Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

1998. január 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Mértékteremtés Frenetikus ünneplésre, meg kell vallani, vajmi kevés okot ad a magyar kultúra jelene. Es itt nem arról van szó, hogy nem teremtődik szellemi érték, mert - nézzük csak Somogyot - kulturális életünk igenis gaz­dag, és értékes. A Csiky Gergely Színház előadásai évtizedek óta magas színvonalon boncolgatnak életbevágó létkérdéseket, s teszi ezt immár Thália templomában a harmadik generáció. A képzőművészeti élet hasonlóan pezsgő, a Kapos Art mellett Somogyi Alkotóművészek néven alakult utóbb egyesület, tárlat tárlatot követ, a nagyatádi, bárdudvamoki és barcsi nemzetközi alkotótelepek után néhány éve Lipótfán is kaput nyitott egy műhely. A zenei élet kórusok sikereitől hangos, a Liszt Ferenc Zeneiskola sorban indítja útnak a tehetséges növendéket. A megye nevét viselő folyóirat, táncegyüttes szintúgy értékes munkát végez, amint a Berzsenyi szellemét hűen őrző társaság is. De mielőtt elragadna az alaptalan optimizmus: tudnivaló, az értékközvetítő egyre több korlátba ütközik. A könyvárak az égbe szöktek, az átlagos család már rég rá­szokott a 20-50 százalékos engedménnyel kecsegtető boltokra, ha ugyan költ még könyvre. Az új kiadásokat a Megyei és Vá­rosi könyvtárban keresné, ahol egy év alatt 900-ról 1070 fo­rintra ment föl az átlagár; kevesebb kötet kevesebb példányban érkezik. A Magyar Kultúra Napján azonban legalább ennyire elszo­morítónak érzem az értékválságot. Mert van színházi előadás, mozifilm, könyv és televíziós szappanopera, amely sosem látott keresettséggel sosem látott bevételeket hoz. Nemcsak a magas kultúra elérhetőségével van tehát csak gond. Az igény hiányával is. Az erős polgárság kialakulása még várat magára. Addig is csendes, kimért az ünnepünk, amely a ma született Himnusz ambivalens érzéseiben telik. Apró örö­meink vannak csak: a hajléktalanokat például a könyvtárban lá­tom nap nap után melegedni... * A magyar kultúra napján Ünnep és mélypont (Folytatás az 1. oldalról) Károly Irma, a megyei műve­lődési központ igazgatója an­nak örül, hogy az első kísérlet után több mint húsz éve tör­vény szabályozza a kultúra, a közművelődés területeit. Ez anyagi kondíciókat is jelent, de úgy véli: a kultúra munká­sainak ezután is harcolniuk kell. — Bartók és József Attila országának olyan kulturális kincse van, amit mindenkor érdemes ünnepelni — tartja dr. Komáromi Gabriella iro­dalomtörténész, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola tanszékvezető főis­kolai tanára. — Ha viszont arra gondolunk, hogy milyen ma hazánkban a (gyer- mekjkultúra helyzete, akkor nem sok okunk van az örömre. Én legalább az ün­nepnapon nem akarok szo- morkodni, bár tudom, hogy a kultúra a válságát éli. Dr. Szili Ferenc megyei le­véltárigazgató szerint a kul­túrateremtő népek maradan­dót alkottak, a kultúra pusztí­tói viszont gyorsan eltűntek a történelem süllyesztőjében. Egy nemzet megmaradása szempontjából azért fontos a kultúra, mert ki tudja védeni a politikai, a katonai és a gaz­dasági támadásokat. Az em­bernél pedig éppen azért, mert csak így lehet teljes az élete. Lőrincz Sándor Kevés hóban sok gonddal (Folytatás az 1. oldalról) A vonatközlekedés Nagyba­jom és Gyékényes között le­állt és a vasút szakemberei a hibát csak tegnap délután négy órára tudták kijavítani. Ez idő alatt a vonatok csak Jákó-Nagybajom állomásig közlekedtek, onnét vonat­pótló buszok szállították az utasokat. A közútkezelő kht ügyeletese, Varga ■ Ferenc szerint míg a megye északi részén alig volt hó, másutt a mély latyak nehezítette a köz­lekedést. Olyannyira, hogy egy keresztbe fordult kamion és az árokba csúszott autók tegnap reggel 8 órától 3 órán keresztül teljes szélességében elzárták a 67-es utat a bőszén- fai emelkedőnél. B. Zs. A mese valósága és a valóság meséje Szili Ferenc felmondott Dr. Szili Ferenc, a megyei le­véltár igazgatója levélben kérte dr. Kolber Istvántól, a megyei közgyűlés elnökétől, hogy március 31-től közös megegyezéssel szüntessék meg munkaviszonyát. Dönté­sének okát nem indokolta. — Nem sértett emberként vo­nulok vissza. Nyugodt a lelki­ismeretem, mert nem éltem vissza azzal a bizalommal, amivel választásomkor felru­háztak — nyilatkozta a Somo­gyi Hírlapnak. — Már akkor, 1995-ös kinevezésemkor érle­lődött bennem a gondolat, hogy visszavonulok, mert gyaláza­tos, és számomra sértő volt a választási procedúra. Dr. Szili Ferenc fotó: király Dr. Szili Ferenc szerint meg­gondolt lépés volt a mostani, s nem fájlalja, hogy nem marad 2000 augusztus 19-ig a megyei levéltár igazgatói székében. Eddig szólt ugyanis a kineve­zése. Most akadémiai doktori disszertációjának — amit Ki­vándorlás Horvátországba, Szlavóniába és Amerikába 1860-1914 között címmel írt — védésére készül, és szervezi a tavaszi fesztivál történészkon­ferenciáját is. Azt tervezi: ezután is kutatni és írni fog. Szeretne megjelen­tetni százötven, amerikás ma­gyarok által írott levelet és ha­marosan kiadja a Mese való­sága és a valóság meséje című humoreszk-gyűjteményét. En­nek az anyagát természetesen a rendszerváltozás után gyűj­tötte. (Lőrincz) A kerékpárút és a taszári repülőtér kettős hasznosítása is összeköt Gázra vár kilenc település (Folytatás az 1. oldalról) Pásztohy András országgyűlési képviselő (MSZP) felajánlotta: a buzdításon kívül közreműkö­dik a tárcaközi lobbyzásokban, s abban bízik, hogy mielőbb gázláng gyúlhat a 9 településen. Elhangzott: fontos, hogy a kivi­teli tervek gyorsan elkészülje­nek, mert az önkormányzatok csak így tudnak pályázni. A tanácskozás résztvevői ez­után a Kaposvölgye kistérség fejlesztési lehetőségeiről váltot­tak szót. Dr. Kolber István fel­vetette: ezeket a településeket érdemes lenne felfűzni egy kö­zös kerékpárútra. Elmondta: a taszári repülőtér kettős haszno­sítása fejlesztheti a gazdaságot. A tájékoztatásról szólva arra utalt: szeretné, ha valamennyi önkormányzat rácsatlakozna az Internetre. A Somogyi Hírlap területfejlesztési mellékletét is hamarosan kézbe veheti az ol­vasó. A rendszeresen megje­lenő, informatív oldalak a gon­dokról és a hiányosságokról is szólnak majd. Dr. Kercza Imre, a Somogyi Hírlap főszerkesz­tője azt elemezte: a Somogyi Hírlap plusz és a Vasárnapi Somogyi Hírlap megjelenésé­vel miként lett egy lapból egy lapcsalád; továbbra is az a napi­lap célja, hogy elsőként közölje az információkat. Dr. Kovács József taszári polgármester szerint is érdemes lenne megépíteni a kerékpáru­tat, s azt reméli, a kettős hasz­nosítású taszári repülőtér jelen­tős ipari cégeket vonz majd. Farkas István, a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház gazdasági igazgatója elmondta: kapaci­tásbővülés nem várható, de a színvonalat tovább szeretnék emelni új eszközök beszerzésé­vel. Az intézmény, 400 egész­ségügyi dolgozónak ad kenye­ret. De több mint egy tucat­nyian az év első felében meg­nyíló hatvanhat személyes szo­ciális otthonban kapnak majd munkát. Csima József kaposke- resztúri polgármester földosz­tási anomáliákról, szociálpoli­tikai gondokról, terménylopá­sokról számolt be. Dr. Kolber István zárszavában a közös pá­lyázatokban rejlő lehetősé­gekre, valamint arra hívta föl a figyelmet, hogy Zsalakó Ernő batéi és Gál József mosdósi polgármester koordinálásával jó úton halad a vezetékesgáz­program. Lőrincz Sándor Ezerkétszáz pedagógus közül 34-en kötődnek megyénkhez Somogyiak a Ki Kicsodában Először jelent meg a Pedagógiai Ki Kicsoda, amely a Pedagó­giai Lexikon külön köteteként 1200 kortárs magyar és külföldi pedagógus életrajzi adatait tartalmazza. Somogyi aktív és nyugdíjas, illetve Somogyból elszármazott nevelési szakember 34 található a kötetben. A Keraban Könyvkiadó Bát­hory Zoltán és Falus István fő- szerkesztők gondozásában adta ki a kötetet. Információkat ta­lálni benne azokról a pedagó­gusokról, akik munkásságuk révén nemzetközi vagy orszá­gos elismertségre tettek szert, tudományos minősítéssel ren­delkeznek vagy akik oktatási egyesületek, társaságok tagjai. Az aktívak között Fekete József pedagógiai intézet igazgató, dr. Giber Vilmos igazgató helyet­tes, Gulyás Jánosné ének-zene tanár, dr. Kálmán András peda­gógiai szakértő, főtanácsos, Komáromi Gabriella kandidá­tus, Papp Árpád középiskolai tanár, kandidátus, Ponikfor Zol­tán középiskola igazgató, Sán­dor László kandidátus, dr. Só- tonyi Sándor iskolaigazgató, Szabóné dr. Gondos Piroska fő­iskolai docens szerepel a kötet­ben. A nyugalmazottak közül Ázsóth Gyula balatonszárszói iskolaigazgató, Major Józsefié berzencei tanító, dr. Miklós Endre középiskolai tanár, dr. Paizs Imre pedagógiai intézet igazgató helyettese dr. Szeléndi Gábor főiskolai tanár, Varga Gyula megyei tanácsos. Az elszármazottak közül a többiek között dr. Kelemen Elemér kandidátus, dr. Németh Tibor a matematikatudomá­nyok doktora, Ozsváth Károly tanszékvezető főiskolai tanár, a neveléstudomány kandidátusa és Zsolnai József kandidátus neve szerepel ebben az új kö­tetben. B. T. Dráva menti tánc az antológián Hatvanhárom együttes pá­lyázata közül 12-őt, köztük a Somogy Táncegyüttesét választotta be a zsűri az or­szágos néptáncantológia idei programjába, ahol a legsikeresebb múlt évi ko­reográfiák kerülnek szín­padra. A kaposvári táncosok nyitják az Erkel Színházban a műsort, amely a szakma egyik legrangosabb sereg­szemléje. A Somogy a Dráva menti tavaszvárással, Merczel István művészeti vezető koreográfiájával ke­rült a programba. Kapos-Art tárlat Fonyódon A fonyódi Mini Galériában nyílt kiállítás tegnap a Ka­pos Art Képző- és Iparmű­vészeti Egyesület tagjainak munkáiból. Barna Árpád festőművész, Gimesi Judit iparművész és Ungvári Ká­roly festőművész közös tár­latát V. Halmos Klára grafi­kusművész, az egyesület tit­kára ajánlotta a megjelentek figyelmébe. A Kapos Alt­nak ez a harmadik megye­napi kiállítása ebben a hó­napban. Somogyi előadók a nyelvhéten Három somogyi előadója lesz a magyar nyelv hete központi rendezvénysoroza­tának, amelyet 1967 óta elő­ször tartanak megyénkben. Szirmay Endre költő, dr. Ki­rály Lajos és dr. Fülöp László főiskolai tanár is előadást tart a március 16- 27. közötti eseményen, ame­lyet a tavaszi fesztivállal egyidőben rendeznek meg. Megnyitót Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke mond, előadá­sokat tart dr. Grétsy László és dr. Deme László nyel­vész, Bánffy György szín­művész, valamint a Nyelv- tudományi Intézet és az ELTE munkatársai. A TIT programfüzetet ad ki, amelyben megjelentetik a somogyi eseményeket. Berzsenyi-est a fővárosban A Berzsenyi Dániel Iro­dalmi és Művészeti Társa­ság estjét tartották tegnap a budapesti Rátkai Klubban. A társasági esten két köny­vet mutattak be: Földváry Györgyi Vesszen a magyar? és Gyurkovics Tibor Kuko­ricacsutka című köteteit. A szerzőkkel Hernádi Gyula és Kiss Dénes beszélgetett. Nyugdíjreform: a megoszló kockázat - Mintha két bankban tartanánk a pénzt (11.) Fontos döntés: a pénztár kiválasztása Az új nyugdíjrendszer indulásával megkezdték tevékenységü­ket az új magánnyugdíjpénztárak is. Több mint egymillió em­ber lép át ide, s járuléka egy részét valamelyik magánnyugdíj­pénztárnak fizeti. A két pillérre helyezett gondoskodás ugyanis a járulékfizetők kockázatát csökkenti. A vegyes rendszernek az a nagy előnye, hogy a két eleme ellentétesen reagál a társadalmi, gazdasági folyamatokra. Ennek folytán megoszlik a kockázat is. A tb-nyugdíj nem érzékeny az inflációra; kiszolgáltatott vi­szont a demográfiai és foglal­koztatási helyzetnek. A ma­gánnyugdíj előnyei és hátrányai éppen fordítottak. A magány- nyugdíj-rendszer nem szereti az inflációt, de nem érzékeny köz­vetlenül a lakosság elöregedé­sére vagy a munkanélküliségre. Ily módon tehát a vegyes rend­szerben megoszlik a kockázat. Olyan ez, mintha két különböző bankban tartanánk a megtakarí­tott pénzünket. A szakértők szerint több mint egymillió ember lép át az új nyugdíjrendszerbe; járulé­kuknak egy részét valamelyik magánnyugdíjpénztámak utal­ják át. Minden leendő pénztár­tagnak érdemes tudni, hogy mi­lyen szempontok alapján vá­lasszon pénztárat. Fontos dön­tés ez, hiszen nem mindegy, hogy kire bízza bruttó fizetésé­nek a nyolc százalékét. Hogy évek múltán mekkora nyugdíj­részt ér majd ez a pénz, az az egyes pénztárak gazdálkodásá­tól függ. Márpedig a pénztárak között jelentős különbségek le­hetnek. A pénztárak mindent elkövetnek majd, hogy előnye­ikről meggyőzzenek minket, hiszen érdekük, hogy minél több tagot toborozzanak. Ne­künk pedig - hogy jól választ­hassunk - értenünk kell ezek­nek az ajánlatoknak a lényegét. Minek alapján válasszunk pénztárt? Vannak egyéni szem­pontok is; nem mindenkinek ugyanaz a pénztár a jó. Egy fia­tal ember például a magasabb hozamok reményében nagyobb kockázatot vállalhat, hiszen több évtizedes munka áll előtte s van ideje arra, hogy a tőke­piac ingadozásából származó esetleges veszteségét kiegyen­lítse. Másoknak inkább olyan pénztárt érdemes választani, amely óvatosabb üzletpolitikát követ. Az a pénztár jó, amely magas hozamot ér el. Ez első­sorban attól függ, hogy a pénz­tártagok befizetéseit - a pénztár vagyonát - ki és milyen módon kezeli. A pénztár maga is ke­zelheti befektetéseit, avagy külső vagyonkezelőre bízhatja. Mindkettőnek ugyanaz a célja: a legnagyobb hozamot akarja elérni a legkisebb kockázattal. S. M. G. (Folytatjuk) Készül Somogy hosszú távú rendezési terve Szabályozott fejlesztések (Folytatás az I. oldalról) A szigorúságra szükség is van, hiszen erre épül a regio­nális, és az országos terület- rendezési terv is, amit szintén a VÁTI készít. — A területrendezési terv segít majd összehangolni a te­lepülések önálló rendezési terveit — mondta dr. Kolber István a megyei közgyűlés el­nöke az aláírást megelőzően. Első lépésként ezek kerülnek be abba a nagy teljesítményű számítógépbe, ami itt kap he­lyet a megyeházán, és a cég helyi irodájaként működik majd, hogy napi kapcsolatban legyünk a tervezőkkel, és a felmerülő problémákat haté­konyabban tudjuk megoldani. A kétéves munka részletei­ről Paksy Gábor a VÁTI ve­zérigazgatója adott rövid tá­jékoztatót. Elmondta: a terü­letrendezés tulajdonképpen egy-egy térség műszaki-fizi­kai terve, ami három fontos részből áll. Egyik a térség fontosabb hálózatainak — közút, vasút, energia és víz- gazdálkodás —- térbeli elren­dezése, a másik az épített környezet, valamint szabá­lyokat állapít meg, ami a me­gye fejlődési határait érinti. Ezek a szabályok — miután rendeletté válnak — kötelező érvényűek. Azt szeretnék, ha ez a munka nem az íróasztal számára készülne — mondta Paksy Gábor. V. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom