Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-03 / 2. szám

Az új esztendő első férfi kosárlabda tornáját rendezték tegnap a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. A jó hangulatú mérkőzéssorozaton nyolc, megyei bajnokságban szereplő csapat vett részt, fotó: kovács tibor Frissek voltak a kosarasok Bolvári Zoltán Tónk István A szervezők meghívását elfo­gadva Barcsról, Fonyódról és Ba- latonboglárról is érkeztek kosa­rasok. Két vidéki együttes veze­tőjét a tornáról és csapatuk je­lenlegi helyzetéről kérdeztük. — Nagyon örültünk a kapos­váriak invitálásának — kezdte Bolvári Zoltán, a Fonyódi Petőfi SE játékosa. — Nagy szükségünk van a mérkőzésekre. A bajnok­ság „C” csoportjának ötödik he­lyéről várjuk a folytatást, de mindenképp az első négy között kell végeznünk ahhoz, hogy a „B” csoportba kerülésért ver­senyben maradjunk. — Sajnos, december 17-e óta nem edzettünk — mondta Tónk István, az Anda-Barcs SC edzője. — Ez meg is látszott a mutatott teljesítményen. A tor­nát nagyon jó kezdeményezés­nek tartom, hiszen mindenki számára fontos a játéklehetőség. Az edzéseket a jövő héten kezd­jük. Szeretnénk megőrizni a második helyünket, mert így lenne esélyünk a továbbjutásra. Az eredményhirdetés után Baksa Pétert, a Loco Tattoo Kupa főszervezőjét kértük rövid értékelésre. — Már többször szerepeltünk a fonyódi tornán — mondta Baksa Péter. — Remek kezde­ményezésnek tartottuk, hiszen sokan szeretnének játszani a megyei bajnokság őszi és tava­szi fordulói között is. Úgy gon­doltuk, hogy Kaposváron is lét­rehozunk egy hasonló kupát. Ez a torna jó felkészülési lehetőség és remek erőfelmérö volt egy­ben. Örülök annak is, hogy érté­kes tapasztalatokat szereztünk a szervezés terén, mivel tavasszal egy rangosabb kupát szeretnénk rendezni más megyék csapatai­nak a részvételével. Az I. Loco Tattoo Kupa vég­eredménye: 1. King-a Ford-Tán- csics, 2. Alkeszek SC, 3. Loco Tattoo. Kun Zoltán Nagybajomi labdazsonglőrök Nagybajomban 13-an mérettet­tek meg tegnap a körzeti lab- dazsonglőr-versenyen. Az első helyet a nagybajomi Simon Ró­bert szerezte meg; érdekesség, hogy a Rákóczi-Kaposcukor FC ifjúsági játékosa immár ötöd­ször bizonyult a legjobbnak. Mögötte a szintén nagybajomi Laki Olivér végzett a második, Damukos Roland pedig a har­madik helyen. TÉNYEK, TANUK, TABELLÁK „Ha pénzt akarsz keresni, akkor ki kell menni külföldre játszani” Pintér György nem szereti a halat és az alkoholt Jó 10 éve ment el az első tekeedzésre Pin­tér György. Csapata, a Kaposvári Közút- Strabag SE akkor ju­tott fel az NB ll-be. A kaposvári együttes ma már az elit csapa­tok között, a Szuper Ligában szerepel, Pintér György pedig a Ferenvárosnak lett a játékosa, s a magyar válogatottban is be­mutatkozhatott.- A somogyi tekesport tör­ténetében „legek” fűződnek a nevéhez. Ön volt az első tekéző, aki felnőtt országos bajnokságon a dobogóra állhatott. — 1996 decemberében Budapesten az országos egyéni bajnokságon ezüst­érmet szereztem, tavaly májusban pedig Szegeden — a Kaposvári Építők SC já­tékosával, Mándli Jánossal együtt — párosban lettünk másodikak. — Ha már szóba került a szegedi országos bajnok­ság: mikor evett utoljára halat? — Akkor ott Szegeden... Nemcsak én, hanem a töb­biek is rosszul lettek a hal­vacsorától. Egyébként sem vagyok nagyon oda a ha­lért, május óta pedig aztán pláne. — Az idei bajnoki sze­zont már a Ferencváros­ban kezdte. Mikor figyel­tek fel Önre? — 1996-ban a fővárosban az egyéni országos bajnok­ságon. A Szuper Ligában is jól ment a játék, s a szegedi országos bajnokságon is­mét megkerestek. — Nehéz volt elcsábítani Budapestre? — Nem, hiszen tovább akartam lépni. Az ország legnépszerűbb csapatában játszani pedig igencsak nagy megtiszteltetést je­lent.- Hogy megy a játék a Fradiban?- A félidőben mi veze­tünk a bajnokságban úgy, hogy eddig nem vesztettünk mérkőzést; a nagy rivális BKV Előrét is biztosan ver­tük. Nem panaszkodhatom, hiszen valamennyi találko­zón játszottam, s a váloga­tott Szabó Sándorral együtt én nyújtottam a csapatban a legjobb teljesítményt.- Novemberben aztán a válogatottban is bemutat­kozhatott, ahol - újonc lé­tére - a második legjobb eredményt érte el. — Ausztria volt az ellen­felünk, amelyet biztosan több mint 100 fával ver­tünk. Szerencsére jól gurí­tottam, így remélem, nem ez volt az utolsó fellépé­sem a nemzeti színekben. — Ebben a félévben tehát minden összejött Pintér Györgynek. Mire számít a folytatásban? — Soroljam? Bajnoki cím a Fradival, dobogós hely az egyéni OB-n, májusban pedig a magyar válogatott tagjaként ott lenni Szlové­niában, Celjében a vb-n. — A teke eredményei alapján a magyar siker­sportágak közé tartozik. Meg lehet belőle élni? — Csak nagyon kevesek­nek. A legtöbben — így én is — dolgoznak mellette; gépkocsivezető vagyok, sö­rös rekeszeket hordok és pakolok. — Erőnléti edzésnek az sem rossz... — így is fel lehet fogni a dolgot. Persze, az igazi mégis csak az lenne, ha ki­zárólag a sportnak, illetve abból tudnék (meg) élni. — Szóval irány külföld. — Ki tudja, talán már jö­vőre megpályázom Auszt­riát vagy Németországot. Ha pénzt akarsz keresni, akkor ki kell menni kül­földre játszani. Egyéves szerződés köt a Ferencvá­roshoz, így minden elkép­zelhető. — A hírek szerint bár a Ferencvárosban játszik, mégsem szakadt el Kapos­vártól. — Itt élek, ide köt a mun­kám. Az anyaegyesületem, a Közút-Strabag SE, illetve az Építők SC játékosaival együtt edzek továbbra is, csak a mérkőzésekre uta­zok el. — Időnként feltűnik a belvárosban az Aranyhor­dóban, amelyet nyugodtan nevezhetünk amolyan sportkávéháznak, hiszen számos ismeri élsportoló megfordul itt. A többiekkel együtt kártyázik, de beszé­lik: furcsa módon soha nem szokott alkoholt kérni, csak üdítőt iszik. — Römizni szoktunk, s valóban nagyon ritkán iszom szeszt; esetleg ün­nepekkor, de akkor is in­kább csak megkóstolom. Nálam nem fér meg egy­mással a sport és az alko­hol. Fenyő Gábor Kaposmérőből indult világot hódítani egy új sportág Újra magyar nyilak Európában Az íj nem csupán fegyver, vagy sportszer, hanem tudati állapot, életforma. A kaposmérői Kassai Lajosnak elhihetjük ezt, hiszen már gyer­mekkorában eljegyezte magát az íj­jal. Igaz, akkor még úgy tűnt, ez csak egy hobbi. Tíz éve aztán elké­szült az első saját gyártású íj. Két év múlva már egy egész műhely gyártotta két alkalmazottal a Kas­sai-íjakat. Kassai Lajos pedig kísér­letezett, bújta a szakirodalmat, próbálta csiszolgatni, mindig jobbá tenni „elsőszülöttjét”. Ma már a ref­lexíjak mellett van Kassai-féle csi­gás- és gyerekíj is. Kész a nagy álom is, a honfoglalás kori magyar íj rekonstrukciója, mai modern alapanyagokból. Ez pedig már egy külön történet.- A magyar íj számomra nem termék, nem is az üzlet, haném az életem - mondja Kassai Lajos. ­szerettem volna, ha minél többen megismerkednek ezzel a fegyver­rel, és ezen keresztül az egész kor­ral, a honfoglalással. Úgy gondol­tam, ennek leghatékonyabb módja, ha egy igazi magyar sportágat lét­rehozunk, és aki ezt űzi, az nyilván az eredetére is kíváncsi lesz majd. így született meg a lovasíjászat. Az új sportágat Kassai Lajos ta­lálta ki: a sportszertől a pályán át a szabályokig. Természetesen az első lovasíjász pályát is ő alkotta meg a zselici lankák között, Ka- posdadán. A hatvan méteres kije­lölt pályán időre kell végiglova­golni, miközben a pálya mellé kö­zépre leállított három céltáblára ki kell lőni egy nyílvesszőt előre, egyet oldalra, az utolsót pedig - akár ősmagyar eleink - a nyeregből hátrafelé, az idő és a találat - több futam alapján - együtt adja a he­lyezést. A lovasíjászat hamar nép­szerű lett, bár leginkább szájha­gyomány útján terjedt. Kassai Lajos pedig megvásárolta a területet, ahol a pálya áll, és klubnapokon - minden hónap első szombatján ­több százan hódolnak a lovasíjá­szatnak, és a terepíjászatnak Ka- posdadán. Bajnokságot is rendez­tek már, amelyeket - természete­sen - Kassai Lajos nyert.- Itt ló és lovas összhangjára van szükség. Ezt csak rendszeres gya­korlással lehet megvalósítani. Én naponta csinálom, idomítom a lo­vaimat és gyakoriok, valószínűleg nehéz másnak megközelíteni az eredményeimet. Nem nyerni aka­rok, hanem a sportágat népszerűsí­teni, ezért ha szervezek is verse­nyeket, csak versenyen kívül indu­lok. Külföldiek jönnek hozzám, és sok meghívásnak tettem eleget én is: tartottam bemutatót Olaszor­szágban, Németországban, Hol­landiában. Itthon pedig szinte he­tente. Iskolák, osztályok jönnek történelemórára, hiszen itt minden honfoglaláskori: a jurta, a totem­oszlop, az ételek és az íj is. Cey-Bert Róbert gyakori vendégem, együtt fő­zünk honfoglaláskori receptek alap­ján, ha összejön egy nagyobb társa­ság. Kassai Lajos járt már Japánban is, ahol valóban tudati állapot az íjá­szat, csakúgy, mint a legtöbb tradi­cionális japán sportág. Úgy gon­dolja, ezért is áll talán ez legköze­lebb az ősi magyar íjászathoz.- Nem véletlen, hogy csak a ma­gyar használja az „ideg” szót az íjá­szatnál. ez is mutatja, hogy meny­nyire tudattól, érzelmi állapottól függ az eredményessége. Erre per­sze számtalan más bizonyíték is van, csakúgy mint arra, hogy a ka­landozásoknak nevezett hadjáratok egy abszolút tudatos politika részei voltak. A Kassai-féle íjászpályát és sport- centrumot bárki ingyen látogathatja a klubnapokon, a szervezett csopor­toknak is csak a fenntartási költsé­gekhez kell hozzájárulni. Ezért máris lovagolhatnak, tanulhatnak. A Kassai-íjak ára öt év óta nem emel­kedett. Ez bizonyítja: Kassai Lajos­nál az íj nem üzlet és nem csak sport, hanem életforma. Amit minél szélesebb körben szeretne megho­nosítani. Hadjáratok nélkül. Varga Ottó r Pintér György a válogatottban is bemutatkozott fotó: lang j Kassai Lajos; Itt ló és lovas összahangjára van szükség. Ezt csak rendszeres gyakor- s lássál lehet megvalósítani fotó: kovács tibor Baksa Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom