Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-25 / 71. szám

1998. március 25., szerda SOMOGYI HÍRLAP VELEMENYEK 11 „Zárlati díj” Zsebesek áldozataként személye­sen is megtapasztaltam, milyen a mai közbiztonság. Mivel a kész­pénz mellett hitelkártyához is hozzájutottak az önkéntes adó­szedők, figyelmemet a pénzke­zelő intézmény számlakivonatára terelték. Meglepetéssel észleltem, hogy a találékony tolvajok mellet más is kotorászik a zsebemben. A számlázott kártyadíj, készpénz- felvétel és pénzforgalmi díjak mellett újabb, számomra ismeret­len költséget, illetve levonást ész­leltem. A számlázott tétel a „zár­lati díj” (?) nevet viseli. A jelen­téktelennek tűnő 100 forintért nem kapok semmit, s a számla- kezelő sem győzött meg magya­rázatával. A lakáshitel kamatok egyoldali, önkényes emelése után ismét zseniális ötlettel tölti kasz- száját országos pénztárunk. Havi 100 forint (a semmiért) semmi­ség - mondhatnánk -, de nem csekélység, ha számolunk, s ráa­dásul biztosabb, mint egy pilóta­játék. Készpénzkímélő bérfize­tési rendszer kialakítása címén ez évtől egymillió állami alkalma­zott kényszerül folyószámla nyi­tásra valamelyik pénzintézetnél. Az illetékesek ígérik, hogy a le­hetőségek szerint mérséklik a pénzkezeléssel járó költségeket, de az biztos, hogy ezután min­denki, aki addig munkahelyén vette fel a fizetését, az a jövőben csak újabb kurtítások után juthat a béréhez. A lecsípésre kerülő több mint egymilliárd sorsát épp úgy homály fedi majd, mint min­den olyan pénzekét, amelyeket valamilyen jogcímen a polgárok pénztárcájából kiemeltek. A ka­mat már nem elég, ha lehet bün­tetlenül csipegetni. Ki a felelős? Hol a határ, és meddig mehet ez így? Bakos József Nagyatád Tájházveszedelem A Somogyi Hírlap február 6-án megjelent Sok gazda közt el­vesz a tájház című írására érkezett az alábbi levél: A lakócsai Horvát Nemzetiségi Tájház műemlék jellegű épület, az 1920-as évek délszláv tele­pülésének jellegzetes típusa. A lakóház faszerkezetes, agyag- tapasztású, zsúppal fedett. A melléképület (istálló-pajta) fa­szerkezetes, agyagtapasztású és cseréppel fedett. Ezek a szerke­zetű épületek igen sérüléke­nyek, s jelentős karbantartási költséget igényelnek. Az 1987- ben a közönségnek átadott kiál­lítóhely rendezése Orzsi Zoltán néprajzkutató nevéhez fűződik (Dráva Múzeum, Barcs). Az épületegyüttes 1993-ra már olyan állapotba került, hogy nagyobb felújítása elke­rülhetetlen lett. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a megyei önkormányzat és a he­lyi önkormányzat segítségével a tájházat rendbe tettük. Ezt kö­vetően próbáltuk a helyi ön- kormányzatnak átadni, hiszen más tájházak, illetve múzeu­mok (Marcali, Siófok, Karád, Zamárdi, majd Vörs) esetében ez pozitív lépésnek bizonyult. A helyi önkormányzatok jó gazdái lettek a kiállítóhelyek­nek. A lakócsai tájházat a sta­tisztikák alapján évente 60-100 személy látogatja, működési költsége évente mintegy 400 ezer forint, folyamatos karban­tartásra az OMV-val 1996-ban történt megállapodás alapján tudunk költeni. 1997. március 1-től a lakó­csai önkonnányzattal kötöttünk egy megállapodást, melyben a helyiek vállalták a tájház üze­meltetését, de a felújítás to­vábbra is a tulajdonos kötele­zettsége maradt. Jogilag az in­gatlan és a gyűjtemény döntő hányada is a megyei önkor­mányzat tulajdona. Az utóbbi a vagyonátadási bizottság dön­tése alapján. Nem vitatható, hogy a Hor­vát Nemzetiségi Tájház legjobb gazdája, tulajdonosa a helyi önkormányzat lenne, hiszen az általuk képviselt nemzetiségé elsősorban ez az örökség. A múzeumok, kiállóhelyek álla­pota a közismert pénztelenség miatt országosan is kritikus helyzetű. Úgy gondolom, hogy So­mogy megyében mégis sikerült elmozdulni a holtpontról az el­múlt években, hiszen felújítva várja a látogatókat a Rippl-Ró- nai Villa, felújítás alatt van a Rippl-Rónai Múzeum (a volt megyeháza) és az újvárfalvi Noszlopy Kúria is. A Somogy Megyei Önkor­mányzat a közelmúltban állí­totta össze a tulajdonában lévő műemlékek felújításával kap­csolatos intézkedési tervét, amelyben központi forrásokból 1998-ban és 1999-ben másfél millió forintot tervez a lakócsai tájház felújítására. Dr. Király István Szabolcs megyei múzeumigazgató Zákány alulnézetből Nem kenyerem a levélírás, de március 6-án megjelent cikkük mégis arra késztetett, hogy leírjam a magam és még nagyon sok zákányi lakos véleményét az „iskolaolvasztók”-ról. M Ügyintézők emberség híján Az önkormányzat nem volt partner A Somogyi Hírlap január 23-i számában megjelent Lakat Udvarhely állomáson című írásra érkezett a következő tá­jékoztatás: A MÁV Rt az elmúlt években je­lentős anyagi ráfordítással nö­velte a vasúti átjárók biztonsá­gát. A folyamat jelenleg is tart, a Kaposvár-Gyékényes vonalsza­kaszon az idén is több fényso­rompót helyezünk üzembe. A fénysorompók telepítése része a MÁV Rt létszámkiváltó beruhá­zási programjának. A teljes csa­pórudas sorompókat kezelő megállóhelyek bevételei általá­ban nem fedezik az üzemeltetési költségeket, ezért ezeken a szol­gálati helyeken a személyes je­lenlétet megszüntetjük. So- mogyudvarhely megállóhelyen 1996-ban a fentiekhez hasonló fejlesztést hajtottunk végre. A szolgálati hely közös üzemelte­tésére 1997-ben született egy tervezet, de az önkormányzat a megállapodást nem írta alá, al­kalmazottját pár hónap után nem fizette. Igazgatóságunk területén hasonló konstrukcióban több önkormányzattal kötöttünk megállapodást, sajnálatos, hogy ez Somogyudvarhelyen nem jött létre. A váróteremben lévő villamos berendezéseket többször meg­rongálták, ezért annak ajtaját érintésvédelmi okok miatt bezár­tuk. A táblás megállóhelyekre előírt esőbeállót a felvételi épület előtere biztosítja. Az önkor­mányzat és a MÁV Rt által ké­szített szerződéstervezetben fog­laltak megvalósítására továbbra is nyitottak vagyunk. Sárdi Gyula igazgató, MÁV Rt Pécs HOROSZKÓP (jjKa hívható! HerczcgKafiT" asztrológus vonjja mO ^L§r i H Kos ■Ä 06-90-330 461 Bika 06-90-330 462 Ikrek m 06-90-330 463 Rák 06-90-330 464 Oroszlán ft 06-90-330 465 Szűz & 06-90-330 466 Mérleg xU 06-90-330 467 Skorpió ákí 06-90-330 468 Nyilas f,* 06-90-330 469 Bak {* 06-90-330 470 Vízöntő 06-90-330 471 Halak » 06-90-330 472 Címünk: AS-B Kft. Audiotex 1539 Bp. Pf. 591. Hívás díja: 88 Ft -t-Áfa/perc Az utóbbi hónapokban gyak­ran foglalkozott lapjuk Zá­kány problémáival. Bajok vannak Zákányban, valóban bajok vannak! Előbb egy szörnyű gyilkosság kapcsán került a közvélemény elé községünk közbiztonsági helyzete. Polgármesterünk és Suchman képviselő össze is hívott egy fórumot, ahol jól megpatkolták a döglött lovat, egyik egy csokor szóvirág­gal, a másik egy doboz pú­derral járult hozzá. (Magya­rázat az van mindig!) Megál­lapították, hogy kevés a rendőr, nincs pénz, nincs benzin. (Járőrözni kerékpá­ron és gyalog is lehetne, ha volna aki járőrözzön.) Az idén több betörés, pincefeltö­rés volt, diszkós vandálok megrongálták a közvilágítást. „Jó volna polgárőrség”, majd a vén Gungliné megszervezi, mert hogy a polgármesterünk­nek esze ágában sincs. (Erre a költségvetésben 1998-ban sem szerepel egy fillér sem.) Még ugyanebben a lapban olvashattunk a térség gondjai­ról. Jó volna egy kerékpárút a Dráva mentén, meg a falusi tu­rizmus, „kistérségi fejlesztési program” stb. Gyönyörű szóvirágok! Ki jön ide hozzánk, és mit néz meg az idegen? Talán a min­dent elborító szeméthalmokat? Vagy a kátyus utak mellett nyakig érő csalánt, gazt? Eset­leg a Dráva holtágába folyó pöceszagú patakot? Nem esik szó munkahelyteremtésről, még közhasznú munkáról, vál­lalkozók ide csábításáról sem, pedig az önkormányzat birto­kában van több üres ingatlan, magántulajdonban is van egy egész nagy épületegyüttes. (Volt konzervüzem.) Ezek az önkormányzati épületek pusz­tulnak, romlanak, szétfagy a fűtés, beázik a tető stb. Sárnak, kárnak nincs gaz­dája! Most újólag Zákány az egyik szereplő lapjukban. Az iskolák összevonásáról van szó. Már két évvel ezelőtt is volt szó erről e lap hasábjain. Ekkor a falu fölzúdult, mert ha egy településtől elveszik az iskoláját, ezzel megindul a falu lezüllése, elnéptelene­dése. Zákánytelep el akart válni közigazgatásilag Zákány falutól. Ugyanis Zákány két községből áll, ezért van min­denből kettő (iskola, óvoda, templom, temető, ovosi kör­zet). Ami rivalizálást, szem­benállást szül a két település- rész között. Akkor a testület sebbel-lobbal hozott egy hatá­rozatot, hogy nem kívánják összevonni az iskolákat. Ezt közzé tették a kábelinfóban, sőt a polgármester falugyűlé­sen simán letagadta, hogy er­ről egyáltalán szó is volt. Az újságíró fantáziálásának mi­nősítette a cikket, mondván: majdnem sajtóper lett a do­logból, ,jól a szőnyeg szélére állítottuk az újságírót”, és a főnökeivel lerendeztük a dol­got. Aztán szépen átterelte a dolgot az ő magánháborújára, és ezzel az aláírásgyűjtés és a szétválás zátonyra futott. Azóta a két iskola rivalizá­lása felerősödött, a zákányte­lepi iskola békéje feldúlva (fenyegetések és följelenté­sek). Tehát iskolarombolásról, és nem iskolaolvasztásról van szó! Nincs pénzt! Más egyébre van! Volna egy-két tippem, hogyan lehetne né­hány milliót megspórolni. Mi választottunk egy másodállású polgármestert, néhány tízezer forintos tiszteletdíjjal. A szomszéd községben betöltött iskolaigazgatói állása meg­szűnése után főállású polgár- mester lett, ma már 120 ezer forint körüli fizetéssel. Ez a saját gépjárműhasználattal együtt 1,5 millió plusz a költ­ségvetésnek. Az ember azt hinné, átvette valamelyik hiva­talnok munkakörét, és leg­alább annak a munkabére megtakarítható. Az apparátus él és virul (8+1 fő), az alpol­gármester (még +1 fő) fize­tése, a testületi tagok javadal­mazása és két-két napilap elő­fizetése részükre, újabb 1,5 ha nem 2 millió forint. Nincs pénz, de a pénzügyi bizottság elnöke javasolja 3000 forinttal megemelni a testületi tagok javadalmazását. Nincs pénz, de van motorkerékpárra, au­tóra, benzinpénzre, százezer forintos kamatmentes kölcsö­nök osztogatására. Ez újabb 1,5 millió forint. Ezek csak azok a dolgok, amelyek szóbeszéd tárgyai a faluban. Magyarázat persze van, hogy a finanszírozás így meg úgy történik, ez egyik zseb, az másik zseb. Én ezt nem tudom, csak azt látom, hogy az egyik oldalon dúskál­nak, pocsékolnak, de az isko­lák szűkölködnek. A zákányte­lepi iskola konyháját lassan bezáratja az ÁNTSZ, olyan ál­lapotban van, az étel szállítá­sának, melegítésének, tálalá­sának tárgyi és személyi felté­telei többe kerülnek, mint a je­lenlegi működésük. Én csak azt látom, hogy évről évre sorvasztják az iskolákat, taná­rokat kell elbocsátani, de hiva­talnok van bőven. A közal­kalmazotti törvény előírja a kötelező óraszámot, béreme­léseket, de a kormány pénzt erre nem ad. A polgármester és a testület (zömmel közal­kalmazottakból áll) nem képes a probléma kezelésére. Elvárna az ember tőlük némi önmérsékletet, néhány ötletet az ingatlanok hasznosí­tásáról, munkahelyteremté­sekről. Mindjárt nem lenne olyan magas a szociális kiadá­sok összege. Más községekről halljuk, milliókat nyertek pá­lyázatokon, próbálnak építeni, dolgozni, alkotni. Megkérdez­ték-e a polgármestert, hogy az elmúlt négy évben hány pá­lyázatot nyújtott be, hányat si­került elnyernie? Talán csak a hátrányos helyzetű telepü­lésre, másról nem tudok. Hogy hátrányos-e a helyzetünk? Nekünk csak fél lehetőségeink vannak, hogy munkát talál­junk, termőföldet szerezzünk, az áruinkat eladjuk, mivel a kertek alatt húzódik az or­szághatár, és csak fél körben mozoghatunk. Jó lenne, ha a képviselő-testület és a pol­gármester nem borzolná a ke­délyeket ilyen interjúkkal, mert a végén még a két község között kenyértörésre kerül sor. Az elmúlt két év alatt a szétvá­lást támogatók száma így is számottevően megszaporo­dott, belátva, hogy ez a „kény­szerházasság” egyik félnek sem jó. Jó lenne, ha a község érdekében próbálnának vala­mit mozdítani, nem pedig a közalkalmazottak kisstílű po­zícióharca hatná át a gyűlései­ket. Bajok vannak Zákányban, bizony bajok. Ellehetetlenít bennünket a kormány restrik­ciós politikája. Megyünk Eu­rópába, de milyen áron! A polgármester és a testület ön­célú, hozzá nem értő műkö­dése. A választásokon ke­zükbe adtuk a hatalmat, tudva, hogy egy jól szervezett csapat, számítottunk a hűségükre. Be­bizonyosodott, hogy a hűsé­gük nem elvhűség, nem haza­fiasság, hanem galerihűség, a szolgalelkűek hűsége. Most aztán törhetjük a fejünket, hogy kivel és hogyan tovább! Hát ez van Zákányban! Hogy mi nincs? És mi kéne? Erről még oldalakat lehetne írni! Pere László Zákány, Dráva u. 23. Regi olvasója vagyok lap­juknak, de még soha nem fogtam tollat. Most azonban az igazságérzetem azt dik­tálja, hogy ezt megtegyem. Március 6-án elvették a férjem IFA-jának a forgalmi engedé­lyét, mert nem volt benne a kö­telező biztosítást igazoló irat. Megkötöttük a biztosítást, csak a kötvény otthon volt, és elfelejtettem odaadni a csek­ket, a férjemet pedig nem en­gedték haza érte. Azt mondták, hétfőn reggel átveheti a for­galmit, ha bemutatja a biztosí­tást igazoló papírokat. Eddig nem is vitatnám a rendőrök igazát, legfeljebb a segítőkész­ség, az emberség hiányzott be­lőlük. Nem részletezem, hogy mikor mennyit álltunk sorban a férjemmel egymást váltva a három nap alatt. Hétszer vár­tuk ki a sorunkat az ügyfél- szolgálati ablaknál, és körülbe­lül ötször telefonáltunk. Az ügyfélszolgálati ablaknál ülők­ről csak annyit: egyszer pró­báltam meg soron kívül meg­kérdezni, hogy a forgalmi en­gedély átérkezett-e (gondol­tam én naiv: ha nem, akkor nem állok feleslegesen sorba), mire az ügyintéző mogorván Január elején meg kellett ope­rálni a lábamat. A műtét után haza hoztak, de mivel járni nem tudtam egy hónapig, többféle elintézni valóm gyűlt össze. Jó pár befizetetlen csekk, villanyszámla, melye­ket határidőre kellett befizetni. Felhívtam a balatonszárszói polgármesteri hivatalt, hogy legyenek segítségemre, mert sürget az idő, és én fekszem. Olyan segítőkész jóindulatot tapasztaltam, amely példa ér­tékű. Pár órán belül küldték a szociális gondozót, aki szolgá­latkész, kedves és figyelmes volt. Felajánlotta, hogy meleg ebédet hoz, melyre be lehet fi­Évtizedek óta három-négyezer forint vízdíjat fizetek Bala- tonmárián lévő üdülőm után, hisz csak pár hétig üzemel. Tavaly 23 000 forint volt a vízdíjam! Tiltakoztam, melyre a vízművek válasza az volt: cseréltessem le az órát saját költségemen, ami több mint tízezer forint. Ha az óra rossz, akkor normálisra csökkentik a vízdíjat. Semmi nem indokolta ezt a vízdíjat, hisz nem vagyunk rá­kötve a szennyvízre, az udva­azt válaszolta, az ő feje nem komputer, majd ha sorra kerü­lök, megnézi. A rendőrség épülete sarok­ház. Az egyik szárnyról a má­sikra postán küldözgetik a fon­tos papírokat. Szerintem sze­mélyesen sokkal gyorsabb lenne... A férjem magánfuvarozó. Két kiskorú gyermekünk van. Az ő keresetéből élünk. Nem tudom megérteni, miért kell egy nap híján egy hétig várni arra, hogy valaki ellenőrizze: valóban megkötöttük-e a biz­tosítást? Azt meg főleg nem értem, miért éreztetik velünk, ügyfelekkel, mintha felsőbb- rendűek lennének. Mindig azt hittem, hogy a rendőrök a be­csületes emberek szolgálatá­ban állnak. Mára ezt már meg­kérdőjelezem, mert az ember­ségnek, a jószándéknak egy cseppjét sem tapasztaltam. Igaz, a forgalmit március 16-ra visszakaptuk, de az igaz­ságérzetem háborog. Becsület­tel fizetjük az adókat és egyéb közterheket. Egy pillanatnyi feledékenység miatt jogos na­pokig benn tartani a forgalmi engedélyt? Horváth Ferencné Zselicszentpál, Fő u. 67. zetni, s ha kell orvos, gyógy­szer, bevásárlás, mindenben segít. Jó érzés, ha valaki gon­doskodik az emberről. Ezt csak azok a betegek értékelik igazán, akik nem tudnak járni. Amikor annyi a durvaság, az erőszak, úgy gondolom, szólni kell a szeretetteljes megnyil­vánulásról is, hogy tudják meg az olvasók: mennyi jóindulatú ember él közöttünk, akiknek példája követésre méltó. Ad­jon Isten erőt, egészséget min­denkinek a munkája végzésé­hez. Szabóné Ringler Irén Balatonszárszó, Kossuth L. u. 31. ron levő szikkasztóban egy csepp vízzel sem volt több, mint az előző években, s most sem nyaraltak többen, mint a korábbi években. Akkor hon­nan jött ez a hatalmas összeg, és ki fogyasztott el ekkora vízmennyiséget? Nincs itt va­lami tévedés? Esetleg rajtunk akarják be­vasalni a nem fizetők díjait? Ugyanis mások is kaptak ek­kora irreális számlát. Név és cím a szerkesz­tőségben Segítőkész emberek Nyakig a vízdíj ügyben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom