Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-27 / 22. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. január 27., kedd Szájtrombitával Somogyacsán Szájtrombitával szeretnék eljutni a Ki mit tud? vetélkedő tévés bemutatkozására - mondta Somogyacsán a 27 éves Orsós Béla. - írtam is ősszel a televízióba; választ nem kaptam, de ettől függetlenül készülök, s ha megkezdődik a verseny- sorozat, akkor indulok. A fiatalember a MÁV-nál dolgozott, azonban ő sem kerülte el a létszámleépítést. Jelenleg jövedelempótló támogatást kap. Társával, Luppa Istvánnal - aki tangóharmonikán és szintetizátoron játszik - korábban rendszeres fellépésük is volt, ám az utóbbi időben egyre ritkábban hívják őket.- Pedig sokféle számot játszunk - mondta a fiatalember. - Beatzenét éppúgy, mint neves előadók számait. Máté Pétertől, Soltész Rezsőtől, Lagzi Lajcsin át, a kisebbségi nótákat is. A cigánydalokat diszkóritmusban, illetve eredeti formában játsszuk. Főleg helyben, Fel- sőmocsoládon, Somogydö- röcskén. Szorosadon, meg Ecsenyben, Törökkoppány- ban léptünk föl. Azt mondom: ketten is tudunk olyan hangulatot teremteni mint egy hattagú együttes...- Szórakoztató zenészek vagyunk - kapcsolódott a beszélgetésbe Luppa István. - A népszerű slágerek mellett, magyar nótákat és cigánydalokat is előadunk. A harmonikán már gyermekkorom óta játszom, ezt a szüleimtől tanultam. A szintetizátoron három éve. Sajnos manapság ritkábban kapunk felkérést, meghívást, mint a korábbi években. Általában bálokon játszunk. Néha csatlakozik hozzánk egy török- koppányi fiú Erdős Lajos is. Ő szakszofonozik. A somogyacsai kéttagú zenekar a régi számok mellett most újakat is tanul. A fellépések reményében gyakorolnak. (Krutek) A megosztott testület a községben állandó feszültség forrása Húsz beadvány Torvajon Három képviselőnk tavaly húsz beadvánnyal fordult hozzám, a jegyzőhöz, valamint a képviselő-testülethez - mondta ifj. Forró György torvaji polgármester. - Ezeket rendszeresen megtárgyaltuk, a közelmúltban adott válaszokkal azonban a témát lezártuk. A torvaji polgármester elmondta: a testület megosztottsága állandó feszültséget okozott, zavarta a folyamatos munkát az önkormányzatnál. Beadvány érkezett beiskolázási segély adásával kapcsolatban, vád érte őket, hogy négy „régi” képviselő a testületi döntéseket egyikőjük lakásán hozza; szóvá tették a falugondnok pihenőidejét, de beadványt kaptak azért is, hogy az alpolgármester főállása mellett nem tudja ellátni választott tisztségét... Kezdeményezték azt is, hogy - mivel ellopták az önkormányzat mobiltelefonját - rendeljenek el kártérítési eljárást az alpolgármester ellen. Vagy: a június 25-i testületi ülés meghívójában a polgármester tiszteletdíjának megállapítása szerepelt, miközben arról kellett volna dönteni, hogy a polgármester főállású legyen-e.- Az egyik képviselő beadványában kezdeményezte, hogy rendeljenek el fegyelmi eljárást A polgármester zavartalan munkában reménykedik ellenem is - mondta ifj. Forró György ezt a testület nem rendelte el. Nem szavazta meg a testület azt az indítványt sem, hogy adják el az önkormányzat számítógépét, mert - a beadó szerint - az önkormányzatnak nincs rá szüksége. Kifogásolta képviselőtársunk, hogy önhatalmúlag indítottam be az falu- gondnoki busszal az óvodás jáFOTÓ: KOVÁCS ratot Tabra. Tény: határozat erre nem nem volt, de a szülők igényelték. A testület végül egyetértett vele, s december óta fizetnek is érte a szülők. A torvaji polgármester megjegyezte: reméli, hogy az ön- kormányzati választás évében a testület munkáját egyes tagok nem fogják megalapozatlan beadványokkal hátráltatni. K. J. Vonzotta a csendes dombvidék, a tisztes megélhetést adó munka Új gazdák Bonnyapusztán Segélyért nem kilincselek, inkább túrom a földet - mondta Czeglédi Iván, s családjával Bonnyapusztára költözött. Évtizedekig a fővárosban éltek, de vidéki gyökereik nem szakadtak meg. S újra a vidéket választották.- Kényszer is volt ez, meg az a megfontolás is vezetett, hogy a föld megélhetést ad - mondta Czeglédi Iván. - Csendes, tiszta levegőjű, dimbes-dombos helyet keresünk. Olyan települést, ahol igényeink szerint gazdálkodhatunk. Volt egy gerincműtétem, emiatt megfelelő munkát nem kaptam. Harminchat évi munka után előnyugdíjba vonultam. Ekkor döntöttem úgy: segélyért nem kilincselek, inkább megpróbálom a földművelést. Felesége termékmenedzser volt; a pvc termékek alkalmazás- technikájával foglalkozott. - A cég felbomlott, kisebb egységben dolgoztam; a kilencvenes évek elején lettem nyugdíjas - mondta Czeglédi Ivánné. - Jövedelmünk nem volt elég egy budapesti lakás fenntartásához; akkor döntöttünk úgy: fékemmel, anyósommal együtt vidéken telepszünk le.- A házhoz tartozik egy hold föld, azt művelem - mondta a félje. - Állatokat tartunk: kacsát, tyúkokat, s e mellett malacot is hizlalok. Vannak kecskéink, ezek tejet adnak. Tartok birkákat, s van egy szamaram is, teherhordásra.- Hogy érzik magukat falun?- Kissé csalódtunk Bonnyapusztán, de megszoktunk itt. Szeretjük ezt a vidéket. Bár egyes lakosok irigykednek arra, amink van; nem gondolnak rá, hogy ezért mennyit dolgozunk. Czeglédi Ivánnénak a nagyszülei tanyasi parasztemberek voltak, a férjéé pedig borsodi bányászok. Ezért is jöttek vidékre. Igaz, új helyet választottak: Somogyot. Krutek József Helyi adót vetett ki Somogyegres Rákényszerült a somogyegresi képviselő-testület is arra, hogy a működéshez nélkülözhetetlen helyi adókat kivesse. Lakosságra és vállalkozókra egyaránt. Bevezette - január 1-jétől - a kommunális adót, amely házanként kétezer forint; ebből mintegy 200 ezer forint lesz az idén - számításaik szerint - az önkormányzat bevétele. A vállalkozók iparűzési adójából hétszázezer forintot terveztek. A helyi adók bevezetése lehetővé teszi a mintegy 300 lakosú település önkormányzatának, hogy pályázatokat is benyújthasson kiegészítő állami támogatásra. Az adók. 900 ezer forint tervezett bevétele azonban csak arra elég, hogy működőképes legyen a falu. Somogyegres azonban még a helyi adókból befolyó bevétellel is forráshiányos marad. Az önkormányzat az idén 7,5-8 millió forint központi, normatív pénzre számít. BEDEGKÉRIEK A KÉPVISELŐKRŐL Bedegkéri lakosoktól arról érdeklődtünk; miként ítélik meg a képviselő-testület munkáját? Szerintük megfelelően isme- rik-e igazán a helyi gondokat, és jó döntéseket hoztak-e? Körayei József leszázalékolt nyugdíjas: - Nem vagyok elégedett, mert például az év végén az egyedülállók és a rászorulók részére kiosztott támogatás sem volt igazságos. Olyanok is kaptak, akik erre nem voltak jogosultak. Ezt nemcsak én tudom, hanem az egész falu, de senki sem mer szólni. Én személyesen nem vagyok érintett, de a fiamék igen. ő is munkanélküli, a menyem sem dolgozik, és van családjuk. Közel sem kaptak annyi támogatást, mint akinek nagyobb az egy főre jutó jövedelme. Andok László a Fő utca 84-ből: - Tűrhető, ahogy a képviselők dolgoztak, de azért nem mindennel vagyok elégedett. Hiányolom, hogy a lakosság problémáit, ügyes-bajos dolgait kevésbé ismeri néhány képviselő. Nem is tudom, hogy ilyen esetben miként lehet felelősséggel dönteni. Többet kellene köztünk, a falu lakói között járni, és a helyi döntések meghozásánál javaslatainkat a lehetőségek és a sajátosságok figyelembe vételével felhasználni. Barátit Gábor Rózsás utcai lakos: - Egyáltalán nem vagyok elégedett a képviselők munkájával. Külterületen lakók azt tapasztaljuk, hogy a mi problémáink megoldásával kevésbé foglalkoznak. A sáros utakon alig lehet közlekedni. Az utak mellett pedig hiányoznak az átereszek is. Az eső az erdő felől behordja a sarat, a nagy gépek meg olyan csapást csinálnak, hogy ott járni akrobatamutatvány lenne. Nem tudom, hogy mikor járt erre képviselő. Hiányolom azt is, hogy nincs egy klub- helyiség, ahol beszélgetni, szórakozni, kikapcsolódni lehetne. Nem is tudom, hogy ilyesmivel foglalkozott-e a testület? A tornacsarnokba sem mindig engedik be a fiatalokat. Bokros Emiimé a Rákóczi utcából: - Elégedett vagyok a testületi tagok eddigi munkájával. Sokat fejlődött a község az utóbbi években. Megépült a falu legszebb létesítménye a sportcsarnok, ami több funkciót is szolgál. Tavaly elkészült a világ- háborús emlékmű, rendezték a környezetét és gondoskodnak az idősekről is. Legutóbb pedig gázfűtést kapott a tornacsarnok. Azt tapasztaltam, hogy a polgármester irányításával sokat tettek a faluért, a lakosságért a megválasztott képviselők. Lukács László, a Mecsek utca 219. szám alól: - Szerintem jól dolgozott a testület; elégedett vagyok a tevékenységükkel. Amit az elmúlt években megígértek az teljesítették: lett tornacsarnok és emlékmű is. Igaz, hogy út nem épült és elmaradtak a javítások is, de reméljük, erről sem feledkeznek meg. A jövőben talán a munkahelyteremtésre kellene több gondot fordítani, keresni a megoldást, mert sok a munkanélküli. Csak csellengenek az utcán a munkaképes korúak, céltalanul... Özv. Kalányos József né a Fő utcából: - Nem járok önkormányzati ülésekre. Nem is tudom, hogy mivel foglalkoznak, miről döntenek a képviselők. Nem is érdekel különösebben a munkájuk. Amikor megvettem az erdőn a fát és nem adtak gépet, hogy hazahozzuk, megharagudtam rájuk. Egyébként sem tudnak rajtam segíteni; öregeknek már úgy is mindegy, hogy mit akarnak ezután... Halász József a Fő utcából: - Kevésbé követem nyomon a képviselők munkáját. Korábban voltam testületi ülésen és falugyűlésen is. Úgy gondolom, hogy a képviselőknek még többet kellene törődni a lakossággal. Józsa Rudolfné a Kossuth utca 48-ból: - Nemigen ismerem én a képviselők tevékenységét. Azt viszont látom, hogy az utóbbi években sokat fejlődött a falu. Ezek szerint elfogadhatóan dolgoznak. Persze, mindent lehet még jobban csinálni. Boguár Jenó a Rákóczi utcából: - Nem ismerem a képviselő tagok munkáját. A határozatokat, amelyeket a hivatalban kifüggesztenek, csak ritkán látom. Szerintem, a lehetőségeket figyelembe véve, jó irányban halad a falu. A pénz viszont kevés az újabb előrelépéshez. Tarr Csabámé a Kéri utcából: - Csak részben vagyok elégedett a képviselők munkájával. Sajnos, a kéri falurész mostohagyerek, elhanyagolják. Mi, az itt lakók az utóbbi években nem kaptunk semmit. Bár a férjem a térség képviselője, fejlesztést nem tudott kicsikarni. Szilárd burkolatú út kellene, mert a mentő a napokban sem tudott egy betegért kimenni. Készülnek a község önállóságának fél évszázados ünnepére Lulla történetírója Nem felkérésre, hanem belső indíttatásból álltam neki - mondta Nagy Ernő pedagógus. Csak az utolsó simítások vannak hátra, és kész a krónika Lulláról és környékéről. - Az itt élő és a régi embereket próbáltam bemutatni; s ami ma is él. Lulla önállóságának félévszázados megünneplésére készül a falu lakossága. 1948-ban lett önálló község - Lulla néven - Lullapuszta, Kisecseny, Szőlőhegy és Jabapuszta összevonásával. A nyáron rendezendő falunapra akarják kiadni a napokban elkészült krónikát.- Az évforduló adta a végső lökést az elhatározásra, hogy megírjam ennek a kicsinyke földdarabnak a történetét - mondta Nagy Ernő.- Mennyi időt szánt rá?- Nem számoltam a munkaórákat, de sok időt. Több mint húsz éve érlelődött bennem, hogy meg kell írni az utókornak. Huszonhárom év gyűjtő- és rendszerező munkájának az eredménye ez az írás. Levéltári kutatások, terepjárások, s az itt emberek elbeszélései alapján készítettem el a község történetét.- Hány év történetét?- A régmúltat is feldolgoztam, a település embereinek életét pedig napjainkig. Hol meseszerű leírással az értehetőség kedvéért, hol szigorúan csak a tényeket, adatokat közölve. S természetesen az utóbbi ötven év társadalmi, gazdasági változásait is.- Mennyire kötődik ön hullához?- Nagyon. Itt születtem, itt lakom; csak a munkahelyem van Tabon. Azért is készítettem el szülőfalum krónikáját, hogy aki kiejti Lulla nevét, ne csak az jusson eszébe, hogy a lakhelye, az örömök, esetleges kudarcok; szeretném, ha történelmét megismerve szeretné is ezt a falut.- Kiadják könyv alakban?- Szeretnénk megjelentetni. Remélem, hogy önkormányzati, a gazdaköri és más, egyéb támogatással már a jubileumi falunap előtt kezükbe vehetik a lullaiak. (Krutek) Nágocsi erőgépek nagyjavítása Javában dolgoznak a gépek téli nagyjavításán és felújításán a nágocsi Új Élet mezőgazdasági szövetkezetben. Erre idén - mint Sasvári Attila elnök mondta - csaknem ötmillió forintot költenek. A gépműhelyben 16 szakember - szerelők, traktorosok - dolgoznak az erő- és munkagépek felújításán, illetve két traktor és öt tehergépkocsi időszakos műszaki vizsgára való felkészítésén. Átnézik a tárcsákat, a kombinátorokat s pótkocsikat is, hogy a tavaszi munkák kezdetére valamennyi használható legyen. Nágocson a szövetkezet még az ősszel megkötötte, újabb öt évre, a földbérleti szerződést is több mint 700 földtulajdonossal. így idén is háromezer hektár bérelt területen gazdálkodnak. i Nagy Ernő a kézirattal, dolgozószobájában FOTÓ: KOVÁCS
