Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-23 / 45. szám

1998. február 23., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MAGYARORSZÁG - 2000 TALÁLKOZÓ 11 Magyarország Európába tart Glatz Ferenc megnyitója Ha mi magunk nem tudjuk meghatározni az európai integ­rációs folyamatban meglévő érdekeinket, akkor az EU-or- szágok közösségének veszte­seivé is válhatunk - fogalmazta meg megnyitóbeszédében az Hkövetkező hónapok, évek egyik sorsdöntő nemzeti felada­tát Glatz Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke. Glatz szerint a mostani kon­ferencián épp ezekről az érde­kekről, illetve ezek érvényesí­téséről kell eszmét cserélni. Az akadémikus aláhúzta: nem az a jó magyar, aki csak búsong és a múltba mereng, hanem az, aki fürge ésszel és leleménnyel tesz a közös ügyért. Aki kirekesztés helyett integrál, s építő szövet­ségekre is kész. Ilyen újfajta szövetséget kínált az Akadémia a magyar politikai elitnek - húzta alá a szónok -, amikor az ország jövőjét meghatározó kulcskérdések kidolgozásához felajánlotta segítségét. Az MTA elnöke az összefo­gás szép példájának tekinti az immár hagyományosnak szá­mító sikeres magyarok találkozó­ját, mert mint mondta: akkor tu­dunk a legtöbbet tenni itt, a Kár­pát-medencében közös ügyein­kért, ha képesek vagyunk megta­lálni a másik emberben a jót, s higgadtan elfogadjuk mások ér­veit is. Különösen fontos az egyetértés most, amikor - válasz­tások közeledvén - a közélet számos szereplője acsarkodva, politikai ellenfelét lejáratva igyekszik érvényesülni. • Horn Gyula miniszterelnök vitaindító beszéde A magyar miniszterelnök be­szédében elsősorban az ország előtt álló feladatokat vázolta, aláhúzva, hogy mely területe­ken szeretnénk a Nyugaton élő magyarok segítségére is számí­tani. Ugyanakkor jelezte: a ma­gyar kormány odafigyel a meg­hívottak véleményére, s igyek­szik a hasznosítható javaslatok többségét megvalósítani. Horn Gyula első szavaival üdvözölte a „sikeres magyarok harmadik világtalálkozóját”. Mint mondta, örömmel látja, hogy évről évre többen vannak, s ő a maga részéről azt kívánja, hogy egyszer majd az egész or­szág sikeres magyarokból álljon. 1848 máig szóló üzenete A 150 évvel ezelőtti dicsőséges forradalom és szabadságharc­nak számos ma is érvényes üzenete van - mondta a minisz­terelnök -, de ezúttal elég, ha csak azt az egyet említjük, amely szerint: „az a különb, aki a köz érdekét előbbre tartja, mint saját boldogulását”. Mint mondta, meggyőződése szerint a Parlament felsőházi termében ezúttal ilyen emberek gyűltek össze, hogy az ország, a nemzet jobbításáról tanácskozzanak. A magyar progresszió képvi­selői ma már nem kényszerül­nek az ország elhagyására - folytatta a miniszterelnök, a je­lenlévők többségének korábbi kényszerű távozására utalva, majd hozzátette: a magyaror­szági rendszerváltást a haladó erők vívták ki, teljes társadalmi konszenzussal. Azóta ezen már túlléptünk, s most a szabadság­gal kényszerűen együtt járó terhek felszámolására, de leg­alábbis a csökkentésére kell összefognunk. Mindeközben fönn kell tartani a nemzeti kon­szenzus minimumát is, fogal­mazott. Ehhez az is hozzátarto­zik, hogy a pártok közötti ver­sengés ne gyengítse céljaink megvalósítását, s az ország esé­lyét a jobb életre. Van esélyünk jobban élni Mert most van esélyünk arra, hogy a szabad magyarok orszá­gában sikeresek is legyünk. Eh­hez többek között az is elenged­hetetlen, hogy mindenki vállal­jon magára egy részt annak a képnek a kialakításából, amely a következő évezred szabad Ma­gyarországát kell hogy jelle­mezze - kérte a tanácskozás résztvevőit Horn Gyula. A mi­niszterelnök ezután elmondta: a három évvel ezelőtti, első ta­nácskozáson, amikor az ország éppen a stabilizáció keserveit nyögte, igen jól esett neki az ak­kori meghívottaktól kapott ob­jektív helyzetelemzés és a bizta­tás. „Köszönet azoknak, akik ezen felül még konkrét támoga­tást is nyújtottak” - tette hozzá, majd megállapította: közös sike­rünk is az, hogy túljutottunk a nehezén, sikerült megvalósíta­nunk egy, a régióban ritkaság- számba menő, valódi magánosí­tást, miközben megőriztük, sőt, tovább is fejlesztettük az ország korszerű iparszerkezetét, s mára úgy tűnik, hogy ehhez kiegyen­súlyozott pénzügyi helyzet is já­rul. Ez nem volt könnyű, vagy egyszerű feladat, de végül meg­valósult, s most az az ambíci­ónk, hogy Magyarország ennek a kelet-közép-európai térségnek a regionális központja legyen. Ugyanakkor már megkezdő­dött az egyes emberek életkö­rülményeinek fokozatos javu­lása is - szögezte le Horn Gyula, akinek szavai szerint „egyre több a piacgazdaság nyertesei­nek száma, s erősíteni tudtuk a társadalmi szolidaritást is az eb­ből kimaradókkal, például az idősekkel szemben”. Aktuális feladatunk az integráció A miniszterelnök megállapította: a közép-európai térségből egye­düliként Magyarországnak sike­rült összehangolnia az átalakítást a reformokkal, mint azt az egész­ségügy, az oktatás, a szociális el­látások és a nyugdíjrendszer re­formelemei mutatják. Sőt, ma már nálunk elismerten korsze­rűbb, jobb a nyugdíjrendszer, mint az Európai Unió nem egy tagországában - jelentette ki. Mint mondta: nálunk nem Po- temkin-falvak építésével volt el­foglalva a kormány, hanem va­lódi, kézzel fogható átalakulás történt. Ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy amikor ér­tékeljük az ország helyzetét, sose felejtsük el, honnan indultunk. A kormányfő véleménye szerint csak ez az út a helyes, és ezen is kell továbbhaladnunk. Nálunk a jövőben sem lesz gyakorlat a tel­jesítmény nélküli osztogatás. A jövőről szólva Hóm leszö­gezte: az 1998 és 2002 közötti négyéves periódus sorsdöntő lesz az ország szempontjából: ebben az időszakban zárul le a március 31-én kezdődő tárgyalássorozat európai integrációnkról, amely­hez egyébként - mint mondta - minden feltétel adott. Ugyanak­kor az is segítségünkre lesz, hogy a NATO tagállamai és Magyar- ország között minden kérdésben teljes az egyetértés. Ami a belpolitikai életet illeti, a miniszterelnök reményét fe­Nélkülözhetetlen a magyarság szellemi erőinek összefogása az ország euro-atlanti integrációjá­nak sikeréért. Ezt a gondolatkört járta körül február 20-21-én mintegy 400 külföldön és az anyaországban élő neves közéleti személyiség a harmadik alkalommal megrendezett Magyaror­szág - 2000 találkozón. A plenáris üléseken és a szekciókban számos észrevétel hangzott el, majd a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el. Mel­lékletünk a konferencia fontosabb beszédeit, do­kumentumait tartalmazza. jezte ki, hogy egyszer talán véget ér a manipuláció és az ellensé­geskedés időszaka. Az minden­esetre már ma is látható, hogy a külső erőkkel folytatott küzdel­münk a fennmaradásért ered­ménnyel járt, s ma már megtalál­tuk a helyünket a világban. Ezt bizonyítja szerinte a környező ál­lamokkal fenntartott tartós jó vi­szony, s a korrekt partneri kap­csolatok a térség legerősebb ha­talmával, Oroszországgal. Velük - mint Horn elmondta - közös érdekünk a demokratikus átala­kulás, mert mi is azt szeretnénk, ha a demokratikus Oroszország stabilizáló tényező lenne ebben a térségben. Ami az ország külpolitikai kapcsolódási pontjait illeti, a mi­niszterelnök úgy fogalmazott: , JVfíg számunkra a NATO a biz­tonság, az Európai Unió a fejlő­dés, a munka, a modernizáció ga­ranciája.” Mint mondta, az euró­pai csatlakozási tárgyalások ke­ménynek ígérkeznek, tudjuk, hogy a csatlakozás nem csak elő­nyökkel jár majd az ország szá­mára, bár először fordul elő, hogy végre talán többet kapunk Euró­pától, mint amennyit mi adunk neki. Ugyanakkor azt is világo­san kell látni: nekünk is vannak elvárásaink az Európai Unióval szemben, például hogy a leendő tagok rangsorolásánál az egyes országok teljesítménye számít­son. A Kárpát-medencében talán először sikerült összehangolnia Magyarországnak a jó szomszéd- sági politikát a környező orszá­gokban kisebbségben élő magya­rok érdekeinek hatásos védelmé­vel - s most látni először esélyt arra, hogy a kisebbségek egyen­jogúságot kapnak a hazájukban - mondta a miniszterelnök. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy béke legyen a határokon kívül és belül egyaránt - tette hozzá. Duna menti kérdések A jelenlévők sokat tehetnek Magyarország tekintélyének további növeléséért - mondta Horn Gyula, majd megje­gyezte: számunkra lényeges kérdés a Duna közös hasznosí­tása, összhangban a hágai dön­téssel. Ha ezt sikerül megvaló­sítanunk, ezen a téren végre megszűnik az ország évtizedes kiszolgáltatottsága. Hogy ez így legyen, ahhoz szükség van a politika és a szakértők egyet­értésére is, és a kormány éppen erre törekszik - mondta a mi­niszterelnök, s rögtön hozzá is tette: a vitákra van idő, de azt nem tehetjük meg, hogy csak halogatjuk a döntést, mert az csak a költségeket növeli. „Higgyék el, ez az Európai Unió követelményei közé tar­tozik” - fejtette ki. Mert az egyesült Európába nem integ­rálnak olyan országokat, ame­lyek egymással perben-harag- ban állnak. Tájékoztatni kell a hazai dolgokról Mint Horn Gyula megjegyezte, a kormány már eddig is odafi­gyelt arra, hogyan lehet haszno­sítani a Magyarország - 2000 konferencián elhangzó javasla­tokat. Példaként a tavaly alapí­tott Magyarság Hírnevéért Díjat említette, amelyet 1997 decem­berében ítéltek elsőként oda. Örömmel nyugtázta, hogy van már a világban egy körülbelül két-háromszáz fős, hatásosan dolgozó magyar lobby, amely­nek célja, hogy segítse Magyar- ország nemzetközi törekvéseit. Ennek örülünk, s azt szeretnénk, hogy a kapcsolatunk a külföldi magyarokkal rendszeres, szer­vezett keretek között történjék. Szeretnénk kihasználni azt a rendkívüli lehetőséget, hogy most egy irányba halad a világ és benne a mi országunk - fo­galmazta meg a miniszterelnök. Arra van szükség, hogy a hazai, oktatási és képzési struktúra jó szakembereket bocsásson ki, hogy végre ne csak jó ötleteink legyenek, de legyen energiánk ezek megvalósítására is. így ér­kezhet meg Magyarország Eu­rópába - és Európa így érkezik meg Magyarországra. Ezt kívá­nom mindannyiunknak - fejezte be Horn Gyula miniszterelnök. Hozzászólások, vélemények Az államháztartási reform foly­tatását, az infláció csökkentését és a makroökonómiai egyen­súly fenntartását emelte ki Lámfalussy Sándor, a frank- furtban működő Európai Mone­táris Intézet (EMI) elnöke a ma­gyar kormányzat előtt álló gaz­daságpolitikai feladatok közül. Ezután Kovács László kül­ügyminiszter emelkedett szó­lásra, s a külföldiek előtt ismer­tette a Magyarország külpoliti­káját meghatározó prioritáso­kat. Ezek - Kovács szavai sze­rint - természetesen az euro-at- lanti integrációval kapcsolatos kérdések, amelyek nem egy esetben közelről érintik a kon­ferencián részt vevőket is. Ghéczy Zsolt Németország­ban élő jogász szerint a Német Szövetségi Köztársaság priori­tásként kezeli Magyarország felvételét az EU-ba. Véleménye szerint nem számíthatunk arra, hogy belépésünk után megnyílik számunkra a „bőség szaruja”. Medgyessy Péter pénzügy- miniszter előadásában azt emelte ki, hogy a gazdasági nö­vekedéssel párhuzamosan Ma­gyarországon javult a gazda­sági egyensúly. E folyamatokat áttekintve rámutatott arra, hogy a rendszerváltás óta eltelt idő­szakot a külföldi tőke és a hazai magánvállalkozók megjelenése jellemzi. Becslések szerint ma Magyarországon a GDP mint­egy 25 százalékát állítják elő az állami, 50 százalékát a belföldi magánvállalkozói, 25 százalé­kát pedig a külföldi kézben lévő cégek. Magyar Bálint szerint Ma­gyarország EU-csatlakozása szempontjából kulcskérdés a sikeres oktatás és hozzá a pénzügyi feltételek biztosítása. A művelődési tárca vezetője kiemelte: Európában egyedül­álló a Subnet program, amely­nek keretében ezer középisko­lából immár 600 csatlakozik az Internet világhálójához. André Kosztolany Franciaor­szágban élő gazdasági és pénz­ügyi szakértő szerint Magyar- ország és a magyarság hírneve továbbra is igen kitűnő a világ­ban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kismértékű infláció nem katasztrófa, hanem olyan pozi­tívum, amely elkerülhetetlen a gazdaság eredményes fejlődése szempontjából. A gazdasági növekedés fenn­tartását nevezte Fazakas Sza­bolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter a ma­gyar gazdaságpolitika idei leg­fontosabb feladatának. Kádár Béla, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bi­zottságának elnöke a verseny- képesség átfogó értelmezésé­nek fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. Véleménye szerint a kormányzatnak a GDP 6-8 szá­zalékát kellene átcsoportosítani a csatlakozás előtti időszakban az integrációs célokra. Méray Tibor Franciaország­ban élő író köszönetét mondott a kormányzatnak és azoknak a külföldön élő magyaroknak, akik anyagi segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a párizsi Magyar Házban diákotthon létesülhes­sen. Az író hangot adott annak a véleményének, amely szerint a kisebbségi magyarság ügyének kezelése mellett a nyugati ma­gyarsággal való kapcsolattartás is az állam feladatai közé tarto­zik. Méray javasolta, hogy a kormányzat erre a célra hozzon létre egy hivatalt. Osváth György, az Európai Unió Bizottságának tisztelet­beli igazgatója felszólalásában kiemelte: a történelem bebizo­nyította, hogy az Európai Unió tagjává vált kisebb államok né ­pei csatlakozásuk óta nem vesz­tették el nemzeti identitásukat, sőt sikerült továbbfejleszteniük azt. Demján Sándor, a Gránit Pó­lus Beruházási és Fejlesztési Rt. elnökének megítélése sze­rint az európai csatlakozás leg­fontosabb feltétele, hogy Ma­gyarország úgymond olcsó ál­lamot hozzon létre. Úgy véle­kedett: megengedhetetlen pél­dául, hogy egy ilyen kis or­szágban egymillió közalkalma­zott legyen. Josef von Ferenczy tisztelet­beli nagykövet (Németország) az európai csatlakozás kapcsán a civil szervezetek párbeszédé­nek fontosságát emelte ki. Meg­ítélése szerint ezek a tömörülé­sek egyre szélesebb körben kapcsolódnak be az európai in­tegráció folyamatába. Markó Béla, az RMDSZ el­nöke arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy Magyaror­szággal való kapcsolatának erősítése előre lendíthetné Ro­mániát a NATO és az EU felé. Az RMDSZ döntő szerepet játszhat a megfelelő út kivá­lasztásában, felemelve szavát a határátkelés megszigorítása ér­dekében tervezett magyaror­szági intézkedések ellen. Dobozy István, a Világbank programvezető főmunkatársa a tanácskozáson annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az EU-n belüli boldogulásunk nagyban függ attól, napszámos­ként vagy részvényesként veszik- e fel az országot a tagok közé. Bodor Pál, az Európai Újság­írók Szövetsége magyar tagoza­tának elnöke szerint az a leg­fontosabb, hányán néznek fel hazánkra. Az összeállítást a FEB munkatársai, Németh Zsuzsa, Szalóky Eszter, Ta­kács Mariann, Tardos János, Diósi Imre és Kallus György készítették.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom