Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-11 / 35. szám

1998. február 11., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1 Rendezetlen tulajdonviszonyok — Gúzsba kötött erdőgazdák Lábon pusztulnak a fák Ha tehetné, megsürgetné az idő múlását Csávics János, a szent- balázsi Kerek Erdő Erdőgazdál­kodási Szövetkezet elnöke. Ugyanis csak 2000-ben termel­het engedéllyel fát azon a har­minc hektár erdőrészleten, me­lyet a szövetkezet nyolc tagja vásárolt a privatizáció során. Aki mégis nekiveselkedik, kemény, olykor 500 ezer forintos bírság­gal lakói érte. Addig csak úgy­nevezett egészségügyi, a károk fölszámolása végett gyűjthetnek gallyakat, elhullott részeket. — A magunk urai akartunk lenni, de egyelőre nem élhetünk a jogainkkal. Csak nézegetjük, hogyan nőnek az idő közben vá­gásra érett fák. A túltartott bükk már önmagában is veszteséget okoz. Gombabetegség támadja meg, ami kívülről nem, csak a kitermelés után válik láthatóvá. A még lábon álló fa megbetege­dése után csak részleteiben használható föl — mutat egy be­teg rönkre, melyen jól kivehető a törzs központjából sugarasan ki­induló elváltozás. — Az egészséges részekből hézaglécet gyártunk, a többi leg­feljebb tűzifa lehet. Ez önmagá­ban is veszteség. Tulajdonosként nem jutunk pénzhez, s késik az új növények telepítése is. Van, aki mégis megkockáztatja a vá­gást. Ha a felügyelőség rajta éri, keményen megfizet érte. Kártérí­tésről pedig szó sem lehet. Az ál­lamnak fizetjük ugyanakkor az erdőfenntartási járulékot, az úgynevezett tőárat. Hasznunk mindössze annyi, hogy a saran­golt anyagból kitermeljük a tűz- revalót. — Az erdőrész vadjai kit il­letnek? — Mi azzal nem foglalko­zunk. Mivel nem éri el az ötven hektárt a birtokunk, ez a gazda­jegyző tisztje. Azon a háromezer hektáron, ahol a mi tulajdonré­szünk is van, vadászati, bérleti díj ellenében, gyakorolhatjuk a vadászati jogot. Szép példányai vannak itt a szarvasnak, őznek, vaddisznónak. — Mi lesz az első dolga, ha az erdőrész fölszabadul a tiltás alól? — Vágástervet adok be a fel­ügyelőségnek, aztán hozzá látok a kitermeléshez és a csemeteülte­téshez. Mentem a menthe­tőt. Várnai Ágnes A gombás fa már csak tűzre való FOTÓ: kovács Kihasználták a jó időt Stégépítők Sántoson — Kihasználjuk a februári nyugalmat. Most a stégbejárót építjük, s tavasszal már pecá- zunk. Alig várjuk, hogy ho­rogra akadjon egy-két szép példány — mondta a sántosi Nagy József kőműves. Barát­jával, Markovics József fes­tővel szakítottak időt hobbi­jukra. Fűrészelték, méricskél­ték a fadarabokat; könnyedén emelgették a nehéz lapokat. A nagyberki tavon szeretnének horgászni, ott állítják föl a stéget. Az építmény már elké­szült, csak a több méter hosz- szú bejáró ad munkát. — Dologidőben nem érünk rá ilyesmire — magyaráz Nagy József. — Ketten gyor­sabban végzünk. Már csak a darabokat kell összeállítani. A horgászat pihentet, megnyug­tat. Szükség is van a „nyugta­tóra”, mert a napi robot felőrli az embert. A horgásztó mel­lett jó ízűén elbeszélgetünk, fölelevenítjük a humoros tör­ténéseket, s fölfrissülve, jó­kedvűen térünk haza. A horgászsiker — mint mondták — őket sem hagyta cserben. Markovics József egyszer 7,5 kilós pontyot fo­gott, s egy négy kilogrammos fogast is megakasztott. Nagy József négy kilós ponttyal büszkélkedett. (Harsányi) Idegnyugtató percek FOTÓ: KELEMEN Sántoson olcsóbb a megélhetés Megdolgoznak a pénzért A sántosi Orsós Sándor egykedvűen mondja: sze­rencsés, hiszen van állása. Igaz, nem veti fel őket az a havi 23 ezer forint... —- Az asszony 11 évig dolgo­zott a kórházban, aztán munka nélkül maradt — me­séli a férfi. — Azóta sem tu­dott elhelyezkedni. Az ő pén­zével együtt havonta alig 30 ezer forintból élünk. A 13 éves fiúnknak igyekszünk mindent megadni. Drága holmira azonban nem telik. Pedig szívesen járna márkás tornacipőben, és farmerban. Örülünk, ha naponta étel ke­rül az asztalra. OTP-re, rezsire, élelemre megy el a legtöbb pénz — so­rolja. Félre tenni már évek óta nem tudnak. Vagy tíz éve néha sikerült még kisebb ösz- szeget megtakarítani, ám az­óta az árak rohamosan emel­kedtek. Szerencsének tartja, hogy falun élnek. A ház körül baromfit tartanak; a hús, és a tojás így olcsóbb. A kertben is megterem a zöldség, paradi­csom, paprika. Munka van ezzel, de sokszor jól esik az éjszakai műszak után eldol­gozgatni a ház körül. Ha vá­rosban élne a család, már ba­josan jönnének ki az alig 30 ezer forintból. Hiába a sok akció, a leárazás után is meg­fizethetetlen az ennivaló. Amikor arról kérdeztem, hogy mi a vágya, csupán any- nyit mondott: becsületesen fel akarja nevelni a fiát. Tanít­tatni kívánja, s emberhez méltó körülményekre vágyik. Tudja: ez rengeteg munkába kerül, de nem sajnáltatja ma­gát. A családért mindent meg­tesz. Abban bízik, hogy leg­alább a munkája megmarad. Beszélgetés közben legalább húsz éves, viseltes kerékpár­jára támaszkodik. Neki — mint mondta — jó, nem vá­gyik flancos hegyi versenyre. Egy újat szeretne majd a gye­reknek. Addig takarékoskod­nak, míg összejön az ára. (Harsányi) Tizennégy főiskolás, egyetemista Szentbalázsról Boldogulnak az igyekvő diákok Törekvő gyermekek tanulnak Szentbalázson fotó: kelemen Öt felsős és két alsós gyerek bukott meg félévkor a szent- balázsi általános iskolában. Gelencsér István igazgató elégedett, mert az átlagered­mény a bukások ellenére is jó. — Százhatvanhét diák tanul iskolánkban — mondta. Az 1- 8 osztályos tanulókkal 19 pe­dagógus foglalkozik. Hét tele­pülésről járnak hozzánk, a leg­többen Bőszénfáról. Az idén tizenöt nyolcadikos végez, valamennyien tovább tanulnak. Mint elmondta: diá­kok később is megállják a he­lyüket. Négyen gimnáziumban vagy szakközépiskolában kop­tatják tovább az iskolapadot, mások szakmát tanulnak. Ösz­tönzik ükét a továbbtanulásra, hogy ne kallódjanak el. Az itt szerzett tudást ugyanis egész életükben kamatoztathatják. Az utóbbi évtizedben szinte valamennyi osztálynál megva­lósult ez a terv; tizennégy egy­kori tanítványuk jár főiskolára, egyetemre. — Örülünk, ha volt tanítvá­A téli szezonban sem zárunk be, de ilyenkor megpróbáljuk a költségeket a minimálisra szorítani, így most a szálló konyhája nem üzemel. A tel­jes nyitás időpontja a tervek szerint április egy — mondta Supotics Tamás, a Kastély szálló tulajdonosai nevében. Elmondása szerint a szálló épü­letét báró Tolnai Festetics Lajos alapította még 1772 — ben, aki a helyi műemléki védettségű templomban lett eltemetve. A templomot az önkormányzat né­hány éve tataroztatta, már csak a fűtés hiányzik. Tavaszra tervezik a szálló renoválását, ez ugyanis az ősszel elmaradt. Szeretnék felújítani a teniszcsamokot, amelyben két pálya is helyet ka­pott. De a szobákat, és a kertet is fejleszteni kell. Megtudtuk: sok problémát okoz a magas talajvíz a szálló tulajdonosainak. A talaj­vízcsökkentést egy kastély mel­letti tó létrehozásával szeretnék megoldani. A kastélyban ötven szoba áll a vendégek rendelkezé­sére, teniszpályával, lóistállóval, étteremmel, amit az önkormány­zattól bérelnek. Ez az épület egyben a falu kultúrháza is. Itt tartották nemrég a szálló segít­ségével az önkormányzati far­sangot. Elsősorban magyar ven­dégek látogatják a szállót. Az nyainkról kedvező hírt ka­punk. Sok diákunk ugyanis hátrányos helyzetű, szociáli­san nehéz körülmények között él. Igyekszünk minden segít­séget megadni nekik. Gelencsér István elmondta: a szentbalázsi iskolában nincs éhező gyerek. A gyermekvé­delmi támogatást jó néhányan épület adottságai folytán alkal­mas különféle kongresszusok rendezésére, hisz van galériájuk és lovagtermük is. Az elmúlt év­ben itt tartották az Országos Pa- tológus kongresszust. Külföldiek is akadnak, de számuk sajnos nem jelentős. Gálosfa három­százhuszonhat lakosú kistelepü­lés a Zselicben. Próbál bekap­csolódni a falusi turizmus vérke­ringésébe. Erre kísérlet a faluban található Kastély szálló. Az ön- kormányzattal közösen próbál­nak minél kedvezőbb képet ki­alakítani a településről. Ehhez azonban fejleszteni kell az infra­természetben kapják, így a gye­rek az iskolában fogyaszthatja a reggelit, az ebédet és az uzson­nát. Kezdetben több szülő fur­csállotta ezt a megoldást, de néhány hét alatt beigazolódott az elképzelés helyessége. Ezt Nyitrai István bőszénfai pol­gármester is megerősítette. Harsányi Miklós struktúrát, de sajnos az anyagi lehetőségei a falunak végesek. A polgármester, Kővári Ferenc elmondta: az idén felújítanak egy buszmegállót, és a helyi ká­beltévés rendszert. Szeretnének még járdákat építeni és az árko­kat is rendbe kell tenni. Az or­vosi rendelő ugyancsak felújí­tásra szorul. Gálosfán újabban működik egy családsegítő ala­pítvány is, amely nagycsaládo­sokat nyaraltat a településen. Egy-két hetes turnusokban csa­ládi házakban helyezik el a ven­dégeket. Már öt ház került az alapítvány tulajdonába. K. Z. Dán est Magyaregresen Dán estet tartanak ma este a községi könyvtárban Ma­gyaregresen. Vendég elő­adóként dr. Szira Józsefet, á Magyar-Dán Kapcsolatfej­lesztési Társaság elnökét hívták meg. A programban ízelítőt adnak a dán iroda­lom alkotásaiból, tájékoz­tató hangzik el az ország gazdaságáról, kultúrájáról. A résztvevők bepillanthat­nak a mezőgazdaságáról hí­res ország hétköznapjaiba. A Kiss Réka könyvtáros szervezte estet, melyre a környékbeli érdeklődőket is várják, kiállítás, ételkóstoló, receptajánlás, majd kötetlen beszélgetés' zárja. Öt éves a Gyermekgyógyászat Ötödik évfolyamán lépett túl a Mosdóson szerkesztett Gyermekgyógyászat című, kéthavonta megjelenő gyermek-és-ifjúságegész- ségügyi folyóirat. Az 1950- ben Gegesi Kiss Pál alapí­totta lap mostani főszerkesz­tője dr. Gyurkovits Kálmán, a Mosdósi Tüdő és Szívkór­ház orvos igazgatója, dr. Gyódi Gyula, a POTE egészségügyi főiskolája ka­posvári tagozatának igazga­tója pedig tagja a szerkesz­tőbizottságnak. Az igényes kivitelű folyóiratot a Ka­posvári Nyomda Kft készíti. A Gyermekgyógyászat leg­utóbbi száma a gyermekse­bészet legaktuálisabb kérdé­seivel foglalkozik, de olvas­hatjuk benne egy kaposvári szerző írását is. Horváth Fe­renc, a bulgáriai Albepában megrendezett, a rokkant gyermekek képzésével és oktatásával foglalkozó sze­minárium emlékeit idézi föl szemléletesen. Embermesék Bodrogról Erdei István bodrogi falu­gondnokról és családjáról „mesélt” vasárnap délelőtt Lengyel Nagy Anna szer­kesztő-riporter, Emberme- sék című műsorában a Pe­tőfi rádió hullámhosszán. A Menedék Alapítvány támo­gatásával, kilenc, négy saját és öt fogadott gyermeket nevelő Erdeiék mindennapi gondjaikat, örömeiket tárták a hallgatóság elé. Erdei Ist­ván az apai és falugondnoki teendők mellett vállalta, hogy tovább tanul a kapos­vári agráregyetemen. Fele­sége gyesen van, s a gyere­keket gondozza. Baráti se­gítséggel, de önerőből, most kezdik építeni saját házukat. Nagy családok is nyaralhatnak a gálosfai portákon Tavaszra megújul a Kastély szálló Áprilisban újra nyit az étterem fotó: kovács

Next

/
Oldalképek
Tartalom