Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-14 / 38. szám
Ha dolgozik a sorozatgyilkos, ha lelövik a sajtómágnást, nála szólal meg a telefon A szuperzsaru magányossága Doszpot Péter őrnagy, a Budapesti Rendőrfőkapitányság Életvédelmi Alosztályának vezetője. Minden gyilkos az ő gondjait szaporítja. A 35 éves szuperzsam irányítja a sorozatgyilkos felkutatását, de ő nyomoz a VICO-birodalom tulajdonosának merénylője után is. Többszöri nekifutásra kerül a magnószalagra a beszélgetés alapanyaga, mert az állandóan csörgő telefonok minduntalan kizökkentik, az események elszólítják. Még a sorozatgyilkos volt gondolatai középpontjában, amikor azt gondoltuk, hogy pontot tehetünk a beszélgetés végére, aztán eldördült a Margit utcai sorozat is. Másnap hiába kértem újabb időpontot, nem állt kötélnek. „Higgye el, meghalni sincs időm” - hárította el idegesen a folytatást. De íme, az előzmények: Doszpot Péter, a zsaru, a magánember.- A Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán tanultam és képesítés nélküli nevelőként dolgoztam Tápiószecsőn, amikor rendőrnek jelentkeztem a nagykátai rendőrkapitányságra. Ifjúságvédelmi nyomozó akartam lenni, s a tanítói diploma ehhez pont megfelelő volt. Később elvégeztem a Rendőr- tiszti Főiskolát is, és Nagykátán maradtam bűnügyi nyomozóként négy évig. 1990-ben kerültem a Pest Megyei Rendőrkapitányság gyilkossági csoportjához, majd hat év múlva a Budapesti Rendőrkapitányság Életvédelmi Alosztályának élére. A hetedik emeleti irodaablakból gyönyörű kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre, ahol futni szokott. A szobában süppedő szőnyeg, modern bútor, televízió, a gyerekek fényképei és hatalmas aktakötegek.- A nyugodt falusi életforma után hogyan lehet megszokni a városi zajt, a zsúfoltságot, a rossz levegőt?- Nagy traumát nem okozott. Korábban is mindennapos voltam Pesten, igaz, a mai napig sem költöztem el Tápió- szecsőről. Onnan járok be naponta, s ha a gyerekeimre gondolok, csak örülhetek, hogy olyan helyen laknak, ahol nem kell félnem, ha gyalog mennek haza, nem kell arra gondolnom, hogy va'n-e kábítószer az iskolában, nem kell idegeskednem, ha nem tudok értük menni este az edzés után.- Hogyan lehet bekerülni a gyilkossági csoportba? Jelentkezés vagy gyakorlat útján?- Kiválasztás útján. Nem elég, ha valaki ott akar dolgozni, komoly feltételeknek is meg kell felelnie. Ez a rendőri szakma csúcsa. Meggyőződésem, hogy a problémás emberek a legjobb nyomozók. Szabadabbak, fegyelmezetlenebbek az átlagnál. Én is ilyen voltam. A mostani csapatom - kollégák, barátok - 30 év alatti fiatalokból áll, akiknek a 90 százaléka diplomás, sőt sokan két diplomával is rendelkeznek. Nagyon jól lehet velük dolgozni.- Hazaviszi a munkahelyi problémáit vagy képes függetleníteni a gondolatait, kikapcsolódni és kikapcsolni a napi kerékvágásból?- A magánéletben megpróbálunk nem zsaruk lenni, bár be kell vallanom, az „igazi” élettársam a telefon. Állandóan velem van, éjjel-nappal csörög. A szilveszter éjszakáját munkával töltöttem, karácsony délutánján átadtam a családnak az ajándékot, elrohantam, és nem tudtam megmondani, hogy mikor jövök haza. Nehéz ezt tolerálni.- Ez szenvedély, munkamánia, megszállottság vagy karriervágy?- Imádom csinálni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a munkám a hobbim is. Csak annak nem jó, aki körülöttem él. Sokszor csodálkozom, miért is vagyunk mi rendőrök nős emberek? De talán mindenkinek kell egy hely, ahová hazamehet, ahol várják. De nem tagadom, a siker is örömmel tölt el.- Meddig lehet ezt hosszú távon bírni?-A főnököm harminc éve ezt csinálja, és még bírja. Néha nem örülök, hogy tízéves rendőri múltammal egy olyan életvédelmi egységet vezetek, amely a legkomolyabb az országban. Csoportvezetőnek kéne lennem, aki felett „öreg”, tapasztalt nagyfőnökök állnak, akiktől tanácsot, döntéseket lehet kérni és kapni, és akivel meg lehetne osztani azt a hatalmas felelősséget, ami most a vállamra nehezedik.- Tízéves munkája során része volt minden elképzelhető és elképzelhetetlen emberi gonoszságban, kegyetlenségben, érthetetlen és megmagyarázhatatlan tragédiában. Van még olyan szörnyűség, amit nem élt át?- Már nincs. Azért sajnos néha még mindig meg tudnak lepni újabb és újabb brutalitásokkal.- Nem fél?- Egy egészséges félelem mindenkiben megtalálható, de ez természetes dolog. Szerencsére még nem ért komolyabb atrocitás. Sokszor megfenyegetnek, de egy esetleges támadásra úgysem lehet felkészülni. Ha az ember így élne, beleőrülne. Persze kialakul egy bizonyos „gyanakvórendszer”, egy fokozottabb óvatosság, de ez a munkánkkal jár.- Soha nem kért önmaga számára védelmet, védőőrizetet egy komplikáltabb ügy kapcsán?- Elvileg kaphatnék, kérhetnék, fel is ajánlották már, de nem éltem ezzel a lehetőséggel.- Mennyire van veszélyben egy ismert nyomozó családja? Nem félti őket az esetleges zaklatásoktól?- íratlan szabály bűnözők és rendőrök között, hogy egymással harcolunk, de egymás családját békén hagyjuk.- Mennyire lehet megszokni az egyre erősödő erőszakhullámot, a kemény brutalitást, a vér látványát?- Nem szoktam kiborulni. Megszoktam már. Ha valami mégis idegesít, akkor nem megyek oda és nem nézem meg. Kívülállóként tekintem a dolgokat, másképp nem megy. Any- nyi az ügyünk, úgy pörögnek az események, hogy nincs is idő rá, hogy komolyabban foglalkozzam a tragédiákkal. Talán majd húsz év múlva lesz annyi időm, hogy összegezzem az elmúlt időszak sikereit és kudarcait.- Nincsenek lidérces álmai?- Nem álmodom. Ha végre lefekszem, rögtön elalszom. Négy-öt óra folyamatos alvás jut általában, amit ki kell használni.- Melyek a rendőri munka legunalmasabb és legbosszantóbb velejárói?- Világéletemben komoly gondot jelentett az irodai adminisztrációs munka elvégzése. Nem vagyok körmölős típus, a kinti munka a lényeg. Terepen lehet gyilkost fogni, s a kihallgatásokra is felkészülni. Persze, ha az elkövetőt a bíróság bizonyíték hiányában felmenti, az nagyon bosszantó. Pláne, ha meggyőződésem, hogy ő volt a gyilkos. Ugyanakkor ez a döntés minősíti a mi munkánkat is. Talán túl lezseren dolgoztunk, talán valóban kevés volt a bizonyíték. Máskor másképp, jobban kell dolgoznunk. Igazi „élettársa" a telefon- Megfelelőnek tartja azt a mai magyar jogrendszert, ami sokszor csak néhány évvel bünteti a gyilkosokat? Ahol jó magaviselet esetén korábban lehet szabadulni, ahol az életfogytiglan csak 25 (!?) év?- Nem. De jelenleg ez van. Felesleges vita bárki részéről, mert komoly döntéseket és változtatásokat igényel a háttérből.- Mi a véleménye a halálbüntetés visszaállításáról?- Magánemberként és rendőrként is visszaállítanám, mert meggyőződésem, hogy igenis visszatartó erő nagyon sok ember számára. Aki bizonyíthatóan - és hangsúlyozom, hogy bizonyíthatóan - gyilkosságot követett el, azzal felesleges más módon próbálkozni.- Mivel lehet megszerezni és megtartani azt a fizikai állóképességet, fáradhatatlanságot, önfegyelmet és kitartást, ami ehhez a munkához szükséges?- Sporttal. Gyerekkorom óta karatézom, hetente kétszer futok. Kedden délutánonként hivatalosan is lehet edzeni a BRFK házi konditermében.-És a pszichikai erőnlét?- Sok kávét iszom, de nem dohányzom és nem iszom. És ha valaki másfél órákat fut hegyen-völgyön, eléggé stresszmentessé válik. Segít a korábban magammal hozott mérhetetlen kiegyensúlyozottság is. Boldog, nyugodt gyerekkorom volt. Megnyugtató számomra, hogy a gyerekeim is szeretetteljes családi környezetben nőnek fel. A családi háttér nagyon fontos az ember életében. Henyei Helga Tünde Néhány perccel a merénylet elkövetése után már a helyszínen intézkedik... „Harcolunk, de egymás családját békén hagyjuk... ” FOTÓ: MOLNÁR PÉTER
