Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-06 / 31. szám

1998. február 6., péntek SOMOGYI HÍRLAP AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ / 11 Somogy megye idegenforgalmi koncepciója Somogy Megye Idegenforgalmi Hivatala elméleti és gyakorlati turisztikai szakemberekből álló szakmai műhelyek bevonásával készítette el Somogy megye új idegenforgalmi koncepcióját. A koncepció elkészítésében részt vál­lalt az MTA Regionális Kutatások Központja Dél-Dunántúli Intézete, a Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszéke és a Siotour Rt. A koncepció mun­kaanyagát több szakmai szervezet és idegenforgalmi szakember is vélemé­nyezte. Most részleteket közlünk a koncepcióból. A koncepció a turizmusfejlesztési cé­lok megvalósulása érdekében az alábbi feladatok végrehajtását határozza meg.- A turizmusfejlesztési céloknak, elképzeléseknek a megyei területfej­lesztési koncepcióba integrált megva­lósítása, a területfejlesztési kistérségi társulások ez irányú tevékenységének elősegítése.- Adottságainkat megjelenítő és közvetítő turisztikai imázs megterem­tése.- A támogatási források koncentrá­lása és koordinációja.- A Turisztikai Célelőirányzatból pályázattal elnyerhető támogatások számának és mértékének fokozása.- A regionális turisztikai együttmű­ködés kibővítése.- A turisztikai információs rendszer megyei hálózatának továbbfejlesztése. A turizmus szerepe és helyzete Magyarország a nemzetközi turizmus legjelentősebb piacának, Európának közepén fekszik. A vendégérkezések számát tekintve előkelő helyet foglal el a világturizmus összforgalmához vi­szonyítva, hiszen az érkezett turisták számát tekintve évek óta 3-4 százalék körül mozog a piaci részesedés aránya, ugyanakkor a világturizmus összbevé­teléből mindössze 1 százalék körüli ré­szesedéssel „büszkélkedhetünk”. Ma­gyarország turisztikai kínálata alapve­tően csak a ránk jellemző magyar kul­túra és történelmi múlt (zene, képző­művészet, népművészet és népszoká­sok, gasztronómia), természeti értéke­ink (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, erdőségeink és nemzeti parkjaink) és nem utolsó sorban vendégszeretetünk vonzerejére épült. Somogy lehetőségei Megyénk földrajzi helyzetéből és ter­mészeti vonzerejéből adódóan a jövő­ben is jelentős számú turistára számít­hatunk. Magyarország legfőbb turisz­tikai vonzerejét a főváros mellett vél­hetően továbbra is a Balaton jelenti majd, amely - mint természetes vonz­erő - Somogy kínálatának is legfonto­sabb tényezője és specifikuma. Ezért megyénk turizmusára az erőteljes po­laritás a jellemző, hiszen a vendégfor­galom és az idegenforgalmi bevételek 90 százaléka egy földrajzilag kis terü­leten (és rövid naptári időszak alatt) a Balaton déli partján koncentrálódik, míg a megye mintegy 6 ezer négyzet­kilométernyi területén - a gyógyfür­dővel rendelkező települések, néhány jelentősebb vonzerőt jelentő régió, ha­tármenti települések bevásárló turiz­musa, valamint a vadászat jelentette helyzeti előnnyel rendelkező térségek kivételével - nincs számottevő ven­dégforgalom és bevétel. Hiányzik a Balaton területi ellen­pontja is. A Dráva sem természeti adottságánál - ökológiai érzékenység -, sem földrajzi fekvésénél fogva nem alkalmas egymagában e szerep betöl­tésére, de a megye déli részén fellel­hető természeti, kulturális, népi érté­keket több, egymást kiegészítő ter­mékké fejlesztve, már enyhíthetnék az idegenforgalom féloldalas területi megjelenését. Somogybán található a legtöbb feltárt termálkút, ennek elle­nére mégsem vagyunk gyógy turiszti­kai „nagyhatalom”. A kereskedelmi szálláshelyek 16,7 százaléka megyénkben található, és ezzel messze megelőzzük Veszprém (11,2 százalék) és Zala (8,0 százalék) megyéket, sőt még Budapestet (13,9 százalék) is. A külföldiek által keres­kedelmi szálláshelyeken eltöltött ven­dégéjszakák 12,6 százaléka realizáló­dott Somogy megyében. Somogy gazdaságában jelentős sze­repet játszik az idegenforgalom. Gaz­dasági haszna mellett nem elhanya­golható társadalmi haszna sem: ösz­tönzi a nyelvtanulást, képzést, önkép­zést, erősíti a lokálpatriotizmust, az önbecsülést egyénben és településben egyaránt, ezzel hozzájárul a lakosság helyben maradásához, tehát a vidékfej­lesztés érdekeit is szolgálja. Javítva a település, a térség, a megye imázsát. Turisztikai termékek, fejlesztési koncepciók Balatoni üdülés, vízpart! turizmus A nyári hónapokra tervezett 1-2 vagy akár több hetes időtartamú vízparti üdülési igényt Somogybán elsősorban a Balaton képes kielégíteni, ahol szá­mos kemping, nyaralótelep, szálloda, valamint egyéb szálláshelyek teremtik meg a balatoni turizmus alapadottsá­gait. A Balatonnál a minőségi fejlesz­tés a cél. Somogybán még a Deseda tó partján, illetve Lengyeltótibán a Kék tó üdülőfaluban található tavaknál él­vezhetik a vendégek a vízparti üdülés előnyeit. Gyékényes környékén a bá­nyatavak kínálnak vízparti üdülést. Jó lehetőségek vannak a folyóvízi turiz­musban is, elsősorban a Dráva pattján. A családos vízparti üdülés kategóri­ába az elsődlegesen kikapcsolódást, pihenési motivációval érkező, fiatal gyermekes családok számára kialakí­tandó programcsomag sorolható be. Számukra a rekreációs lehetőségeken túl a terület sajátosságai csak másod­lagosan és megfelelően „csomagolva” lehetnek az igénybe vett szolgáltatás­csomagnak a részei. A világon ma is ez az üdülési forma a legelterjedtebb. Egyik legfontosabb fejlesztési cél a Balatonhoz családostól érkező vendé­gek programkínálatának színesítése. Falusi turizmus A megyében léteznek már olyan helyi és kistérségi önszerveződések (Mesz- tegnyő és térsége, Lengyeltóti, Po- gány-völgyi régió, stb.), valamint a Somogy Megyei Falu-turizmus Szö­vetség, amelyek piaci szemlélettel és marketingmódszerek alkalmazásával a falusi turizmusnál sokkal mélyebb tar­talmú „üdülés parasztportákon” vagy „üdülés vidéken” elnevezésnek megfe­lelve a környezetüket is integrálják a vendég kényelme érdekében. A Somogy megyei aprófalvas vidék kiemelkedően alkalmas a paraszti ha­gyományok teljes választékára épülő falusi turizmus programszolgáltatá­sára. Ezekbe beletartozhat: házi ellá­tás, elszállásolás, házi borkészítés pin­ceszeri vendéglátással, horgászat ha­lászlé készítéssel, disznóvágással egy­bekapcsolt programok, népi hímzés, csipkeverés, fafaragás, népi kis-mes- terségek termékeinek árusítása, ha­gyományos népi ünnepekre szervezett turizmus (farsangi mulatságok, húsvét, pünkösd, aratónap, szüret, parasztla­kodalom stb.). Gyúgytur izmus, termáltu­rizmus Somogy 46 termálkútjával a dunántúli termálvíz előfordulások terén az első helyen áll. Termálvizeink nagy része alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos víz, de jódot is tartalmaz. Nagy sótar­talmuk és magas hőmérsékletük szá­mos biológiai gyógyhatást idéz elő. A megye fürdői jelenlegi állapotukban a hagyományos termálturizmus igénye­inek kielégítésére alkalmasak. A megyében jelentősnek számító, a bel- és külföldön egyaránt közismert igali, csokonyavisontai, csisztapusztai, kaposvári létesítmények is termálfür­dőként funkcionálnak elsősorban. Nagyatád gyógyturisztikai célkitűzé­sei már előrébb mutatnak - a megyé­ben az egyetlen minősített gyógy­fürdő. A gyógyturizmus Somogy me­gyében elsődlegesen a termálfürdőkre, gyógyvizekre építhető, másodlagos vonzerő a nyugodt, csendes, szennye­zésmentes vidéki környezet, mely a testi regenerálódás mellett a szellemi kikapcsolódás, élményszerzés, feltöl- tődés lehetőségét is kínálja. A termék életképességét bizonyítja, hogy világ­szerte megfigyelhető az „egészség-tu­datosság” trend erősödése, illetve jel­lemzően új lehetőségek után néznek a gyógyulni vágyók a tb támogatások leépülése miatt is. Somogy megyében rövid távon Nagyatád, Marcali és Igái esetében le­hetséges nemzetközileg is versenyké­pes termék kialakítása. Hosszú távon - nagyobb volumenű beruházások meg­valósítása esetén Csisztapuszta, Cso- konyavisonta, Nagyberény bevonása is elképzelhető. Minden esetben fontos a korszerű, építészeti megoldásaiban és belső ki­alakításában, a környezet rendezettsé­gében is az egészséget sugalló gyógy­fürdők kialakítása. Az igazi gyógytu­risztikai központok kialakításához speciális kiegészítő szolgáltatásai be­vezetésére is szükség van. Vadászturizmus Somogy erdővel bontott területe eléri a 22 százalékot, ezzel a megyék között a második helyet foglalja el. Vadászte­rülete körülbelül 610 ezer hektár, és vadászati szempontból a megye minő­ségi területnek számít, ahol a gímszar­vas, őz és vaddisznó és más apróvad vadászatának lehetőségét kínálják a somogyi erdők természeti kincsével ez idáig is jól gazdálkodó, erre szakoso­dott és feljogosított vállalkozások és szervezetek. A vadászat az idegenfor­galmi szektor számára jobbára zárt, nehezen megközelíthető ágazat. Mégis, adottságai alapján meg kell ta­lálni azokat a kapcsolódási pontokat, melyek egyes részterületeinek turisz­tikai kihasználtságát javíthatják. Öko-, zöld- vagy bakancsos turizmus Az ökoturizmus felelősségteljes utazás védett természeti területre, mely forrá­sokat biztosít a helyi természeti és kul­turális értékek védelméhez, és hozzá­járul a helyi lakosok életminőségének javításához (Ökoturizmus Társaság, USA). A természetjárás, a kijelölt turista­útvonalakon szervezett gyalogtúrák szervezése önálló turisztikai termék­ként még nem igazán jelenik meg a hazai idegenforgalmi szakma érték­rendjében, és csak az utóbbi időben kezdenek itt-ott megjelenni a turiszti­kai programajánlatokban. A növény- és állatvilág ritkaságait védő Duna-Dráva Nemzeti Park, il­letve a természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek általában ugyan­csak hiányoznak a megyei turisztikai vállalkozások speciális ajánlataiból, holott a megyében számtalan olyan te­rület található, amely ideális lehet a természetjárás, a természet élővilágá­nak megfigyelése céljaira. A gyalogtúrázás, természetjárás szempontjából legkeresettebb somo­gyi tájakként közismert Zselicség, a ma már a nemzeti park részét képező barcsi Ősborókás, illetve a madárfi­gyelés számára kiválóan alkalmas Kis- Balaton sem jelennek meg igazi mar­káns kínálattal a külföldi és hazai tu­risztikai piacokon. A fenti definíció alapján egyaránt fontosak a célterület kínálatában a természeti és a kulturális (néprajzi) vonzerők. Hangsúly a lokális erőforrá­sok felhasználására és a tájidegen ele­mek kizárására helyeződik. A falusi turizmustól elsősorban a résztvevők mélyebb érdeklődése és az ennek meg­felelő tervezés és megvalósítás külön­bözteti meg. Somogybán több helyen találhatók európai jelentőségű vizes élőhelyek (Dráva mente, Boronka-melléki Táj­védelmi Körzet, Kis-Balaton). Ezek hasznosítása a fent leírt rendkívül szi­gorú feltételek mellett, speciális öko­turisztikai hasznosítási terv alapján el­képzelhető. Alapvető feltételek: kije­lölt útvonalak, látogatói központok, parkőrség, interpretációs anyagok, zó­nák kialakítása, idegen fajok ellenőr­zése. Az ökoturisztikai termék kialakí­tása az attrakciók sérülékenysége miatt feltételezi az egyedi vonzerőleltár el­készítését. Horgászturizmus A jónak minősíthető adottságok elle­nére önállóan is funkcionáló horgász- turizmus helyett, főként az üdülési cél­lal Somogybán tartózkodó vendégek egyfajta kiegészítő programkínálata­ként jelenik csak meg a horgászat. A Balaton mellett a Deseda-tó is megfe­lelő horgászadottságokkal rendelke­zik, ahol a Deseda kempingben és a környékbeli fogadókban lehet a ven­dégeket elszállásolni. A Dráva különleges horgászél­ményt nyújt az arra vállalkozóknak, de mivel határfolyó, és többször átlépi a határvonalat, ezért a horgászatot külön rendelkezések szabályozzák. A Dráva egyik Barcshoz közeli holtága, a har­csa-, süllő-, csuka-, ponty- és kesze­gállományban gazdag „Kisbók” a kör­nyék legkedveltebb horgász vize. A horgász-programcsomagok ösz- szeállításánál is csak ott, és csak akkor számíthatunk sikerre, ahol és amikor a jelenlegi kínálatból hiányzó olyan kö­rülmények és feltételek, mint a kéz­mosási lehetőség, ivóvíz, büfé, asztal, pad, esetleg csónak, haleledel biztosí­tása, hulladékgyűjtő, autóparkoló ren­delkezésre állnak, illetve a horgászati motivációval érkező vendégek család­tagjai is megfelelő időtöltést és prog­ramokat találhatnak. Tenisz és golf Ma már szinte valamennyi turisztikai bázis, magasabb kategóriájú szállás­hely, valamint üdülőközpont, illetve a nagyobb települések is rendelkeznek egy-két teniszpályával. Ezek a sport­pályák elsősorban az üdülővendégek programlehetőségeit bővítik, valamint a klubtagok részére biztosítanak rend­szeres játéklehetőséget. Ezen kívül a helyi lakosságnak - elsősorban a fiata­labb korosztálynak - szervezett tanfo­lyamokkal igyekeznek fokozni a ki­használtságot. Fedett teniszpálya, illetve rango­sabb nemzetközi verseny megrendezé­sére is alkalmas több korszerű, az előí­rásoknak is megfelelő sportcentrum nem sok található Somogy megyében, pedig a nyári idegenforgalmi szezon­ban rossz idő esetén, illetve szezonon kívül is jelentős turisztikai vonzerő­ként érvényesülhetnének. A tenisz több turisztikai ágnak, egyre elterjedt és keresett kiegészítő szolgáltatása. A golfozás, mint sport, elsősorban magasabb költési képességű vendég­kört vonz. A megyében működő egyet­len minőségi golfpálya (Hencse) is ilyen igényeket elégít ki. Tulajdonosa és működtetője határainkon kívül is je­lentős elismeréssel bír. Lovas turizmus A turisztika piacokon jelentős kereslet mutatkozik a jó lovasszolgáltatások iránt. Németországban például körül­belül 1,5-2 millió német turista lova­gol a szabadsága alatt. De a szülők ré­széről is egyre nagyobb igény jelent­kezik a gyermekeik lovastáborokba való küldésére, éppen ezért a jelentő­sebb nyugat-európai utazási irodák és touroperátorok valamennyien szere­peltetik ajánlataik sorában. Célszerű lenne lovasközpontokat létrehozni minden olyan térségben, ahol üdülő-, falusi- vagy esetleg incentive turizmus létezik. Kerékpáros turizmus Somogy megyét sajátos, vidéki jellege és a települések sűrűsége egyaránt al­kalmassá teszi a kerékpáros turizmus fogadására. Azonban a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése - közutak mellett futó kerékpárutak, il­letve kiépített kerékpárút-hálózat a gépkocsi forgalom által nem érintett területeken - ma már egyre* inkább alapkövetelmény. Ahhoz azonban, hogy önálló turisztikai termékként is eladható programmá váljanak ezek az adottságok, létre kell hozni azokat a speciális, de a kerékpáros turizmus számára alapvető szolgáltatásokat, mint például a járműjavító szervizhá­lózat, a felfrissülést és tisztálkodási le­hetőségeket biztosító pihenő-találkozó helyek, kitérők, valamint a felsorolta­kat is tartalmazó, az egész megyére ki­terjedő kerékpáros térkép. Vízisportok Somogy megyében a vízisportok szempontjából is a Balaton a legjelen­tősebb terület, ahol elsősorban a vitor­lázásra és a szörfözésre adottak a ki­váló feltételek. Ezekben a sportágak­ban rangos versenyeket is rendeznek a Balatonon. A Balatonhoz kötődő sajá­tos vízisport-esemény a Balaton-át- úszás, amely minden évben jelentős tömegeket mozgat meg, a belföldi in­dulók mellett évről évre egyre na­gyobb számban érkeznek külföldiek is a nagy megmérettetésre. A Balaton-parti üdülés szórakoztató jellegű vízisportjaként számon tartott vízibiciklizés, csónakázás, kajak-ke- nuzás lehetőségei és feltételei szinte az egész partszakaszon adottak, hiszen valamennyi fizető strandon és na­gyobb üdülőbázison lehet kölcsönözni ezeket a vízijárműveket. A motorcsónakok Balatonról történt kitiltása óta régen várt hiányt pótol a Siófok közelében mintegy két éve üzemelő vízisí-pálya. Somogy vízfolyásai közül egyedül a Dráva alkalmas folyóvízi sportokra. A folyó egyenetlen sodrása különösen a vadvízi-evezés szelídebb formáját vá­lasztó „kalandturizmusnak” kedvez, amely önálló turisztikai termékként is eladható lenne. A Balaton-part somogyi szakaszán összesen nyolc helyen találhatók vitor­láskikötők, amelyek ennek a speciális sportnak és költséges hobbinak az alap-infrastruktúráját jelentik. Ez a szám kevés ahhoz, hogy a Balaton adottságait minél jobban kihasználó hajópark és turistalétszám rendszere­sen jelen lehessen a tónál. A Balaton mellett eddig jobbára ki­használatlan lehetőségeket rejt a De­seda víztározó, mely mintegy 8 kilo­méter hosszú, összefüggő vízfelületé­vel szintén alkalmas vízisportokra, ezen belül például kajak-kenu tanfo­lyamok, táborok szervezésére, orszá­gos vagy kisebb jelentőségű nemzet­közi versenyek rendezésére. A vízi sporttal kapcsolatos programok elad­hatósága érdekében azonban kívánatos a kiszolgáló létesítmények korszerűsí­tése, illetve bővítése (öltözők, klubhe­lyiségek, stb.). A még kristálytiszta vizű gyéké- nyesi bányatavak szintén kitűnő kö­rülményeket biztosítanak a búvárúszó sport számára, de a tavak legnagyob­bikán rendeztek már motorcsónak­modellező bajnokságot és Forma 500- as motorcsónak EB futamot is. Légisportok A hobbi, illetve kalandturizmus leg­látványosabb és a leggyorsabb ütem­ben fejlődő ága és nem csak hazánk­ban az amatőr repülés. A helikopteres, repülőgépes, sárkányrepülős és hőlég- ballonos körséták kínálata a már itt tar­tózkodó vendégeknek ad programlehe­tőséget. A motoros sárkányrepülés le­hetőségei különösen jók. Kulturális turizmus Somogy nem rendelkezik olyan mar­káns turisztikai vonzerőnek számító műemlékkel, történelmi, építészeti emlékkel, amely bel- és külföldről is önálló attrakcióként vonzaná a vendé­geket. A megyében található törté­nelmi, építészeti, néprajzi látnivalók jelentős része alkalmas arra, hogy egy­részt kiegészítő programként szerepel­jen az itt üdülő vendégeknek, másrészt belföldi országjárások, kirándulások célpontjaiként is beállíthatók. Kongresszusi és üzleti tu­rizmus A turizmus egyik legjobban fizető vendégkörét a kongresszusok, konfe­renciák résztvevői jelentik. A nemzetközi szintű kongresszusok rendezésének helyét az alapfeltételek meglétén túl (4-5 csillagos szállodai elhelyezés, konferencia- és szekció- termek, technikai feltételek, szakkép­zett személyzet), alapvetően a helyszín természetes vonzereje és programgaz­dagsága határozza meg. Somogybán több helyen van lehető­ség kongresszusok megrendezésére, kisebb konferenciák, találkozók, il­letve vállalati rendezvények lebonyolí­tására (Ezüstpart Szálloda és Konfe­renciaközpont, MÓL Hotel, Hotel Jo­gar, egyéb szállodák, oktatási közpon­tok, felújított kastélyok, kúriák). Az üzleti turizmus egy másik, fej­lesztésre érdemes területe a vásárren­dezés. Az utóbbi években e területen is fellendülés tapasztalható (kaposvári kiállítások, vásárok, Marcali, Nagy­atád, Barcs stb.).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom