Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-27 / 73. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP BARCSI TÜKÖR 1998. március 27., péntek Takaros a hivatalban A Takaros-program fogadására készül a barcsi földhivatal. Az intézményben már rendelkezésre állnak az új térképészeti és földnyilvántartási rendszer fogadására. A számítógépes bázis is rendelkezésre áll és a tulajdoni lap nyilvántartások is digitális lemezen szerepelnek már. A takaros program a térképek digitalizálásának és a földtulajdoni lapok számítógépe kezelésének közös rendszere. A program már túljutott a bevezetését megelőző kísérleteken, ezt követően kerülhetett csak sor ugyanis a rendszerbe állításra. Segítségével nem csak a földhivatal dolgozóinak munkája egyszerűsödik, hanem az ügyfélkiszolgálás rendje is tovább gyorsulhat majd. A munka első fázisát az adatok digitalizálása jelenti. A tulajdoni lapok az elmúlt időszakban már mágneslemezre kerültek, a számító- gépes térképek elkészítése azonban még hátravan. A földhivatal dolgozói egyébként nem csak a nyilvántartási rendszerek modernizálásával vannak elfoglalva. A programok mellett ugyanis az intézmény udvara is megújul. A parkosításban a dolgozók is részt vesznek. A munka a jövő héten kezdődik és eredményeként otthonosabbá válhat a hivatal közvetlen környezete. HIRDETŐINK a BARCSI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/313-949-es faxszámon Mindezekről érdeklődni lehet: 82/311-506-os telefonon. a BARCSI TÜKÖR legközelebb április 24-én jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP-bm Megrendeléseit még előző nap is várjuk Barcsért végzett munkáját jutalmazták a képviselőnek Bálba sem megy papír nélkül „Barcs városért” kitüntetést kapott Francz Rezső, országgyűlési és önkormányzati képviselő, a barcsi Dráva Coop szövetkezet elnöke. Bár nem Barcson született, évtizedek óta itt él. Mi a véleménye a mai Barcsról? — kérdeztük a kitüntetettől. — 1974 őszén néztem én körül itt először, akkor jött szóba hogy Barcson vállalok munkát a feleségemmel együtt. Azóta szembetűnő fejlődés ment végbe, itt élőként azonban látom azt is, hogy mi hiányzik még. Uszoda, egy jó színházterem... Elégedetlen vagyok a magas munkanélküliséggel is, főképp azzal, hogy ezen belül milyen nagy a szakmunkások aránya. — Milyen mostanában a barcsiak hangulata? Menynyire érzi az állampolgár a város fejlődését? — Hála istennek nem elégedettek a barcsiak. Egyrészt mindig vannak újabb igények, újabb célok, másrészt az emberek csak nagyon-nagyon lassan érzékelik, ha jobban élnek. Ahogy a reáljövedelemcsökkenés is alattomosan következett be, mert csak azt volt észrevehető, hogy hónap végére kevesebb a pénz, úgy a növekedés is alig érzékelhető módon következik be. Ha viszont minden évben javul egy picit, akkor két-három év múlva már azt láthatjuk: na most már van mit félrerakni, és anyukának nem kell azon gondolkodnia, hogy mit főzzön. Ez azonban lassú folyamat, s persze élethelyzetektől is függ. — Egyszerre országgyűlési és önkormányzati képviselő. Hasznára lehet-e egyik hivatalával a másiknak? — Az önkormányzat tagjaként sok olyan tudást kaptam, amit országgyűlési képviselőként hasznosíthattam, másrészt az országgyűlési kapcsolatrendszeremen, ismereteimen keresztül segíteni tudtam a város fejlődését. Persze csak olyan önkormányzatoknak lehet segíteni, akik maguk is tenni akarnak valamit. A barcsi önkormányzat tagjaként bátran mondhatom: ez az ön- kormányzat akar. — A barcsi tehermentesítő út támogatását tavaly sikerült becsempésznie az állami költségvetésbe. Mostanában mit igyekszik kijárni a városnak? — Több kisebb ügy is van. A legnagyobb a határőrség és a Szivárvány Gyógypedagógiai Központ épületcseréje. A dolog kissé elült, holott az iskolának nagyon sürgős lenne. Ezért mostanában azt próbáFrancz Rezső lom kinyomozni, hogy melyik fiókban akadt el az ügy. — Önről azt mondják a barcsiak: a végsőkig elmegy a segítségnyújtásban. — Annak idején azt ígértem: készen állok az önök szolgálatára, számítok szavazataikra. Ez volt a szórólapokon, és semmiképp nem szeretném megérni, hogy bárki az orrom alá dörgölje: az ő ügyében nem ez történt. Én bálba sem megyek papír nélkül, hiszen teljesen kiszámíthatatlan, hogy hol szólítanak meg a gondjaikkal az emberek. Ez a képviselői munkának a kevésbé látványos alappillére. N. L. A Dráva-Völgyében szeptemberben indul az új szak Külkereskedők az iskolában Nem a tanulók létszáma csökkent, csak kevesebb jelentkezőből tudnak válogatni a barcsi Dráva-völgye Erdészeti és Vízügyi Szakközépiskolában. Ezt hozta Barcson a gyermekek számának csökkenése. Az iskola azonban nem nézi tétlenül a folyamat: új szakok indításával próbálja felhívni magára a tanulók figyelmét. — Mivel az idegen nyelv oktatására eddig is nagy hangsúlyt fektettünk és az erdész szakembereknek is egyre nagyobb szükségük van a kereskedelmi ismeretekre, ezért úgy döntöttünk, hogy szeptembertől külkereskedelmi szakot is indítunk iskolánkban — mondta Takács Sarolta, a Dráva-völgye szak- középiskola igazgatóhelyettese. Az iskolába nem csak Zala, Baranya és Somogy megyéből, de egyre inkább az ország távolabbi részeiből is érkeznek diákok. — Mióta környezetvédelmi ismeretek oktatásával bővítettük a vízügyi képzést, azóta erre a szakra is megnőtt az érdeklődés — mondta az igazgatóhelyettes. — Az elmúlt időszakban meg tudtuk őrizni népszerűségünket, ami részben annak is köszönhető, hogy a továbbtanulási mutatóink is egyre jobbak és a nálunk végzett szakemberek többsége el is tud helyezkedni. A barcsi iskolából mindenesetre egyre többen mennek egyetemekre, főiskolákra, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek. Érdekes azonban, hogy a műszaki beállítottságú iskolából nem csak a reál, de a humán érdeklődésű diákok is egyre többen kerülnek ki. — A nyelvek oktatásában jól állunk. Tanulóink közül sokan jutnak el a középfokú nyelvvizsga megszerzéséig. Műszaki bázisunk is jól felszerelt, három számítógépes tantermünk és pedagógusaink felkészültsége pedig kellő alapot ad a külkereskedelmi képzés indulásához. B.Zs. Vállalkozókat segít az iroda A barcsi vállalkozói iroda segítségével zajlottak a Pólus- Center beruházás előkészítő munkái. Ugyanakkor a helyi és térségi vállalkozók segítését is feladatául tűzték az iroda munkatársai. Tavaly például tizenhét helybéli kezdő vállalkozás számára nyújtottak a Phare- alap támogatta mikrohitelből is. Köztük jónéhány olyan vállalkozás is akadt, amelynek a létét jelentette a vállalkozói központ kedvező döntése. Az iroda munkatársai egyébként akár a hitelhez kapcsolódóan, vagy más célból, de az üzleti tervek elkészítésében és a gazdaságos- sági számítások elvégzésében is segítenek a vállalkozásoknak, társaságoknak. ELŐNY LESZ-E AZ ÖVEZET? Kiemelt vállalkozói övezetté nyilvánította a kormány a barcsi térséget. Ön mit remél a vállalkozói övezetté válástól és milyen vállalkozásokat látna szívesen a környéken? Soós Dezső: Régebbóta figyelem azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy Barcs végre felzárkózhasson más dinamikusan fejlődő térségekhez. A város ugyanis félkarú óriásként nehezen tud élni. Az 1950-es évek határsávot létrehozó, elzáró politikáját ugyanis csak veszteségekkel vészelte át a város. A mostani vállalkozói övezetté nyilvánítás azonban jó lehetőség arra, hogy végleg kiszabaduljon a település a határ- mentiség békjójából és bátorságot adjon azoknak, akik eddig a közvetlen határszélen nem mertek beruházni. Ugyanakkor nem csak a határ egyik oldalán kellene fejlődni, de jó kapcsolatokra lenne szükség a túloldalon, Horvátországban sőt Olaszországban is. Elsősorban persze olyan vállalkozásoknak örülnék, amelyek munkahelyet teremtenek. Sok a szakképzetlen állásnélküli, így elsősorban nekik kellene megadni a lehetőséget az elhelyezkedésre. Ugyanakkor a térség mezőgazdasági lehetőségeit is ki kellene használni. A burgonya és dohánytermesztésben nagy esélyt látok éppúgy, mint az állattenyésztésben, vagy abban, hogy a Dráva hajózható folyóvá válva a kereskedelem egyik fontos csatornája lehessen. Szigecsán Pál, tehertaxis: Lehet, hogy túlzottan pesszimista vagyok, de én úgy látom, nem lesz sok hasznunk a vállalkozói övezetből. Mi helybéli kisvállalkozók ugyanis a nagyokkal, elsősorban a külföldi tulajdonú mamutcégekkel szemben nem tudunk labdába rúgni. Egyelőre nem úgy mutatkozik a helyzet,mintha ezen a téren bármi is változna. Persze közvetetten azért biztosan lesz haszna a változásoknak, hiszen a térség fejlődésnek indulhat és végre a sok barcsi munkanélkülinek is lesz állása. Ugyanakkor a horvát kereskedelmi kapcsolatokban sem látok igazi lehetőséget. Már a bevásárlóturisták száma is csökken. Talán ha feleannyian jönnek, mint tavaly ilyenkor. Ennek a csökkenésnek köszönhetően aztán vegetálnak a barcsi kereskedők is, nemigen van forgalmuk a butikoknak és a más boltoknak sem. Strasser György, nyugdíjas: Én személy szerint azt várom, hogy továbbra is jó lesz a kapcsolat a magyar kereskedők és a horvát bevásárlóturisták között. Ha ez így marad, akkor talán több és több új létesítmény, kereskedelmi központ, áruház, üzlet is épül majd. A konkurencia pedig nekünk, barcsiaknak lesz jó, hiszen reményeink szerint nem csak a választék nő, de az árak is olcsóbbak lesznek majd. A Pólus center ehhez jó kiindulási alap lehet, ám több nagy cégre is szükség lenne még. A kereskedelmi vállalkozásokon kívül sokat várok az építőipartól. Barcson ugyanis ennek az ágazatnak nagy múltja van, és a mostani cégek nem tudták betölteni azt a szerepet, mint amit a régi vállalatok tettek. Az építőipar megerősödése a munkanélküliek szempontjából sem lenne rossz. Kökény István, erdőmémök: A megye mezőgazdasági adottságai jók és ezt a térségben is a jelenleginél jobban ki lehetne használni. Elsődlegesen arra gondolok, hogy a környéken megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozó háttériparát kellene megteremteni. A tejipar például magas szinten működik a városban, ám más élelmiszeripari ágak is meghonosodhatnának. Én azonban úgy érzem, hogy ez csak másodlagos fejlődés lesz a kereskedelem és ipar fejlesztése mellett, így a vállalkozói övezetté válás hasznát elsősorban a kereskedők láthatják majd. Én az erdőgazdaságban dolgozok és ott is el tudom képzelni, hogy a vállalkozói övezetté válással könnyebb lesz majd a dolgunk, ha máshol nem, hát az értékesítés terén. Litter János, építész technikus: Sokáig Szigetváron éltem és tudom, hogy az ottani vezetők mit küzdöttek azért, hogy hasonló előnyöket próbáljanak kiharcolni térségüknek. Nekik akkor nem sikerült, ám ezek után tudom értékelni igazán a barcsi vezetők elszántságát, amivel valóra váltották terveiket. Biztos vagyok benne, hogy ez a döntés fellendíti a térség gazdaságát, és a jelenleginél sokkal gyorsabb fejlődés várható. A vállalkozások letelepítésénél elsődleges szempontként a munkahely teremtést kell figyelembe venni. A városban ugyanis súlyos gond a munkanélküliség, csakúgy mint ahogy Szigetváron is az volt. Barcson azonban az építőiparnak múltja van Olyan múlt amelyre alapozni lehet és amelyen új modem felépítésű cégek is meg tudnak élni. Különösen akkor, ha a város a határmenti- ség előnyét is ki tudja használni. Kiállított szituációk Kiállítás nyílt az országos műemléki szaktáborok anyagából a barcsi Dráva-múzeumban. Húsz évvel ezelőtt indult útjára a Tájak-Korok-Múzeumok mozgalom. A játékos közművelődési célú országjárás — amely az értékek megismerését tűzte ki céljául — ma is vonzó, semmit sem vesztett lendületéből. A mozgalom 1985-ben alakult egyesületté, egyesületi tagok száma meghaladja a 12 ezer főt. A mozgalom ereje megmutatkozott az ifjúság számára meghirdetett akciókban is. A bélyegzők gyűjtésének izgalma külön érdekessé tette az országjárást, múzeum- látogatást. A mozgalomban résztvevő legjobbak részt veDíszletek és jelmezek a múzeumban fotó: kelemen hetnek az Országos Múzeumi játékokban elevenítették fel a és Műemléki Szaktáborban. A korok emlékeit. Ez látható ké- gyerekek történelmi szituációs pekben a Dráva-múzeumban. A a SOMOGYI HÍRLAP előfizetésére 1998...................................hónaptól Címzett: a SOMOGYI HÍRLAP Kiadója, 7401 Kaposvár, Pf. 31. Előfizetési időszak egy hónapra két hónapra Előfizetés díja 775 Ft 1550 Ft Az árus árhoz viszonyított kedvezmény 213 Ft 426 Ft Az előfizetők tagjai lesznek a SOMOGYI HÍRLAP Baráti Körének, ezáltal érvényes számlájuk felmutatásával kedvezménnyel vehetik igénybe a lapunk szombati számában felsorolt szolgáltatásokat. név lakcím A borítékra nem kell bélyeget ragasztani! Az előfizetők között rendszéresen sorsolunk ki különféle nyereményeket.
