Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-21 / 68. szám

1998. március 21., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 VÁLASZTÁSI HÍREK A kereszténydemokraták sze­rint a demokrácia megcsonkítá­sához, burkolt diktatúrához ve­zethet a kormánypártoknak az Alkotmánybíróság meggyengí­tésére irányuló törekvése. Gás­pár Miklós alelnök hangoztatta: Gál Zoltán házelnök minapi ki­jelentése - amely szerint az MSZP győzelme esetén szűkí­teni kellene az Országgyűlés jogkörét - bizonyítja, hogy a kormány nemcsak a legfőbb bí­rói testület, hanem a törvény- hozás ellenőrzése alól is ki akaija húzni magát. Hasznos Miklós alelnök ki­fejtette: a világ legdrágább energiáját előállító, 600 milli- árdba kerülő vízlépcső hazai megépítésére semmi szükség, ha mégis sor kerül rá, a felelős­séget a kabinetnek kell viselnie. * A Szocialista Párt ügyvezető alelnöke, Kósáné Kovács Magda cáfolta azokat az állítá­sokat, amelyek szerint a szakér­tői vizsgálatok eredményétől függetlenül a dunai vízlépcső felépítése mellett dönt az MSZP, ha a választásokon ab­szolút többséget szerez. Rámu­tatott: az MSZP-ben nincsen politikai szándék arra, hogy a majdani kormányra bármilyen prekoncepcióval nyomást gya­koroljon. Az MSZP fontosnak tartja, hogy a Duna ügye a hig­gadt szakmai tárgyalások tere­pén dőljön el, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy ezt a kérdést ki­emeljék a pártpolitikai küz­delmekből. * A Fidesz a sikeres ajánlószel­vény-gyűjtés eredményeként a májusi országgyűlési választá­son minden megyében tud listát állítani - jelentette be Orbán Viktor. A pártelnök az ajánló­szelvény-gyűjtés tapasztalatai­ról szólva elmondta, hogy a nyugdíjasok körében a legna­gyobb a támogatottságuk. Je­lezte: lehetséges, hogy még a párt áprilisban kezdődő válasz­tási kampánya előtt felállítanak egy nyugdíjas tanácsadó testü­letet. Arra is rámutatott, hogy a választás két nagy erő közötti küzdelemben dől majd el. Itt nem két pártról, hanem két életérzésről - a beletörődésről, illetve a változtatni akarásról — van szó. * A Független Kisgazdapárt, amennyiben kormányzati sze­rephez jut, azonnal ingyenessé teszi az autópályákon való köz­lekedést - jelentette be Szabadi Béla. A kisgazdák gazdaságpo­litikai szakértője rámutatott, hogy a párt emellett évente 40- 50 kilométernyi autópálya-sza­kaszt építene a központi költ­ségvetési keretből. Szabadi sze­rint ha a Hom-kormány nem vonul ki a hatalomból, kilenc hónap múlva Magyarország összes autópálya-szakaszán fi­zetni kell az úthasználatért. * A Szabad Demokraták Szö­vetsége ésszerű kompromisz- szumnak tartja, hogy a kor­mány 7,8 milliárd forintot biz­tosít a közbiztonság javítására - jelentette ki Hack Péter ügy­vivő. Az intenzívebb rendőri je­lenlét az utcákon, illetve a jár­őrtevékenység fokozása már fél éven belül látható eredménye­ket hozhat. A párt azzal is elé­gedett, hogy kompromisszu­mokkal ugyan, de elfogadást nyert annak a közbiztonsági csomagnak a nagy része, ame­lyet februárban dolgozott ki. Kormányzati kommunikáció 14 csatornán Új távközlési rendszer Várhatóan még május előtt dönt a kormány a nemrég megszűnt K-vonalat helyette­sítő, zárt távközlési rendszer megvalósításáról - közölte a Miniszterelnöki Hivatal in­formatikai ügyekkel foglal­kozó helyettes államtitkára. Horváth János elmondta: a K- vonalak megszüntetése nem azt jelenti, hogy a kormányzati és rendvédelmi szervek a további­akban külön kommunikációs há­lózat nélkül maradnának. A kormányhivatalok és a rendvé­delmi szervek részére kialakí­tandó rendszer kiépítésére 70 milliárd forint fordítható, de va­lószínű, hogy a már meglévő eszközök felhasználásával ennek feléből is megvalósítható a háló­zat. A szakember tájékoztatása szerint a kormányzati kommuni­káció most tizennégy - vonalas és rádiós - csatornán folyik, amelyek részben átfedik egy­mást, részben párhuzamosak. A használt csatornák egy része zárt, a másik része nyilvános. A működő rendszereket úgy kíván­ják csökkenteni és integrálni, hogy egy logikailag zárt, egysé­ges, rádióvezetékes hálózat va­lósuljon meg, amely megfelel mind az Európai Unió, mind a NATO követelményeinek is. Az átalakítás a meglévő hálózat fo­lyamatos cseréjével, a gazdasá­gosság és a biztonság minden­kori szem előtt tartásával, a köz- beszerzési törvény szabályai sze­rint történik majd - tette hozzá Horváth János. A munkáltatók több munkát, a munkavállalók több pénzt várnak Vita a rugalmas munkaidőről Enyhén szólva eltérő volt a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek véleménye a rugalmasabb munkaidő-be­osztás bevezetéséről a Munkaügyi Minisztériumban pénte­ken megtartott szakmai tanácskozáson. A munkaadói érdekképvisele­tek ismét szóba hozták azt a ko­rábbi igényüket, hogy a napi 8 órás munkaidő betartására csak egy év átlagában kötelezzék a munkáltatókat. A Munka tör­vénykönyve jelenleg előírja, hogy a munkahelyeken 2 hónap átlagában kell biztosítani a 8 órás napi munkaidőt. A válla­lati vagy az ágazati kollektív szerződésben ezt felemelhetik 4, illetve 6 hónapra. Ez annyit jelent, hogy a piaci igények szerint elrendelhetnek akár több hétig is napi 12 órás munkavégzést, majd a túlórákat a dolgozók 2,4, illetve 6 hónap alatt „csúsztathatják” le. A szakszervezetek elfogad­hatatlannak tartották, hogy a dolgozók munkaidejét ellenté­telezés nélkül növeljék. Véle­ményük szerint a rugalmasabb munkaidő-beosztásból szár­mazó vállalati többletbevéte­lekből a dolgozóknak közvetle­nül is részesülniük kell. Ugyancsak elképzelhetőnek tartják a heti 40 órás munkaidő 38 órára csökkentését és a munkaszüneti napok számának emelését is. Ezekkel az intéz­kedésekkel - a szakszervezetek szerint - elsősorban nem a fog­lalkoztatási helyzet, hanem az élet minősége javulna. A tanácskozáson a munkaa­dói érdekképviseletek bizonyos anyagi kompenzációt elfogad­tak tárgyalási alapnak, attól vi­szont határozottan elzárkóztak, hogy a fizetések csökkentése nélkül mérsékeljék a munka­időt. Mint állították, ez számot­tevően rontaná a cégek ver­senyképességét. E témában a szociális partnerek még egyez­tetnek. A tárgyaláson a kor­mányzati oldal javasolta, hogy meghatározott témakörökben növeljék az Érdekegyeztető Tanács hatáskörét. Csaknem háromszáz település az újonnan kijelölt vállalkozói övezetekben Adókedvezmény, gyors értékleírás A kormány csütörtöki ülésén a területfejlesztési célokkal összhangban kijelölte az országnak azt a hét körzetét, ame­lyekben 2007-ig a vállalkozóknak nyújtott kedvezményekkel ösztönözni akarják a beruházásokat és csökkenteni szeret­nék a munkanélküliséget. Sz.ala Endre, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium főosztályvezetője a kabinet döntése kapcsán el­mondta munkatársunknak: Zá­hony és környéke már koráb­ban megkapta a vállalkozói övezet státusát. Az ott szerzett kedvező tapasztalatok adták az indítékot ahhoz, hogy tovább bővítsék ezeknek a térségeknek a számát. A kormány által most kijelölt 7 körzetben összesen 275 településen nyílik lehető­ségük a vállalkozóknak arra, hogy éljenek a gazdálkodás kedvezményes lehetőségeivel. Makó és térségében 18, Sal- gótaiján és Bátonyterenye kör­zetében 35, Ózd és Putnok vi­dékén 61, a zempléni térség­ben, Sátoraljaújhely környékén 52, a bihari övezetben, Berety- tyóújfalu és Biharkeresztes körzetében 31, Mohács és Baja térségében 54, Barcs vidékén 24 települést soroltak a meg­alakuló vállalkozói övezetekbe.- Pontosan honnan tudhat­ják meg az érintettek, hogy vállalkozásuk telephelye a fel­soroltak körébe tartozik-e?- Néhány napon belül a Magyar Közlönyben megjele­nik a települések felsorolása. De a megyei területfejlesztési tanácsok is minden szükséges tájékoztatással az érintettek rendelkezésére állnak.-Milyen kedvezményekre számíthatnak a vállalkozók?- A vonatkozó adótörvények kimondják, hogy a 3 milliárd forint feletti beruházásokra 10 évig teljes adómentesség jár. További kedvezmény a gyors­ított - évi 6 százalék helyett 10 százalékos - értékcsökkenés, tehát a vállalkozás gépei és épü­letei 10 év alatt teljes értékben leírhatók. Németh Zsuzsa Reumaközpont az Irgalmasoknak Praktizáló orvosok a politikamentes egészségügy mellett Szóbeli megállapodás született a Népjóléti Minisztérium és az Irgalmas Rend között arról, hogy az Országos Fizioterá- piás és Reumatológiai Intézet (ORFI) négy épülete visszake­rül az egyházhoz - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Kökény Mihály népjóléti miniszter. A kórházi épületek vissza­adása nem érinti a betegellá­tást. A megállapodás szerint ugyanis a rend vállalja, hogy a szakmai munka feltételeit fo­lyamatos biztosítva működteti az egész kórházat. Az Országos Fizioterápiás és Reumatológiai Intézet 1951-ben államosított épüle­teinek visszaadásáról 1991 óta folytak tárgyalások az egyház és a minisztérium között: Kökény Mihály újságírói kérdésre válaszolva nem tit­kolta, hogy az előkészítő megbeszélések fölgyorsulása és sikeres zárása jelentős rész­ben a kormány és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodásnak köszönhető. A tájékoztatón szó esett a Magyar Orvosi Kamara és a népjóléti tárca között kialakult vitákról, feszültségekről is. Mint ismeretes, a kamara az egészségügy, az orvostársada­lom helyzetéről sürgős tárgya­lásokat kezdeményezett a mi­nisztériummal, s a megbeszé­lések esetleges sikertelensége esetére demonstrációt helye­zett kilátásba. Kollai Balázs, a Magyaror­szági Praktizáló Orvosok Szö­vetsége (Maposz) elnöke nem kommentálta a Magyar Orvosi Kamara követeléseit. Azt azonban leszögezte: „Az egészségüggyel, az orvosi szakmával csak politikamen­tesen lehet és érdemes foglal­kozni.” Hozzátette, hogy szö­vetsége az ilyen jellegű törek­véseket támogatja. Nincs tévéelnök jelölt. Az MTV Közalapítvány kuratóri­umi elnökségének pénteken nem sikerült jelöltet állítania a Magyar Televízió Rt. elnöki posztjára. A testület több mint kétharmados többséggel úgy döntött, hogy újabb pályázatot hirdet a tévéelnöki tisztségre. Díjemelés az Ml-esen. Jövő csütörtöktől csak a személy­autók díja emelkedik 4 száza­lékkal az Ml-es autópályán, a többi jármű változatlan áron közlekedhet - közölték az au­tópályát üzemeltető Elmka Rt. illetékesei pénteken. Az Elmka 1996 januárja óta hat alkalom­mal emelt árat, legutóbb tavaly decemberben. Akkor a sze­mélyautók díjtétele 1200 forint­ról 1250-re változott. Zöldterületek védelmében. Az önkormányzatoknak lak­ható várost kellene teremteniük polgáraik számára, e helyett azonban értékesítenek minden eladhatót, s a zöldterületeket tömegesen beépítik. Ez azon a tanácskozáson hangzott el, amelyet önkormányzati kerté­szeti szakemberek részvételé­vel rendeztek. A fórumon szóvá tették, hogy megoldatlan a zöldterület-gazdálkodás ágazati szakmai felügyelete. Ismeretlen Indítékkal. Egy­előre a rendőrség sem sejti, mi­ért lőtték fejbe csütörtök este a budapesti Krisztina körúton ké- regető férfit - közölte Csík Zol­tán hadnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság életvé­delmi alosztályának munka­társa. A szemtanúk a lövés után egy 30-35 év körüli, 180-185 centiméter magas, vékony test­alkatú férfit láttak elszaladni a helyszínről. Gumicsónakon érkeztek. Huszonnyolc ázsiai határsértőt fogott el a Határőrség péntekre virradó éjszaka a Tisza magyar oldalán. A csoportot Ukrajná­ból gumicsónakon hozták át a folyón az embercsempészek. Űrtávközlés. Az első magyar űrtávközlési földi állomás ala­pításának huszadik évfordulóját ünnepelték tegnap Taliándö- rögdön. A kezdeti időkben az Inteszputnyik rendszerben üzemelő állomás leginkább a televíziózásban játszott fősze­repet, üzemelésében jelenleg az Európán kívülre irányuló nem­zetközi telefonforgalom a meg­határozó - mondta el visszate­kintésében Kozma Béla, a MATÁV Üzemviteli Igazgató­ságának vezetője. A MATÁV 1990-ben jogutódként vette át az állomást a Magyar Postától, és azóta jelentős mértékben fej­lesztette is - közölte az az MTI érdeklődésére Dér Ferenc, a ta- liándörögdi állomás vezetője. Ide telepítették az új Intelsat ál­lomásokat is. Beszélgetőpartnerünk: Nyers Rezső, aki nem indul harcba a mandátumért Csöndes búcsú a közélettől Csaknem hatvan évet átívelő közéleti pályát futott be a ma 75 éves Nyers Rezső. 1945-től 1990-ig magas politikai, párt- és ál­lami tisztségek egész sorát töltötte be. Mintegy négy évtizede tagja a törvényhozásnak - most az új ciklusban azonban már nem vállalta a jelöltséget.- Önt sokan máig is a ’60-as években bátor politikai vállal­kozásnak számító új mechaniz­mus atyjaként, haladó szellemű politikusként emlegetik.-E „haladó szellemiségből” nem sokat tudtam átvinni a gyakorlatba. Amikor ugyanis a Szovjetunió „rendet csinált” Csehszlovákiában, érzékeltette a magyar politikai vezetéssel is, hogy nincs helyük a reform­gondolatoknak. Hosszú évekre kiszorultam a politikai vezetés­ből, csak tudományos munkát végezhettem. De ugyanakkor tagja maradtam a Központi Bi­zottságnak. Mindeközben persze át kel­lett lépnem a magam gazdaság- politikai Rubiconját: hosszú ideig csak szocialista alapú gazdaságban tudtam gondol­kodni. Nagy utat tettem meg, míg elfogadtam a szocialista alapú piacgazdaság elvét.-Az ön által képviselt re­formszellemiség a rendszervál­tást követóén reformkommuniz­musnak minó'sült, s mint ilyen, inkább támadásokra, mint tá­mogatókra számíthatott. Ez volt háttérbe vonulásának oka?-Ez inkább csak külső té­nyező volt - fontosabbak a belső okok. Erkölcsi, lelkiisme­reti alapon döntöttem úgy, hogy kilépek a reflektorfényből. Jó­magam 1948-ban részt vettem a Szociáldemokrata Párt erősza­kos beolvasztásában. Tagja vol­tam kétszer is a Nagy Imre ve­zette kormánynak, ugyanakkor 1956-ban csatlakoztam a For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mányhoz, majd KB-tagként él­tem meg Nagy Imre kivégzését. Ez utóbbit egyértelműen politi­kai bűnbeesésnek nevezem.-A jelenről szólva: mi a vé­leménye az EU-belépésről?- Úgy látom, ez politikailag elfogadott tényként kezelhető. Ugyanakkor a belépéssel járó azonnali előnyök és hátrányok egyenlege nem egyértelmű. Lehet, hogy amekkora piacot nyerünk EU-tagként, akkorát vesztünk Kelet-Európábán, Vagyis csak bizonyos megkö­tésekkel szabad elfogadnunk az EU követelményeit.-A magyar gazdaságnak mi a gyönge pontja?- Egyértelmű, hogy az agrár- szektor, amelyre az eddiginél több erőt, figyelmet kell fordí­tani. Semmiképp sem szabad belenyugodni abba, hogy a re­formok már a földkérdésnél el­akadjanak. Szalóky Eszter Emlékezés a dicső márciusra. „Éljen a haza! - 1848-49 emlékezete a folklórban” címmel tegnap reprezen­tatív kiállítás nyűt a Néprajzi Múzeumban. A tárlaton felvo­nultatott számos népművészeti alkotás, használati tárgy szemléletesen bizonyítja, hogy a forradalom és szabadság- harc emlékét a fafaragóktól a hímzőkig a népművészet minden ágának művelői híven ápolták és őrizték. A kiállítás augusztus végéig tekinthető meg. fotó: feb/kallus györgy 1 ,V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom