Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

Önkormányzati útilapu a plémás családok talpán? Exportcigáy Bolhóra Bicskanyitogató ked­vükben vannak a bol- hófak, háborog az egész falu. A 25 kilo­méterrel távolabb lévő Darányra fújnak, mivel - mint mondják - az ottani önkormányzat ügyes húzással Bol­hóra telepítette a problémásabb cigány- családjait. Tény: az utóbbi egy évbe hat darányi romacsalád mintegy negyvenen - költ zött át Bolhóra. A betelep léssel párhuzamosan a ke biztonság rohamosan romi: megszaporodtak a betörés« mindennapos a garázdas, A romák késsel kerge- egymást, erőszakoskoda fenyegetőznek. A falus pedig szidják a darányiét és a saját önkormányzatút is, mivel szerintük meg tia volna akadályozni a roik betelepülését.- Elegünk van abból, Így Darány ide exportálja a já- nyait - fakad ki Horth Ádám bolhói polgármeer.- Ez nem etikus és szeriem törvénysértő is. Nem hism, hogy elfogadható, hogegy önkormányzat arra kőié a pénzét, hogy jó pénzértieg- vásárolja a cigányok bait. Egyébként tudomásun van róla, hogy a darányi «kor­mányzat nemcsak meg’tte a romák házait, hanenmég kezesnek is elment a llcsö- neikhez. A polgármester keseg:- Magunknak is csirituk a bajt. Valószínűleg elijedt, hogy itt jó dolguk vi, hát ezért is jönnek egyre ibben. Mára elszabadult a fkol. A korábban békés falutn most verekednek, késein«, lop­nak... Nem csoda, bgy be- sokallt a falu.- Nem általában .cigány­ságra haragszanak i; csak a Darányból jöttékre -mondja Bolhón Laklia Imréé. - Te­lepültek ide Babócs.'ól is, és semmi gond nincs elük. Az utcánkban is van ngy olyan család, akiket tiszti és be­csül a falu. Mindeyik fajtá­ban van becsülete és sze­mét, hát most mi 'arányból ezt az utóbbit katuk meg rendesen.- A falu népe nai örül en­nek a sok cigány landának, félünk tőlük, féltjk a gyere­keinket - mondj« Máltesics lyörgyné. - Én egész ék­emben dolgoztam, a nyugdí- asfejemmel még ma is dol­gozom. Ezek a cigányasszo­nyok naphosszat cigarettáz­nak, és sorba állnak segé­lyért. Körülnézhet: itt egy ci­gánycsaládnak sincs kertje.- Nem indítottunk hadjára­tot a romák ellen és nem te­lepítettünk ki senkit - állítja Villányi László darányi pol­gármester. - A darányi ön- kormányzat nem mondta senkinek, hogy költözzön Bolhóra. Kizárólag olyan há­zakat vásárolt meg a falu, amelyeket életveszély miatt el kellett hagyniuk a lakók­nak. Segítettünk a cigánycsa­ládokon. Egyébként minden esetben maguk a családok fordultak hozzánk a problé­májukkal. Tény: az érintett családok elköltöztek, s közü­lük voltak, akik Bolhóra men­tek. Ez azonban az ő válasz­tásuk. Darány lakosságának egyébként mindössze tíz százaléka cigány, és nincs ve­lük semmi problémánk. Bolhó önkormányzata vizsgálatot kezdeményezett a darányi cigányexport ügyé­ben a közigazgatási hivatal­nál. Dr. Németh Jenő, hiva­talvezető elmondta: a hivatal most vizsgálja a dokumen­tumokat. - Sok mindent meg tehet az önkormányzat, de nem mindent, és az ilyen tendenciákat a közigazgatási hivatalnak kötelessége meg­akadályozni. Már csak azért is, mert félő, hogy a települé­sek között óriási feszültség alakul ki egy-egy ilyen ügy miatt. Most elsősorban két dolgot vizsgálhatunk: a kila­koltatások és lebontások jo­gosságát, és azt, hogy a köz­pénzeket a település vagyon­rendeletének megfelelően használta-e fel a darányi ön- kormányzat. Balogh János, a bolhói ci­gányönkormányzat vezetője:- Eddig béke volt a falu­ban, jól megfért egymással a cigány és a magyar. A jelen­legi áldatlan állapotok azon­ban ezt a békességet is fe­nyegetik. Egyfelől védenünk kell a cigányságot, hiszen ez a dolgunk, másfelől megért­jük a falusiakat is. Egy biztos: az elmúlt évtizedekben az itt élő cigányokkal nem volt na­gyobb gondjuk a helyieknek. Az utóbbi egy-két év esemé­nyei ezt az állapotot veszé­lyeztetik. Nagy László A floridai Paul és a szilvásszentmártoni Anita násza Fehér fátyollal Amerikába A menyasszony Balogh Anita a dolláros csokorral FOTÓ: TÖRÖK ANETT Ilyet sem látott még Szilvász- szentmárton! Igaz, most is csak a kis éhenkórász cigány­lány, Ibolya ólálkodott a falu végi lakodalmas háznál. Egy hatalmas, fehér, hat ajtós Crysler oldalának dőlve fe­kete ruhában, hófehér mel­lényben, vastag aranyokkal földíszítve, két hölgy társasá­gában, tagbaszakadt, színes­bőrű férfi szemlélte a poros utat. Az ugyancsak fehér Su­zukiből, még annál is fehé­rebb, habos ruhában szállt ki a menyasszony. Balogh Ani­tát, a szép cigánylányt a flo­ridai Paul Sparkes kísérte a kaposvári anyakönyvvezető­től a lakodalmas házig. A fatornácos, épülőfélben lévő ház bejáratánál tagba­szakadt, rőt német úr, s köl­dökét szabadon hagyó, vé­konyka felesége tolakodott a színes dobozba rejtett aján­dékkal. A násznép, akár a ta­vaszi rét virágai. S a gyere­kek! Megannyi kandikált Az elszaporodott patkányok miatt javarészt felszámolták állattartásukat a siófoki Attila utcában élők. Nem érdemes tyúkot, kacsát tartani azért, hogy a kártevő lakjon jól be­lőle. Bagoly András mind le­vágta a baromfit, már amit a patkány hagyott, aztán csap­dát barkácsolt, s méreggel szórta meg a gazdasági ud­vart.- Legalább harmincat el­a felnőttek lába mögül. Balogh István a kis kony­hából bicegett kifelé. Nap égette, cigaretta rágta arccal, megilletődve nézte a párt. — Három lányom van — mondta. — Egyet már férjhez adtam, ez a második. A ka­posvári IKV-nál dolgoztam, érszűkület miatt levették a nagyujjamat — mutat kacska lábára. Azért előteremtettem azt a 150 ezer forintot... Öt fo- gásos ebédet teszünk az asz­talra; 8 tyúkot, 50 kiló húst. Bánom-e, hogy olyan messze megy a lányom? Nem — re- begi, s fél fordulattal a kis konyhába igyekszik. Gör­nyedt hátát sírás rázza. Tüs­ténkedő feleségének szem­üvege is elhomályosodik. A ricsajt a rőt német né- mítja el. Celonfánba csoma­golt, ötdollárosokkal díszített, álomcsokrot nyújt át a meny­asszonynak. Az újsütetű férj szemlesütve, hallgatagon áll arája mögött. Kicsit megza­pusztítottam - emlékezett vissza. - Innen, a patakpartról jártak föl, amit nagy rendet­lenségben hagyott az önkor­mányzat. Végre nekiálltak ki­takarítani a területet a köz­hasznú munkások. Korábban az udvar közepén ugráltak a patkányok, most azonban - köszönhetően a nagy sürgés­nek - visszahúzódtak a szennyvízcsatornába. . Szegő Gyula, aki pár házzal lakik távolabb, tegnap arról varta a magyaros lakodalom, s a nehéz ételek illata... — Egy diszkóban ismerked­tünk meg — mondja Anita. A menyasszonyi ruhára mutat: — Az Ági szalonból van... Paul nagyon kedves, udvarias fiú volt, s olyannak fogadott el amilyen vagyok. Másfél órát kaptam tőle, hogy eldöntsem: megyek vagy maradok. Ale­xandra is jön velünk — karolja át a lába előtt tébláboló kis­lányt. — Ő az én gyermekem. Észak-Karolinában telep­szünk le. Első lesz, hogy meg­tanulom a nyelvet. Aztán va­lami munka után nézek majd. Minden évben egyszer haza szeretnék jönni... A zene egyre vadabbul tölti be a lakodalmas házat. A sza­kácsnő csörömpölő hangja ebédre parancsolja a vendég­sereget. Paul némán, lehajtott fejjel követi suhanó aráját. Ibolya még a ház előtt áll. Nem tud betelni a lakodalmas ebéd illatával. Várnai Ágnes beszélt, hogy az eltakarított gaz alól előtűntek a földbuc­kák, amelyeket a csatornaépí­tés során hagytak elrendezet- lenül a kivitelezők. Szerinte azokban is vackol kártevő, s rövidesen újra támad. Többen is kérdezik: mit te­gyenek akkor? A tisztifőorvos szerint az irtást szakembe­rekre kellene bízni. A pol­gármesteri hivatal illetékese szerint azonban erre a város­nak nincs pénze? (Czene) Járnak a balatoni kompok Tegnap reggel hét órakor — egy héttel a beharan­gozott szezonkezdet előtt — elindult az első komp Szántód-révből a Tihanyi-félsziget felé. Át­lagosan öt-hat autó kelt át járatonként a Baross Gáborról elnevezett mo­toros hátán. Turcsik Gábor hajó ve­zető korábban sétahajó­kat vezetett, tegnap reg­gel állt először a komp „kormányánál”. Ezt a tí­pust nem kör alakú hajó­kormánnyal, hanem két, bothoz hasonlító fémkar­ral — hasonlatosan a re­pülőgép botkormányá­hoz — vezetik. Ez a munka nagyobb odafi­gyelést igényel — mondta. Szabó Zsolt forgalom- irányító azt is elmondta, hogy a révek három nap alatt készültek fel az in­dulásra: átprogramozták a jegykiadó automatákat, mert 120-ról 140 forintra emelkedett egy személy átkelésének díja. Egy személyautónak — sofőr­rel — 700, a nagy busz­nak — utasok nélkül per­sze — 2.700 forint a ta­rifa. Panaszkodott is Gaál Péter emiatt. Bakos Gyu- láné ugyanakkor örült annak, hogy végre nem kell megkerülnie a fél Ba­latont azért, hogy átjut­hasson látogatóba a fü­redi szívkórházba. A 70 év felettiek in­gyen, a diákok, közal­kalmazottak és nagycsa­ládosok féláron utazhat­nak a kompon. Kedvez­ményezettel tegnap nem találkoztunk. Akadt az átkelők között biciklis — a tihanyi rokonait meglá­togató Juhász Béla — és stoppos; Győrbe igyekvő, hátizsákos Molnár Gyula. Volt, aki gyerekkel ki­rándult, de a legtöbben személyautóval érkez­tek, s a szombati nap el­lenére dolgozni indultak; jó részük az északi par­tok hegyeibe, hogy a me­teorológiai jelentés sze­rint ma érkező hideg­front előtt körbenézzen a birtokon, s védje, amit lehet. C. A. Siófok, Attila utca: patkányroham m m ■■iii A magyar Sherlock Holmes-ok többsége rendőrruhából bújt ki Magánnyomozók: A magándetektívek munkájára a mai átmeneti időszakban ke­reslet van, bár i(en sokba kerül tőlük megtudni, hogy leendő üzletfelünk megbízható-e, vagy velük figyeltetni a partnerün­ket, kételkedve a hűségében. üzleti szimat A jó magánnyomozó egy személy­ben ügyvéd, rendőr és pszichológus. Az első törvénye: tilos információt kiadni az ügyfelekről! Csak a meg­bízó vagy a bíróság oldhatja föl ti­toktartási kötelezettség alól. Ez a te­vékenység rendőrségi engedélyhez kötött, és csak rendőrtiszti főiskolát vagy jogot végzettek kaphatják meg. A magándetektívek fegyvert visel­hetnek ugyan, de semmivel sincs több jogkörük, mint bárki másnak: adatokat, felvilágosítást kérhetnek csak. Persze, a jó Poirot-nak megfe­lelő informátorai is vannak. A Magyar Detektív Szövetségnek 150 tagja van, cégek és magánembe­rek. Láposi Lőrinc elnök szerint telí­tett a pálya, ebben az átmeneti idő­szakban van kereslet a munkájukra. A.magándetektívek többsége egykor rendőrként kereste kenyerét. Az el­nök úgy véli, később csak a legjob­bak maradnak majd meg. — Tény, hogy egyre többen érdek­lődnek, elsősorban üzleti befekteté­sek előtt, kölcsönügyletek és part­nerkapcsolatok miatt — mondja Ma- loveczky István, a kaposvári Max- Maloveczky Kft vezetője. — Az oko­sak manapság csak úgy kötnek ko­molyabb üzletet, ha a másik fél hozzájárul, hogy ellenőriztesse a megbízhatóságát. Pénzintézetek, vállalkozások és magánszemélyek keresnek bennünket. Többször ki­derül, hogy a papírok mögött nincs valóság: a cégnek se telephelye, se vagyona, még a személyi igazolvány adatai sem igazak. — Nemrég 1,5 millió forint értékű műtrágyát kellett előkerítenünk: a „vevők” csak kölcsönkérték azt a te­lephelyet, ahol átpakolták az árut, aztán csaknem nyomtalanul eltűn­tek — meséli Várhegyi Géza, a sió­foki Detinfo Bt vezetője. — Végül az Alföld közepén, szénaboglyákba rejtve találtuk meg. Gyakran kutatnak fel adósokat a magándetektívek. Az egyik nagyke­reskedelmi cég például egy sor, sze­zonálisan működő Balaton-parti boltot ellátott áruval, azok viszont nem fizettek. A nyomozás eredmé­nyeként némelyek kinyitották a kasszát, mások búsan figyelték, ho­gyan pakolják teherautóra és viszik vissza az áruikat. Nem maradnak el a klasszikus szoknya- vagy nadrág­ügyek sem. Az egyik detektív-iro- dába egy érzelmileg talpig meggyö­tört férfi lépett be a minap: házas­ságban élt, de inkább a barátnője vi­szonyaira volt kíváncsi. Miután megtudta, hogy a barátnő hűséges,, még három hölgy nevét és címét adta át: néznék már meg, ők is meg­bízhatók-e. Az eredmény nem min­den esetben volt kedvező. Ez pedig szintén benne van a pak­liban, és még fizetni is kell érte. Nem is keveset. Egy mai Sherlock Holmes óradíja 1000-3000 forint kö­zött mozog. Erre jön a költség: vi­déki munka esetén utazás, étkezés és szállás, meg az információ-vásár­lás. Egy ember sima felkutatása 50- 100 ezer forintba kerül. Ha kintlevő­séget kell felkutatni, az összeg 10-20 százaléka a magándetektív fizet­sége. Katona József r t

Next

/
Oldalképek
Tartalom