Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-20 / 43. szám

1998. február 20., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 A somogyi közoktatás 10 ezer dolgozója a bérhelyzetről Sztrájkfelmérés tanároknak 4 Pedagógusok Szakszervezetének intézőbizottsága után teg­nap a titkári értekezlet is elfogadta azt a felhívást, amiben a többi között 30 százalékos egységes béremelést követelnek az oktatásügy dolgozóinak. A felhívás utolsó mondata kifejezi: az aláírók a sztrájktól sem riadnak vissza. Tasnádi József, a PSZ somogyi titkára kérdésünkre elmondta, a felhívást a barcsi Dráva-völgye szakiskola nemrég újjáalakult szakszervezete fogalmazta. Az első' mondatához Magyar Bá­lint közoktatási miniszter gon­dolatát hívták segítségül, ami­ben a szaktárca vezetője kije­lenti: a pedagógusok az ország gazdasági lehetőségeihez és a más területen tevékenykedő - hasonló végzettségű - dolgo­zók jövedelméhez képest is rosszul vannak megfizetve. A felhívás egyben aláíróív, amit a titkárok mától terjesztenek - egyeztetve az intézményveze­tőkkel - a tantestületek, okta­tási dolgozók elé. Az ívet Somogy mintegy 10 ezer közoktatásban dolgozó közalkalmazottja közül több mint felének alá kell írnia ah­hoz, hogy a kezdeményezésből akár országos akció is lehessen. Ez már 126 ezer körüli közok­tatási dolgozót érintene. A fel­hívás követeli, a tárca a szak- szervezet bevonásával készít­sen összehasonlító vizsgálatot a különböző foglalkozási ágak jövedelmi viszonyairól. Mint azt megírtuk, a pedagógusok bruttó 45 ezer forintot keresnek átlagosan, ami a nemzetgazda­sági átlag 85 százaléka. A fo­galmazvány követeli - a fenti vizsgálaton alapuló - általános pedagógus bérrendezést is, és egy hosszú távú megállapodást az automatikus és inflációkö­vető nettó béremelésről. A 1998-as bérrendezést január 1- től visszamenőleg 30 százalé­kos emeléssel képzelik el. A mintegy száz szakszerve­zeti titkár tegnap elfogadta azt az állásfoglalást, hogy a PSZ a választáson támogassa a pártok oktatásügyben elkötelezett képviselőjelöltjeit, ám ezt meg­előzően meg kell ismerniük ezeket a programokat. B. T. Postások szakmai gyakorlata Huszonkilenc tanuló kap szakmunkás-bizonyít­ványt az idén postaforgalmi ellátó szakmában a fonyódi Mátyás Király Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskolában. Az oktatásban szakmai támogatást ad a pécsi postaigazgató­ság is, az itt végzettek főként ennek a hivatalaiban találnak munkahelyet fotó: kovács tibor 94 település polgármestere Drávasztárán Munkát ígér a határőrség — A munkanélküliség égető gondja valamennyi ha­tármenti településnek, a ha­tárőrség pedig ma munkahe­lyeket adhat. A sorállomány leszerelésével 14 ezer hivatá­sos határőrre van szükségünk, és ennek a létszámkeretnek eddig csak a 75 százalékát si­került betölteni — mondta Bakondi György vezérőr­nagy. A közbiztonság javításáról szólva elmondta: ennek alap- feltétele a határőrség fejlesz­tése, hiszen az ország közbiz­tonsága a határon kezdődik és végződik. Az új határőrizeti törvény is ezt a szerepkört erősíti. A határőrség dolga nemcsak a szűrés, hanem több bűncselekményfajtánál a nyomozás is. Egyébként ez a szerep is azt kívánja, hogy ne sorállomány, hanem hivatá­sos határőrök lássák el ezután a szolgálatot. Elhangzott: a pécsi igazga­tósághoz tartozó az egyetlen olyan határszakasz, ahol máig aknaveszély van. A határőr­ség vezetői erről elmondták: magyar területen már nincse­nek aknák, horvát oldalon vi­szont még igen, korábban még harckocsiaknát is találtak errefelé. A probléma megol­dása a két ország közös fel­adata. — Az aknák földerítése nehéz, hiszen már senki sem tudja odaát, hogy hová telepí­tettek belőlük — mondta Lo­vász József. — Egyébként többek között az aknaveszély is oka, hogy ezen a szakaszon nincs számottevő ember- csempészet. A polgármesterek újabb ha­tárnyitások lehetőségeit is fir­tatták. Bakondi György el­mondta: ezekhez minden esetben a magyar és a horvát kormány megállapodása szükséges. A beremendi átke­lőt remélhetően még az első félévben megnyitják. Ami Somogyot érintheti: rövide­sen felújítják a drávaszabolcsi átkelő hídját, és emiatt Barcs is nagyobb határforgalomra számíthat. A határőrök elmondták: még több hasonló találkozót terveznek; szeretnék felvenni a kapcsolatot a helyi szerve­zetekkel, gazdálkodókkal, és természetesen a települések vezetőivel is rendszeresen ta­lálkozni szeretnének ezentúl. N. L. Hirdessen hatékonyabban 50-60% kedvezménnyel a SOMOGYI HÍRLAP+gk segítségével! A SOMOGYI HÍRLAP és a SOMOGYI HÍRLAP +© együttesen 115 000 példányban jelenik meg! vagy Önnek csak annyit kell tennie, hogy február 11. után a SOMOGYI HÍRLAP- ban megjelent hirdetését Használja ki a lehetőséget! , További információ a 82/311-506-os telefonon. Kamarai fórum a NATO- és EU-csatlakozásáról Belépő az elit klubba (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Gyarmati István elmondta: a két szervezethez való csatla­kozás valóban sok feladatot ad még az országnak. Az EU-kö- vetelményeknek sok tekintet­ben nem felel meg a gazdaság és a mezőgazdaság. Aki a csat­lakozással, az EU követelmé­nyeivel kapcsolatos jogszabá­lyokat még nem kezdte el ta­nulmányozni, az már késésben van. — Az unió a „totális ver­seny” állapota, az erősebb megmarad, a gyenge lemarad. Ezt sok szempontból már mi is érezzük, főleg a társulási szer­ződések megkötése kapcsán. A biztonságpolitika és a belügy területén különösen sok a pó­tolnivaló. A csatlakozás után Magyarország lesz az unió külső határa, meg kell hogy bízzanak bennünk, így például a határőrizet már nem magyar belügy, hanem uniós belügy lesz. Dr. Gyarmati István tréfásan Dr. Gyarmati István megjegyezte: az első lépést már sikeresen megtettük az EU felé, mert kicseréltük a sörösüvege­ket az unióban szabványos üvegre, hosszú nyakúra. A NATO-csatlakozásról az államtitkár-helyettes úgy vélte: hibás az a feltételezés, hogy magyar katonáknak esetleg más országok belügyeibe kell avat­kozni, több ezer kilométerre hazájuktól, s hogy a hadsereget újra fel kell fegyverezni, dol- lármilliárdokért. Egy döntési folyamat részesei leszünk, és nem a tárgyai, mint eddig. A sa­ját biztonságunkat is védjük, ugyanakkor védelmet is kapunk a szervezettől. A fegyvereinket sem kell kidobni, persze a ka­tonai reformra szükség van, hogy képesek legyünk együtt­működni egy demokratikus szövetségen belül, modem hadviselésre alkalmas haderők­kel. Hogy a feladattal nem lesz könnyű megbirkóznunk, arra az államtitkár-helyettes a finn pél­dát említette: Brüsszelből Hel­sinkibe hetente egy tonnányi irat érkezik, amit azonnal fel kell dolgozni. Viszont a csatla­kozással Magyarország belép a biztonságos és stabil országok „klubjába” s így sokkal von­zóbb partner lesz kereskedelmi, gazdasági szempontból is. J. E. Védett természeti értékek pusztultak el 200 hektáron égett a nádas Kétszáz hektáron égett a nádas tegnap Vörs mellett a Kis-Bala- tonon. A marcali tűzoltók mellett a nagykanizsaiak, a keszthe­lyiek és a badacsonytomajiak nagy erőkkel vonultak a hely­színre. Megbecsülni is nehéz, hogy mekkora kár keletkezett, hiszen természetvédelmi területről van szó, ahol védett madár­fészkek és különleges növények, illetve állatok vannak. A marcali tűzoltóságra délelőtt 11 órakor érkezett segélykérő jelzés. Koszorú Gábor városi parancsnok elmondta, hogy az idén már ötödször riasztották őket a kis-balatoni nádvilágba. A tavaszias időben tizennégy nap alatt 94 vonulást jegyeztek fel. Autóik 3600 kilométert tettek meg és eddig 180 ezer forint értékű gázolajat hasz­náltak el. Sokszor meghök­kentő esetek miatt, mint teg­nap is. Az itteni nádast ugyanis tilos meggyújtani, en­nek ellenére évről-évre titok­zatos kezek lángra lobbantják, mert égetés nélkül nincs jó új nádtermés. A parancsnok teg­nap maga is szemtanúja volt, hogy miközben a nádas egyik részét oltották, a másik részén újabb gócból csaptak fel a lán­gok. A kétszáz hektáron a 20­30 kilométeres szélben két-há- rom méteres lángcsóvák ter­jedtek. Elpusztult húsz hektá­ron az éger és a tölgy csemetés is. Egyetlen hektár újratelepí­tése ezekből a fafajokból húsz- harmincezer forintba kerül. Még késő délutáni órákban is megfeszített munkával dolgoz­tak a marcali tűzoltók. Volt olyan része a nádasnak, ame­lyet meg sem tudtak közelíteni a Kis-Balaton vize miatt. A sűrű füstben öt méterre sem lehetett ellátni, a kedvező szél­járás következtében azonban a közúti közlekedést ez nem ve­szélyeztette. Nagy Jenő Száztizenhét milliárd forint az agrárgazdaság segítésére Támogatott a vetőmag is A vetőmagtörvény végrehajtása és az azzal kapcsolatos idei ag­rártámogatási rendszer volt a témája az Országos Mezőgazda- sági Minősítő Intézet és a Somogy Megyei Agrárkamara által szervezett tegnapi fórumnak. Fejes István, az OMMI főosz­tályvezető-helyettese elmondta: Magyarország vezető vetőmag- termelő országként érdekelt abban, hogy az OECD-vei és az EU-val harmonizáló jogszabá­lyok alapján kezelje ezt a kér­dést. Az egy éve született ve­tőmagtörvény és a néhány hó­napja életbe lépett végrehajtási utasítás pontosan meghatározza a fajtajogosultság fogalmát, fel­tételeit, a vetőmagot forgal­mazó, előállító személyét, jo­gait, kötelességeit. Torma Sándor, a megyei ag­rárkamara tanácsosa a támogatá­sokról szólva elmondta: orszá­gosan 117 milliárd forint áll ren­delkezésre agrártámogatásokra, ennek 60 százaléka közvetlenül a termelőkhöz jut szerkezeti át­alakításokra, beruházásokra. A fiatal vállalkozókat 800 millió forinttal segítik. A vetőmagvak előállításánál a költségek 50 százaléka lehet a támogatás. A támogatási rendszert már az uniós csatlakozás jegyében dol­gozták ki: az ártámogatások he­lyét szinte teljesen átvette a költ­ségtámogatási rendszer. (Jakab) Rozsos-módszer a TV3 híradójában A mintegy 200 céget tömö­rítő Innovációs Szövetség budapesti taggyűlésén kapta mikrofonvégre a TV3 ripor­tere Balogh Józsefnek, a ka­posvári Noviki Kft igazga­tójának nyilatkozatát a Ro­zsos-módszer térhódításá­ról. A műtőben készült fel­vételekkel illusztrált hír­adásban elhangzott: több kiváló honfitársunk talál­mánya — ilyen a Rozsos­módszer is — előbb válik ismertté külföldön, mint ha­zánkban. A népjóléti tárca által tavaly óta biztosított oktatási-képzési program­ban azonban már 100 sebész vett részt; köztük kazah, je­meni, horvát, szerb és erdé­lyi sebészorvosok is. Marcaliban 57 liter vért adtak A helyi vöröskereszt és a kaposvári vértranszfúziós állomás szervezésében 128- an 57 liter vért adtak Marca­liban. Tavaly az egész me­gyében mintegy 14 ezerszer adtak vért, és jelenleg sincs hiány a készletekből. Három továbbjutó matematikából Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny mate­matika I. kategóriájában az országos döntőbe jutott Molnár Imre és Ritecz Dá­niel, a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépis­kola tanulói. Matematika II. kategóriában Lengyel Tí­mea, a Munkácsy Mihály Gimnázium diákja jutott a március 5-én Budapesten megrendezendő döntőire. őrizetbe vették a zamárdi rablót A siófoki rendőrkapitányság őrizetbe vette azt az alkalmi munkából élő marcali la­kost, aki alaposan gyanúsít­ható azzal, hogy tegnapelőtt hajnalban, a zamárdi vasút­állomás mellet megállított egy helyi lakost, és a zsebé­ből előrántott késsel pénzt követelve megfenyegette. A sértett 500 forintot adott a támadónak. Készpénzt és aranyat loptak Négyszázezer forint kész­pénzt, két arany medált, öt gyűrűt, egy aranyozott órát és egy karláncot vitt el is­meretlen tettes a minap egy balatonberényi családi ház­ból. Az okozott kár értéke 650 ezer forint. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom