Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-26 / 72. szám

II SOMOGYI HÍRLAP — TERÜLETFEJLESZTÉS 1998. március 26., csütörtök Felgyorsult Marcali fejlődése A Danone is fejlesztette tevékenységét fotó: kovács Tibor Marcali az északnyugat-so­mogyi kistérségi központi te­lepülése természetes fejlő­dése következtében törté­nelme során 1997-ben nyert harmadszor városi rangot. Az utak találkozásánál fekvő, vásártartásra jogosult település a középkor óta já­rási székhely volt. Várossá válását ennek és a környező településeknek is köszönheti. így természetes, hogy feladatá­nak tekinti a kistérség gazdasá­gának szervezését, információ- áramlásának biztosítását, a hu­mán infrastruktúra városi fej­lesztésnél is mindig figyeltünk a térségi igényekre. A város szolgáltató szerepe az 1990-es évek elején az egészségügyi el­látáson túl a közösen működte­tett építésügyi hatóság mellett főleg konzultációk, továbbkép­zések szervezésében öltött tes­tet. Részben előadókkal, rész­ben információk továbbadásá­val segítette az önkormányzati gazdálkodás és a pályázati lehe­tőségek jobb megismerését. Az élő kapcsolat újabb lé­pése volt, hogy 1994-ben a te­rületfejlesztési törvény megje­lenése előtt már megalakult a Marcali Térségi Szövetség, ez­zel szervezeti formát öltött az együttműködés. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány gondozásában elké­szült térségfejlesztési program feltárta az egyes települések le­hetőségeit. A különféle tanul­mányok alátámasztották: jelen­tős foglalkoztatásbővítésre csak Marcaliban van lehetőség, s itt kell megteremteni a feszítő munkanélküliség felszámolá­sának feltételeit. A város mel­lett saját gondja megoldására kevés kisugárzó hatással lehet a jó földrajzi fekvésű Böhönye, a „szocialista ipari" hagyomá­nyokkal rendelkező Tapsony és a Marcalival fejlődését, lehető­ségeit tekintve szinte szerves egységet alkotó Kéthely. A cé­lok elérése érdekében előbb a város infrastrukturális fejleszté­sét kellett felgyorsítani. Az ön- kormányzat döntése szerint az elmúlt nyolc évben az intézmé­nyek működtetése után máso­dik helyre soroltuk a legszigo­rúbb környezetvédelmi előírá­soknak is megfelelő szennyvíz- tisztító, valamint hulladékár­talmatlanító telep megépítését és a szennyvízvezeték-rendszer 100 százalék kiépítését. A gaz­daság számára meghatározó legfontosabb „külső szállítók­kal” is sikerült megállapodni, s a Kögáz és a Dédász jelentősen bővítette a város határában át­adókapacitását. így színvonala­sabb szolgáltatást tudott biztosí­tani az itteni vállalkozásoknak, s azok éltek is a lehetőséggel; jelentős fejlesztés hajtottak végre (Mustáng, Industrie Elektrik, Danone), illetve az újonnan letelepülni szándéko­zók információk átadásával se­gítették a számunkra kedvező döntések meghozatalát (Ziehl Abegg, OmniClean). így a vá­rosban a munkanélküliség mi­nimálisra csökkent, a közsé­gekben azonban továbbra is magas. Az ipartelepítési kísér­letek is az említett hipotézist igazolták: a komoly szándékú befektetők csak a megfelelő infrastruktúrájú Marcali lehető­ségei iránt érdeklődtek. Az 1994. évi választások után előbb baráti beszélgetésen, majd a városi önkormányzat ülésein is fölmerült a gondolat, hogy a városban meg kell te­remteni a koncentrált ipartelepí­tés lehetőségeit. Az önkor­mányzat elvi döntésével lehe­tővé tette az ipari park létesíté­sét előkészítő tárgyalásokat. A lehetséges helyszínek kiválasz­tásakor kiemelten figyeltek a kistérségi társulás tagjainak a véleményére; így első helyre került a várostól délre levő 100 hektáros terület, bár a pusztán városi szempontok mérlegelése esetén a keleti területek optimá­lisak lettek volna (kiépítettebb a közműhálózat, a számításba vehető területek városi tulaj­dona). Az önkormányzat meg­vásárolta a honvédségtől az em­lített 100 hektárt, s apportálta a létrejövő Ipari Zóna Kft-be, ahol tulajdonostársunk az akkor még kft-ként működő, ma már kaposvári székhelyű Balatoni Regionális Fejlesztési Rt lett. A közösen elkészített területfej­lesztési terv megvalósításához először a megyei területfejlesz­tési tanácstól kaptunk jelentős támogatást, ezt további sikeres pályázatok követték az Ipari, valamint a Környezetvédelmi Minisztériumnál. Közben a BKZ Ft befektető­szervező céggel bővült a tulaj­donosi kör, s várhatóan 1998 nyarára valamennyi nyomvona­las létesítményt teljesen kiépí­tünk, így már ebben az évben tíz hektárnyi területet értékesít­hetünk, s megkezdődik az üze­mek építése. Ha ezek az elkép­zelések valóra válnak, jelentő­sen csökkenhet a környéken a munkanélküliség és többéves folyamatos ipartelepítés mellett ezt az egész térségben alacsony szinten tudjuk tartani. Dr. Sütő László Munkanélküliek, fiatalok munkába állítása 867,6 millió támogatásra A megyei munkaügyi köz­pontnak az idén összesen 867,6 millió forintja van arra, hogy elősegítse a nyilvántartott munkanélküliek foglalkozta­tását, ismételt munkába állítá­sát Széles körű eszközrend­szerének meghatározó eleme az új munkahelyek létrehozá­sával kapcsolatos támogatás. Jelentősen nőtt idén a munka­helyteremtő beruházásokhoz kapcsolódó támogatás aránya: 100 millió forint, s ez teszi ki a teljes keret 11,5 százalékát. A foglalkoztatást segítő támogatási rendszerből a munkahelyteremtő beruházások kapcsolódnak leg­jobban a területfejlesztéshez. Két ilyen, központi pályázattal el­nyerhető támogatási forma: az országos közmunkaprogram és a korszerű technikát alkalmazó, legalább 300 munkahelyet létre­hozó fejlesztési program. A megyei munkaügyi központ döntési hatáskörébe tartozó munkahelyteremtő támogatások célja olyan beruházások pénz­ügyi támogatása,melyek a külö­nösen nehéz helyzetben lévő tér­ségekben hoznak létre új mun­kahelyeket s így segítik a mun­kanélküliek elhelyezkedését. A támogatás formája: visszatérí­tendő kamatmentes tőkejuttatás. Egy létrehozandó munkahelyre maximum 500 ezer forint támo­gatás adható. A támogatással lé­tesítendő munkahelyeken a köl­csön visszafizetését követően plusz egy év foglalkoztatási kö­telezettség van előírva. A támo­gatást - egy év türelmi idő után - 2-4 év alatt kell visszafizetni. (A visszafizetés időtartama a támo­gatási összeghez igazodik.) A támogatás aránya nem ha­ladhatja meg az összes tervezett költség felét, és a saját forrás mi­nimális mértéke 25 százalék. A támogatás csak a saját forrás fel- használása után folyósítható. A támogatás megállapításakor előnyben részesülnek: a megyé­ben foglalkoztatási szempontból leginkább veszélyeztetett barcsi, csurgói, nagyatádi és tabi térség­ben és településeken új munka­helyeket létrehozók. A részletes pályázati kiírás tartalmazza az előnyt jelentő egyéb szemponto­kat is. A pályázatokat a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatója bírálja el, a munkaügyi tanács, a területfejlesztési tanács és a kincstár véleményének figye­lembe vételével. Az idén is kiírják a közmunka­programokat. Ezek a közfeladatok - elsősorban az árvízvédelem, az közút-vasút hálózat fenntartása, a környezetvédelmi stb. célok - se­gítését szolgálják, valamint erdő- telepítést, középület-felújítást. A közmunkaprogramokra pályáz­hatnak a minisztériumok, vala­mint az Országos Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat irányítása alatt álló, közfeladatokat ellátó szervezetek, a regionális és me­gyei területfejlesztési tanácsok, a települési önkormányzatok és ezek társulásai. A különböző célú - országosan több milliárd forintos - közmun­kapályázatokat év közben folya­matosan írja ki a közmunkatanács. Ez a támogatás a munkanélküliek munkába állításának és munka­végzésének költségeire adható. A pályázónak vállalni kell, hogy legalább 80 százalékban alkalmaz regisztrált munkanélkülieket, szo­ciálisan segélyezetteket. A támo­gatás odaítéléséről a közmunkata­nács javaslata alapján a Munkaü­gyi Minisztérium dönt, a pályáza­tokat a munkaügyi központ véle­ményezi. A Munkaügyi Minisztérium az idén kiírt egy speciális központi pályázatot. Ebben olyan, korszerű technikát alkalmazó, jelentős számú - legkevesebb 300 - kor­szerű munkahelyet létrehozó munkáltatók támogatását bizto­sítja, akik vállalják, hogy tömeges létszámleépítéssel érintett rétegek és/vagy fiatalok, pályakezdők és/ vagy legalább 3 hónapja munka- nélküliek, megváltozott munka­képességűek foglalkoztatását. Ilyen támogatásokra az idén 640 millió forint áll országosan ren­delkezésre. A pályázatokról - a vélemények meghallgatása után - a munkaügyi miniszter dönt. Dr.Tarmé dr. Törzsök Piroska a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatója Pályázati útmutató a céljellegű decentralizált támogatást igényló' pályázatok elkészítéséhez A Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács (továbbiakban: Tanács) a Ma­gyar Köztársaság 1998. évi költségve­téséről rendelkező 1997. évi CXLVI. tv., a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXXIX. tv. és annak végrehajtására kiadott 9/1998. (I. 23.) Korm. sz. ren­delet, valamint a fejezeti kezelésű elő­irányzatok felhasználásának szabá­lyairól szóló 263/1997. (XII. 21.) számú Korm. rendelet alapján pályáza­tot hirdet a megye számára biztosított keretösszeg terhére a cél jellegű de­centralizált támogatás elnyerésére az 1998. évre. I. A pályázat célja: A helyi önkormányzat 1998. évi költségvetési rendeletében szereplő - a Területfejlesztési Tanács részéről fon­tosnak minősített - beruházási és fel­újítási feladatok megvalósításának, va­lamint az úgynevezett vis maior esetek többletkiadásainak részbeni, vagy tel­jes támogatása. A tanács a megyei keret - 197,8 mil­lió forint - 20 százalékát, azaz 39,6 millió forintot különít el a vis maior esetek támogatására. A Tanács az önkormányzatok fel­halmozási jellegű - beruházási, felújí­tási - feladatairól pályázat útján elsőd­legesen az alábbi célokat támogatja, mely egyben prioritási sorrendet is je­lent. a) Az Önkormányzati Törvényben az önkormányzatok számára előírt, kö­telező feladatokhoz kapcsolódó első­sorban felújítási feladatokat. b) A befejezetlen - a központi ala­pokkal megkezdett, közvetlen alapel­látási feladatokhoz kapcsolódó -, be­ruházásokhoz, amennyiben a beruhá­zás befejezése megvalósítható, vagy a funkcióváltás megoldható és a működ­tetés biztosított. A beruházás kezdésé­nek időpontjául a pályázat benyújtásá­nak időpontját kell tekinteni. c) Az intézmény fenntartó társulás keretében végzett feladatellátás feltéte­leinek javítását. d) Az önhibájukon kövül hátrányos helyzetű önkormányzatok felhalmo­zási céljait. Nem adható támogatás a támogatási igény benyújtása előtt már megkezdett beruházásokhoz, felújításokhoz, kivé­tel a b) pontban foglalt beruházás. II. A támogatás formája, feltételei és mértéke: 1. A céljellegű decentralizált támo­gatásra pályázat minden ágazati, illető­leg költségkorlátozás nélkül nyújtható be. 2. A támogatással megvalósuló be­ruházás a tervezett befejezés évét kö­vető év végéig nem fejeződik be, úgy az önkormányzat 3 éven belül, évi egyenlő részletekben köteles visszafi­zetni a támogatást. 3. A Tanács az önkormányzati saját forrás arányát 30 százalékban hatá­rozza meg. A saját forrásba nem szá­mít bele a címzett és céltámogatás, va­lamint az egyéb alapoktól (például KKA, Útalap, VA stb.) kapott támoga­tás. 4. A támogatás összegének megál­lapításánál a Tanács mérlegeli, hogy az általa javasolt támogatás mértéke és az önkormányzat pénzügyi lehetősé­gei, valamint az egyéb támogatások. biztosítják-e a beruházási, felújítási feladat előírt határidőre történt megva­lósulását. 5. A Területfejlesztési Tanács dön­tését az ágazatilag érintett szakminisz­térium véleményének kikérése után hozza meg. 6. A pályázat mellékletei a követke­zők:- építési-vízjogi engedélyköteles munkálatok végzéséhez a jogerős épí­tési, létesítési engedély,- műszaki leírás, műszaki tervek, szükség szerint az engedélyező ható­ság hitelesítésével és költségbecslésé­vel,- Az I/b. pontba tartozó beruházá­sok előzményeinek leírása, tételes pénzügyi felhasználása éves bontásban 1997. december 31-ig,- képviselő-testület határozata a fejlesztés elhatározásáról, a saját for­rás vállalásáról és a működtetés felté­teleinek biztosításáról, a támogatási igény összegéről, az egyes források rendelkezésre bocsátását igazoló ígérvények,- több település összefogásával megvalósuló beruházás vagy felújítás esetén az érintett önkormányzatok képviselő-testületének határozata, va­lamint a megállapodás másolata. 7. Az önkormányzat nyilatkozatai:- a tárgyban pályázatot korábban és hova nyújtott be, annak tudomá­sulvételéről, hogy 60 napon túli köz­tartozás esetén a pályázót a köztarto­zás megfizetéséig a támogatás nem il­leti meg, az esedékes támogatások fo­lyósítása az AHT 13/A. paragrafusá­nak 6. bek. alapján az esedékes támo­gatás a köztartozások megfizetése ér­dekében visszatartásra kerülhet,- arról, hogy az államháztartás al­rendszereiből folyósított támogatás­ból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozás nincs,- arról, hogy a pályázat szabály- szerűségének és a támogatás rendelte­tésszerű felhasználásának ellenőrzé­séhez hozzájárul. 8. Támogatás csak önkormányzati tulajdonba kerülő vagy lévő tárgyi eszköz létesítésére fordítható, ha azt követő 10 évig önkormányzati tulaj­donban marad. III. A pályázatban elismerhető költ­ségek: A 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet ér­telmében a támogatás szempontjából elismerhető a) Beruházási költségek: A számvitelről szóló, többször mó­dosított 1991. évi XVIII. tv. 35. parag­rafusában foglaltak szerint a tárgyi eszközök, immateriális javak beszer­zési ára, előállítási költségei; b) Felújítási költségek: A fő darabok cseréjének és a nagy javítások, valamint az elhasználódott eszközök eredeti állagának helyreállí­tási költsége. IV. A pályázat benyújtása: I. ütem: 1998. április 30. II. ütem: 1998. augusztus 31. A határidőn túli pályázatokat a Ta­nács érdemi felülvizsgálata nélkül el­utasítja. A pályázatokat a - pályázati felhí­váshoz mellékelt - pályázati adatlapon kell a Területfejlesztési Tanácshoz két példányban benyújtani. A formanyom­tatvány a Tanácstól szerezhető be. A Területfejlesztési Tanács címe: Ka­posvár, Csokonai u. 3. (Megyeháza). V. A pályázatok elbírálása, döntés a támogatás odaítéléséről: 1. ' A pályázatokról első alkalommal 1998. május 31-ig, a második alka­lommal 1998. szeptember 30-ig dönt a Tanács. A döntésről a Tanács 8 napon belül írásban értesíti a pályázókat. A tanács által meghozott döntés végleges, jog­orvoslatnak helye nincs. A tanács a nyertes pályázók értesítésekor a szer­ződés megkötésére határidőt állapít meg. A Tanács a támogatási döntése­ket a megyei közgyűlés hivatalos lap­jában nyilvánosságra hozza. A szerződések előkészítése a Ma­gyar Államkincstár Somogy Megyei Fiókjának feladata. 2. A Tanács a kértnél kisebb ösz- szegű támogatásról is dönthet, arányo­san csökkentett műszaki tartalom mel­lett. 3. A döntés érvényét veszti, ha a pá­lyázó mulasztásából a szerződéskö­tésre meghatározott határidőtől számí­tott egy hónapon belül nem jött létre a támogatási szerződés. 4. A szerződés megkötését követően a kivitelezést - beszerzést - egy éven belül meg kell kezdeni, ellenkező esetben a támogatás felhasználhatósá­gáról a Tanács dönt. Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke t

Next

/
Oldalképek
Tartalom