Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-13 / 61. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1998. március 13., péntek Horn Gyula a királynő balján ülő Fülöp herceg mögött FOTÓ: FEB/REUTERS Ciprus és Koszovó árnyékában Európai állam- és kormányfőd csúcsértekezlete Szakértői csoportot hoznak létre az Európai Unió tagországai és a kelet-európai államok a szervezett bűnözés elleni harc fokozása végett. Ebben egyeztek meg csütörtökön Londonban az Európai Konferencia résztvevői, azaz a tizenöt tag, tíz kelet-európai állam, valamint Ciprus állami vezetői. A tanácskozás egyik fő témája a szervezett bűnözés, illetve az ellene folytatandó harc volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez a küzdelem csakis széles körű nemzetközi összefogással lehetséges. Az Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság vállalta, hogy rövidesen javaslatokat dolgoz ki az együttműködés fokozásának lehetőségeire. A külföldi államférfiakat az angol királynő látta vendégül ebédre. II. Erzsébet az új évezred Európájának szimbólumát látta kifejeződni a konferenciában. Ünnepi beszédében a királynő kijelentette: a tanácskozás bizonyíték arra, hogy Európa szabad, és teljes egységre törekszik. A tanácskozáson több állam ismét sajnálatát fejezte ki, amiért Törökország távol maradt Londonból. Diplomaták emlékeztettek arra, hogy Ciprus megosztottsága akadályozhatja az ország bekerülését az Unióba. Egyetlen beszéd sem utalt azonban arra, hogy valamely ország lehetetlennek tartaná ezért a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Görög részről nem ismételték meg a keleti bővítés blokkolásának szándékát Ciprus kirekesztése esetén. Brüsszeli körökben is azt jelezték, hogy a sziget megosztottsága a belépésnek lehet akadálya, a tárgyalásoknak nem. A huszonhat európai állam-, illetve kormányfő egyöntetűen elítélte a koszovói válságban tapasztalt erőszakjelenségeket. A közleményben a londoni Európai Konferencia résztvevői támogatásukról biztosítják a nemzetközi összekötőcsoport hét eleji megállapításait és lépéseit. Az év közepén rendeznék meg a következő orosz-amerikai csúcstalálkozót Viktor Cser- nomirgyin szándéka szerint. Az orosz kormányfő azon a sajtó- értekezleten nyilatkozott így, amelyet A1 Gore amerikai alel- nökkel közösen tartott a két ország kormányközi vegyes bizottságának kétnapos ülése után. Viktor Csemomirgyint a nap folyamán fogadta Bili Clinton elnök is. Hat nemzet csaknem kétezer katonája vesz részt négyszáz támadóeszközzel - szárazföldi járművel, hadihajóval és harci repülőgéppel - a Dinamikus Reakció elnevezésű hadgyakorlaton, amelyet március 23-tól április 7-ig Boszniában tartanak. A taszári amerikai sajtó- központ közleménye szerint a NATO kötelékéből az amerikai tengerészgyalogosok mellett egy török századot, egy olasz és egy holland zászlóaljat vonnak be. Magyar katonák nem vesznek részt a manőverben, amely az Okucaniban tartózkodó alakulatot sem érinti. Lemondott Csien Csi-csen kínai külügyminiszter. A politikus saját maga jelentette be, hogy idős kora miatt kíván távozni. Erre a lépésre valószínűleg a jövő héten kerül majd sor: a szokásos éves ülésszakát tartó kínai parlament a tervek szerint március 18-án szavaz majd az új kormány névsoráról. Csien Csi-csen azt is bejelentette, hogy Kína - amelyet a külvilág gyakran vádol az emberi jogok megsértése miatt - kész aláírni az ENSZ egyik legfontosabb, ezzel a kérdéssel foglalkozó egyezményét, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. Hivatalában marad a dán kormány. Rendkívül szoros küzdelemben, de megőrizte többségét a balközép koalíció: Poul Nyrup Rasmussen miniszterelnök szociáldemokratákból, radikálisokból és szélsőbaloldali erőkből álló koalíciója (ez utóbbiak kívülről támogatják a kormányt) 88 helyet szerzett a jobboldal 87 mandátumával szemben. A választási eredmény nagy csalódást jelent a jobboldal számára, hiszen az előrejelzések még az utolsó napokban is nekik adták a győzelmi esélyeket. Kiégett egy magyar kamion szerdáról csütörtökre virradó éjszaka a szlovákiai Donovaly- nál a motor túlhevülése és az üzemanyag-vezeték sérülése miatt. Személyi sérülés nem történt. A 12 millió forintra becsült kár a járműben és a szállítmányban keletkezett. A kamion mosóporosdobozok készítéséhez használható kartonpapírt szállított. Visszavárják a menekülteket Javier Solana elégedett a boszniai szerbek eredményeivel A boszniai Banja Lukában tárgyalt Javier Solana. A NATO főtitkára Wesley Clark amerikai tábornoknak, az észak-atlanti szervezet európai erői főparancsnokának a társaságában Biijana Plavsics boszniai szerb elnökkel és Milorad Dodik kormányfővel folytatott megbeszéléseket. A találkozót követően Solana elégedetten nyilatkozott a boszniai szerb államban elért fejlődésről. „Megmutatták, hogy a jövőbe néző kormányzat miképpen nyithatja meg a fejlődés felé vezető utat” - tette hozzá a brüsszeli politikus, aki szerint a megbeszélésen a muszlimok és a szerbek által is magukénak követelt északkelet-boszniai Brckoról, valamint a boszniai szerb rendőrség átalakításának folytatásáról volt szó. Plavsics megígérte, hogy a boszniai szerbek igyekeznek elősegíteni a menekültek hazatérését. Javier Solana kijelentette: bízik abban, hogy a Szerbiához tartozó Koszovóban kialakult válság nem érezteti hatását Bosznia-Hercegovinában. A főtitkár Tiranába utazott tovább, ahol a koszovói helyzetről tárgyalt vendéglátóival. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa „önmérsékletre” és „komoly politikai párbeszédre” szólította fel a koszovói konfliktusban érintett összes felet, ám határozottan kiállt Jugoszlávia területi épségének és szuverenitásának megőrzése mellett. A koszovói albánok képviselői nem jelentek meg csütörtökön a Pristinába összehívott tárgyalásokon, s így a megbeszéléseket kezdeményező szerb illetékesek rövid várakozás után maguk is elhagyták az épületet, ám előbb bejelentették: pénteken ismét várják az albánok képviselőit. Horn Gyula az EU leendő külső határainak védelméről A társult országok törekvései A közép-európai társult országok a londoni Európai Konferencián kifejezésre juttatták, hogy az Európai Unió követelményeit és gyakorlatát kívánják érvényesíteni saját határaik őrizetében is - közölte a magyar kormányfő. Horn Gyula, aki a bővítési folyamat nyitányának tekintett londoni rendezvényen vett részt Kovács László külügyminiszter társaságában, közölte: az Európai Unió határőrizeti gyakorlatának meghonosítása különösen fontos azokon a határszakaszokon, amelyek feltehetően hosz- szú távon az Európai Unió külső határai lesznek. A társult országok saját határaik őrizetének megerősítésére a Phare- programtól kértek támogatást. A magyar miniszterelnök a rendezvény - elemzések által sokszor kétségbevont - fontosságáról szólva kiemelte: a konferencia alkalmat nyújtott arra, hogy a pályázó országok megismertessék térségük helyzetét a tagállamok vezetőivel. Horn hozzáfűzte: a brit miniszterelnök előző esti díszvacsoráján ő maga, valamint Constantinescu román elnök, Jacques Sanier EU-bizottsági elnök és a vendéglátó Tony Blair egy órán keresztül beszélgetett négyesben a magyar-román viszonyról, a romániai reformok helyzetéről. Fegyver a fegyverkovácsnak Borisz Jelcin orosz elnök díszpisztolyt adományozott Mihail Kalasnyikovnak, a róla elnevezett kézifegyver tervezőjének fotó: feb/reuters Rex felügyelő és a brutalitás Ausztriában is mozgalom indult az erőszakmentes képernyőért A magyarokéhoz hasonló kampányt indítottak Ausztriában: egyre többen követelik, hogy az erőszakot, a brutalitást száműzzék a televízió képernyőjéről. Könnyen meglehet, hogy Rex felügyelő is áldozatául esik ennek. Gerhard Zeiler, az osztrák rádió- és tévétársaság, az ORF vezetője szerint a hazánkban mind népszerűbb kutyás krimisorozat úgyszólván a névjegyüknek számít, emellett propagálja Bécset, reklámozza a német juhászokat (sőt: állat- szeretetre nevel); ráadásul a folytatások megtekintése egyenesen családi programnak számít Ausztria-szerte. Ez van a mérleg egyik serpenyőjében. A másikban viszont kéjgyilkosságok, túszejtések, csábos fehérneműben látható női hullák, tőrdöfések és lövések, spriccelő vér. Igaz, hogy a filmek drámai építkezése során időben „elveszik” a képet, és a halál beálltát nem láthatni. Csakhogy az egykori szovjet-orosz filmrendező, Ej- zenstein óta tudjuk: „a filmben 1 + 1 az 3”, márpedig a gyermekagyak is képesek kikövetkeztetni a vágás során kimaradt eseményeket. A közszolgálati ORF azzal védekezik: ha este 11 óra utánra száműzné Rex felügyelőt és társait, alaposan lemaradna a televíziós versenyfutásban. Ráadásul bárki kölcsönözhet bármennyi erőszakot, borzalmat tartalmazó videofilmét. Akkor már jobb az „állattörténet”. „Állati, hogy az a kutya milyen emberi” - mondja az ORF főintendánsa, aki öt éve igazolt át az RTL-től. Az volt a feladata, hogy vonzóbbá tegye a közszolgálati műsort, s az valóban sok változáson ment át - gyakran a nézői beidegződések ellenére. Bírálóinak Gerhard Zeiler azt üzente: nem kötelező az ORF-et nézni. Azt a kézenfekvő megoldást javasolta: kapcsoljanak át, vagy áramtalanítsák a készüléket. (Gyulay) Az RMDSZ a tiltás ellenére is ünnepelni fog Román vádak 1848-ról Romániában március 15. évfordulója mást jelent a román többségnek, és mást a magyar kisebbségnek. A szélsőségesen nacionalista román pártok ezt a helyzetet használják ki saját érdekükben, miközben a kormány mérsékelt álláspontot tanúsít. Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt egykori elnöke kolozsvári polgármesterként betiltotta a magyarok megemlékezéseit, arra a rendeletre hivatkozva, hogy egy időben egyszerre csak egyfajta rendezvényt szabad tartani, márpedig korábbi pártja már hivatalosan is bejelentette, hogy március 15-én ünnepséget kíván szervezni. • Az RMDSZ bejelentette, hogy a tiltástól nem vesz tudomást. Valeriu Tabara, az RNEP jelenlegi elnöke ezért felhívta az állami szervek figyelmét az etnikai feszültség növekedésének veszélyére, amit március 15. tovább mélyíthet. Tabara hangsúlyozta, hogy a magyar forradalom napja a románok számára sötét pillanat. Közleménye felidézi a már „szokásos”, ám mindannyiszor meg is cáfolt vádakat a szabadságharc állítólagos 40 ezer román áldozatáról. A párt sajtóértekezletén az egyik alelnök azt közölte az újságírókkal, hogy a koszovói válság az RMDSZ radikálisainak kedvez, mert nemcsak ők, hanem a nagyhatalmak is fenn akaiják tartani a konfliktusokat a Balkánon. Az Egységpárt megalakulásának nyolcadik évfordulóját ünnepli a hét végén. Clinton ismét megígérte Fizetni fog-e az USA az ENSZ-nek? Az ENSZ főtitkára a napokban felhívta a figyelmet arra: az USA elveszítheti szavazati jogát a világszervezetben, ha nem törleszti adósságát. Az alapokmány kimondja: megfoszthatják szavazati jogától azt a tagállamot, amelynek adóssága meghaladja előző kétévi befizetési kötelezettségének az összegét. Márpedig az Egyesült Államok több mint 1,3 milliárd dollárral tartozik. Hírügynökségek arról is beszámoltak, hogy Bili Clinton, aki nagyra értékeli Kofi Annan diplomáciai fáradozásait az iraki válság megoldásáért, csütörtökön biztosította a főtitkárt: mindent elkövet, hogy a hátralékot mielőbb kifizessék. Csakhogy ez nem csupán az amerikai elnöktől függ. A törvényhozás az ősszel egyszer már keresztülhúzta a kormány ígéreteit, amikor törölte a tartozásra előirányzott 926 millió dollárt. A konzervatív többség sajátos kifogást támasztott. Azzal érvelt, hogy a világszervezet támogatja a fogamzásgátlást, így nem érdemli meg az amerikai pénzeket. Washington és az ENSZ vitája hosszú évekre nyúlik vissza. Az Egyesült Államok fizeti a költségvetés negyedét, a béke- fenntartó műveletek kiadásainak harmadát. Amerika ezért régóta sürgeti, vessenek véget az ENSZ pazarlásának, csökkentsék a bürokráciát. Washington azonban a foganatosított intézkedések ellenére sem fizet.
