Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-25 / 71. szám

1998. március 25., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 7 Szabadkai Tibor kedvenc kaktuszai között FOTÓ: TÖRÖK ANETT Ács a szakmája, de nemcsak a tetőn, a szarufák között érzi jól magát, hanem az örökzöldek, s a lombos cserjék társaságában is. Főleg, ha mindegyiket maga ültette. A kadarkúti Szabadkai Tibor portáján csaknem hatszáz szebbnél szebb egzotikus nö­vény gyönyörködteti a szemet. A ház ura hallatlan érzékkel te­lepítette be a széles, pázsitos udvart, ahova rendre érkeznek a látogatók. Híre ment a faluban, s a környéken, hogy növény­csodák pompáznak portáján. Ovisok, iskolások is jönnek hozzá, hogy rendhagyó bioló­gia órán ismerkedjenek a több­nyire csak gyűjteményes ker­tekben előforduló kínai áltisza­fával, a Sziklás-hegységi boró­kával, az arizóniai ciprussal, s még több száz különleges nö­vénnyel. Miközben a kikötözött szo­morú mamutfenyőt mustráljuk, s a Texasban honos kaktuszfé­léket elemezzük az egyik szik­lakért körül, szenvedélyéről is szó esik. — Körmenden voltam ka­tona — meséli Szabadkai Tibor — amikor a kezembe akadt egy arborétumokról szóló a újság, átfutott az agyamon: mi lenne, ha én is elkezdeném gyűjteni ezeket a ritkaságokat. Aztán hozzáfogtam. Ma már 152 örökzöldem van. Sorra járjuk mindegyiket. A gazda rögtön mondja a latin nevét is, és mindegyikhez jár egy történet: melyiket, mikor, s ' honnan hozta, kapta, vette vagy cserélte. Sevillából például jó pár le- ándert és kaktuszt hozott, ami­kor ácsként a világkiállításra épülő magyar pavilonon dol­goztak. Mint mondta: remek volt az ott töltött négy hónap, de a rákok és más tengeri her­kentyűk nagyon megfeküdték a gyomrát. Jó pár kilót leadott. — Ennek a humifúzának például — mutat az egyik kak­tuszra — ehető a termése. Én mindig megeszem. Olyan íze van, mintha a málnát és az epret összekevernénk... Új fajokkal ismerkedünk: görög borókával, amuri varjú­hájjal, mongol kőkaktusszal, törpe ezüstfenyővel, s büszkén mutatja az olajfüzet, a japán ciprust és a részegvirágot, amit a kalotaszegi legények tűztek a kalapjukra, s addig ittak, amíg a jelző rájuk is illett... Az udvar végén szőlőskert. Szabadkai Tibor azt tervezi: ki­vágja a lugast — úgyis kiöre­gedett már — és helyére újabb szerzeményeit ülteti. Üveghá­zában több száz apró cserép. Itt szaporítja kedvenceit, s tuják- kal, borókákkal kísérletezik. Többet maga oltott be. Gyűjteményére büszke, s nem tartja különleges hóbortnak. Azt mondja: szereti a szépet, érdek­lik a különlegességek, és képes elmenni értük a világ végére is. Lőrincz Sándor Szappanoperáról kézimunka közben Halkan szól a tévé, miközben az idős asszonyok jóízűen be­szélgetnek a kiskorpádi öregek napköziotthonában. A befűtött szobában csendesen múlnak az órák. — Alig várjuk a reggeli ta­lálkozót — mondta Rinkóczi Ferencné. — Mindannyian is­merjük egymás életét, töviről- hegyire elmesélünk mindent. — Sok az egyedül élő, ám mégsem maradunk magunkra — veszi át a szót Papp Lajosné. — A közösség sokat segít ab­ban, hogy legalább néhány órára elfeledjük a nehézsége­ket. Bauer Jánosné beszélgeté­sünkkor kézimunkázott. Edé­nyalátétet készített. — A munka szellemileg fris­sít. Hetvenéves elmúltam, de már nem szövögetünk világ- megváltó terveket. Szükség van az emberi együttlétre. Helyes­lőén bólogat Bek Józsefné. A 73 éves asszony miután felnevelte a gyermekeit, lassan azt vette észre: a korabeli ismerősei kö­zül egyre többen magányosan élnek. Nem akart erre a sorsra jutni, s amikor csak teheti, eljár az otthonba. A szappanopera­hősökről csak a klubtagokkal tudnak elbeszélgetni. Vannak kedvencek is. Vágó Jánost gyakran emlegetik. Jó kiállású, mindig elegáns — mondják. Egy-egy izgalmas forduló után sokáig téma: hogyan szerepel­tek aznap a játékosok és milyen volt a tv-sztár. (Harsányi) Visszacsúsztatják zsebükbe a receptet Előre kérdeznek az óvatosak Lopták a halat Szentimrepusztán Rőzsefonattal védik a gátat Több mint tíz éve tették rendbe a Kadarkűthoz kö­zeli Szentimrepuszta halas­tavait. Szíj István feleségé­vel üzemelteti az egyiket. Most egy- és kétnyaras pon­tyot, amurt és busát telepí­tettek az Akurát kft-től bé­relt tóba. A közelmúltban — a hagyo­mányos módszert választva — rőzsefonatot készítettek, hogy így védjék a gátat. A vízszintet is folyamatosan emelik, s ké­szülnek az ivadékok előneve­lésére. Gyengébb adottságú tavak ezek, így még inkább fi­gyelniük kell a víz állapotára. S hogy miért adták a fejüket halnevelésre? Szíj István el­mondta: valamikor rendszere­sen horgászott a barátaival, aztán amikor emelkedtek a halárak, a horgászegyesület bejelentette: nem tudja tovább finanszírozni a telepítést. Ak­kor döntötték el, hogy meg­próbálnak halastavat üzemel­tetni. Imre Ferencékkel közö­sen fogtak a vállalkozásba. — Egy halász mindig re­ménykedik — jegyezte meg Szíj István. — Abban bízunk, hogy aZ idén is lesz mit kie­melni a tóból. Sajnos nem kí­mélnek bennünket a tolvajok. Három hete 75 kiló halat vittek el, de a rendőrök szerencsére lefülelték őket. Szíj Istvántól megtudtuk: Füredi úti üzletében Kaposvá­ron árusítják a halat, és azt ter­vezik, hogy hamarosan még egy vagy két tavat üzemeltet­nek. (Lőrincz) Rendhagyó biológia óra a kadarkúti gyűjteményes kertben Megeszi a kaktusz termését Nemcsak epekövem van, a szívem is rossz. Nemrég jöt­tem meg a mosdósi kórház­ból. Ott kezeltek. A hat­vannyolc esztendős, Rinya- kovácsiban élő Ignácz Györgyné mondta ezt a csö- kölyi patikában. Azt is el­panaszolta: drága az orvos­ság, volt úgy, hogy több mint kétezer forintot ha­gyott ott. A környékbeliek örülnek, hogy ismét nyitva van a pa­tika, s receptjükkel nem kell messzebbre menniük. Egy ideig ugyanis bezárt a csökö- lyi gyógyszertár, mert nem akadt olyan, aki szívesen pri­vatizálta volna. Major Jenó' azonban vállalkozott erre, s a kaposvári Korona gyógyszer- tár fiókpatikájaként üzemel­teti. Péterhidi Zsuzsa gyógy­szerész és Tibáld Ferencné szakasszisztens hetente há­romszor járnak ki, s mint mondták: a szívbetegségekre és a keringési zavarokra vi­szik el a legtöbb orvosságot, de ezekben a hetekben sok náthás beteg is felkeresi őket. A betegek pedig — hiába húzzák el szájukat a magas összegen —, ha gyógyulni akarnak, kénytelenek fizetni. Az is előfordult már, hogy az óvatosabbak előre megkér­dezték: mennyibe kerül a gyógyszer. Ha túl magasnak találták az összeget, vissza­csúsztatták a zsebükbe a re­ceptet. L. S. Péterhidi Zsuzsa és Ignácz Györgyné fotó: török anett Csokonai napok Nagybajomban A felső tagozatosok mate­matika versenyével, az alsó­sok sportversenyével kez­dődnek ma a Csokonai na­pok a nagybajomi általános iskolában. A három napos rendezvénysorozatban vers- és prózamondó verseny is lesz, s meseírásban, színját­szásban és táncban is ösz- szemérik tudásukat a diá­kok. Maries József berzen- cei plébános — visszatérő vendégként — Nagybajom történetéről tart előadást. Kaposmérői diák az országos döntőn A Petőfi szavalóverseny te­rületi döntőjén Pap Tamás, a kaposmérői Hunyadi János Általános Iskola ötödikes tanulója is sikerrel végzett. A tehetséges diák így beju­tott az országos döntőbe, amelyet a Magyar Televízió is közvetíti. Taszári festmények a kiállításon Dombóváron a Szakmun­kásképző Intézetben tegnap nyílt meg Bartalosné Somo­gyi Tünde kiállítása. A Ta- száron élő alkotó festmé­nyeit április 3-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Díszkivilágítás az emlékparkban Felújították a somogyjádi művelődési ház színpadát. A munkákat Szalai József, a kaposvári Csiky Gergely Színház színpadtechnikusa segítette. Az önkormányzat hatszázezer forintot fordított erre. A falu katolikus és re­formátus temploma, Vala­mint a művelődési ház mel­letti emlékpark pedig dísz- kivilágítást kapott. Ez száz­ötven ezer forintjába került az önkormányzatnak. Ajándékágyak az otthonlakóknak Korszerű betegágyakat, éj­jeliszekrényeket és ruhákat is kapott a patalomi Park Szociális Otthon a németor­szági Rhein-Neckar járás­tól. A karitatív adomány Somogy testvérmegyéjéből érkezik, ezzel is javítva az otthonlakók életét. A mód­szertani szakirányítási fel­adatokat is ellátó intézmény rendszeresen tartja a kap­csolatot a német járás szoci­ális és egészségügyi intéz­ményeivel. A somogyi szakemberek májusban egy újabb tanulmányi úton vesznek majd részt. Erdőbirtokok a Rezedában Somogy megyében egyre több helyen alakítanak erdőbirto- kosságokat, hogy védjék az erdőt, de haszna is legyen be­lőle a gazdáknak. A közelmúltban Rezula né­ven alakítottak erdőbirtokos- ságot a rinyakovácsiak, illetve az innen elszármazottak. A kaposvári erdőfelügyelőség engedélyével eddig már mint­egy három és fél hektáros terü­leten termelték ki a fát a Rezu- lában, amely a település egyik részének a neve. A húsz taggal létrehozott ri- nyakovácsi erdőbirtokosság azt tervezi, hogy újabb engedé­lyek beszerzésével további er­dőrészeket is kivágnak, termé­szetesen a területet újratelepí­tik, hiszen ezt törvény írja elő. Vezetékes gázról álmodnak — Nemcsak az akác, a falusi turizmus is virágozhat Négy falu komfortjáért Jákó, Csököly, Gige és Rinyakovácsi első emberei azon gondolkodnak: ér­demes lenne mindegyik településre bevezetni a gázt. A szakemberek úgy vélik: a gige-nagypusztai leágazóra célszerű rácsatlakozni. Orbán Margit rinyakovácsi polgármes­ter elmondta: a Területfejlesztési Ta­nács egyik ülésén ismertették a pályá­zati feltételeket, s azt követően esett szó arról, hogy érdemes meglovagolni ezt a lehetőséget, hiszen már jó néhány tele­pülés hozzáfogott a gázprogramhoz. Legutóbb — igaz, némi „fáziskéséssel —, Kadarkúton gyújtották meg a gáz­lángot. A négy települést képviselve már tárgyaltak a Kögázzal, s mint megtud­ták: nekik is társulást kell létrehozniuk, és ha a falubeliek több mint hetven szá­zaléka igényű a gázt, akkor elkezdőd­het a beruházás. A polgármesterasz- szony szerint ha most visszalépnek, a közeljövőben nem lesz komfortosabb egyik falu sem. Most a tartalékokat tér­képezik fel, amelyeket ki lehet egészí­teni az eladott Dédász-részvényekből befolyt pénzzel is. Szerinte az 1-2 mil­lió forintos hitelfelvétel sem jelentene gondot. Rinyakovácsiban — mint megtudtuk — erre az évre is óvatosan terveztek. Elodázhatatlan a kultúrház és a könyv­tár külső-belső felújítása és folytatják a fásítást is. A gyermekvédelmi támoga­tás bevezetése váratlanul jött; ezért az óvodások és az iskolások étkezési díjá­nak a korábbi teljes összeg helyett csak az ötven százalékát vállalják át. A tele­fonigénylésekhez továbbra is 10 ezer forinttal járul hozzá a 184 lelkes telepü­lés önkormányzata. A falusi turizmusba ez évtől egy há­zaspár kapcsolódik be, de néhány éven belül remélhetőleg többen kedvet kap­nak ehhez. A Rinyakovácsiba érkező Molnárék visszavásárolt, s rendbe tett portáját pillantja meg legelőször, s mint ahogy a polgármester fogalmazott: le­het, hogy a látványnak köszönhetően kedvezőbben vélekedik a szűk zsákte­lepülésről. Főként ha még további há­zak is fogadják majd a hazai és külföldi vendégeket. Mert hívogató a táj, az er­dőkkel körülölelt falu, tiszta, s tavasz- szal akácillattal teli a levegő. (Lőrincz) Orbán Margit polgármester FOTÓ: TÖRÖK ANETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom