Az enyhe idő egyébként sok környékbeli termelőnek okoz nehézséget. Nem tudják, mitévők legyenek. Bár az időszerű munkát korábban el lehet végezni, ám kétséges, hogy érdemes-e. — A mostanihoz hasonló időjárás volt az ötvenes évek elején. Januárban simogatóan sütött a nap, egy hónappal később pedig kemény fagy jött. Tönkrement a termés. Talán most megússzuk, s fokozatosan melegszik az idő. Egész évben dolgoztunk a kertben, bosszantó lenne, ha néhány nap alatt mindez kárba veszne. A szőlőben virágzik a francia barack, s most úgy tűnik, jó termés lesz. Már készül a közelgő mun^4 Godina Ferenc fotó: király kára. Beszélgetésünk idején éppen virágot metszett, s a gyümölcsfákat vette szemügyre. A gazda szerint szépen fejlődik a szilva, s várhatóan nem szégyenkezik majd a körtével és az almával sem. Van egy kis földjük, ott krumplit, kukoricát termeszt. A szőlőben is sok a munka. Amikor a borról kérdeztem, csak annyit mondott: jó közepes a termés, de épphogy csak megízlelte a bort. Gyógyszert szed, s így ritkán kóstolja meg. Mégsem bánkódik, hiszen szívesen dolgozik a szőlőben, kertben. (Harsányi) Nem vetnek, nem aratnak Szolnokiék Cigányélet a faluvégen Édes semmittevéssel telik a nap Szolnoki Jánosnénak fölébredt a lelkiismerete. Vagy ki tudja... A szilvásszentmártoni négygyermekes cigányasz- szony azok közül való, akire azt mondják: akkor is hazudik, ha kérdez. Az útpadkán ülve sírta el mi mindene nincs a családnak. Majd két nap múlva kusza írással levelet küldött, s megvallotta: egy szó se igaz abból amit mondott. Van áram, hűtőszekrény, hűtőláda, televízió és bútor a szobában. Hogy mikor mondott igazat? Nem tudni, mert nem tessékelt be otthonába. Két kócos lánya iskola helyett anyja szoknyáját őrizte. A nagyobbik nem sokáig bírta, s a kutyával együtt elódalgott. A ház mellett tenyérnyi helyen frissen kapált föld várta a vetést. Mindhiába. (Várnai) Fejlesztésre négymillió forintot költenek Biztos kenyér a fa Huszonöt embernek ad biztos kenyeret a fa Zselickislakon. Az Agro-Fa Kft saját dolgozói mellett vállalkozóknak is munkát biztosít. — Kis vállalkozásunk túljutott a kezdeti nehézségeken — mondta Bakán József ügyvezető igazgató. — Egyre több megrendelést kapunk, az ágazat fejlődik. Erre az évre kapacitásunk kilencven százalékát lekötötték. Valamennyi erdészeti tevékenységet elvégzik. A csemeteültetés és a fakitermelés mellett értékesítéssel is foglalkoznak. Az asztalos műhelyben pedig - többek között - ajtót, ablakot, valamint lambériát készítenek. A cég vezető szerint a több lábon állás biztonságot jelent. A piacon ugyanis sokan próbálnak munkához jutni, éles a verseny. Emiatt elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés, ez elősegíti a fejlődést. Az elmúlt évben mintegy hatvanmillió forint forgalommal zártak. Már összeállították az idei fejlesztési tervet, s egyelőre két dolgot fontolgatnak: új, darus teherautót vesznek vagy egy korszerű szalagfűrészt állítanak munkába. Erre a célra legfeljebb négymillió forintot akarnak költeni. (Harsányi) Vak gyermekkel magárahagyottan Kaposszerdahelyen Világtalanul külső támasz nélkül — Nem pénzt kérek, csak vegyék észre, hogy vannak — fakadt ki a kaposszerdahelyi Hor- váthné Trapp Tünde. A fiatal- asszony hét éve neveli világtalan kislányát. Hétvégenként a budapesti Vakok és Gyengénlátók Általános Iskolájából hordja haza. A kislány jól tanul, ám a szülői gondoskodás mellett igénye lenne a nagyobb közösség figyelmére is. — Tizennégy éves korig nem jogosult a tagdíjfizetésre, így nem tartozhat a a vakok szövetségébe — panaszolja az édesanyja. — Szívesen átvállalnám az éves tagdíj-fizetést is, csak törődnének egy kicsit vele. Sajnos, erre sincs lehetőség. A hallássérült, az értelmi fogyatékos, és a mozgássérült gyermekeknek is van támaszuk. Csak a vak gyermekek gondjait nem vállalja föl senki. Nem pénzt várok, csak egy kis törődést. Igaz, Balogh József kaposszerdahelyi polgármester minden segítséget megad. Az önkormányzat az iskolai térítési díjat is átvállalta. Molnárné Bargmann Éva, a Bárczy Gusztáv Általános Iskola tanára ugyancsak segít bennünket. Év elején a megyei önkormányzattól kértünk támogatást, de nem kaptunk. A kaposvári családsegítő sem adott biztatást. Horváthné Trapp Tünde a világtalan gyermek tíz éves koráig gyest kap. Férje munkanélküli. Nagy lelki erővel, odaadással neveli Tündikét, de úgy érzi: nem jut mindenre energiája. Forró József a Vakok- és Gyengénlátók Somogy Megyei Szövetségének elnöke elmondta: az országos küldöttközgyűlés szabályozása nem ad lehetőséget arra, hogy 14 éves kor alatt nyilvántartásba vegyék a vak gyermekeket. Somogybán negyven, 18 év alattit tartanak nyilván. Gondoskodást elsősorban a vakok óvodájában és iskolájában kapnak a kicsik. A megyei szövetség évente szülőértekezletet tart. De mint azt Forró József elmondta, erre sincs igazán igény. — Csak a közigazgatásilag hozzánk tartozó települések gondjaival foglalkozhatunk — világosított föl Molnár Lászlódé, a kaposvári családsegítő szolgálat vezetője. — Tanácsadással, esetleg ruhaadománnyal segíthetünk, de nem tudjuk a megye összes „cigányát” öltöztetni. Az Egészségbiztosítási Pénztár vagy a Vöröskereszt talán többet tud nyújtani. Bedegi József, a Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének főmunkatársát megdöbbentette a hír, hogy 40 világtalan gyermek várná a gondoskodást. Megígérte: a térségben dolgozó munkatársuk Hujber Tamás rövid időn belül fölkeresi a családot és tájékozódik a gondjaikról. — Tünde esete arra ösztönöz bennünket, hogy a vak gyermekek sorsát is figyelemmel kísérjük — mondta. Várnai Ágnes