Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-11 / 35. szám
1998. február 11., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1 Rendezetlen tulajdonviszonyok — Gúzsba kötött erdőgazdák Lábon pusztulnak a fák Ha tehetné, megsürgetné az idő múlását Csávics János, a szent- balázsi Kerek Erdő Erdőgazdálkodási Szövetkezet elnöke. Ugyanis csak 2000-ben termelhet engedéllyel fát azon a harminc hektár erdőrészleten, melyet a szövetkezet nyolc tagja vásárolt a privatizáció során. Aki mégis nekiveselkedik, kemény, olykor 500 ezer forintos bírsággal lakói érte. Addig csak úgynevezett egészségügyi, a károk fölszámolása végett gyűjthetnek gallyakat, elhullott részeket. — A magunk urai akartunk lenni, de egyelőre nem élhetünk a jogainkkal. Csak nézegetjük, hogyan nőnek az idő közben vágásra érett fák. A túltartott bükk már önmagában is veszteséget okoz. Gombabetegség támadja meg, ami kívülről nem, csak a kitermelés után válik láthatóvá. A még lábon álló fa megbetegedése után csak részleteiben használható föl — mutat egy beteg rönkre, melyen jól kivehető a törzs központjából sugarasan kiinduló elváltozás. — Az egészséges részekből hézaglécet gyártunk, a többi legfeljebb tűzifa lehet. Ez önmagában is veszteség. Tulajdonosként nem jutunk pénzhez, s késik az új növények telepítése is. Van, aki mégis megkockáztatja a vágást. Ha a felügyelőség rajta éri, keményen megfizet érte. Kártérítésről pedig szó sem lehet. Az államnak fizetjük ugyanakkor az erdőfenntartási járulékot, az úgynevezett tőárat. Hasznunk mindössze annyi, hogy a sarangolt anyagból kitermeljük a tűz- revalót. — Az erdőrész vadjai kit illetnek? — Mi azzal nem foglalkozunk. Mivel nem éri el az ötven hektárt a birtokunk, ez a gazdajegyző tisztje. Azon a háromezer hektáron, ahol a mi tulajdonrészünk is van, vadászati, bérleti díj ellenében, gyakorolhatjuk a vadászati jogot. Szép példányai vannak itt a szarvasnak, őznek, vaddisznónak. — Mi lesz az első dolga, ha az erdőrész fölszabadul a tiltás alól? — Vágástervet adok be a felügyelőségnek, aztán hozzá látok a kitermeléshez és a csemeteültetéshez. Mentem a menthetőt. Várnai Ágnes A gombás fa már csak tűzre való FOTÓ: kovács Kihasználták a jó időt Stégépítők Sántoson — Kihasználjuk a februári nyugalmat. Most a stégbejárót építjük, s tavasszal már pecá- zunk. Alig várjuk, hogy horogra akadjon egy-két szép példány — mondta a sántosi Nagy József kőműves. Barátjával, Markovics József festővel szakítottak időt hobbijukra. Fűrészelték, méricskélték a fadarabokat; könnyedén emelgették a nehéz lapokat. A nagyberki tavon szeretnének horgászni, ott állítják föl a stéget. Az építmény már elkészült, csak a több méter hosz- szú bejáró ad munkát. — Dologidőben nem érünk rá ilyesmire — magyaráz Nagy József. — Ketten gyorsabban végzünk. Már csak a darabokat kell összeállítani. A horgászat pihentet, megnyugtat. Szükség is van a „nyugtatóra”, mert a napi robot felőrli az embert. A horgásztó mellett jó ízűén elbeszélgetünk, fölelevenítjük a humoros történéseket, s fölfrissülve, jókedvűen térünk haza. A horgászsiker — mint mondták — őket sem hagyta cserben. Markovics József egyszer 7,5 kilós pontyot fogott, s egy négy kilogrammos fogast is megakasztott. Nagy József négy kilós ponttyal büszkélkedett. (Harsányi) Idegnyugtató percek FOTÓ: KELEMEN Sántoson olcsóbb a megélhetés Megdolgoznak a pénzért A sántosi Orsós Sándor egykedvűen mondja: szerencsés, hiszen van állása. Igaz, nem veti fel őket az a havi 23 ezer forint... —- Az asszony 11 évig dolgozott a kórházban, aztán munka nélkül maradt — meséli a férfi. — Azóta sem tudott elhelyezkedni. Az ő pénzével együtt havonta alig 30 ezer forintból élünk. A 13 éves fiúnknak igyekszünk mindent megadni. Drága holmira azonban nem telik. Pedig szívesen járna márkás tornacipőben, és farmerban. Örülünk, ha naponta étel kerül az asztalra. OTP-re, rezsire, élelemre megy el a legtöbb pénz — sorolja. Félre tenni már évek óta nem tudnak. Vagy tíz éve néha sikerült még kisebb ösz- szeget megtakarítani, ám azóta az árak rohamosan emelkedtek. Szerencsének tartja, hogy falun élnek. A ház körül baromfit tartanak; a hús, és a tojás így olcsóbb. A kertben is megterem a zöldség, paradicsom, paprika. Munka van ezzel, de sokszor jól esik az éjszakai műszak után eldolgozgatni a ház körül. Ha városban élne a család, már bajosan jönnének ki az alig 30 ezer forintból. Hiába a sok akció, a leárazás után is megfizethetetlen az ennivaló. Amikor arról kérdeztem, hogy mi a vágya, csupán any- nyit mondott: becsületesen fel akarja nevelni a fiát. Taníttatni kívánja, s emberhez méltó körülményekre vágyik. Tudja: ez rengeteg munkába kerül, de nem sajnáltatja magát. A családért mindent megtesz. Abban bízik, hogy legalább a munkája megmarad. Beszélgetés közben legalább húsz éves, viseltes kerékpárjára támaszkodik. Neki — mint mondta — jó, nem vágyik flancos hegyi versenyre. Egy újat szeretne majd a gyereknek. Addig takarékoskodnak, míg összejön az ára. (Harsányi) Tizennégy főiskolás, egyetemista Szentbalázsról Boldogulnak az igyekvő diákok Törekvő gyermekek tanulnak Szentbalázson fotó: kelemen Öt felsős és két alsós gyerek bukott meg félévkor a szent- balázsi általános iskolában. Gelencsér István igazgató elégedett, mert az átlageredmény a bukások ellenére is jó. — Százhatvanhét diák tanul iskolánkban — mondta. Az 1- 8 osztályos tanulókkal 19 pedagógus foglalkozik. Hét településről járnak hozzánk, a legtöbben Bőszénfáról. Az idén tizenöt nyolcadikos végez, valamennyien tovább tanulnak. Mint elmondta: diákok később is megállják a helyüket. Négyen gimnáziumban vagy szakközépiskolában koptatják tovább az iskolapadot, mások szakmát tanulnak. Ösztönzik ükét a továbbtanulásra, hogy ne kallódjanak el. Az itt szerzett tudást ugyanis egész életükben kamatoztathatják. Az utóbbi évtizedben szinte valamennyi osztálynál megvalósult ez a terv; tizennégy egykori tanítványuk jár főiskolára, egyetemre. — Örülünk, ha volt tanítváA téli szezonban sem zárunk be, de ilyenkor megpróbáljuk a költségeket a minimálisra szorítani, így most a szálló konyhája nem üzemel. A teljes nyitás időpontja a tervek szerint április egy — mondta Supotics Tamás, a Kastély szálló tulajdonosai nevében. Elmondása szerint a szálló épületét báró Tolnai Festetics Lajos alapította még 1772 — ben, aki a helyi műemléki védettségű templomban lett eltemetve. A templomot az önkormányzat néhány éve tataroztatta, már csak a fűtés hiányzik. Tavaszra tervezik a szálló renoválását, ez ugyanis az ősszel elmaradt. Szeretnék felújítani a teniszcsamokot, amelyben két pálya is helyet kapott. De a szobákat, és a kertet is fejleszteni kell. Megtudtuk: sok problémát okoz a magas talajvíz a szálló tulajdonosainak. A talajvízcsökkentést egy kastély melletti tó létrehozásával szeretnék megoldani. A kastélyban ötven szoba áll a vendégek rendelkezésére, teniszpályával, lóistállóval, étteremmel, amit az önkormányzattól bérelnek. Ez az épület egyben a falu kultúrháza is. Itt tartották nemrég a szálló segítségével az önkormányzati farsangot. Elsősorban magyar vendégek látogatják a szállót. Az nyainkról kedvező hírt kapunk. Sok diákunk ugyanis hátrányos helyzetű, szociálisan nehéz körülmények között él. Igyekszünk minden segítséget megadni nekik. Gelencsér István elmondta: a szentbalázsi iskolában nincs éhező gyerek. A gyermekvédelmi támogatást jó néhányan épület adottságai folytán alkalmas különféle kongresszusok rendezésére, hisz van galériájuk és lovagtermük is. Az elmúlt évben itt tartották az Országos Pa- tológus kongresszust. Külföldiek is akadnak, de számuk sajnos nem jelentős. Gálosfa háromszázhuszonhat lakosú kistelepülés a Zselicben. Próbál bekapcsolódni a falusi turizmus vérkeringésébe. Erre kísérlet a faluban található Kastély szálló. Az ön- kormányzattal közösen próbálnak minél kedvezőbb képet kialakítani a településről. Ehhez azonban fejleszteni kell az infratermészetben kapják, így a gyerek az iskolában fogyaszthatja a reggelit, az ebédet és az uzsonnát. Kezdetben több szülő furcsállotta ezt a megoldást, de néhány hét alatt beigazolódott az elképzelés helyessége. Ezt Nyitrai István bőszénfai polgármester is megerősítette. Harsányi Miklós struktúrát, de sajnos az anyagi lehetőségei a falunak végesek. A polgármester, Kővári Ferenc elmondta: az idén felújítanak egy buszmegállót, és a helyi kábeltévés rendszert. Szeretnének még járdákat építeni és az árkokat is rendbe kell tenni. Az orvosi rendelő ugyancsak felújításra szorul. Gálosfán újabban működik egy családsegítő alapítvány is, amely nagycsaládosokat nyaraltat a településen. Egy-két hetes turnusokban családi házakban helyezik el a vendégeket. Már öt ház került az alapítvány tulajdonába. K. Z. Dán est Magyaregresen Dán estet tartanak ma este a községi könyvtárban Magyaregresen. Vendég előadóként dr. Szira Józsefet, á Magyar-Dán Kapcsolatfejlesztési Társaság elnökét hívták meg. A programban ízelítőt adnak a dán irodalom alkotásaiból, tájékoztató hangzik el az ország gazdaságáról, kultúrájáról. A résztvevők bepillanthatnak a mezőgazdaságáról híres ország hétköznapjaiba. A Kiss Réka könyvtáros szervezte estet, melyre a környékbeli érdeklődőket is várják, kiállítás, ételkóstoló, receptajánlás, majd kötetlen beszélgetés' zárja. Öt éves a Gyermekgyógyászat Ötödik évfolyamán lépett túl a Mosdóson szerkesztett Gyermekgyógyászat című, kéthavonta megjelenő gyermek-és-ifjúságegész- ségügyi folyóirat. Az 1950- ben Gegesi Kiss Pál alapította lap mostani főszerkesztője dr. Gyurkovits Kálmán, a Mosdósi Tüdő és Szívkórház orvos igazgatója, dr. Gyódi Gyula, a POTE egészségügyi főiskolája kaposvári tagozatának igazgatója pedig tagja a szerkesztőbizottságnak. Az igényes kivitelű folyóiratot a Kaposvári Nyomda Kft készíti. A Gyermekgyógyászat legutóbbi száma a gyermeksebészet legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozik, de olvashatjuk benne egy kaposvári szerző írását is. Horváth Ferenc, a bulgáriai Albepában megrendezett, a rokkant gyermekek képzésével és oktatásával foglalkozó szeminárium emlékeit idézi föl szemléletesen. Embermesék Bodrogról Erdei István bodrogi falugondnokról és családjáról „mesélt” vasárnap délelőtt Lengyel Nagy Anna szerkesztő-riporter, Emberme- sék című műsorában a Petőfi rádió hullámhosszán. A Menedék Alapítvány támogatásával, kilenc, négy saját és öt fogadott gyermeket nevelő Erdeiék mindennapi gondjaikat, örömeiket tárták a hallgatóság elé. Erdei István az apai és falugondnoki teendők mellett vállalta, hogy tovább tanul a kaposvári agráregyetemen. Felesége gyesen van, s a gyerekeket gondozza. Baráti segítséggel, de önerőből, most kezdik építeni saját házukat. Nagy családok is nyaralhatnak a gálosfai portákon Tavaszra megújul a Kastély szálló Áprilisban újra nyit az étterem fotó: kovács
