Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-23 / 69. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. március 23., hétfő Népi mesterség és hagyományőrzés búboskemence a szobában Szerencsés fazekas Nemesvidon Égetésre várnak a díszkerámiák fotó: fábos Támogatásra pályáznak Pogányszentpéter és Iha- rosberény egyaránt pályázott az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések támogatására. A két település közül, különösen a Somogy és Zala határán fekvő Pogányszentpéteren súlyos a helyzet, ahol idén mintegy négymillió forintos forráshiánnyal kell megbirkóznia az önkormányzatnak. A település egyébkénht részint azért kerül már évek óta nehéz gazdasági helyzetbe, mert a néhány év alatt kifejlődött intézményrendszer működtetése nem kevés pénzt emészt fel, a helyi bevételek pedig csak minimális összeget tesznek ki. Súlyos gond a munkanélküliség A munkaügyi központ statisztikái szerint az álláslehetőségek szempontjából a megye egyik legrosszabb helyzetben lévő térsége a Inke, Vése, Pogányszentpéter is Iharosberény térsége. A munkanélküli ráta ezen a környéken jóval meghaladja a megyei átlagot, a tíz százalékot. A munkaügyesek jelentése kitér arra is, hogy — csakúgy mint az országban másutt — a környező településeken is a képzetlen, alacsonyan iskolázott munkaerő van a legnehezebb helyzetben, nekik a legrosz- szabbak az elhelyezkedési esélyeik. Az önkormányzatok többsége önhibáján kívül hátrányos helyzetű települést irányít, így munkahely teremtő beruházásokra nemigen jut pénzük. Annál többet kell azonban költeniük szociális kiadásokra, a munkanélküli járadék jogosultsági körében kiesettek megsegítésére. Télen, s most, tavasszal kell a legtöbbet dolgozni egy fazekasnak - mondta Bogdán Klári. Év közben szinte nincs vásárló, nem is fogy a portéka; nyáron viszont alig győzöm. Elsősorban népi jellegű dolgokat készítek, s igyekszem minél színvonalasabban előállítani. Zsűrizteti alkotásait, s mint mondta: még a legapróbb dolgokon is addig munkálkodik, amíg tökéletesnek nem találja. - Az igazi szakmával még csak most ismerkedem. November óta van kemencém és ez a kis műhely, s azóta biztosan tudom: maga kárán tanul az ember. Persze nemcsak a maga kárán. Bogdán Klári, a fiatal ne- mesvidi fazekas a szakiskola elvégzése után három évig vándorolt. Inasnak állt, hogy a szakma minden titkát ellesse igazi mesterek műhelyeiben. Időközben kitanulta a csipkeverést, a népi szabászatot, és megismerkedett több hagyományos mesterséggel. Azt vallja, a dombóvári Magyari Pétertől tanult a legtöbbet, ami az önálló munka elkezdéséhez is igazi bátorságot adott. Önálló munkát kezdett műhelyében, s önálló életet is. Vizsgálat zajlott le a Rumpold Kft marcali telepén. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség szakembereinek ellenőrzésére annak nyomán került sor, hogy lakossági bejelentés érkezett, amely a hulladék- kezelés elégtelenségére, valamint a szeméttelep súlyos környezetkárosítására hívta fel a figyelmet. A vizsgálatokat követően Wéber Béla, a környezetvédelmi felügyelőség képviseletében a Somogyi Hírlapnak elmondta: mindent megfelelőnek találtak, és semmi olyat nem tapasztaltak, amelyet a névtelen levélben a tudomásukra hoztak. Kovács Lajos, a Rumpold Marcali Kft ügyvezetője el: mondta: véleménye szerint a levélíró rosszindulatú és tájékozatA régóta várt szennyvízberuházás első ütemének megkezdésére és a veszélyes járda- szakaszok felújítására költ idén jelentősebb összegeket a nemesvidi önkormányzat. A falu sok más önhibáján kívül- A középiskola elkezdése óta tíz évig voltam távol Nemesvid- tól. Hazajöttem, mert könnyebb volt kezdeni itt az életet, mint egy nagyobb helyen. Nem bántam meg. Sokat változott ez a falu az elmúlt években. Valami elkezdődött, s a hagyományokra is jobban figyelnek, s érzem azt is, hogy számítanak rám. Vallásos vagyok, ezért úgy tartom: azért van ez így, mert áldás van mindenen, amit csinálok. Persze nagy bátorság is kellett. Most a legfontosabb, hogy jól sikerüllan volt, amikor olyanokat állított, hogy a telep súlyos környezeti károkat okoz.- Az országban jelenleg 3000 hulladéklerakó működik, hivatalosan - mondta Kovács Lajos, a Rumpold Marcali ügyvezető igazgatója. A 3000-ből mindössze hat szigetelt, ezek közül az egyik a marcali telep. Az is csak rosszindulatú feltételezés, hogy a telepen engedély nélkül különlegesen veszélyes hulladékot tárolnánk. Az országban csak egy ilyen depónia van jelenleg, Aszódon. Ez a lerakó a marcalihoz hasonlóan a Rumpold Kft tulajdonában van, tehát csak a saját cégünknek lennénk konkurencia, ami teljesen logikátlan. A marcali depónia gazdaságosabb üzemeltetése érdekében hátrányos helyzetű térség mellett abban a szerencsés helyzetben van, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére is jut pénz fejlesztésre. Pedig a település költségvetése mindössze ötvenöt millió forint. A jön majd a nyári tábor Szóládon. Néhány barátnőmmel ötödik éve csináljuk. Aztán tanulni szeretnék még nagyon sokat. Rajzot és mintázást, s hát egy kis üzleti szellem sem ártana. De az is jön majd, nem vagyok türelmetlen. A faluvégi egyablakos házikó egyre barátságosabb. A konyhában búboskemence készül, és a mesterséget hirdető tábla is megvan már. Klári a faluvégi egyablakos házban, huszonnégy évesen szerencsésnek érzi magát. Fábos Erika tavaly bővítette tevékenységét a kft. Ennek előfeltétele volt a szükséges, szigorúan előírt körülmények megteremtése, erre már tavaly jelentős összegeket fordított a társaság.- Harmincmillió forintot költöttünk tavaly fejlesztésre - mondta Kovács Lajos. - A harmadosztályú hulladék tárolását különleges biztonsági előírások szabályozzák. Több réteg a speciális szigetelés, és kontrollrend- szer jelzi a változást. A talajba nem kerülhet semmi káros semmiféle anyag. Az ország hulladéktárolói közül egy, tavaly készült felmérés szerint egyébként mindössze 12 felel meg az európai szabvány előírásoknak. Ezek közül az egyik éppen a marcali. F. E. szennyvízberuházáson és a járdák megújításán kívül — ami régóta aktuális gond már a településen — jut pénz a művelődési vizesblokkjának és polgármesteri hivatalnak a felújítására is. Mindent rendben talált a környezetvédelmi felügyelőség Vizsgálat a szeméttelepen Kevés pénz jut a fejlesztésre Alapítvány Somogyfajsz fejlesztéséért Öt magánszemély és több civil szervezet közös összefogásával Faluszépítő és Falufejlesztő Alapítvány alakult meg a napokban Somogyfajszon. Az alapítók szándéka szerint, azzal a céllal, hogy megőrizzék és fejlesszék a faluban fellelhető kulturális, természeti, tárgyi és szellemi értékeket. Az alapítvány elsőként a lakó nélkül maradt házak környezetét kívánja rendbe hozni és rendben tartani, hiszen ahogy arról nevük is árulkodik, nem csak fejleszteni szépíteni is kívánják a települést. Lelki napot tartottak a marcali plébánián Lelki napot rendeztek a marcali plébánián, s erre a gyerekeket meg a kaposvári egyházmegye közösségeit hívták meg. A lelki napra egy taize-i szerzetes is Marcaliba látogatott. Az indonéz származású Franceso atya Tamásiból érkezett a városba. A lelki nap jó hangulatban telt. A fiatalok a vendég segítségével nyári taize-i élményeiket is többször felidézték. Vetélkedtek a családok a fesztiválon Mozgalmasan telt a tavaszi fesztivál programja a hét végén Marcaliban; szombaton Boronkán mutatkozott be a Calypso kórus és a Baglas néptáncegyüttes. Vasárnap délután pedig a gyerekek és a családok vették birtokba a városi sportcsarnokot. Játékos családi vetélkedő zajlott itt, és nyolc család „csapott össze”. A döntőbe négyen jutottak be. A fődíjnak, egy színes tévének végül is a Balogh család örülhetett. Ötmillió forint rendelőre A tavalyi esztendő legnagyobb beruházása a szennyvízprogram befejezése és az orvosi rendelő átalakítása volt Böhö- nyén. Az új szennyvízhálózat és a falu határában megépült tisztítómű komfortosabbá tette az életet a településen. Molnár József polgármester elmondta: az orvosi rendelő bővítésére azért volt szükség, mert a rendelőt az új jogszabályok szerint kell működtetnie a településnek. Hogy az elvárásoknak meg tudjanak felelni, tavaly mintegy ötmillió forintot költöttek a rendelő kialakítására. <* Pogányszentpéter büszke az iskolára A pogányszentpéteriek méltán lehetnek büszkék a falu legújabb intézményére az iskolára. A néhány éve birtokba vett iskolától a község vezetői azt remélik, hogy fiataljaikat jobban a településhez tudják kötni és megállítják, sőt visszájára fordítják az elvándorlási hullámot. A falu ezért az önkormányzat nehéz gazdasági helyzete ellenére is lehetőségeit kihasználva minden segítséget megad az intézménynek ahhoz, hogy gond nélkül működhessen. Folytatják a ravatalozó felújítását A megyei temetkezési kft a marcali önkormányzattal közösen tavaly megkezdte a központi temető ravatalozójának felújítását. Ezeket a munkákat folytatják. Az épületre további 1,5 millió forintot költenek, kívül-belül felújítják, és egy umaligetet is kialakítanak. A munkálatok végét november elsejére tervezik. Az idén vajon mennyi lesz a szőlőtermés? fotó: kelemen Az iharosberényi gazdáknak tavaly ajég, az idén a hideg okozott károkat Tavaszt várnak a szőlőhegyen Tavaly a jég, az idén pedig a fagy tizedeli a termést az iharosberényi szőlőhegyen. Varga József mintegy ezerkétszáz négyszögölnyi birtokán például nem csak a kajszi, de a körte és a barackfék virága is fonnyadásnak indult a reggeli fagyok után. Szomszédja, Bata János arra panaszkodott, hogy a tavalyi jégverés úgy tönkretette a szőlőt és a málnát, hogy nagy részét újra kell majd telepíteni. — Idén természetes, hogy a csak későn jön a tavasz, de a télvégi meleg napok megleptek bennünket — mondta Varga József. — Korán kezdtek virágozni a gyümölcsösök és ha tovább tart a hideg, akkor idén bizony nem lesz termés még a védettebb részeken sem. Az iharosberényieket sokak szerint még az ág is húzza. Nem elég, hogy a gesztenyefáiról híres vidéket pár éve különös kór támadta meg, amely miatt sorra száradnak el a gesztenyések, de tavaly háromszor jött jégeső, amely tönkreverte nem csak a termést, hanem a fákat, növényeket is. — Hét közben és hétvégeken is kijárok a hegyre — mondta Varga József. — a szőlőt nagyapám építette 1929- ben. Tőzsgyökeres iharosberényi család a miénk, igaz jelenleg Nagykanizsán élek, mert oda kötött a munkám. A gazda büszkén kalauzol a családi présházba, ahol oklevelek bizonyítják, hogy az iharosi szőlők díjnyertes nedűket teremnek. — A pontozózsűrik elsősorban a vörösboraimat értékelik. Különösen a zveigeit és az oportó sikerül jóra, ennek külön zamata van — büszkélkedik Varga József. A gazda egyetlen bánata csak az, hogy a tavalyi jég a szőlőtermés nagy részét is elvitte. Míg máskor évente ezer- háromszáz liter borom is szokott lenni, addig tavaly mindössze háromszáz liternyit tudtunk kipréselni a szőlőtermésből. Az iharosberényi szőlőhegy egyike a megye legszebb vidékeinek. Tiszta időben a hegy egyik oldaláról a Badacsonyt, másik feléről a varasdi hegyeket látni. A gesztenyefák övezte iharosi domboldalokon pedig szorgalmasan dolgoznak a gazdák. — Végeztünk a metszéssel, most a permetezés lenne vissza, csak hát túl szeles az időjárás — mondta Bata János. Hozzátette: a szőlőskertek és a gyümölcsösök tulajdonosai nagyon várják már a jó időt, hiszen egy újabb hideghullám beláthatatlan károkat okozhat a birtokokon.
