Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-16 / 63. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. március 16., hétfő Kiállítás, rendezvények Észt énekesek Mesztegnyőn Mindennek ideje vagyon címmel ötnapos rendezvénysorozatot szervezett 1848 tiszteletére a meszteg- nyői honismereti egyesület. Az eseményekre külföldi vendégek is érkeztek.- Az észtországi csoport az ősszel döntött, hogy márciusban itt vendégeskedik - mondta Kövesdi Tibomé. - Az Európa-házban egy rendezvényen ismerkedtünk össze. Tartovból jöttek, ez a legnagyobb észt egyetemi város. Vendégeink a Domina kórus tagjai, sok közöttük a fiatal egyetemista. A vendégek többször is ízelítőt adtak énektudásukból, s a március 15-i ünnepségen is megörvendeztették a közönséget. S nemcsak az énekkar remekelt; sok más program is várta az ünneplőket. Pénteken például megnyitották a faluház új, hely- történeti kiállítását, amely az évfordulóra való tekintettel főként a múlt század közepének tárgyi emlékeit és a szabadságharc viseletét tárja a kíváncsiskodók elé. Ugyancsak a hét végén adták át a falu első tűzoltókocsiját, ez - a tervek szerint - egy tűzoltókiállítás első darabja.- Flórián-napra szeretnénk létrehozni a kiállítást, van már néhány tárgy s hozzá lelkesedés is - mondta Kövesdi Tibomé. - A marcali tűzoltóktól sok segítséget kapunk; ezt a százéves fecskendőt is szinte darabokból rakták ösz- sze. A rendezvénysorozatra egyébként két éve készülünk; azóta gyűjtjük a tárgyakat, az ötleteket. A kiállítás, úgy vélem, egyedülálló a környéken. A programok a hét közepén befejeződnek, de nem érnek véget. A nyár is az évforduló jegyében telik majd, a fő rendezvényre szeptember 26-án kerül sor. Nemzetközi túraversenyt rendeznek Mesztegnyőn, Noszlopy Gáspár nyomában címmel. F. E. Siker után jött a kudarc - Nyúlra vált a vendéglátó Csákányban a Átveréstől az árverésig Hogy lehet ilyen drága épületet tizenegymillióért eladni? Téglás István es felesege a nyolcvanas évek végén úgy döntött: a vendéglátást állattartásra cseréli föl. A csákányi portára 4000 tyúk érkezett, de még mielőtt aranytojást tojtak volna, megváltak tőlük. És a házaspár - bár a felejthető balatoni nyarakat is alig felejtette - ismét vendéglátásba kezdett. Az üzlet beindult, a falusi turizmus első fecskéjeként számon tartott Lehner fogadó sikertörténetéről kisebb könyvre való újságcikk tanúskodik. Ugyanígy a folytatásról is, amely már egyáltalán nem nevezhető sikertörténetnek. A szép emlékekről már csak fényképek tanúskodnak. A vendégeket ma két barátságtalan rotveiler fogadja a panzió udvarán.- A problémák 1992-ben kezdődtek - mondta Téglás István. - A keleti turisták lassan elmaradtak, kitört a szomszédban a délszláv háború; átutazó is kevés volt, és a hazai vendégekből is egyre kevesebb érkezett. Két év óta már kinyitni sem volt érdemes. Ezt a kudarcot, persze, amikor még jól mentek a dolgok, előre nem sejthették.- Belekezdtünk egy másik szálló építésébe is, mivel azt reméltük: úgy még több lesz a vendég, hiszen egy buszra való turistát egyszerre nem tudtunk elszállásolni. Hitel, kölcsön, ami ilyenkor kell; a visszafizetés biztosnak látszott. Aztán mintha a vállalkozók ellen mindenki összefogott volna, sorra jöttek a problémák. A vendégek elmaradtak, az ön- kormányzat pert indított Téglásék ellen az általuk megvásárolt ingatlan tulajdona miatt. A per a mai napig nem ért véget; az építkezés leállt, a törlesztéseket pedig nem tudták miből fizetni.- A bank a múlt év végén árverezést tartott - kesereg Téglás István. - Az árverésen senki sem jelent meg. A fogadót így árverésen kívül, a kikiáltási összeg negyedéért adták el egy budapesti vállalkozónak. Mondja meg: hogyan lehet az 1996-ban még 39 millió forintra felértékelt ingatlant 11 millió forintért eladni valakinek a feje fölül? Felháborítónak tartom. Haszonélvezetünk van az épületen, úgyhogy eldöntöttem: az az ember ide be nem teszi a lábát. Itt lakunk az udvarban, nélkülünk közlekedni sem tud, és nem is fog. Téglásék most megszerzett javaikat adogatják el, s abból élnek. A székeket a múlt héten vitték el, karácsony előtt pedig a hűtőket adták el. A kérdésre, hogy mit csinálnának másképp, ha újra kezdhetnék, Téglás István azt válaszolja: maradna a tyúkoknál. A felesége pedig azt, hogy nem kezdene bele újból második építkezésbe. Azután a férj szomorúan, mintegy önmagától is azt kérdezi, hogy vajon a hasonló cipőben járó vállalkozók ügyét ki teszi rendbe. Téglás István és felesége egyébként ismét úgy döntött, hogy a vendéglátást állattartásra cseréli föl. Nyulakat tartanak majd, a tyúkok helyén. Fábos Erika Pályázatokban bízva, minden támogatási lehetőséget kihasználnak •• Oreglaki csarnoképítök Folyamatosan készül és várhatóan még az idén átadják az öreglaki új tornacsarnokot. Dr. Neszményi Zsolt, a falu jegyzője elmondta: az önkormányzat a lehetőségeihez mérten folytatta az 1993-ban megkezdett sportkomplexum építését. A munkák viszonylag lassa zajlottak ugyan, ám ez nem ment a minőség rovására, hiszen a falu idén egy szép és dekoratív épületet vehet birtokába. — Jelenleg a tetőszerkezet szigetelése és a belső munkálatok, a fatartók ragasztása jelentenek feladatot a kivitelezőknek — tette hozzá dr. Neszményi Zsolt. — Olyan csarnokot szerettünk volna megépíteni, amely hosszú távon is megállja a helyét. Ezért úgy terveztettük, hogy egy nemzetközi méretű pályának adjon helyt, hasonló lesz a marcali sportcsarnokhoz, természetesen a mi igényeinkhez szabva. A befejezés nagyrészt attól függ, hogy milyen összegű támogatást tud a munkákhoz pályázatokon elnyerni a község. A visszalévő munkák elvégzésére ezért többféle terv is létezik, hogy a község vezetői a szerényebbet, vagy a másikat választják-e, az csak a pénzen múlik Öreglakon. Az önkormányzat amúgy nincs rózsás helyzetben, hiszen a falunak költségvetési forráshiánya miatt az idén is az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések támogatására kell pályáznia. . Szerencsére azonban az intézmények fenntartására — ha szigorú és rendkívül takarékos gazdálkodás mellett is — jut pénz. A község vezetői minden lehetőséget kihasználnak, hogy az önkormányzatot és a községet pénzhez juttathassák. Tavaly például a munkaügyi hivatal anyagi segítségét kihasználva több mint negyven közhasznú munkást foglalkoztattak, enyhítve ezzel a faluban a munka- nélküliség problémáját. Öreglak — szerencsére — ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben van, mint a környező települések, hiszen ipari és mezőgazdasági vállalkozások tucatja működik a faluban és közvetlen környezetében. B. Zs. KÉTHELY NAGYBERUHÁZÁSA Kétévi előkészítés után a jövő hét elején már a csatornaprogram kivitelezői között válogatnak Kéthelyen. A térségi szennyvízkezelés társulásos formája, amely a Balaton megóvása miatt is jelentős, csaknem négyezer ember gondjait oldja meg, s nemcsak Kéthelyen, hanem Balatonújlakon és Somogyszentpálon is. Ebből a térségből sok szennyező anyag jut a tóba, s az itt lakóknak is egyre több gondot okoz a belvíz, a kutak vízminőségének romlása. A 25 kilométer hosszú gravitációs, valamint a kilenc átemelővel működtetett 15 kilométernyi szennyvízvezeték építésének költségei megközelítik az egymilliárd forintot. A pénz több mint 80 százalékát pályázatokon sikerült előteremtem. A kivitelezés kezdését április első napjaira tervezik. A kéthelyieket arról kérdeztük: mit várnak a beruházástól, és mit szeretnének még Kéthelyen? Németh Lajos polgármester: - Ha ez a beruházás befejeződik, teljes lesz a falu infrastrukturális ellátottsága. Ezután már csak az utak állapotán kell az önkormányzatnak javítani, és néhány befektetőt kell megnyernünk a falu számára. Kevés ekkora település rendelkezik hasonló lehetőségekkel, ezért úgy érzem, hogy nem lesz nehéz dolog; bár az, hogy mindezt ki fogja megvalósítani, majd a választások döntik el. i Horváth István: - Alig várom már, hogy befejezzék. Nem egy csatorna építésben részt vettem, és tudom, hogy az elején sok embernek nem tetszik majd. A végén megváltozik majd a véleményük. Én mindenesetre nagyon örülök neki, mert így ennyivel is többet ér majd a környezetünk. Már csak ez hiányzik a mi kis községünkből, más minden megvan. Lengyel Lászlóné: - Mi nagyon lapos helyen lakunk, úgyhogy gyakran kell szippantani. Az is 3000 forintba kerül alkalmanként, úgyhogy egy év alatt megtérül az ára. Várom már nagyon. Ami még nagyon kellene, az az, hogy itt a Diófa utca környékén kicsit rendet tegyen az önkormányzat. Jó volna ide egy játszótér vagy egy park. Nagyon rendezetlenek erre a téesz miatt a körülmények. Szalafai Henrietta: - Szerintem nagyon jó dolog; örülök, hogy lesz, de abban nem vagyok biztos, hogy pont most kell ezt megcsinálni. Jön a nyár, jönnek a turisták is, és biztos, hogy nem lesz egy szép látvány. Jó lenne ezenkívül még valami szórakozási lehetőség is, mert az nemcsak Kéthelyről hiányzik, hanem a környékről is. Török László: - Jó, hogy megépítik. Most már csak ez hiányzott a faluból, úgyhogy örülök, hogy ez is meglesz. Ezenkívül minden megvan, ami meg nincs, az a Balaton-parton vagy Marcaliban elérhető. Sokba sem kerül, persze, de városi helyeken ennek a pénznek a duplájáért csinálják ezt a munkát. Talabér Ferencné: - Nagyon nehéz lesz kifizetni, de sokaljuk vagy nem, ahogy érdeklődtem, máshol nem 30 000 forintba, hanem a duplájába kerül. Valahogy majd csak kifizetjük, mert az utódainknak meg sokkal jobb lesz. Most azért ezen a télen a gázon tudtunk egy keveset spórolni, azután meg majd valahogy mi is csak kifizetjük, mint a többi nyugdíjas. Varsányi Lászlóné: - Örülök, mert így azért előbbre megy a falu fejlődése, és nekünk is kényelmesebb lesz az életünk. Nemcsak a falunak, emellett a Balaton védelme miatt is fontos. Orosziné Harangozó Margit: - Régen szükség lett volna már rá, ezért nagyon örülünk neki. Én az óvodában dolgozom, úgyhogy tudom: szerintem nagy szükség lenne még arra, hogy logopédus is működjön a faluban, és arra is, hogy egy kis létszámú csoportban foglalkozzunk a kisgyerekekkel. Ez azonban, sajnos, egyelőre pénzkérdés. Lender Józsefhé: - A környezetet és a pénztárcánkat is kíméli ez a megoldás. Örülök neki, mert így sokkal kényelmesebb lesz mindenki számára. Szabó József: - Már régóta nagyon kellett. Örülünk neki, főleg mert ilyen kevésbe kerül. Gáz és telefon már régóta van, így most összkomfortos a településünk. Többet ér így mindenünk, s a Balatonnak is jobb, meg nekünk is. Turista is egyre több jön Kéthelyre nyaranta, ebből a szempontból sem mindegy ez. Mi kellene még? Talán a járdákat egy kicsit rendbe tehetnék, és munkalehetőség is elkelne a fiataloknak. Böhönyéről jár a boltos - Innen senki el nem költözött Nemeskisfalud élni akar Legfeljebb a tévé nyújt szórakozást, meg az italbolt Az üres házak egykori lakói meghaltak, s mert nem akadt vevő az épületekre, pusztulásra vannak ítélve a még álló falak. Talán a faluval együtt.- Tizenöt évvel ezelőtt már hallottam ezt - mondta Bakos Józsefné polgármester. - És azóta is majdnem ugyanannyi a község lakosságának a száma. Aki azóta elment, az meghalt; mert innen senki el nem költözött. Most tizenegy gyerek van a faluban, és fiatal is akad azért, bár az igaz, hogy a lakosságnak a fele idős korú. Szerintem azonban nem fog kihalni Nemeskisfalud. Az útjainkat és a templomunkat rendbe tettük. Van vezetékes vizünk, és gázt is szeretnénk. Kár lenne ezért a településért. Szép a környezet, és kicsi voltának is vannak előnyei. Nemeskisfalud egykori gazdagságára ma mái- csak a templom és a kultúrház emlékeztet. A század elején több mint háromszázan lakták a dombok közt megbúvó települést. A falu kocsmájában tucatnyi ember panaszkodik a szegénységről. Egy részük kisfaludi, a többiek a közeli Szenyérből jöttek. A két falut a 68-as út választja el. Ideát Nemeskisfalud, odaát Szenyér. Szombati kártyaparti zajlik filléres alapon. Barna Ist- vánné a boltos, tizenkét éve minden reggel Böhönyéről érkezik. Biciklivel.- Ennek a falunak az a legnagyobb baja, hogy sok az idős ember. Ha több lenne a fiatal, talán menne valamire. De így? Egy ekkora kis önkormányzatnak is mi az, amire futja a költségvetéséből? Nem vonz ide senkit ez a hely. Folyton azon gondolkodik. az áfész vezetősége is, hogy bezáija ezt a boltot. Sok a betörés,-pedig nincs mit elvinni innen. A bevétel meg nemigen elég semmire. Ha jobb nap van, akkor is legföljebb 20 ezer forint folyik be, ha rosszabb, akkor még a fele sincs. Milyen jövő vár Kisfaludra ?- Szerintem nem sok, de tíz év múlva elválik - mondta a boltos. (Fábos) Drágább örök nyugalom A marcali képviselő-testület legutóbbi ülésén módosította a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló tavaly kelt rendeletét. A módosítás a sírhelyek árára vonatkozik, mivel ezeknek az árát éppen tizennégy éve nem emelték. A díjtételeket most - ennyi év elteltével - a hírek szerint azért módosították, mert erőteljesen nőtt az infláció és a temetőben is sok fejlesztés történt az utóbbi években, a befolyt bevétel pedig már nem fedezte a temetőüzemeltetési költségeket. Az új díjtételek igazodnak a temetőn belüli viszonyokhoz és az adott sírok elhelyezkedéséhez is. A legdrágább sírhelyet most az áremelés után 750 forint helyett 2500 forintért lehet megváltani. A tavaszi szélben szombat délután egy lelket sem látni Nemeskisfaludon. Üresek az utcák, és az udvarok is. A települést alig tíz perc alatt be lehet járni. Harminchat házban 74 laknak. Tíz ház évek óta üres. Nemeskisfalud romos portái a valamikori szebb napokról vallanak.
