Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-28 / 74. szám

20 SOMOGYI HÍRLAP FÖLDVÁRI TÜKÖR 1998. március 28., szombat Gyolcsgatyában halásznának — Az önkormányzattal már tárgyaltunk arról, hogy a város közepén lévő tavat hasznosítsuk; kulturált, igényes sza­badidőközpontot kellene kialakítani, mert a jelen­legi környezet nem méltó Balatonföldvárhoz — mondta Gönczy János, a Balatoni Halászati Rt ve­zérigazgatója. Hozzátette: A tóban most haltermelés folyik, s a gaz­dálkodásból való kivétel költsége óriási. Ám én hi­szek abban, hogy megfe­lelő új funkciót találva nem fizetnénk rá az ügyletre. Gondot az jelent, hogy egyelőre sem a halászat, sem az önkormányzat nem tud pénzt előteremteni a tó és környezete szebbé és hasznosabbá tételére. Gönczy János úgy gon­dolja: a térség csak akkor lesz képes a turisták idecsa- logatására, ha minden terü­leten igényes szolgáltatá­sokat nyújt. Szerinte pél­dául a Balatoni Fejlesztési Tanácstól talán lehetne pénzt szerezni a beruhá­zásra. — Azon spekulálok, hogy a Balaton környezete hogyan néz ki majd 20 év múlva — árulta el a vezér- igazgató. — S már most szeretnénk lépni annak ér­dekében, hogy elképzelése­ink meghatározóak lehes­senek. A földvári tó medrét például sok évtizedes iszap borítja. Össze kellene gyűj­teni, ami roppant nehéz fel­adat, s belőle szigeteket le­hetne kialakítani. Ez alap­vetően megváltoztatná, romantikussá tenné ezt a tá­jat. Rusztikus hidakon il­letve csónakokon lehetne megközelíteni őket. Gönczy János beszélt ar­ról is, hogy természetesen kialakíthatnának számos horgászhelyet, de a pecás- kultúrának át kellene ala­kulnia. Az ősi bereki halfa­unát alakítanák ki. Her­mann Ottó rajzai alapját építhetnének nádkunyhó­kat, s a turistacsoportoknak lehetne mutatni olyan at­trakciókat, mint gyolcsga­tyás halászok, vagy hálót kötögető asszonyok munka közben. — Csak azt nem tudom, hogy a megvalósítás a vá­rosi önkormányzat, a halá­szat, vagy az égsz régió dolga kellene-e hogy le­gyen — állapította meg a vezérigazgató. (Czene) Nem a legnagyobb, hanem a legügyesebb szájú az első Együtt fújják a magukét Hat év alatt a zenekar hozzászokott a vastapshoz Az első dallam, amit a földvári fúvósok megtanultak, a magyar himnusz volt. Ma a repertoárjuk mintegy ötven műből áll. Hat évvel ezelőtt volt a premierjük nagyközönség előtt. A legutóbbi koncertjük után Marosi László, a Zeneakadémia tanára, a legelőkelőbb hazai ze­nei intézmény fúvószenekarának karnagya, Ronald Johnson, az egyesült államokbéli Iowa állam egyetemének együttesvezetője és Neumayer Károly, a világ egyik legjobb koncertfúvósze- nekarának, a pécsi vasutasoknak első embere lelkesen méltatta prodikciójukat. — Oboát éveken át nem ta­níthattam, mert nagyon drága ez a hangszer, félmillió forintba ke­rül az olcsóbbjának darabja — emlékezett vissza Kapus János zenekarvezető, aki oboaszakon végezte el a zeneművészeti főis­kolát. — Ezért az első években a furulyát, aztán a kla­rinétot fogták kezükbe a gyere­kek. A városi önkormányzat minden évben költ hangszervá­sárlásra; ahogyan gyarapodtunk, a legügyesebb diákok mindig át­álltak egy nehezebb hangszer ta­nulására. Nyertek már bronzdiplomát nemzetközi versenyen, különdí- jat országoson, pedig nagyon fia­tal a társaság. — Ezek a gyerekek mások, mint társaik; képesek felelőssé­get vállalni egymásért. Fegyel­mezettek; tudják, ha egyikük hi­bázik, annak az egész közösség láthatja kárát. Ha észreveszik, hogy valaki nem tanulta meg a szólamát, szólnak neki, hogy gyakoroljon többet. Kialakult közöttük egy ranglista; nem az emelkedik ki közülük, akinek a legnagyobb a szája, hanem aki a legprofibb a hangszerén. Á csapatban a kezdet óta megmaradtak a tagok. Tízen kö­zülük zenei konzervatóriumban tanulnak tovább, legutóbb, nem­rég Kresz Richard trombitást vették fel a pécsi konzervatóri­umba. ők az ország minden tájá­ról visszajárnak. Egy zongorista, aki lassan zenei diplomát kap, elkezdett tubázni, csakhogy kö­zéjük tartozhasson. Van már köz­tük, aki édesanya. A visszajárok miatt csak szombaton tudnak próbálni — de ez egyáltalán nem okoz nekik problémát. Elvégre együtt lehetnek... Czene Attila Földvár befogadta Ránkit Öt éve választotta névadóul Ránki György zeneszerzőt a bala- tonföldvári zeneiskola. Az idén lett volna kilencven éves; nevét egyelőre csak ez az intézmény viseli az országban. — Ránki György kora tavasztól késő őszig Földváron élt, ma is megvan a család nyaralója. Na­gyon sok művét itt írta — mondta Kapusné Dojcsák Edit igazgató. — Szeretnénk össze­gyűjteni a zenebarátok és a csa­lád segítségével ezeket, de na­gyon nehéz feladatnak ígérke­zik. Ránki György sokaknak írta-ajánlotta szerzeményeit. Többet talán csak egyszer, ha előadtak ősbemutatón. Hallot­tam arról is, hogy már külföldi versenyeken játszották egy műve fúvósokra átírt változatát, amit ő még csak nem is hallott. A budapesti Zeneakadémián pe­dig megtörtént, hogy egy vizs­gaelőadáson Ránki György oda­szólt a mellette ülő szakember­nek: te figyelj, ez nagyon hason­lít az én egyik dallamomra. Hát persze, mert az övé volt, csak éppen a tudta nélkül áthangsze­relték. A zeneiskola tanárai kezde­ményezték a tavaszi fesztivál ke­retében a megemlékezés-soro­zatot. Ránki György születés­napján dombormű került az in­tézmény falára. Tartottak benső­séges ünnepséget is, amelyen részt vettek a családtagok. Ezen együtt zenéltek, s szavaltak pél­dául Ránki György verseiből is. A zeneszerző cinikus, keserű hangon szólt ezekben kortárs kollégáiról. Például Pernye And­rás és Láng István daljátékot szerzett Thomas Mann: Mario és a varázsló című írásához, amit így kommentált. „Megvolt a premier: Mario, s a varázsló/Si­ker is volt. (Inkább hűvös, mint parázsló.) Hja: asszony lesz a lányból/ A Lángból meg Pernye/ Ha pert indítana Thomas Mann: pert nyerne.” A magát a magyar zenei élet­ben mellőzöttnek érző szerző Földvárral nem volt ilyen kriti­kus. Szerette a várost. Mint aho­gyan modem hangzású muzsiká­ját megszerették az itt élő fiata­lok. — A gyerekek igénylik a ze­néjét, amit egyébként nem könnyű megérteni, befogadni — mondta Kapusné Dojcsák Edit. — Először persze zúgolódnak a próbákon, mert az amerikai spi­rituálé vagy egy világsláger mégiscsak jobban hangzik szá­mukra első hallásra, de aztán na­gyon megkedvelték. A zeneis­kola feladatának tartom azt is, hogy a komoly, nehéz művek iránt nyitottá tegyük a gyereke­ket. (Czene) Hangolnak a zeneoviban Száznyolcvanöt fiatal jár a földvári zeneiskolába hat te­lepülésről. Hat tanszak hangszereit választhatják, miután elsajátították az éneklés, a kottaolvasás alap­jait. Cziberéné Ráduly Irén, a zeneiskola tanára rendszere­sen óvodába jár; zeneoviban igyekszik megszerettetni a muzsikát a földvári lega­próbbakkal. A nagycsopor­tosoknak tart foglalkozáso­kat, akik közül egyre többen érdeklődnek a hangszerek iránt. Az, hogy megmarad­nak-e a zene bűvöletében, a tapasztalatok szerint egy-két év alatt eldől. Kétharmaduk eddig mindig „bevált”. Bál a gyermekparadicsomért A Bajor Gizi Közösségi Ház áprilisi, ajánlott programjai: Április elsején 18 órakor nyit a Nyilvánosság klub. 4-én este nyolc órakor Nosz­talgia bál, amelynek bevétele az óvodai Gyermekparadi­csom alapítvány számlájára kerül. Április 10-én a Költészet napja alkalmából kiállítás nyílik Mester Béla költők arcképei sorozatából. Április 19-én, vasárnap 17 órától diák klub. Április 21-én délután négykor Diabetes klub. Április 25-én 10 órakor a dunántúli Kolping szerveze­tek zenei találkozója kezdő­dik. Április 29-én 10 órakor „A titkokat az ujjaimnak mon­dom el” címmel kerül sor Rosta Géza gyermekműso­rára. A férfiak zoknit venni sem tudnak Fehérnemű a megállóban Kint vár, ha nő a vásárló FOTÓ: OLÁH GÁBOR — Még soha nem volt olyan vevőm, aki a buszmegállóból ugrott volna be a boltomba, hogy a hiányzó fehérneműjét pótolja. De a várakozók kö­zül vannak, akik úgy ütik el az időt, hogy bejönnek néze­lődni - mesélte Cserge Péter vállalkozó. A kínálatomban fehérnemű, zokni és rövidárú található, de sajnos a leg­többször a vevőknek az kell, ami nincs. A boltom mind­össze néhány négyzetméter, nagy árúkészletem nem le­het. A város központjában lévő helyiség olyan kicsi, hogy ha a vevő nő, akkor a tulajdonos kimegy az ajtó elé, hogy próbálni tudjon. — A férfi vevő ritka. Úgy tapasztalom, hogy a legtöbb­jük még saját magának sem szokott vásárolni, zoknijá­nak méreteit sem ismeri. Aki vesz is fehérneműt, azzal a feltétellel teszi: ha nem tet­szik a feleségének vagy a méret nem jó, akkor szeretné visszahozni. Érdekes jelen­ségnek tartom, hogy az igazi vásárlóerőt jelentő közép ré­teg, a polgár hiányzik a vá­rosból. Sokaknak drága a 100 forintos zokni, másik felének olcsó a 200 forintos, mert drágább, márkás cikket keres. Partfeltöltés, engedély nélkül Nem történt tórablás Feltöltéssel területeket rabol­nak el a Balatonból a keleti strand közelében. Ezt pana­szolta el több helybéli a kö­zelmúltban az önkormányzat­nál. A vízügyi igazgatóság be­vonásával lefolytatott vizsgálat azóta tisztázta: nem követtek el szabálytalanságot a tulajdono­sok. — Több magán tulajdo­nos szerezte meg a keleti strandtól Szántód felé eső parti területet — tájékoztatta lapun­kat Holovits István, a balaton- földvári önkormányzat építési és városfejlesztési osztályának vezetője. — Az a tervük, hogy valamikor ott ingatlanokat épí­tenek. Ennek érdekében kezd­ték meg a terület feltöltését. A jogszabály szerint csak egy métert meghaladó feltöltéshez kell engedélyt kérni, s a hely­színi szemle során kiderült: ezen bőven belül maradtak a tulajdonosok. A teljes képhez tartozik, hogy korábban ez egy illegális szemétlerakóhely volt, úgy is lehetne fogalmazni: a város szégyenfoltja. Nincs el­lenünkre, ha valakik ott rendet raknak. A helyi Gamesz-szel árkot is húzattunk a terület elé, ezzel kívántuk megakadá­lyozni, hogy oda hordják a szemetet. Ekkor viszont az árokba bontották a hulladékot. Az még a távoli jövő kér­dése, hogy a partmenti rész tu­lajdonosai kapnak-e építési engedélyt. Jelenleg még a ren­dezési tervek nem határozzák meg egyértelműen, hogy le­het-e ott építkezni. F. I. Rózsákat ültet az aljegyző Köselingné Dr. Kovács Zita harminchat éves kora ellenére a polgármesteri hivatal egyik nagy „öregje”; a jogi egyetem el­végzését követően, tizenegy esztendeje első munkahelyéül ide jött dolgozni. Végigjárta a ranglétrát, ma a város aljegyzője. — Az önkormányzat szerződé­seit készítem elő, s ha perben érintett Balatonföldvár, több­nyire ingatlan- vagy bérleti ügyben, az is az én asztalomra tartozik — mondta. — Szeretek a körjegyzőséghez tartozó Kere- kibe és Pusztaszemesre fogadó­napokra járni, ahol — főképpen az idősebbek — nem csak köz- igazgatási problémákkal keres­nek meg. Szívesen segítek nekik például a nyugdíjjal kapcsolatos ügyeiket is intézni. Nincsenek bennem egyáltalán vezetői ambíciók, ha nincs a házban a jegyző, akkor sem ját­szom a kiskirályt. A szakembert csábították vál­lalkozásba, s mivel szakvizsgája van, megfordult az is a fejében, hogy ügyvédnek áll. De hiány­zott belőle a bátorság, nem sze­reti a bizonytalan dolgokat — vallotta be. — A privatizációval kapcso­latos vagyoni témák, amelyek kapcsán a polgármester keze alá dolgozom, lassan a végére érnek — mondta Köselingné dr. Ko­vács Zita. — Úgy tűnik: az ÁPV Rt fizetni fog, illetve kiadja a vá­rosnak járó részvényeket, ahol erre módja van. Egyedül a Ma- hart-tal nem tudtunk még elő­rébb lépni; a kikötőben fekvő Galamb-szigetet szeretné Bala­tonföldvár megkapni. Az aljegyző beszélt arról is, hogy jobban meg kellene szer­vezni a körjegyzőséghez tartozó kisközségek képviselőtestületei­vel a munkát, mert több helyütt nagyon rapszodikusnak minő­síthető a munka. Néhol laikus a polgármester, s parttalan a vita. — Nincs ugyan kilenc telefo­nom, mint a jegyzőnek, de a munkámhoz szükséges feltéte­leket a hivatal biztosítja — állí­totta Köselingné dr. Kovács Zita, aki társadalmi munkában jogászként bábáskodik a város civil szervezetei mellett; intézi számukra a papírmunkát. Sza­bad idejében két, a foxikhoz ha­sonlító kutyáját sétáltatja szíve­sen, vagy rózsákat ültet a kertjé­ben. (Czene) CSUTAK BÚTOR ÉS LAKÁSFELSZERELÉS 8623 Balatonföldvár, Budapesti u. 1. Tel.: 84/341-863 Tel./fax: 84/340-725 •• Nyitva tartás: héttőtől péntekig 9-17 óráig, szombat 9-12 óráig- Fenyőbútorok- Spanyol fenyő ülőgarnitúrák- Elemes bútorok -Ülőgarnitúrák- Heverők, franciaágyak- Olasz hálószobák- Tisza konyhabútorok- Irodabútorok- Hajdúthonet étkezők- Slumberland ágyak és matracok- Billerbeck ágyneműk- Ágyterítők, asztalterítők- Massive lámpák- Gyógymatracok- Gardinia karnisok- Kerámia kiegészítők- Üveg és kristályáruk «

Next

/
Oldalképek
Tartalom