Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998. február 1., vasárnap Újra hazai pályán a Pini Kaposvár SE Most jön Az idén még nem tudott hibázni a Pini Kaposvár SE férfi röplabdacsapata. Januárban mind a kilenc tétmérkőzését megnyerte, s februárban is hasonló bravúrsorozatra készül Demeter György edző együttese.- Utoljára három hete, még január 11-én a Kecskeméti RC ellen játszottunk hazai pályán. A fiúk már nagyon várják, hogy ismét lelkes szurkolóik és telt ház előtt léphessenek pályára — mondta Demeter György, a Pini Kaposvár SE mestere a Vasárnapi Somogyi Hírlapnak. — Januárban nagyon jó sorozatunk volt, s ezt szeretnénk ebben a hónapban is folytatni. Ma este a Vasas a tizedik SC ellen jó játékot és egyértelműen győzelmet várok. A megszokott csapat kezd, míg a sérüléssel bajlódó Takácsra sajnos továbbra sem számíthatok. A várható kezdőcsapatok (a játékosok neve mögött zárójelben a válogatottság száma). Pini Kaposvár SE: Mészáros Péter (61), Mészáros Dömötör (26), Pásztor Attila (67), Tomanóczy Tibor (72), Marginean Gabriel (román — 45; magyar — 1), Stelian Grozav (román — 57). Vasas SC: Nyíri Péter, Da- róczi Gergely, Bánhegyi István (12), Botyánszky János (71), DalacuÁrpád (8), Oleg Smoguljev (ukrán). Játékvezetők: Ortner Lajos, Szalay László. (Fenyő) Visszavágásra készülnek Zsebéék Utaznak a kosarasok A bajnokság élcsoportjában helyet foglaló Marc-Körmend otthonában lép pályára ma este 18 órakor a Kaposvári Klíma-Vili Purina SE férfi kosárcsapata. Az ősszel hazai pályán sikerült legyőzni a vasi együttest. — Nem készültünk külön taktikával a körmendiek ellen — mondta Simon Károly, a Kaposvári Klíma-Vili Purina SE vezetőedzője a Vasárnapi Somogyi Hírlapnak. — Lassítanunk kell a játék ritmusát, minél jobban kihasználva a rendelkezésünkre álló támadóidőt. Tudatos játékkal és kemény védekezéssel megnehezíthetjük a hazaiak dolgát. Ezen a találkozón elsősorban saját magunknak kell(ene) bizonyítani, hogy otthonában is méltó ellenfelei lehetünk az egyik legerősebb magyar együttesnek. Egy jó teljesítmény tartást adhatna a csapatnak a jövő heti Falco-Lépték KC elleni kaposvári összecsapásra. A várható kezdőcsapatok (a játékosok neve mögött zárójelben a válogatottság száma). BC Marc-Körmend: Chris Clay (amerikai), Sheldon Quarles (amerikai), Zsebe Ferenc (101), Czigler László (78), Fodor Gergely (2). Kaposvári Klíma-Vili Purina SE: Simon Károly vezetőedző csak közvetlenül a mérkőzés előtt a pillanatnyi forma alapján jelöli ki kezdőötösét. Játékvezetők: Forrai Sámuel, Nagy József. (Kun) Emlékezzünk régi jeges napokra Jeges napokat élünk, jég azonban a Balatont és a Desedát kivéve szinte sehol nincs. Ezek a jegek viszont nem igazán biztonságosak. A friss levegőben az egészséges időtöltés kellékei közül hiányzik a biztonságos jég. így aztán a korcsolya - amelyet sokan már karácsonyi ajándékként kaptak meg -, nem igazán öröm. Nem volt ez mindig így. Emlékezzünk hát a régi kellemes, jeges napokra. Somogybán sok évtizedes kultusza van a korcsolyázásnak. A Balaton és a megyét tarkító kisebb élő vizek megannyi lehetőséget kínáltak már a századelőn is. Az iskolák szinte versengtek, hogy udvarukon melyikük készít előbb jégpályát. Kaposvár téli jeges élete sokáig az egykori városi sporttelephez kapcsolódott, aztán az utóbbi időben a sportcsarnoknál felcsendülő téli muzsika adta a korcsolya alá valót. Kis felület, „tömegnyomorral”. Több megye székhelyén már műjégpályán siklanak a korcsolyázók. Másfél évtizede Kaposváron is közel volt a megvalósítása, ám álom maradt. Pedig a huszadik század végén ez már nem álom. így pedig a jégsport maradt az időjárás függvénye, de nemcsak az. Azt mondják, hogy nem éri meg a munka, mert drága a víz és az áram. Meg aztán ott van a Deseda. Ezért is keltett örömet a Kaposvár TC legújabb elképzelése, hogy korszerűsödő tenisztelepükre a következő télen már korcsolyapályát is terveznek... Példáért nem kell messzire menniük - legfeljebb időben. Kaposváron a múlt század végén indult a szervezett korcsolyázó élet. 1893-ban még nem volt kiépített korcsolyázó területe Kaposvárnak. A Rákóczi pálya mai helyén, a Kapos folyó egyik árterületén gyülekeztek, a jég szerelmesei. A jeges sport „hivatalos” kaposvári megteremtője Kocsis János dr. főgimnáziumi tanár. A fiatalság érdeklődését látva 1894-ben megalakította a Kaposvári Korcsolyázó Egyesületet. A Donnerban, a Kapos partján, a későbbi Levente egyesület telepén, „vízjogot” is szereztek. A folyóból szivattyúzva készítették a jeget. A terület nyugati végén épített tágas deszkabódé szolgált korcsolyakötözőnek, melegedőnek és kantinnak is. A pályát idővel villany világítással látták el, így aztán valóban napestig szólt a zene, siklottak a párok. A korabeli sajtó megjegyezte: „a hideg jégen meleg érzések gyúltak lángra — sok boldog, szép házasság született ott...” Az egyesület első elnöke Tallián Gyula alispán volt, igazgatója az alapító Kocsis János dr. Az egykori dokumentum még a jégkészítő nevét is megőrizte, a füredi Gergő bácsiét. Arról is megemlékezik a krónika, hogy kik voltak a legszorgalmasabbak, a legügyesebbek. A hölgyeknél Huszár Aladárné, Özv. Kacskovics Zoltánná (Tallián Mariska), Tallián Virgilia, Kladnigg Alajosné, Perczel Sári és a Kocsis nővérek. A férfiak első rangú műkorcsolyázójaként tartották számon Rápolthy Gábort, Ohnhauser József és Bajó István főhadnagyokat, Kon- koly-Thege Gábor hadapród tiszthelyettest, valamint Grúber Gábor füttyművészt. A fabódé a kilencszázas évek táján a tűz martaléka lett, de ez sem vetette vissza a sportágat, sőt... 1905 telére a pálya keleti oldalán már felhúztak egy modernebb kő épületet. Egymást követték a téli karneválok. A Kocsis János és Simalya V. Ferenc nevével fémjelzett, nagy pompával megrendezett jégünnepélyek a város társas életének fontos eseményei közé tartoztak. A zenés műkorcsolya bemutatókat általában színes tűzijáték kísérte. Az enyhe teleken — ilyen volt 1906 is — a kiesett bevételét a korcsolyaegylet hangversennyel pótolta... 1918-ban a korcsolyázó egyesület részvénytársasággá alakult, melynek négy tagú igazgató tanácsa elnökévé Hoyos Miksa grófot választotta. 1920-ban kapcsolódott be az rt munkájába Sipos Géza árvaszéki ülnök, s két évvel később kezdeményezésére kérték felvételüket a Magyar Korcsolyázó és Síelő Egyletbe. Folytatódtak a házi bajnokságok és jégkarneválok, a szegény sorsú tanulóknak évente ötven ingyen, és ugyanennyi félárú idényjegyet is adtak. 1931 a költözés éve: Kaposvár északi részén, a tisztviselő telep erőteljes fejlődése időszerűvé tette, hogy a részvénytársaság áttegye „székhelyét”. Eladták donneri területüket a városnak és a vételárból a társasággal szerződő Turul SE 17 ezer pengős befektetéssel megépítette a Honvéd téri korcsolyapályát és pavilont. Az egykori Turul sporttelep szomszédságában létesült új pálya valóban új fejezetet nyitott a jeges sportban. A harmincas évek sajtója már négy-ötszáz főre becsülte a napi forgalmat. A város előkelőségei hamar megszerették ezt a pályát is. Újabb „csillagok” neveit jegyezte fel a krónika. E korszak „sztárjai” Hanyi Csabáné, Hahn Magda, Kiss Gréta és Válly Gabi, a férfiaknál Pome- zsánszky Ervin, Erdős János és Hiti Rudolf. — Ügyességük volt a „csali”, mely tovább fokozta az érdeklődést. Ebben látta a lényeget Sipos Géza igazgató is, aki a népes társaságról így vélekedett: „Ez az igazi, — mert a tömegek sportolására van szükség és nem a sportprimadonna kultuszra”. Az azóta eltelt évtizedek igazolták őt. Jutási Róbert ******* *■ . ■■ - ■ FOTÓ: KOVÁCS A sípmester a tavaszra készül Befütyülte magát az NB I-be Két évtizednyi szünet után ismét van NB l-es labdarúgó játékvezetője Somogynak: a csurgói Hosszú Ferenc. Az ősszel élen végzett a NB I B-s játékvezetők rangsorában, ezzel kiérdemelte az élvonalbeli tagságot. Megyénkben nem sok elődje akadt. Eddig hárman — Te- mesi Lajos a negyvenes, őt követően Dobszay Dezső az ötvenes és a hatvanas évek elején, majd pedig a FIFA keretig jutó Szilvási József vezetett huszonkét évvel ezelőtti visszavonulásáig a hazai élvonalban. Még tíz éve sincs, hogy játékvezetői vizsgát tett Atádon, ahol a körzeti bajnokságban kezdte ebbéli sportpályafutását. Hosszú Ferenc otthonosan mozgott a pályán, volt tekintélye, amit már labdarúgóként kivívott magának. A bírói vizsga után fél évvel felkerült a megyei első osztályú keretbe, majd újabb év elteltével már az NB Ill-ban fújta a sípot, s tagja lett az országos utánpótlás keretnek is. Ezek után már nem meglepő, hogy a következő bajnokság az NB II-ben köszöntött rá és 1992 karácsonyán országos kerettagságát ünnepelhette. Ez a párját ritkító gyors karrier sejtette, hogy a sportágban játékvezetőként is jó képességekkel áldotta meg a sors. Nem bízott semmit a véletlenre. — A futball életem szerves része. Tudatosan mentem játékvezetői tanfolyamra, mert feltett szándékomban állt bent maradni a foci vérkeringésében. Nem titkolom, már az alapfok elvégzésekor is munkált bennem a gondolat, hogy jó lenne a játékosként elért NB Il-öt túllépni és a legmagasabb osztályig eljutni. Hosszú Ferenc nem titkolta, hogy elérje célját, tett egyet és mást. Hízékony alkatú lévén a játék abba hagyása után például százhat kilóról kezdte a fogyasztást. — Rövid időn belül huszonöt kilót izzadtam le, sokat mozogtam, pihentetésképpen pedig bújtam a szabálykönyvet. Sikerült is eljutnom odáig, hogy a futással nincs gondom, sőt, eredményeim alapján a legjobbak között tartanak nyilván az országos keretben. Nevét eddig is ismerték foci berkekben, de most, hogy az NB I B-ben az élre „fütyülte” magát tovább nőtt az ázsiója. Hat NB I B-s és félszáz NB Il-es találkozó irányítása mellett partjelzőként kilenc alkalommal már bele szagolhatott az élvonal levegőjébe, ahol most tavasszal a zászló után sípot is a kezébe vehet. Hány mérkőzésre számít az első idényben? Azt mondja az eddigi gyakorlat szerint két-háromra okvetlenül, de bizonyára sokat nyom a latban a premier. Egy sikeres bemutatkozás — vallja — sok mindent eldönthet. A sikerhez állítása szerint az alapos felkészülés csak az ötven százalékot ad, a másik fele a szerencse. Példákat is említ. Azt a Dunaszent- györgy-Budafok összecsapást, ahol az agresszíven egymásnak eső ellenfeleket negyed óra alatt meg tudta fékezni.- Ez volt életem eddigi legjobb mérkőzése — állítja. Meg az a Soproni FAC-Szolnok őszi rangadó, amelyet felhő- szakadásban irreális körülmények között az ellenőrző bizottság vezetőjének legnagyobb elismerése mellett dirigált közmegelégedésére. A játékosoktól tanult a legtöbbet, akik váratlan szituációk teremtésével föladják a leckét, aztán a „nagymesterektől, a már visszavonult Hartmanntól akinek nyugalmát, a mai kollégák közül pedig Vágner és Puhl intelligenciáját értékeli sokra. A sikere mellett mire büszke? Arra, hogy tagja a JT labdarúgó válogatott keretnek. Több ország csapatával megmérkőztek már. — 38. évembe léptem, túl sokra már nem számíthatok — mondja. — De azért nem adom föl, éppen ezért a közelmúltban beiratkoztam egy német nyelvtanfolyamra. (Jutási) ■ ’-T • • ' í Az 1905-ben épült Korcsolyaház- később cserkészotthon - ma is áll a Gilice utcában
