Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-24 / 46. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. február 24., kedd Gazdálkodás két hektáron, egy lóval - Bedegkéri panaszok Kicsit megjáratom Csinost A gazda és az elmaradhatatlan társa fotó: kovács tibor Gazdagondok Szorosadon Még a földek haszonbérleti szerződésének megkötésén dolgozunk; szeretnénk minél nagyobb területen gazdálkodni - mondta Targos Károly, a szorosadi Kop- pányvölgye szövetkezet főmezőgazdásza. Az idén várhatóan 2800-2900 hektár földterületet művelünk. Valamivel kevesebb terület ez, mint amennyit tavaly művelt. Több volt a földkivé- tel, ezért igyekszenek most újabb szerződéseket kötni. A szövetkezet különben már a tavaszi munkákra készül; javítják az erő- és munkagépeket. Mintegy 3-^1 millió forintot költenek felújításukra. Közben szállítottak már ide száz vagon műtrágyát is.- Mintegy 500 vagon termény szállítása áthúzódott ez évre - mondta Targos Károly. - Ennek nagy része kukorica, a többi búza, amit csak takarmányként, nyomott áron tudunk értékesíteni. A kukorica ára is ingadozik. Az irodai dolgozók a számvetést készítik; még a tavaszi munkák kezdése előtt igyekszünk megtartani az éves zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést. Kezdődnek a szerződéskötések is; műtrágyára, növényvédő szerre, később pedig a terményekre. A gond az, hogy tovább nyílik az agrárolló. Elmondta azt is: eredményes évet zártak; mintegy 270 miihó forint a bevételük. Szorosadon legalább ennyit szeretnének az idén is elérni. Nyolcszáz hektáron búzát vetettek az ősszel, 270 hektárra árpát, 300-ra pedig repcét. Terveznek még 400 hektárt a napraforgónak, a kukoricának pedig 1200-1400 hektárt. Most még aggódva figyelik a határt, mert a fagy sok kárt okozott. Fejlesztésre tízmillió forint körüli összeget fordít a szövetkezet: bővítik a tárolóteret, és kisebb munkagépeket vesznek. K.J. A bedegkéri Kimmel János két agyműtéten esett át, 1991- től pedig leszázalékolt nyugdíjas, ám azt vallja: aki parasztnak született, azt élete végéig a földművelés és az állatok éltetik. Ezért nem is akar felhagyni a gazdálkodással.- Most készülünk a feleségemmel, hogy fogattal átmenjünk Somogyegresre. Meglátogatjuk Károlyt, a testvéremet - mondta Kimmel János. - Viszek neki egy kis bort, és megjáratom Csinost. Nyolcéves kanca, nemsokára megellik, s lesz kiscsikónk is. Gyerekkorom óta állatokkal foglalkozom; parasztnak születtem. A bedegkéri téeszben dolgoztam, de agydaganatom miatt búcsút kellett mondani a munkahelyemnek. Lehet, hogy újabb műtétre is szükség lesz. Nagyon félek tőle. Megérzem az időjárásváltozást, és az erőm is egyre fogy. Az utóbbi három évben 94 kilóról 68-ra fogytam. Az 53 éves gazda két hektár földet művel. Búzát és kukoricát termeszt, és munkát ad neki a háromszáz tőke szőlő is. Otelló és delovári a zöme, de mint mondta, nemigen kóstolgatja. A baromfi mellett vannak disznóik- Egyik barátom rábeszélésére jelentkeztem rendőrnek, még 1981-ben - mondta Sram Ferenc. - Ebben az az érdekes, hogy ő szeretett volna rendőr lenni, de engem vettek föl. Azóta megszerettem ezt a munkát. Járőrként kezdte ő is. Később pedig a Xm. kerületi kapitányság állományában dolgozott.- Egyik volt kollégám hívására jöttem Somogyba - mondta a főtörzsőrmester. - Törökkop- pányban a kmb-s státusz üres volt; a parancsnokokkal történt megbeszélés alapján 1995 óta látom el itt a rendőri teendőket. Öt közhasznú munkást foglalkoztat a munkaügyi kirendeltséggel kötött szerződés szerint a somogymeggyesi önkormányzat. A község tisztaságának alakításában jelentős a szerepük. Mein- hardt Sándor köijegyző elmondta: évente körülbelül egyis, ám leadásra már nem tart sertést. Azt mondja, nem éri meg. Egy 130 kilós visít csak az ólban, abból anyakoca lesz.- Egyre nehezebben az élet. Nagy a drágaság, kevés a nyugdíj - mondta Kimmelné. - Jószággal is azért is vesződünk, hogy legyen egy kis tartalék: gyógyításra. A ló is azért kell, hogy művelni tudjuk a földet.- Világéletemben a föld volt mindenem, meg az állatok. Ez- Nem is egyedül jött ide.- Úgy van; az menyasszonyom, azóta a feleségem is rábeszéltem; ugyancsak rendőr; most ő a kisbárapáti körzeti megbízott. Jelenleg betegszabadságon van, mert gyermeket várunk.- Milyennek látja a Koppány völgyi falvakat és embereket?- Megszerettük ezt a vidéket, és minket is befogadtak. A rendőri munka azonban más, mint a fővárosban volt. Ott nem ilyen közvetlen a kapcsolat az emberek között, és ritkábban fordultak a rendőrhöz is segítsémillió forint értékű munkát végeznek el. Faladatuk az önkormányzati ingatlanok gondozása; közhasznúak végzik el a kisebb javításokat is. Tavaly folytatták az egykori kastélypark s környéke rendbe tételét, s fákat ültettek. Kitisztították a csapadékvolt a rend a családban, a munkahelyemen. Ezt nem lehet abbahagyni, amíg élünk - mondta a gazda. - Régen nagy jószágot is tartottam, de ma már nem bírom. Aztán hova vinnénk a tejet? Megszűnt a tejcsamok. Pedig a tehéntartás még most is megérné. Jobban, mint a hízómarha. Ha egészségem engedné, most is négy-öt tehén állna az istállóban, s 15 hold földön gazdálkodnék... Krutek József gért. Az itt élők, úgy látom, sokkal segítőkészebbek. Sajnos, a bűnözés egyre jobban terjed, leggyakrabban állatot lopnak, pincébe törnek be. Nyár végén pedig a besurranásos lopások száma növekszik; a bűnözők a Balatonról a háttértelepülésekre jönnek.- Milyen a kapcsolata a körzetében élő emberekkel?- Úgy vélem, jó. Segítőkészek és többnyire közvetlenek a falusi emberek. Jó a kapcsolatom a térség polgármestereivel is. Sram Ferenc főtörzsőrmester elmondta: már körözött bűnözőt is elkapott a jó szűrőmunka eredményeként, ám a lakott területtől távol levő pincéket feltörő tolvajokat még nem sikerült megcsípnie. Krutek József víz-elvezető árkokat, szabaddá tették az átereszeket. Mivel az iskolában cserépkályhával fűte- nek, a tüzelő felaprítása is az ő dolguk. Több mint húsz köbméter fát hasogattak. Ez a tél kevés munkát adott: nem kellett havat dobálni a középületek előtt. K.J. Kmb-s Törökkoppányban, közvetlen kapcsolatban a lakossággal Rábeszélésre lett rendőr Sram Ferenc rendőr főtörzsőrmester megbízott vezetőként látja el a törökkoppányi kmb-s teendőket. Öt község és három puszta közbiztonságára ügyel. Budapestről jött a Koppány völgyébe; Somogydöröcskén kapott szolgálati lakást. Közhasznúak Somogymeggyesért ROMLÓ KÖZBIZTONSÁG Egyre többet hallunk és olvasunk az ország romló közbiztonságáról. Néhány Tab térségi településen arról érdeklődtünk: elégedettek-e falujukban a közbiztonsággal? Forró Tiborné hivatalsegéd Lulla: - Már nálunk sincs igazi közbiztonság, megszűnt a korábbi évek nyugalma. Egy hete a szőlőhegyen négy pincét törtek föl; ajtókat, ablakokat feszítettek be, jelentős kárt okoznak. Úgy hallottam, lakásba is betörtek, és nagy összegű pénzt loptak. Most is arra figyeltem, hogy idegen autó járt a községben három megtermett férfival; szerintem nem jószándékkal furikáztak erre. Egyre nyugtalanabbak vagyunk, rendőrt pedig alig látni a községben. Molnárné Baksai Anikó Torvaj, Kossuth utca: - Egyáltalán nem jó a közbiztonság. A közelmúltban is voltak betörések. Főleg a hétvégi házakat keresik föl a bűnözők. Rendőrt szinte nem is látunk; azt sem tudom, van-e falufelelős. Torvajon különösen az egyedül élők félnek, illetve a szőlőhegyiek, valamint a falu végén lakók. Már csak az hiányzik, hogy a kis falvakban is fényes nappal kövessenek el súlyos bűncselekményt. Hammerné Varga Ibolya Sérsekszőlős, Szabadság utca: - Nálunk, szerencsére, megfelelő a közbiztonság, így egyelőre nyugodtak vagyunk. Ritka a betörés, a lopás és a besurranó tol- vajlás. A községben mindenki ismeri a másikat, azt is tudja, kinek kik a rokonai, így azonnal feltűnik az idegen. Figyeljük is, ha erre járkálnak. Néha rendőrautó is megjelenik. Horváth Imre vállalkozó Bábonymegyeren: - Az utóbbi egykét évben itt is sokat romlott a közbiztonság. Egyre gyakrabban járnak ide a bűnözők, és kihasználják az idős emberek jóhiszeműségét, figyelmetlenségét. Éppen a napokban volt egy sajnálatos eset: a Rudnay utcában fényes nappal betörtek egy egyedül élőhöz, és ellopták a pénzét, ékszereit. Gond az is, hogy ritkán járőröznek a rendőrök. Azt hiszem, egyre jobban fél a lakosság. Jobban kellene figyelni a faluban járó idegeneket. Vörös Ernő közhasznú munkás, Torvaj: - Itt rendőrt csak akkor látunk, ha bűncselekmény történt, és kihívják őket. Nagyon megromlott a közbiztonság; egy percre sem szabad nyitva hagyni ajtót, ablakot. Senkiben sem szabad megbízni. Gond az is, hogy a bejelentés után késve érkeznek a helyszínre a rendőrök, és csak akkor jönnek ki, ha a tulajdonos tesz feljelentést. Előfordult, hogy az önkormányzat bejelentésére sem jöttek ki, mert a tulajdonos nem tartózkodott a községben és nem tudott a betörésről. Németh Lajos mezőgazdasági vállalkozó, lullai lakos: - Lassan már rettegünk, olyan a közbiztonság. Korábban elkerültek bennünket a betörők, de újabban egyre gyakrabban jönnek ide. Sok a betörés, a lopás. Állatokat, pénzt, egyéb dolgokat viszek el. Az a szerencsénk, hogy komolyabb bűncselekményt még nem követtek el. De, ki tudja erre mikor kerül sor... Forintos Gyula sérsekszőlősi nyugdíjas: - Hajói emlékszem, az utóbbi húsz évben nem volt betörés vagy lopás. Itt jó a köz- biztonság, késő este is biztonságos a közlekedés az utcán. Minden mozgást figyelünk a faluban; talán ez is hozzájárul, hogy a zsiványok elkerülnek bennünket. Pavlek Ferenc Karád, Jókai utca: - Elharapódzott a lopás meg a betörés. Ma sokkal rosszabb a biztonságérzetünk, mint mint nyolc-tíz éve. Nagyon kell zárkózni, mert a betörők kifigyelik az egyedül élőket, és azt is, hogy ki nincs otthon. S visznek mindent: pénzt, értéktárgyat, élelmiszert. Tavaly az én pincémtől is elloptak egy ezerliteres kádat. Tudom, ki tette, szóltam is a rendőröknek, de nem foglalkoztak vele; azt mondták, bizonyíték kell. Horváth Béla Bábonymegyer, megyeri falurész: - Nagyon sokat romlott a közbiztonság. Egyre több a betörés. Félünk, és mindent zárni kell, mert elvisznek mindent, amit érnek. Egyre több idegen jár-kel a faluban, és azt figyelik, hogy ki nincs otthon. Szervezett bandák is járnak. Egyáltalán: sötétedés után itt, Megyeren már nem tanácsos egyedül kimenni az utcára. Nem tudom, hogy a rendőrök merre járőröznek. Pusztai Anita karádi munkanélküli: - Nagyon sok ember fél mostanában a faluban, mert sok a lopás meg a betörés. Egyre bizonytalanabbak vagyunk. Itt is gyakoriak lettek a bűncselekmények; szerintem rossz a falu közbiztonsága. Gépkocsilopásáról is tudok. Leginkább a pénzt keresik, de emellett visznek mindent, ami mozdítható. Nem tudom, mi lesz ennek a vége. Faragó László Zetor traktort javít fotó: kovács tibor Aranyeső-beruházás, munka huszonkét gépszerelőnek Készülődés Kapolypusztán A kapolypusztai majorra, amit a Haladástól szövetkezettől vett meg, csaknem 60 millió forintot költött a múlt november óta a gazdasági munkaközösség. Január 1-jével megalakult az Aranyeső kft - ez mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik. Erre az évre 120 millió forint bevétel elérését tűzték ki célul. így, bár nyereséget még nem hoz, de várhatóan veszteség sem keletkezik. A gépműhelyt, a szárítót, a magtárt, a mérlegházat és a gépeket megvéve kétezer hektár földterület bérbe vételét tervezi a társaság Kapoly, Somogy- meggyes és Pusztaszemes határában. Vidus Lajos ügyvezető elmondta: Pusztaszemesen több száz családdal hatszáz hektár föld megmunkálására kötöttek szerződést, s ez a munka folytatódik. Az Aranyeső kft jelenleg huszonkét embernek ad munkát: zömmel szerelőknek és traktorosoknak. A fejlesztés jelentős: a szövetkezettől vásárolt majorban az új tulajdonos ugyanis bevezettette a tartályos pb-gázfűtést a műhelybe, és mintegy száz méter hosz- szan már kerítést is építettek.- Tavasszal folytatjuk a birtok bekerítését - mondta Vidus Lajos. - Ezenkívül egy háromszáz négyzetméter alap- területű takarmánytárolót is építünk, ahol télen a gépeinket is tárolhatjuk. Ezekben a napokban javában dolgozunk az erő- és munkagépek felújításon, illetve nagyjavításán; traktorokat, vetőgépeket, tárcsákat készítünk föl a tavaszi munkákra. A gépek és a telep felújítására is több millió forintot fordít a tulajdonos. Az Aranyeső kft is búzát, árpát és repcét termeszt, és négyszáz hektáron napraforgót, kétszáz hektárra kukoricát vetnek majd. Szóba került zab és mustármag termelése is. K. J. Zicsen áldoznak a kisiskolára Több mint 49 ezer forintot utalt át az Apeh a múlt évben - ennyi volt a Zics Faluért alapítvány javára felajánlott személyi jövedelemadó 1 százaléka. Ezt dr. Farkas Gyula, a kuratórium elnöke mondta azzal kapcsolatban: a lakosság segítségét most köszönték meg egy tájékoztatón. A felajánlott összeget az alapítvány a zicsi kisiskola segítésére, a gyerekek étkezési befizetésének támogatására használta föl. Az elnök elmondta: a falu lakói, az alapítvány támogatói idén is ajánlatot tehetnek adójuk egy százalékának felhasználására; ezt a pénzt is az iskola javára fordítják. S kérték a szülőktől: a helyi oktatási intézménybe írassák be gyerekeiket, elősegítve ezzel az iskola fennmaradását.
