Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

1998. január 20., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1 SOMOGYEGRES UTAT AKAR Somogyegresen kérdeztük néhány olvasónkat: mit szeretné­nek, hogy készítsenek a faluban, s mi az ami hiányzik? Mivel tehetné szebbé a község lakóinak életét az önkormányzat? Tóth Ferencné nyugdíjas: - A faluban nagyon sok az idős, nyugdíjas ember, ezért nekünk már nincsenek különös igényeink. Az utóbbi években sok változás volt itt is, fejlődött a község. Utak épültek, kiépült és bővült a telefonhálózat, van egészséges ivóvizünk. Talán az ellátást lehetne javítani, illetve munkahelyeket kellene teremteni itt is. Hogy miként azt nem tudom, de sok a munkanélküli, s erre valami megoldást kéne az önkormányzatnak is keresni. Vajda Jenő főiskolai hallgató: - Tanulmányaim miatt rit­kán tartózkodom itthon, de a zsáktelepülésen sok előrelépési mód nincs. Talán a fiatalok szórakozási lehetőségeinek biztosí­tásában lehetne lépni, most kaptunk egy termet. Ezt azonban önkormányzati segítséggel be kéne rendezni. Szeretnénk, ha a faluközpontban egy játszótér is kialakításra kerülne, a hely ugyanis adott. A közterületeket is jobban kéne gondozni, szebbé tenni a falut. Munkahelyek is kellenének, de szerintem nincs rá esély, hogy itt valaha is lesz. Tóth János, a Fő utca 49. szám alatti nyugdíjas: - Én elé­gedett vagyok azzal, amit ez a település elért az utóbbi 5-8 év­ben. Fejlődött az infrastruktúra, van gyalogjárda, ívóvíz, sok te­lefon is. Mi kéne még ide, ebbe az öreg, isten háta mögötti fa­luba? Nem tudok olyat mondani, amire nagy szüksége lenne a településnek. Pénz sincs arra, hogy megvalósuljon. Nekünk öregeknek így jó, ahogy van. Fehérvári Ervin szakközépiskolai tanuló: - A fiatalok és az idősek érdekében több pénzre lenne szükség a faluban. Az önkormányzatnak segíteni kéne az önszerveződő egyesület, klub megalakulását. Néhány hete jött létre az ifjúsági klub, ter­met is kaptunk, de be kellene rendezni. Televízió, videó, magnó is kellene, hogy hasznosan tölthessük el a szabadidőnket. Jó volna egy hordozható kosárlabdapalánk is, hogy a hivatal előtti .szabad területen néha játszani lehessen. Többet kéne fordítani a parkosításra, csinosításra, hogy vonzóbb legyen a községünk. Id. Berta János nyugdíjas a Kossuth Lajos utcából: - Ja­vasolnám az önkormányzatnak, hogy - bár sok az idős, nyugdí­jas - használja ki a szép tájat, a tiszta levegőt, a környezetet. Valamilyen módon be kellene kapcsolódni a falusi turizmusba. Ehhez persze lépni szükséges; a falut Ziccsel összekötő utat szi­lárd burkolattal kellene megépíteni. Óriási kerülőt lehetne ezzel megspórolni, és így előrejuthatnánk kissé. A faluházat is élettel kell megtölteni. Szükség lenne, hogy alakuljon meg az idősek klubja: ehhez az anyagiak mellett az önkormányzat részéről se­gítség, támogatás kellene. A pályázati lehetőségeket figyelve, minden pénzszerzési forrást meg kellene ragadni. Nem készült a községről történet. Pedig jó lenne megírni a falu múltját, amíg van olyan élő személy, aki sok információt tudna adni. Erre persze áldozni is kellene, amíg nem késő. Jaksó Józsefhé, ugyancsak a Kossuth Lajos utcából: - Az önkormányzati gazdálkodást kellene úgy helyre tenni, hogy a lehetőség szerint működjön a falu. Ez biztonságot adhatna a jövőt illetően, bátrabban lehetne célokat megfogalmazni. Jó volna, ha a falu megszűnne mint zsáktelepülés, megépülne a Ziccsel való összekötőút, illetve lenne szennyvízhálózat. Ez környezetvédelem szempontjából is kiemelt feladat. A környe­zetre is több pénzt kellene áldozni, ami vonzóvá tehetné Somo- gyegrest. Szükség lenne néhány munkahelyre is. Kovács János somogyegresi lakos: - Elsősorban jó út kel­lene Zics felé, akkor sokkal hamarabb eljuthatnának az itt lakók Tabra, és Somogyegres is bekapcsolódhatna a régió vérkerin­gésébe. Tudom, hogy kevés az önkormányzat pénze, de össze kellene fogna. Sokszor olvasunk pályázatokról; ezeket a lehető­ségeket is meg kellene ragadni, hogy előbbre jusson a település. Orsós József negyedikes gimnazista: - Én azt szeretném, ha az önkormányzat a kocsmától függetlenül biztosítana egy kulturált szórakozóhelyet - presszóhelyiséget -, ahol részeg emberektől mentesen leülhetnének a fiatalok. Elfogyaszthat­nánk egy süteményt, egy üdítőt, beszélgethetnénk. Ha nem is mindig, de legalább a hétvégeken. Ez a kikapcsolódás iránti, esetlegesen a kulturális igényeket is kielégítené. Teázók a bedegkéri napközi klubjában Tizennyolc tagja van Bedegkéren az idő­sek napközi klubjának, ám a téli időszakban általában csak tíz-tizenkettő veszi igénybe az ellá­tást. A reggel nyolctól délután fél négyig nyitva tartó klubban többnyire tv-nézéssel töltik idejü­ket, emellett kötögetnek s beszélgetnek az idősek; jól érzik magukat az önkormányzat által biz­tosított klubhelyiségben. Képünkön: délutáni teázás a klubban. fotó: kovács tibor Hétmillió forint adókból - Megoldják az iskola sürgető gondját Karád tízmilliós forráshiánya Karád a képviselő-testület által elfogadott koncepció szerint több mint tízmillió forint forráshiánnyal kezdte az évet. Leg­fontosabb célként a működőképesség fenntartását jelölte meg az önkormányzat, amely idén 128 millió forinttal gazdálkodik.- A tervezett összeg a múlt évi módosított költségvetéshez ké­pest 14 millió forinttal több ugyan, de az értéke kisebb az infláció és az egyéb költségek emelkedése miatt - mondta Kovács József, a falu jegyzője.- Az államtól 46 millió forint támogatást kapunk, a működési bevétel tízmillió forint. Ez a- Szövetkezetünk 400 hektár búzát, 200 hektár őszi árpát ve­tett az ősszel és kétszáz hektár repcét - mondta Lukács Lajos, a kisbárapáti szövetkezet el­nöke. - A repcét, mivel száraz volt az ősz, valószínűleg ki kell szántani, de még nincs döntés, hogy mit vetünk a helyére. A kalászosok eddig jól viselték a meleget, sokat fejlődtek. Attól félünk, hirtelen jön a kemény fagy; az nagy károkat okozna. Az időjárás kedvezett a Béke szövetkezetben is - tudtuk meg Sztanó István növénytermesz­tési ágazat vezetőtől -; a talaj bérleti és koncessziós díjakból, a szolgáltatásokból jön össze. A helyi adókból hétmillió forint bevételre számít az önkor­mányzat; a magánszemélyek kommunális adójából 2,3 mil­lió, a vállalkozókéból pedig 590 ezer forintra. Az iparűzési adóból 4,2 milliót terveztünk. Kovács József elmondta: sze­nedvességtartalma is megfe­lelő, 50-60 centiméter mélyen. A kései kelésből adódó lemara­dást valamelyest pótolták a nö­vények. A felmérés szerint az őszi árpa kétharmada bokroso­don csak el, s a búza egyhar- mada is kéthetes késésben van az ilyenkor elvárható fejlett­séghez képest. Gabonából nem várhatnak kiugró termést, leg­feljebb közepes hozamot. Sok függ még az időjárástól. Szorosadon mintegy nyolc­száz hektár búzát, 270 hektár árpát és 300 hektár repcét vetet­tek. Matesz Pál, a Koppány­retnék az életveszélyessé vált iskola gondját megoldani - je­lenleg a művelődési házban ta­nul a diákok egy része -, vala­mint a Báthori utcát aszfaltozni. Pályázatból hatmillió forintra számít az önkormányzat, az 50 százalékos saját erőt pedig biz­tosítja. Az új tantermeket a Kossuth parki iskolában alakít­ják ki emeletráépítéssel. A ter­veket már készítik. Az építés költségeire februárban céltá­mogatási pályázatot nyújt be az önkormányzat. K. J. völgye szövetkezet elnöke azt mondta: a repce 60 százalékát ki kell szántani. Aggódva figye­lik az időt, s reménykednek, nem jön hirtelen száraz fagy. A búza is, az árpa is szép; a mí­nusz 8-10 fokot minden káro­sodás nélkül elviselik. Ám hó­takaró nélkül nagy kár is lehet.- Naponta figyeljük a távelő­rejelzést, és aggódunk - mond­ta Szűcs János, az andocsi falu­szövetkezet elnökhelyettese. - A gabona szépen fejlődik; úgy látjuk, behozta a lemaradást. Határszemléken is tapasztaljuk, hogy a 250 hektár búzának, öt­ven hektár rozsnak és a 160 hektár őszi árpának nem ártott a szeszélyes idő. A talaj vízkész­lete is jó, de azért nagyon hi­ányzik a hó. Csak száraz, ke­mény fagy ne jöjjön! (Krutek) Torvaj rendezi a könyvtárát Mintegy 1500 kötetet tarta­nak számon Torvajon a köz­ségi könyvtárban. Ezeket a könyveket az emlékezetes tornádó óta a polgármesteri hivatalban s az iskolaépület­ben tárolják, de hivatalos könyvtári órákat nem tarta­nak. Molnámé Baksai Anikó hivatalsegéd ezekben a na­pokban rendezi a könyvál­lományt, melyben legtöbb a szépirodalom, illetve az ifjú­sági és gyeremekkönyv, meg a természettudományi iroda­lom. A könyvtárt a tervek szerint a régi polgármesteri hivatalépületben rendezik be. Félévi vizsgára készülnek Félévkor vizsgát tartanak a végzős tanulóknak - már negyedik éve a Rudnay Gyula Középiskolában. Ezen a megmérettetésen az érettségi szabályzat szerint adnak számot tu­dásukról. Január utolsó hetében 103 diák vizsgázik a középiskolában. írásbeli és szóbeli vizsgára egyaránt készülnek a gim­nazisták és a szakközépisko­lások az érettségi tantár­gyakból, s megmérettetnek az utolsó évfolyamos szak­munkástanulók is. A szer­zett érdemjegy és az eddigi teljesítmény alapján kapják majd a félévi jegyet.- Kedvezőek a tapasztala­taink a félévi vizsgáztatásról - mondta Frányó László is­kolaigazgató. - Diákjaink azon túl, hogy ismételten át­nézik a tananyagot, vizsga­tapasztalatot is szereznek az érettségire. így biztosabb lesz a fellépésük, és ez az eredményben is megmutat­kozik. Az igazgató azt is el­mondta: hasonló feltételek közepette dolgoznak, mint majd az érettségin. Ez a vizsgáztatás ugyan nem kö­telező, de a tantestület be­vette a pedagógiai program­jába is. A második osztályo­sok (a 16 évesek) a tanév végén - az érettségivel pár­huzamosan - ugyancsak vizsgáznak a fő tantárgyak­ból. Január végén 28 gimna­zista, 12 műszerész, illetve 27 gépész tesz „kis” érettsé­git, illetve 19 harmadik év­folyamos lakatos-kőműves tanuló és 17 nőiruha-készítő szakmunkástanuló áll a vizsgáztatók elé. K. J. Pótolták a lemaradást - Aggódnak a határjáró mezőgazdászok Fagytól fél a Koppányvölgye A tavaszias január kedvez a gazdáknak. Valamelyest már pó­tolták az őszi megkésett vetésekből adódó lemaradást. Ha a ve­tésre kemény, száraz fagy nem tör hirtelen, akkor nem lesz je­lentős kár az őszi kalászosokban. A Koppány völgyében kér­deztünk meg mezőgazdasági szakembereket. Klubtagok táncos vidám mulatsága Muzsikaszótól volt hangos a múlt héten a tabi művelődési központ; a nyugdíjasklub kez­deményezte a vidám, zenés ta­lálkozót. Ennek a megrendezé­sét pedig a pótszilveszter iránti igény indokolta, s a kívánság­nak eleget eleget a klubvezető­ség. Mintegy ötvenen jöttek el; s a nótás-táncos mulatságra meghívták a mozgáskorlátozot­tak helyi szervezetének, illetve az öregek napközi otthonának a vezetőit, képviselőit is. A talál­kozó jó alkalom volt arra, hogy a vígalom mellett a további együttműködés lehetőségéről is szót váltsanak. A művelődési központban tegnap megnyílt Boér Lászlóné tanár grafikai kiállítása, ezt a hónap végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Sorba állnak a cefrével - Havonta több mint kilencven rakodás Borosgazdák szeszfőzdében Nagyüzem van most a pálinkafőzőben. A városkörnyék ti­zenöt-húsz településéről is felkeresik a gazdák a tabi önkor­mányzat szeszfőzdéjét, hordókban hozva a cefrét. Január kö­zepéig már mintegy 350-en főzettek itt, elsősorban törkölyt. Matyék Ferenc és sógornője a ház környéki gyümölcsösben termett almát, szilvát és körtét szedte össze még az ősszel. Most vegyespálinkát főzetnek.- Már december közepén föl­iratkoztam — mondta Matyék Ferenc - Január harmadik he­tére vállalták, ide tudtak csak besorolni. Öt éve hordom ide az anyagot. Két rakodásom lesz, így több mint negyven literre számítok. Ennek persze csak kis része fogy el a családban - tudtuk meg Matyék Ferenctől. A na­gyobb részét értékesíteni akarja. - Most pakoltunk föl, jó három óra kell a főzéshez - tette hozzá a gazda. Takács Jenó', a pálinkafőző vezetője azt mondta: október elsején kezdték a munkát, s még jó négy hónapig tart az idei főzetés.- Elsősorban törkölyt hoz­nak a gazdák. A gyümölcsfák nagy része elfagyott tavaly, ezért szinte mindenki a szőlő­cefrét hozza - s mutatta a mű­anyag hordókat. - Ritka, ha tiszta gyümölcsrakodás van. A hónap közepéig mintegy há­romszázötvenen főzettek. Ha­vonta 90-95 rakodás fő le. A jó pálinkához a kiváló alap­anyag mellett az is kell, hogy lassú legyen a főzés. Ezt nem szabad siettetni. Panasz még nem volt rá. Tavaly egy szűkí- tőt is beépítettek a füstjáratba. A cefrés üst háromszáz, a fi­nomító pedig 200 literes. A gazdák általában a maximum­ban ötvenegy fokosra kérik a főzetést, ritka aki ötven alat­tira. Egy rakodással általában há­rom óra alatt végeznek. Ezt az időt a gazdák beszélgetéssel töltik, közben kortyolgatnak is. Rendszerint bort isznak a pá­linkafőzőben. (Krutek) Takács Jenő fokolja a most főzött szeszt fotó: kovács tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom