Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-17 / 64. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. március 17., kedd Felelősségre nevelnek Kányái diákok két keréken A kányái kisiskola tanulói évek óta részt vesznek ke­rékpártúrákon. Korábban Zalára, Lullára, a tengődi erdőbe bicikliztek, később Törökkoppányba,Taszárra. Mindenütt megnézték a he­lyi nevezetességet: Ozorán a várat, illetve a taszári út­jukon az IFOR-bázist. Rendszeresen edzenek a ta­nulók - tudtuk meg Schmuck Ferenc pedagógustól. A hosszabb túrákra felkészül­nek kisebb távok megtételé­vel. Eló'tte elsajátítják a ke­rékpáros közlekedés szabá­lyait, megtanulják a bicikli kis hibáinak elhárítását is.- Elkerüljük a forgalmas utakat - mondta Schmuck Ferenc sokszor földutakon közlekedünk. Ezeket előre föltérképezzük. A túrák nem kötelezőek, mégis eljön a di­ákok 80-85 százaléka. Hosz- szabb utakra autó is van, ez az esetleg elfáradt kicsiket s kerékpárjukat szállítja. Május-júniusra tervezték a kétnapos simontomyai túrát. Ez mintegy 120 kilométeres út lesz. A túravezető azt is elmondta: tavaly nagy sikere volt a vasút beiktatásának, a kerékpárt Tabról poggyász- kocsi vitte Siófokra, és on­nét kerekeztek a Balaton mel­lett kerekeztek Szántódig, majd vissza.- Igen nagy szerepe van az ilyen próbatételnek a neve­lésben, a közösségi kapcsolat kialakításában; mert az úton segíteni kell egymásnak - hangsúlyozta a pedagógus. - Tanulóink felelősségtudatát alakítja ki a közlekedésben; tudatosul, hogy a járművek pályája sosem lehet felelőtlen játékok színhelye... A kányái kisiskolások - kihasználva a februári tavaszt - már egy csaknem harminc­kilométeres kirándulást is tet­tek Hékútpusztára. Ezen az iskola 32 tanulója közül 28- an vett részt. (Krutek) Keltetőben a tojások - Harmincezer libát visznek német exportra Mintatelep Nagytoldipusztán Az épületek már készek, várjuk a kislibákat fotó: kovács Tibor Libanevelő telepet alakít ki Nagytoldipusztán több mint harmincmillió forintért a Dr. Fazekas és Társa Kft. Egy éve az andocsi önkormányzattól vásárolta meg az egykori szar­vasmarhatelep épületeit és a hozzá tartozó 12 hektár földet. Azóta kialakítottak öt korszerű libanevelő épületet, s további négy istálló felújítását is terve­zik. Mintegy harmincezer libát nevelnek itt az idén, egy év múlva pedig már hatvanezret. A telep kialakításához 13 mil­lió forintot nyert a társaság az FM pályázatán. Ennek a pénz­nek egy része vissza nem térí­tendő támogatás, a saját erő mellé pedig az ABN-Amro Banktól is fülvett több tízmillió forint tőkepótló hitelt.- A beruházási érték a telep vételárával együtt már megha­ladta a 30 millió forintot - mondta dr. Fazekas Gábor. - A keltetőgépekben vannak a tojá­sok, s az első libaszállítmány március 28-án érkezik a nagy- toldipusztai telepre. A kislibák nagy részét Komáromban kelte­tik, s onnan hozzák folyamato­san, júniusig. Ősszel visszük majd piacra, német exportra. A vállalkozó beszélt arról is, hogy újabb pénz elnyerésében bízik. A közeljövőben nyújt be pályázatot korszerűsítésre és bővítésre, hogy a leromlott négy istállót is rendbe tetethesse. Ezeket jövőre kívánja bevonni a libanevelésbe. Dr. Fazekas Gá­bor beszélt francia kapcsolatai­ról is; vágóhidat és hűtőházat szeretnének építeni Nagytoldi­pusztára. Ehhez viszont kevés a telepen évente felhizlalt liba, így gesztorság kialakítására lenne szükség. A vágott és hűtött libát a francia cég saját üzemébe szál­lítaná feldolgozásra. Ez azonban még csak távlati terv. A nagytoldipusztai libanevelő telep az idén 6-10 embernek ad munkát. Krutek József A kis község nem fizet az iskolások után Törökkoppánynak Hiányzik az a 800 ezer forint Feliinger János zicsi polgármester a Törökkoppányban tartott iskolafenntartó társulási ülésen bejelentette, hogy szeptember 1-jétől kilépnek a társulásból, mivel ez év január elsejétől már Nágoccsal együtt működnek egy körjegyzőségben. Gyenis Ferenc törökkoppányi polgármester: - Hét település önkormányzata hozta létre hat éve az iskolafenntartó társulást a községünkben levő körzeti álta­lános iskola működtetésére. A legutóbbi ülésünkön Feliinger János zicsi polgármester közölte, hogy kilépnek a társulásból. Ezt tudomásul vettük, mivel Ná­goccsal alakítottak ki körjegyző­séget, s a tanulók után oda utal­ják át a pénzt. Az ülésen döntöt­tünk arról is, hogy az árak és a költségek emelkedése miatt az egy tanuló után biztosított állami pénzen felül, az önkormányza­toknak az eddigi 73 ezer helyett 80 ezer forinttal kell hozzájá­rulni a társulás működéséhez. Nehéz döntés volt, mert minden önkormányzat pénzügyi gon­dokkal küzd. Gondot okoz-e Zics kilépése?- Valószínűleg, hiszen a társu­lásban maradt hat önkormány­zatnak a zicsiek támogatása - évente több mint nyolcszázezer forint - hiányozni fog. K. J. Megtartja az önkormányzat az egykori laktanya földterületét Tengőd kimarad a társulásból Az önkormányzatnak nincs pén­ze arra, hogy részt vegyen a tabi szennyvíztelepet bővítő társu­lásban - mondta Minárik László tengődi polgármester. - A szip­pantott szennyvíz elhelyezését majd megoldja az, aki elszállítja. A tengődi testület úgy döntött: nem vesz részt a telepbővítő be­ruházásban, így a ráeső, lakos­ságarányos részt sem fizeti be. A laktanyával kapcsolatos korábbi határozatot is visszavonta. A tabi képviselő-testület legutóbbi ülé­sén Farkas István polgármester tájékoztatójában elmondta: a szippantott szennyvíz elhelyezé­sére szolgáló telepet bővítése fo­lyamatban van, de a tengődi ün- kormányzat visszalépett.- Ebből a társulásból nem lett volna semmi előnye Tengődnek - mondta Minárik László. - Ke­vés háznál igénylik ugyanis a szippantott szennyvíz elszállítá­sát. A vállalkozó majd megoldja az elhelyezését úgy, hogy ne ve­szélyeztesse a környezetet. Ten­gőd egyébként hivatalosan nem is jelezte, hogy részt venne a tabi társulásban. Hogy ezt írásban közöltük-e a városi polgármes­teri hivatallal, nem tudom meg­mondani, de a vállalkozói irodán Barkócy Józsefnek bejelentettük. Elmondta azt is: rendkívüli tes­tületi ülésen döntöttek arról, hogy a laktanya területét Tengőd önkormányzata közigazgatásilag nem adja Tabnak, azaz ezt a ha­tározatukat visszavonták. Ko­rábban megírtuk: a laktanya tiszti lakásait, a legénységi szál­lást a tabi önkormányzat megvet­te Tengődtől 11 millió forintért. SZŰKÖS KÖLTSÉGVETÉS Az elmúlt hetekben valamennyi településen elfogadták a költségvetést az önkormányzati képviselők. Néhány falu polgármesterétől azt kérdeztük: elégedett-e az összeggel? Jut-e ebből beruházásra, és mit kellene elvégezniük? IQ. Hoffman Ferenc, Kára: - Önkormányzatunk 5,3 millió forint bevétellel és kiadással számol az idén. Ebből a tö­rökkoppányi óvoda, iskola és a körjegyzőség részére kétmillió forintot utalunk át. Nagyon kevés a község költségvetési pénze, így nem is vagyok elégedett. Hátrányos helyzetű faluként az idén mintegy hatszázezer forint a forráshiányunk. Ennek a pót­lására pályázatot nyújtunk be. Ha nem nyernénk, akkor hitelt kell felvennünk. Fejlesztésre egyáltalán nincs miből költeni, csupán a falu végén egy beton-áteresz felújítását végezhetjük el. Erre feltétlenül szükség van, mert az esőzések után a csapa­dékvíz elvezetése nincs megoldva. Szarka László, Zala: - A képviselő-testületünk az idén tizenhárommillió forintos költségvetést hagyott jóvá. Ez a pénz elképzeléseink szerint hárommillió forinttal kevesebb, mint amennyire reálisan szükségünk lenne. A forráshiányunk egymillió forint, így fejlesztésre csak 900 ezer forint hitel fel­vételével van lehetőségünk. Ebből a tervezett vízberuházást kívánjuk megvalósítani a Rákóczi utcában. Aló milliós költ­ségvetésből viszont rendezni tudnánk a Dózsa és a Rákóczi utca burkolását, ami elsőrendű feladat a községben. Hogy mi­kor kerül rá sor, azt nem tudom. Törőcsik Ferencné, Andocs: - Idei költségvetésünket egy hónapja fogadta el a testület. A bevételt és a kiadást 73,1 millió forintra terveztük. Költségvetésünk 5,3 millió forráshi­ányt tartalmaz, erre önhikis pályázatot nyújtunk be. Nem va­gyok elégedett, mert a normatív támogatások nem fedezik a kiadásokat, a működést. Fejlesztésre csak az iskola életveszé­lyes termeinek megszüntetésére, termek kialakítására tervez­tünk pénzt. Másra ugyanis nem futja, pedig fontos lenne jár­dák helyreállítása, a murvás utak lezárása, illetve a Táncsics és a Szabadság utcát összekötő földút murvázása. Schmuck Ferenc Kánya: - A képviselők 43 millió forin­tos költségvetést hagytak jóvá, s ez az összeg kevés a műkö­déshez. így az idén is szükség lesz az önhibás pályázat be­nyújtására. Fejlesztésre csak úgy jüt pénz, hogy a kommunális adót céljelleggel használjuk fel. Fontos feladatunk a tavaly megkezdett hullaház rekonstrukciójának a befejezése, illetve a Táncsics utca gondjának megoldása. IQ. Forró György. Torvaj: - Az idén 17,5 millió forint­ból gazdálkodhatunk, és ezt kevésnek tartom. Másfél millió forint a hiányunk. Én 19 milliós költségvetési forrással már elégedett lennék. Sajnos, a jelenlegi pénzügyi helyzetben fej­lesztésre nem költhetünk. A plusz négymillió forinttal kivi­hetnénk az egészséges ivóvizet a Szőlőhegyre, belterületté nyilváníttathatnánk. Ide szilárd burkolatú utat is kellene épí­teni, akárcsak a Petőfi utcában a hiányzó szakaszra. Jaksó Józsefné, Somogyegres: - Mintegy kilencmilliós költségvetést fogadtunk el. Forráshiányunk meghaladja a 700 ezer forintot, annak ellenére, hogy helyi adót is kivetettünk. A költségvetési pénz csak arra elég, hogy vegetáljunk. A falu­nak legalább 2,5-3 millió forinttal több pénzre lenne szüksége a zavartalan működéshez. Abból fejlesztésre is jutna. Fontos lenne az egykori iskola nagytermének a felújítása, a faluház­nál a fűtés korszerűsítése. Az orvosi rendelőt is renoválni kel­lene: a tetőt felújítani, ajtókat, ablakokat mázolni. Dr. Pap Imre, Nágocs: : Negyvenhatmillió forint kiadás­sal és mintegy tízmilliós forráshiánnyal fogadtuk el a költség- vetést. A hiányzó pénz előteremtésére pályázatot nyújtunk be az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek támogatá­sának elnyerésére. A költségvetésből jelentősebb fejlesztésre, beruházásra nem jut. Csak azokat a hiányosságokat tudjuk megszüntetni, amiket az ÁNTSZ kifogásolt. így az óvodánál a a tisztálkodó helyiség felújítását, illetve az étkező bővítését. Ha kellő pénz áll rendelkezésünkre, akkor szeretnénk elkez­deni s a lehetőség szerint befejezni az egykori polgármesteri hivatal épületének és a tetőszerkezetnek a felújítását, a szolgá­lati lakás kialakítását. Fontos lenne az utak, járdák helyreállí­tása is. Ha lenne még pénz, akkor azt az iskola tárgyi feltétele­inek a javítására, a fűtéskorszerűsítés befejezésére költenénk. Vetőmagok szezonja; fontos szempont a piacon maradás Üzletfejlesztés Karádon Nehéz a gazdasági helyzet és a piacon maradás - mondta Komáromi József. A karádi vállalkozó szerint legalább annyi váratlan gonddal kell nekik is megküzdeni, mint a gazdáknak. Ezért kellett belevágni a fejlesztésekbe is. Eredményes nyolc évet tudhat maga mögött a karádi Gazdabolt Kft, Komá­romi József és felesége vállalkozása. Ve­tőmagokkal és növényvédő szerekkel kezdték tevékenységüket, majd kapáló­gépekkel, motorfűrészekkel és fűnyírók­kal bővítették. Tavaly mintegy százmil­lió forintos forgalmat bonyolítottak le. Ebben a piaci helyzetben azonban minden eddigi eredmény ellenére sem elég az egy helyben való árusítás - ezt vallja a kft ügyvezetője. - Fejleszteni kellett, így három éve Siófokon nyitot­tunk márkaboltot, tavaly pedig Tamási­ban. így már nyolc alkalmazottnak is biztosítunk munkát és megélhetést. Tevékenységi körük a vegyes ipar­cikk-kiskereskedelem, ebből a Stihl ter­mékek adják a forgalom nyolcvan száza­lékát. Ezenkívül a vetőmagoknak van nagy keletük, különösen most - ezt kere­sik legtöbben, vetésre készülve -, illetve a növényvédő szerek fogynak. Évek óta jól kialakított üzleti kapcsolatban vannak az ország több nagykereskedelmi cégé­vel, melyek az árut szállítják. Komáromiék öt éve bővítették a vállal kozást a főleg mezőgazdasággal foglal­kozó térségben; egyre nagyobb az igény kapálógépekre, motorfűrészekre, s ezek­nek megszervezték a garanciális javítá­sát is. Két szerelő látja el egyébként ezt a szolgáltatást. A vállalkozó elmondta azt is, hogy a boltot nemcsak helybeliek, hanem a környékbeli gazdák is fölkere­Sokan keresik a fűrészt, ez az egyik legkelendőbb termék fotó kovács Tibor sik. A Gazdabolt kft ügyvezetője az idén velését viszont az üzletek jobb működte- nem tervezett fejlesztést, a forgalom nö- tésével kívánják elérni. (Krutek) Két falu egyeztet tapasztalatért Szoros kapcsolatot tart Andocs és a szlovákiai Dercsika. Ez leg­utóbb a Jeans-Tex sportegyesü­letet hívta meg; a napokban egyezteti az utazás időpontját. Két éve kötött testvér-települé­si megállapodást az andocsi és a dercsikai képviselő-testület. Fontosnak tartják ezt a hagyo­mányaik őrzése végett is.- Ez a kapcsolat elősegíti a vé­lemény- és tapasztalatcserét - emelte ki Törőcsik Ferencné andocsi polgármester -, segíti az egyesületek működését is. Hoz­zájárul a hagyományok fenntar­tásához, a dercsikaiak magyar nyelvének ápolásához. Kapcso­latot tartanak az iskolák és a tár­sadalmi szervezetek, egyesüle­tek is. Ha Andocsra jön a test­vértelepülés küldöttsége, gazdag programot kínálnak nekik. K. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom