Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-16 / 39. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. február 16., hétfő A szakiskolában a vadászat és a kertészet is népszerű Az üvegház hasznot is hozhat Saját erdejében gazdálkodik a szőcsényi szakiskola fotó: kovács Tibor Szarvasbika is terítékre került, sőt tizenkét őzbak is a vadászok zsákmánya lett az idei szezonban a szőcsénypusztai szakiskola erdőiben. Az iskola erre az eredményre már csak azért is büszke, mert ez volt ez első év, hogy saját vadászati joggal rendelkeztek szarvasbőgés idején. Ezt igyekeztek is minél jobban kihasználni, hiszen ha minden a tervek szerint a vadászat akár stratégiai ágazattá is válhat az intézményben. SOMOGYVÁR TERVEI Nemrég fogadták el a képviselők Somogyvár idei költségvetését. A község az idén huszonhat millió forintos forráshiánnyal számol, és joggal pályázhat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések támogatására. Ugyanakkor a somogyváriak is szeretnék álmaikat valóra váltani: szeretnék ha intézményeik tovább szépülhetnének, ha a régóta húzódó sportcsarnok-beruházás elkészülhetne és ha a falu arculatát kedvezően sikerülne alakítani, otthonos környezetet varázsolva ezzel önmaguk és a községbe tévedő idegenek számára. Somogy váriakat arról kérdeztünk: milyen esztendő szeretnének falujuk és önmaguk számára? Moiing József Attila tanító - alpolgármester: — 1998-ban lesznek a választások. A legfontosabb most az, hogy az eddigi évek gyakorlatával ellentétben , békés éve legyen a falunak. Jó lenne ugyanakkor, ha a különböző megkezdett beruházások, programok tovább folytatódhatnának. A közmunkapályázatnak köszönhetően már tavaly is nemcsak a munkanélküliek egy részének helyzetén sikerült javítanunk, de az emberek a település számára is hasznos munkát végeztek. Részben nekik köszönhető például, hogy az 1992-ben megkezdett sportcsarnok-beruházás tavaly tovább folytatódhatott, sőt talán az idén már be is fejeződhet. A remények szerint az 1995- ben megkezdett tervként a Szent László szobrot is fel tudjuk állítani idén. Ugyanakkor az intézmények egy része még mindig felújításra, sőt átépítésre vár. Szeretnénk például, ha az iskola épülete tovább szépülhetne. Elképzeléseink szerint márciusban felavathatjuk az iskola bejáratát díszítő új székelykaput is. A nehézségek ellenére én bizakodó vagyok. Maronics József, orvosi műszertechnikus: — A legnagyobb gond az, hogy a faluban élő embereknek egyáltalán nincs információja arról, hogy mire jut pénz és mire nem. Igaz a többséget nem is érdekli, hiszen jó, ha nyilvános képviselőtestületi ülésekre ketten-hárman elmennek. A tornacsarnok építkezés akkor indult, amikor nem is volt rá pénz. Máig ezt nyögjük, és még jó ideig hordjuk majd az építkezés terhét. Ha a nemzetközi méretű • csarnok helyett a falu vezetői megelégedtek volna egy tornacsarnokkal, akkor talán előrébb lennénk és gondjainkat már feledni tudtuk volna. Kívülről a sportcsarnok mindenesetre már jól fest, ám belül még nincs semmi sem. Nem vagyok túl optimista Somogyvár idei évét tekintve. Különösen mert idén választásokra készülünk és ez eddig még egyszer sem sikerült békésen. Varga Imre, gépkocsivezető, kisiparos: — Főállásban a diákotthonnál vagyok sofőr, de másodállásban központifűtés- szerelőként dolgozom. Kisiparosként úgy látom, hogy a faluban az embereknek egyre kevesebb a pénzük arra, hogy építkezni kezdjenek, beruházásokba fogjanak. A kábeltelevízió kiépítését egyébként magam is támogatnám, de úgy tekintem, hogy egyre kisebb réteg teheti meg magának, hogy erre pénzt adjon. Szeretnénk ugyanakkor, ha a falu közterei megújulhatnának, ha szépülhetne a község. Remélem erre idén több pénz jut majd. Sebestyén Ferenc Gézáné, gyógypedagógus: — Már régebben is felmerült, hogy a falunak legyen saját kábeltelevíziós rendszere. Akkor is támogattam az ötletet és most is mellette vagyok. Úgy hallottam egyébként, hogy az önkormányzat támogatást remél az ügyben, de kisebb összeggel a falu lakóinak is támogatni kellene a kábelrendszer kiépítését. Gátat talán csak az szabhat az elképzeléseknek, hogy egyre többen vásároltak önálló műholdvevő berendezést. Aki arra költötte a pénzét, az már nem szívesen társul a helyi kábeltelevízióhoz. Megújul a fürdő 18 millió az alapítványnak Tizennyolcmillió forint támogatáshoz jutott a so- mogyfajszi Őszi Fény Otthon-alapítvány. Az összeg nagyobb részét, 13 millió forintot az együttműködő holland alapítvány ajánlotta fel nekik, ötmillió forintot pedig a Németországban működő kemniczi szamaritánus-szervezet adományozott a fajsziaknak. Az egy éve alakult Otthon-alapítvány támogatja egy bentlakásos szociális otthon építését, és a külföldi segítségnek köszönhetően az építkezés új lendületet vett. A tervek szerint májusra már beköltözhető állapotban lesz a somogyfajszi idősek otthona; ez 40 embernek nyújt majd segítséget. Sávoly szűkös költségvetése Takarékos költségvetést fogadtak el Sávolyban a képviselők. Egyed József polgármester elmondta: a több mint hatszáz lakosú falu hetvenkétmillió forintból gazdálkodhat az idén. Ez csak kevéssel haladja meg a tavalyi költségvetési kiadásaik összegét. A legnagyobb terhet egyébként - több más községhez hasonlóan - Sávolyban is az intézmények működtetése jelenti: évente harminchárommillió forint megy el az iskola s az óvoda fenntartására, további tizenkétmillió forint pedig a körjegyzőség működtetésére kell. A takarékosság ellenére azért Sávolynak az idén is jut felújításra; csaknem egy kilométeres útszakaszt szeretnének - pályázati támogatással - felújítani. Erre mintegy négymillió forintot különítettek el, és csaknem ennyi jut szociális ellátásra is. F. E. A szőcsénypusztai szakiskolában már most is látják, hogy a vadászat a legnépszerűbb sportok egyike lehet. Az intézményben ezért nemrég vadászképzést indítottak, igaz egyelőre csak szakköri formában. A foglalkozások iránti érdeklődés azonban arra készteti az iskola vezetőit, hogy a jövőben szakmaként is elfogadtassák majdani új képzési águkat. Az iskolában egyébként éppen a második félév kezdetén adták át azt az üvegházat, Másfél százalékkal kevesebb dolgozót foglalkoztatnak most Marcali környékén a különböző cégek, vállalkozások, mint egy évvel korábban. A csökkenés ellenére - a megyei munkaügyi központ munkatársai szerint - örvendetes tény az, hogy mérséklődött a munkalehetőségek csökkenésének üteme, ami azt jelzi, hogy ha kis mértékben is, de az elmúlt egy esztendőben élénkült a gazdaság. A Marcali környéki falvak egyik legnagyobb problémája egyébként továbbra is az, hogy a munkahelyek jelentős része a nyári hónapokhoz kötődik, vagyis csak szezonális jellegű. amelyben a szintén újnak számító dísznövény-kertész képzést talált megfelelő gyakorlati oktatóbázist. A kétszáznegyven négyzet- méter alapterületű üvegház az előzetes számítások szerint mintegy kilenc millió forintba került volna, ha a kivitelezési munkákat nem az iskola saját alkalmazottai és diákjai végzik el. Az építkezés költségeinek egy részét ugyanakkor a munkaügyi központ is támogatta, mintegy 2,7 millió forinttal. A múlt évben a város környékén - statisztikai felmérések szerint - mégis nőtt az ipari termelés. Részben ennek is köszönhető, hogy a térségben a munkanélküliek arányát sikerült 10 százalék alá csökkenteni, azaz ma már csak minden tizedik városkörnyéki lakosnak nincs megfelelő álláslehetősége. Az ipar fejlődésével ugyanakkor ismét megjelentek az úgynevezett hiányszakmák. Jól képzett, modem gépekre specializálódott vasipari szakmunkást például alig találni, holott — elsősorban Lengyeltóti környékén — erre az ipari üzemeknek nagy szükségük lenne. Végül a beruházás teljes ösz- szege, a már meglévő kazánkapacitás bővítésével és a berendezési tárgyakkal, eszközökkel együtt mintegy hatmillió forintba került. Az iskolában két éve indult először dísznövénykertész képzés, amely mára az egyik legnépszerűbb szakká nőtte ki magát. A két évfolyamba járó több mint 40 tanuló eddig egy kisebb fóliasátorban tanulta a mesterség alapjait, nem régóta azonban már az új üvegház is rendelkezésükre áll. Ez a tervek szerint nem csaknem kellemesebb környezetet biztosít, de hasznot is hozhat az iskolának, hiszen az itt termesztett növényeket el is adja az intézmény. Most például a muskátliszezonra készülnek. (Barna) A munkaügyesek jelentéséből ugyanakkor kitűnik, hogy elsősorban a kisebb, a városoktól távolabbi települések, zsák- települések lakói vannak nehéz helyzetben. Nekik helyben szinte semmi munkalehetőségük nincs, a városokban pedig az utaztatás és más problémák miatt nem alkalmazzák szívesen a bejáró dolgozókat. Örvendetes ugyanakkor, hogy a térségben jelentősen nőtt a közmunkában foglalkoztatottak száma, s ez - a szakemberek szerint - elsősorban a pályázatoknak, a közhasznú munkások foglalkoztatási támogatásának köszönhető. B. Zs. Lebontatta a vállalkozókkal a csisztapusztai bungalókat a helyi önkormányzat, igaz a helyére egységes kiszolgálórészt építtetett. A falu a beruházáshoz az új főbejárat, a pénztár és más közcélú helyiségek kiépítésével járult hozzá. A csisztaiak egyébként nemrég pályázatot nyújtottak be a fürdő hidegvízzel ellátására. Ez is azt a célt szolgálja, hogy Csiszta- puszta minél igényesebb, sokrétűbb szolgáltatásokkal várja a visszatérő és környékre tévedő turistákat. Barna Zsolt Az ipar élénkülésével nőtt a térségben a munkahelyek száma is A térségben több a közhasznú A buzsáki önkormányzat idén 15 miliő forintos hiánnyal számol Tantárgy lesz a hagyományőrzés 15 millió forintos működési hiánnyal számol idén a buzsáki önkormányzat. A képviselők bizonytalanságát csak az enyhíti valamelyest, hogy a falu idén is rákerült az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések listájára, így a hiányt támogatásként kaphatja meg Buzsák. — 'A falunkban huszonhét százalékos a munkanélküliség — panaszolta Knézics István, Buzsák polgármestere. — A mezőgazdasági szövetkezeten kívül ugyanis nincs mégegy üzem, vagy vállalkozás, amely több embert is foglalkoztatna a településen. A szövetkezetben is csak hetvenen találnak munkát, holott a faluban ezerhat- száznegyvenen élnek. Az alig több mint kétszáz keresőképes és munkát is találó helybéli többsége a fonyódi Fonytonhoz jár dolgozni. Ugyanakkor egyre több a munkanélküli ellátásból kikerülő állástalan is. A település másik gondja, hogy lakóinak csaknem kétharmada idős, nyugdíjaskorú. A fiatalok közül sokan költöznek el Buzsákról, ahol szerintük nem lehet megfelelő megélhetést találni. — Szeretnénk hagyományainkat őrizni és a fiataloknak is átadni, hogy ők is büszjkén vallják magukat buzsákinak — tette hozzá a polgármester. — A képviselők legutóbbi ülésükön fogadták el az iskola pedagógiai programját, amely szerint a jövőben önálló tantárgy lesz a hagyományok őrzése, a honismeret éppúgy, mint a fafaragás, vagy a buzsáki hímzés megtanulása és a tánc is. A falu egyetlen esélyének a vendégfdorgalom fellendítése ígérkezik. Eddig negyvennyolc család adja ki házát, sőt közülük több mint húsznak már visszatérő vendégköre is van. Buzsákon 97 német család vásárolt ingatlant és ők is folyamatosan hívják ismerőseiket a somogyi településre. A népművészeti tárgyaknak különösen nyáron van jó piaca, úgyhogy a‘ hímzésből is egyre többen egészítik ki keresetüket. B. Zs. A hímzés iá valutának számít Buzsákon fotó: kovács tibor Gazdálkodásról tárgyalnak A mesztegnyői képviselők elfogadták az iskola és az óvoda működtetéséhez szükséges költségvetést, a falu ez évi büdzséjét azonban elutasították. Azt a kifogásolták, hogy Mesztegnyő költségvetését valamivel több mint 11 és fél millió forint hiánnyal tervezték, s ezt a képviselők zöme nem tartotta finanszírozhatónak, mivel a községnek még az előző évről is van négy és fél millió forintos hiteltartozása. Úgy döntöttek: a következő ülésig számba vesznek minden tényezőt, és szigorú takarékos- sági intézkedéseket vezetnek be a működőképesség megőrzése érdekében.
