Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-17 / 40. szám

1998. február 17., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Megszűntek a határszemlék - Eltűntek a gazdák Parlagföldek Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) Tóth István, a Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi állo­más igazgatója szerint ahol jó minőségű a termőföld, meg­művelik, ahol gyönge a talaj­erő — mint a Kapóstól délre eső vidéken — ott sorsára hagyják. Ortilos és Szentkirályhegy között az út két oldalát mint kerítés öleli körül a hatalmas gaztenger. Kovács Géza, zá­kányi polgármester szerint már négy éve, hogy a földek ötödé műveletlen. — Sok gondot okozott ne­künk a kárpótlás. A település határában sokan, jutányos áron fölvásárolták a földeket, aztán eltűntek — mondta. — Felszó­lítjuk ugyan őket a művelésre, de elenyészően kevés, aki ezt meg is teszi. Előfordul, hogy a többszörös tulajdonváltás miatt az „aktuális” gazda sincs meg. Csak a földhivatalban tartják őket pontosan nyilván. Utána­járni idő- és költségigényes. Nincs rá kapacitásunk. Nagy­kanizsa felől jövet a település határában 8-10 egybefüggő hektáron butjánzik a gyom. A közeli Gyékényes határában, s némely marcali környéki tele­pülésen hasonló a helyzet. őrtilosban átlagosan mint­egy 3-5 holdon gazdálkodnak az emberek, mindössze két nagy gazda él a környéken. — Ami itt kárba vész, az is hiányzik a „nagy kalapból” — véli a polgármester. — Még a gyümölcsfákat is ki kellett vágni, a gyerekeknek meg a piacon, hatvan forintért vásá­roljuk kilóját. Mondták: adjuk oda a parlagföldeket művelésre a munkanélkülieknek. Valójá­ban nem igen fűlik a foguk a munkához. Segélyért köny- nyebb folyamodni... Ha össze­fognának a hasonló gondokkal küszködök, talán lehetne tenni valami. Csak az nem biztos, hogy el is tudjuk adni, ami megterem rajta. Egyelőre csak a parlagfű virít, s mindent ellep a gyom. Virul a határ, ahol nem csak birtokosa, de gazdája is van a földnek. — Egy négyzetméter föld sincs parlagon. Mintegy 2000 hektárt művelnek a magángaz­dák, hatszázat meg a szövetke­zet bérel — mondta Sámoly Endre, Somogyszil polgármes­tere. — Élen járunk a magáno­sításban. Akad olyan gazda, aki 10 millió forint értékű trak­tort, munkagépeket vásárolt. A Szili Kalász Kft ugyancsak sa­ját traktorral, kombájnnal mű­veli a földeket. Van saját szárí­tójuk, s 300 vagon gabonát be­fogadó tárolójuk. Klein Jánosné, a somogy- jádi szövetkezet elnöke szerint településükön harc folyik a földek műveléséért. A kárpót­lás után sem maradt föld parla­gon. Sokan bevitték a szövet­kezetben vagy bérlik. Mintegy 2400 hektáron indul a tavaszi munka. Várnai Ágnes SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Bérbefagyasztás A magyar átlagpedagógus 45 ezer 596 forintot visz haza. Ez 8 ezerrel kevesebb annál, amennyit a magyar nemzetgazda­ság átlagpolgára keres. Az átlag kétszeresét keresik a pénzügyi te­vékenységet és kiegészítő szolgáltatást folytatók, „bevallottan” jól keresnek a bányászok, és kiemelkedő a bére a villamosenergiaipar dolgozóinak is. Az átlagbért lefelé húzza az egészségügyiek - és mi a szösz! - a fogadósok, vendéglátósok keresete is. Mindezt a somogyi és a kaposvári pedagógus szakszervezet ál­tal közölt KSH-kimutatásból tudom. Nagy meglepetést az adatok nem okoztak, hiszen az oktatás- és egészségügy helyzete évek óta elszomorító. Az érdekérvényesítés eszközei csekélyek, a kabinet aligha rezzen össze ennek lehetőségétől. A tendencia pedig folyta­tódik tovább: a ma tanára vagy megszállott vagy a kontraszelek­ció a munkáltatója. A papíron 16 százalékos közalkalmazotti béremelés eredmé­nyét márciusi fizetésükkel kapják meg a pedagógusok. A matema­tika-szakosokat - Konecsni Sándor kaposvári szakszervezeti tit­kár például - nem éri majd trauma, előre kiszámolták, hogy a borí­tékba átlag 12-13 százalék kerül csak a 16 százalékból. Aira nem vállalkozom, hogy a kabinet bérfagyasztó bűvészmutatványáról lerántsam a leplet, matematikussal ha akarnék sem tudnék vitat­kozni. Még valami: a jogszabályalkotó előrelátó volt, és rendele­tet alkotott a pedagógus kötelező továbbképzéséről, aminek szük­ségessége nehezen cáfolható, a tudás átplántálóinak a tudása min­dig aktuális kell hogy maradjon. Csakhogy az akkreditált tanfo- lyamrajárás költségeinek 20 százaléka a pedagógust terheli majd. És ez a költség - a béremeléstől eltérően - nem párolgós fajta. DFOR: csökkentett létszám - Bezárják a taszári sátorvárost Kiürítik az újlaki bázist (Folytatás az 1. oldalról) A délszláv térségben állomá­sozó alakulatok cseréje márci­usban megkezdődik, mintegy 950 katona változtatja állo­máshelyét. Amint már hírül adtuk, a kaposújlaki bázisra nem tartanak tovább igényt az amerikaiak. Információink szerint áprilisban kiürítik a re­pülőteret, majd májusban átad­ják a tulajdonosaiknak. Jeffrey Kean őrnagy, a taszári sajtó- központ vezetője kérdésünkre azt válaszolta: „semmilyen hi­vatalos információt nem szán­dékozik adni”. A kaposújlaki bázison 150 magyar alkalma­zott dolgozik, az ő sorsuk egy­előre bizonytalan. Erdős József, a Brown and Root kapcsolattar­tási vezetője csak annyit árult el, hogy a vállalatuk nem adhat nyilatkozatot, mert hivatalos ér­tesítést nem kaptak az amerikai hadseregtől. Jávor Endre ezre­des, a Honvédelmi Miniszté­rium logisztikai igazgatóságá­nak helyettes vezetőjétől meg­tudtuk: hivatalos bejelentést ugyan nem kaptak, de a béke- fenntartó erők feladatrendsze­rének megváltozásával azok összetétele és az általuk igénybe vett szolgáltatások, te­rületek is módosulnak. A két somogyi bázison je­lenleg 1500-1700 amerikai ka­tona állomásozik, a júniusban életbe lépő új rendszer szerint Taszáron négy-ötszázra csök­ken a létszám. Információink szerint különböző bővítéseket is végeznek a bázison, ugyan­akkor azonban bezárják a ta­szári sátorvárost, de nem bont­ják le. A létszámcsökkenés következtében nyilvánvalóan kevesebb szolgáltatásra lesz szükség. Katona József Félmilliárdos program Fonyódon Három év alatt több mint 555 millió forintos szennyvízcsa­torna építési programot kíván megvalósítani a fonyódi ön- kormányzat. A cél az, hogy kétezerre a város valamennyi utcáját bekapcsolják a környe­zetkímélő szolgáltatásba, ter­mészetesen a fonyódligeti és bélatelepi üdülőterületeket is. A beruházás ütemezése szerint idén több mint 55 millió forin­tot, 1999-ben és 2000-ben 250- 250 millió forintot kőkénének az építkezésre, amelyet állami céltámogatással és a környe­zetvédelmi alap hozzájárulásá­val tudnak megvalósítani. Az önkormányzat pályázatot nyújt be az állami pénzforrások elnyeréséért. A képviselőknek így is nehéz döntést kellett hozniuk arról, hogy a beruhá­zásban résztvevő polgároktól milyen érdekeltségi hozzájáru­lást várnak. A januári képvi­selő-testületi döntés szerint az 1500 érdekelt portánként 120 ezer forintot fizet, ami összesen három év alatt 180 millió forint. Ehhez az önkormányzat ezidő alatt több mint 42 millió forin­tot tesz. Az állampolgárok azonban tíz év alatt évi 12 ezer forintos részletekben fizetik be ezt a summát. Somogybán is zászlót bontott Maczó Agnes pártja Új Szövetség az összefogásért Somogybán is megalakult az Új Szövetség Magyarországért mozgalom szervező bizott­sága. A megyei szervezet tiszt­ségviselőinek megválasztásáig az ügyvivői teendőket Sárdi Lajos, Vörös Gyula és Utasi Tamás látja el. Ennek az új pártnak az országos elnöke dr. Maczó Ágnes országgyűlési képviselő. Ezt tegnap egy Ka­posváron tartott sajtótájékoz­tatón jelentették be. — Az Új Szövetség 16 pontból álló programja a Társadalmi szerződés nevet viseli — mondta dr. Maczó Agnes. Hoz­zátette: legfontosabb céljuk a becsületes, tiszta erkölcsű, sza­bad Magyarország megterem­tése, az ingyenes népoktatás, a történelemhamisítás nélküli, nemzeti hagyományokon nyugvó nevelés bevezetése és az országgyűlési képviselők visz- szahívhatóságának megterem­tése. Az 1908-as Nagyatádi Szabó István-féle program kö­vetkezetes véghezvitelében ér­dekeltek, a családi kis- és kö­zépgazdaságok fejlesztésében, mert a haza nem eladó, ezért ne kerüljön termőföld idegen állam polgárainak kezébe. Emellett az egyetemes népi politika megva­lósítását tekintik fő feladatuk­nak. — Az Új Szövetség küldetése az új politikus-generáció felku­tatása a kiüresedett nemzeti poli­tika oldalán — mondta a szövet­ség elnöke. — Ennek keretében választjuk ki országgyűlési kép­viselőjelöltjeinket Somogy hat választókerületében is. Megtudtuk: nem támasztanak különösebb követelményt jelölt­jeikkel szemben, de elvárják, hogy az saját környezetében megbecsülésnek örvendjen. Nem kell 200 ezer forintos „je­lölt-belépőt” sem fizetni, bár az Új Szövetségnek is kevés a pénze, mivel — más pártoktól eltérően — nem kaptak az indu­láshoz állami támogatást, sőt olyan székházat sem, amit pénzzé tehetnének. Vállalkozók és különféle szervezetek felaján­lásaiból, támogatásból fizetik majd a kampányköltsége­ket. (Lengyel) Dr. Maczó Ágnes és Sárdi Lajos FOTÓ: LANG Bolti rablás Marcaliban Pénztárcát lopott el észre­vétlenül egy vásárlótól Marcali egyik üzletében egy kelevízi nő. A tettes a tárcá­val, a benne lévő pénzzel és fényképekkel együtt elme­nekült. A sértett miután ész­revette, hogy eltűnt a pénz­tárcája, a tettes után eredt és az időközben a boltból eltá­vozó nőtől követelni kezdte a tárcáját. A tolvaj a táca, il­letve a pénz megtartásáért a sértettel szemben erőszakot alkalmazott. A tettes a la­kosság segítségével hamar a rendőrök kezére került. Megyeszerte égett az avar és a nádas Huszonháromszor riasztot­ták a megye tűzoltóit teg­nap, mert égett az avar, a nádas és a sás. A megye va­lamennyi szolgálatos egy­sége a helyszínre vonult, hogy időben megfékezze a gyorsan terjedő tüzet. A legnagyobb veszély talán Darvaspuszta és Nagykor­pád területén volt, ahol a lángnyelvek a közeli facse- metéskerteket veszélyeztet­ték. Kaposvár határában egy kaóház került veszélybe az égő avar miatt, Gyugy és Szcílősgyörök között pedig többtíz hektáron égett a mező és a sás. Sötétedés után nem hogy kevesebb lett volna a tűzoltók dolga, de megszaporodtak a bejelen­tések. Nyomtatványt lopott a hivatalból Kitöltetlen iratokat és nyomtatványokat lopott az az ismeretlen tettes, aki nem az ügyfélfogadási időben, hanem az éj laple alatt ment a rinyaszentkirályi polgár- mesteri hivatalba. Ä férfi betörte az épület ablakát, az iratokat, nyomtatványokat egy zsákba rejtette és az egyik önkormányzati képvi­selő lakásának az udvarába dobva hagyta el azokat. Bangladesiek a zöldhatáron Három bangladesi férfit fog­tak el a horvát-magyar zöldhatáron a nagykanizsai határőrök. Mint kiderült a határsértők már hazánkba is illegálisan jutottak. Útjuk célja bevallásuk szerint Olaszország volt. Gyéké­nyesen két román próbált il­legálisan szintén Olaszor­szágba jutni. A határőrök azonban időben leszedték őket a Venezia expressz padlásteréről. A Kaposcukor Rt a tárgyalásokon végig hajthatatlan maradt » Termelők vádolják a cukorgyárat — A Kaposcukor két éve 530 ezer tonna, tavaly 321 ezer tonna répát dolgozott fel, az idén pedig mindössze 242 ezer tonnára szeretnének szerződést kötni, e szerint az idei kam­pány mintegy ötven napig tart majd. — mondta Jáki István, a Kaposvár Térségi Cukorrépa­termesztők Szövetségének tit­kára. — Teszik mindezt annak ellenére, hogy a gyár két éve már folyamatosan bővíti kapa­citását, új cukorsilót állít üzembe és felújította a főzőüs­töket is. Tisztában vagyunk azzal, hogy a répapiacot uraló három érdekcsoport egyezsé­get kötött a termelés mérséklé­sére. Ezt azonban a termelők­kel is jó lett volna egyeztetni. Különösen azért, mert a terme­léscsökkentés aránytalanra si­került: míg Kaposváron 25 százalékkal csökkentik a fel­dolgozandó mennyiséget, ad­dig a szintén Agrana érdekelt­ségbe tartozó Petőházán idén a tavalyinál több répát vásárol­nak majd fel. A termelők úgy sejtik: az Agrana bünteti akarja őket. Részint azért, mert tiltakozni mertek a felvásárlási feltételek miatt, részint mert a termelők­ből álló tulajdonosi konzor­cium megakadályozta a a ka­posvári gyár. beolvasztását a Magyar Cukor Rt-be. A több­ségi tulajdonos szerintük ezért cserébe még a veszteséges működést is eltűri, csak hogy pár év múlva a részvényeket kedvező feltételekkel vásárol­hassa fel a répatermesztőktől. — A gazdák többsége elle­hetetlenül, mert nem tudja be­tartani a gyár, feltételeit — pa­naszolta Jáki István. — A tu­lajdonos termelői konzorcium­tól az opciós szerződési jogok szerint megvásárolja az üzem a répát. Ezzel a feldolgozandó mennyiség 85-90 százaléka meg is van, a maradék 10-15 százalékon pedig több mint nyolcvan termelő osztozik. A gazdák bírókra mennek felvá­sárlási kvótáért, megélhetésü­kért sokan még a lehetetlen feltételek és alacsony árak mellett is szerződést kötnek. Persze akad olyan termelő is, aki tudomásul veszi: 300- 400 hektárra gépesített gazda­sága nem tud mindössze negy­ven hektárnyi répa eladására szerződni a gyárral. Az elmúlt hónapok alatt sokan döntöttek úgy: abbahagyják a termesz­tést és áttérnek más növény- kultúrákra. — Amíg a termelők nem tudnak egységesen fellépni, addig a szövetség nevében mi sem tudunk eredményesen dolgozni — tette hozzá a szö­vetség titkára. — Pedig az ele­jén úgy tűnt, hogy a gyárak és a termelők egyet akarnak: a cukorpiacon kialakult válság- helyzet rendezését és a gyárak termelési kapacitásának jobb kihasználását. (Barna) Radikális változásra voksoltak Bogláron / Átalakuló egészségügy A balatonboglári képviselő- testület tegnap rendkívüli ülésen zárt ajtók mellett dön­tött a város egészségügyi ellá­tásának átalakításáról. Megbízást adott a budapesti Corpus Szervezési Tanácsadó Irodának, hogy márciusra dol­gozzon ki szakmai javaslatot. A képviselők úgy határoztak, hogy nem halasztják a radikális átalakítást az önkormányzati képviselő-választások utáni időre és nem bízzák az orvo­sokra sem a megoldást. Az ön- kormányzat kezdeményezi a helyi egészségügy új szerkeze­tének kialakítását. Dr. Johann-Georg Dus a Corpus vezető tanácsadója el­mondta, hogy az általuk tanul­mányozott iratanyagból megál­lapítható: az önkormányzat olyan mintákon és helyi szokás­jogon alapuló szerződéseket kö­tött az orvosokkal, amelyek ki­szolgáltatott helyzetbe hozták. Véleménye szerint ez az egész­ségügyi ellátás biztonságát és fo­lyamatos működését veszélyez­teti. Azt javasolják a képviselő- testületnek, hogy mondja fel az érvényben lévő szerződéseket és változtasson a jelenlegi tulaj­donviszonyokon is. Alapítson közhasznú társaságot, amelyben kizárólagos tulajdonosként a la­kossági érdekeket egyértelműen képviselheti. A tanácsadó cég konzultál valamennyi egészség- ügyi dolgozóval és figyelembe veszi az átalakítást szolgáló ja­vaslataikat. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom