Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-30 / 25. szám
1998. január 30., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 9 Nyolcezer gyanús ügyből egy sem volt pénzmosás Rajtolnak a húskommandók Februártól Budapesten és néhány - főleg kelet-magyarországi - megyében „húskommandók” látnak munkához, és koncentrált, összehangolt ellenőrzéseikkel megpróbálnak a feketevágások nyomára bukkanni. Bencze József, a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság elnöke szerint hazánkban évente másfél millió sertést vágnak le engedély nélkül. Ez egészség- ügyi szempontból veszélyes és mintegy 15 milliárd forintos kárt okoz az államnak. Az ugyancsak engedély nélkül levágott baromfi mennyisége eléri az évi 45-50 ezer tonnát. A zugvágások ellenőrzésére létrehozandó csoportok öt-hattagúak lesznek, és munkatársaikat a helyi hatóságok - a rendőrség, a tisztiorvosi, az állatorvosi szolgálat, esetleg az adóhivatal - jelöli ki. Szükség van rájuk, mert bár csökkent hazánkban a feketegazdaság aránya, becslések szerint még mindig 28 százalék. Bencze József szólt a koordinációs bizottság pénzmosással kapcsolatos eddigi törvényalkalmazási tapasztalatairól is. 1995-1996-ban mintegy 8000, gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentés érkezett a rendőrséghez, ám egyszer sem sikerült bizonyítani a pénzmosást. Tavaly a bejelentések száma már csak 400 volt, és ezek közül 30 esetben állapítottak meg valamilyen gazdasági bűn- cselekményt. Pénzmosás alapos gyanújával egy büntetőeljárást indítottak, egy orosz érdekeltségű kétmillió dolláros ügyben. Megemelt küszöbök Közbeszerzési tapasztalatok A közbeszerzés két év alatt polgárjogot nyert Magyarországon - annak ellenére, hogy évtizedekig nem működött ez az intézmény. Berényi Lajos, az IKIM helyettes államtitkára, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke tegnap - megvonva a tavalyi köz- beszerzések mérlegét - elmondta: az elmúlt évben 4338 eljárást folytattak le, s a közbeszerzések értéke meghaladta a 290 milliárd forintot. A szervezet vezetője arra számít, hogy ebben az évben a közbeszerzések értéke elérheti a 350 milliárd forintot is. A tanács javaslata alapján az idén felemelték a közbeszerzési küszöbértékeket. Az értékhatár építési beruházásoknál 20 helyett 30 millió forint, árubeszerzésnél 10 helyett 15 millió forint, szolgáltatásoknál, építési és műszaki terveknél pedig 5 millió helyett 7,5 millió forint. Ezentúl ezen összeghatárok fölött kötelező a közbeszerzési pályázatok kiírása. A tanács a közbeszerzési eljárásokban résztvevők, ajánlatkérők és ajánlattevők számára komplex oktatási programot dolgozott ki. Ennek keretében először a majdani oktatókat - várhatóan 20-22 szakembert - készítik fel júniusban. Ezt követően - világbanki forrásokra támaszkodva - szerveznek képző- illetve továbbképző tanfolyamokat az eljárásban résztvevők számára. Többletköltségek az energiaszolgáltatásban A töredékét ismerik el Valamennyi magyarországi gáz- és áramszolgáltató megfellebbezte a Magyar Energia Hivatal határozatát, amelyben a cégek által igényeltnél kevesebb, az energia árában érvényesíthető költséget ismert el 1997-re. Az Energetikai Érdek-képviseleti Tanács tegnapi ülésén áttekintették a vita lényegét. Eszerint a gázszolgáltatók együttesen 15 milliárd forint, az áramszolgáltatók 19 milliárd forint többletköltség elfogadását igényelték. Ebből az energiahivatal a gázszolgáltatóknál 0,7 milliárd, az áram- szolgáltatóknál 1,3 milliárd forintot ismert el. A végső döntés másodfokon - a miniszteré, és az befolyásolhatja az idei árak alakulását. A testület tájékoztatót hallgatott meg az ez évi, január elsejei áremelésről. A földgáz átlagárának 5,5 százalékos emeléséből 3 százalék a negyedéves forintleértékeléshez kötődik, a fennmaradó rész a gázszolgáltatók többletköltségének ellenértéke. A villamosenergia 4,9 százalékos átlagáremeléséből 3 százalékot a normatív alapon kiszámított emelés tesz ki. Értékelték annak a felmérésnek a tapasztalatait is, mennyire elégedettek a szolgáltatásokkal a fogyasztók. Noha javult a tevékenységek megítélése, a panaszok intézésében még van kivetnivaló. Kormánydöntés különvéleménnyel Tegnapi ülésén azokról a törvényjavaslatokról foglalt állást a kormány, amelyek elfogadását még tavasszal kéri az ország- gyűléstől -jelentette be Kiss Elemér államtitkár. A kabinet a hatpárti tárgyalások eredménytelensége ellenére is szeretné elérni az alkotmányról, illetve az Alkotmánybíróságról szóló jogszabályok megváltoztatását úgy, hogy az alkotmány- bírók mandátuma 9-ről 12 évre nőjön. Az államtitkár elmondta: az SZDSZ-es miniszterek jegyzőkönyvben kérték különvéleményük rögzítését, miszerint a jelenlegi bírák mandátumát nem szerencsés automatikusan meghosszabbítani. A kabinet a viták ellenére benyújtja az országgyűlésnek a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvény- tervezetet is. Szándéka az, hogy a nemzetiségi képviselők megválasztására az ön- kormányzati választásokkal egy időben, ősszel kerüljön sor. A polgármesterek és a helyi képviselők megválasztásának új szabályairól is döntés született. Polgármesterjelöltté az válhat, aki a tízezer lakosnál kisebb településeken háromszázaléknyi, a százezres létszámot meg nem haladó településeken kétszá- zaléknyi ajánlást szerez. Az ennél nagyobb városokban 1, Budapesten 0,5 százalék lesz az alsó küszöb. A képviselő- jelölteknek mindenütt 1 százalékos ajánlást kell szerezniük. A kabinet elfogadta a helyi önkormányzatok idei címzett támogatásáról szóló javaslatot. Eszerint a rendelkezésre álló 42,8 milliárdból 13,8 milliárd forintot most induló beruházásokra kell fordítani. A miniszterek a beérkezett 250 igényből 117-et támogattak. A miniszterek áttekintették az országgyűlési választások költségtervezetét is. A rendelkezésre álló hárommilliárd forintból a képviselőjelöltek kampányára százmillió forint fordítható. (Takács) A Április 4-én kezdődik az iskolákban a tavaszi szünet Felvételi vizsgák két fordulóban Az idei tanév első fele hivatalosan ma zárul le az általános és középiskolákban - hétfőtől tehát már az oktatási év második felébe lépnek a diákok. A teljesítményekről a pedagógusok legkésőbb a jövő hét végéig értesítik a szülőket. Csaknem egymillió általános iskolás és 360 ezer gimnazis- ta valamint szakközépiskolás munkája mérettetik meg. A legkisebbeket, azaz az elsősöket még nem osztályozzák; iskolai munkájukat tanítóik csak szövegesen értékelik az ellenőrzőkben. . A félév eredményeit, tapasztalatait a napokban szülői értekezleteken beszélik meg a nevelők és a szülők. Az ellenőrző füzetek tartalma azonban nemcsak a gyermekek, hanem bizonyos fokig tanítóik, tanáraik munkájáról is „bizonyítvány”, ezért a félév lezárását követően a mérlegkészítés, a tanulságok levonásának színhelyei lesznek a tanári szobák is. Közeledik a továbbtanulásra való jelentkezés határideje. A különösen népszerű, sokak által „célba vett” gimnáziumok, szakközépiskolák előfelvételi vizsgát tarthatnak, az idén február 9-e és február 20-a között. Az eredményről február 25-ig kell értesíteniük a pályázókat. Az úgynevezett rendes felvételi eljárás során a továbbtanulási lapokat februárban kell a nyolcadikosoknak - szüleikkel konzultálva - kitölteniük. A nyomtatványon három iskolát jelölhetnek meg. Az általános iskolák igazgatói a lapokat március 2-ig továbbítják az első helyen szereplő intézménybe. A tankötelesek behatására március 1-je és április 30-a között kerül sor, a pontos időpontot az önkormányzatok jelölik meg. A tavaszi szünet április 4- től április 14-ig tart, és az idén joggal viselheti a húsvéti vakáció nevet. Igazodik ugyanis az április 12-13-ai húsvéti ünnepekhez, olyannyira, hogy előtte már a nagyhéten sem kell iskolába menniük a tanulóknak. D. G. A kiegyensúlyozott költségvetésű rádióban már a műsorok a főszereplők A televízió újabb átalakulás előtt áll Hajdú István elnökletével a Magyar Rádió teljes vezérkara immár a három rádióadó műsorának színvonalára koncentrál. A televíziós vezetők - Horváth Lóránt ügyvezető alelnök és Kovács András kuratóriumi elnök - az MTV Rt. szervezeti átalakításán és gazdasági talpra állításán dolgoznak. A gazdasági gondokkal terhelt időszak lezárultával az idén új szakasz kezdődik a Magyar Rádió Rt. életében - közölte Hajdú István a részvénytársaság év eleji sajtótájékoztatóján. Az rt. elnöke jelentős mérföldkőnek nevezte, hogy az elmúlt év végére az intézmény megszabadult örökölt adósságterheitől. Hajdú szerint fontos eredmény, hogy két országos programjuk, a Petőfi és a Bartók rádió januártól áttért a nyugati normájú CCIR- sávra, a műsorkészítés területén befejeződött a szervezeti átrendeződés. A rádióelnök mindezek alapján kiemelte: ez évtől nagyobb szerepet kaphat a műsorok gondozása, és a digitális technika bevezetését szolgáló beruházások megkezdése. Martin Kovács Miklós, a Kossuth rádió adófőszerkesztője ehhez hozzátette: a csaknem 70 millió forintos beruházásnak köszönhetően januártól digitális technikával készülnek a Krónika műsorai, s terveik szerint egykét héten belül kinevezik a hírműsor új szerkesztőségvezetőjét. A Magyar Televízió az országgyűlési választások idejére választási műsorirodát, hírtanácsot és társadalmi ellenőrző bizottságot hoz létre - jelentette be a részvénytársaság alelnöke. E testületek február végére, március elejére állnak fel. Horváth Lóránt közölte, hogy az intézményen belül intendatúrát állít fel, s előreláthatólag egy hét múlva hozza nyilvánosságra a programigazgatók nevét. Börtön jár az átütésért. Még ebben a ciklusban sor kerül a büntető törvénykönyv több paragrafusának módosítására, illetve a Btk. kiegészítésére. Bűncselekménynek számít a jövőben például az emberi gének manipulációja, a születendő gyermek nemének megválasztása, az emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, illetve a jogellenes szerv- és szövetkereskedelem. Három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják a gépkocsik motor- vagy alvázszámát átütő személyeket is. Vila az utolsó ülésről. Nem született döntés az Országgyűlés Házbizottságának csütörtöki tanácskozásán arról, hogy mikor kerüljön sor a parlament utolsó ülésnapjára. A kormánypártok március 16-án kívánják befejezni az Országgyűlés munkáját, az ellenzéki pártok azonban a törvényhozási teendők mennyiségétől teszik függővé a zárás idejét. Kisebbségi álláspont. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának zárt ülésén megfogalmazott kisebbségi álláspontot a sajtótájékoztatón félreérthetően ismertették - állítja Balsay István, a Fidesz képviselője. „A kisebbségi álláspont szerint semmiféle részkérdésben önálló döntés nem lehetséges; így a dunakiliti duzzasztó üzembe helyezéséről sem lehet döntést hozni addig, amíg a hágai ítéletről folyó tárgyalások fő problémáiról nem születik megegyezés” - szögezte le a képviselő. Pokol a kampányról. A Független Kisgazdapárt úgy ítéli meg, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök szerdai bejelentésével gyakorlatilag megkezdődött a választási kampány -jelentette ki a frakció tájékoztatóján Pokol Béla elnöki főtanácsadó. Kifejtette: a kampányidőszak mintegy 30 nappal megnövekedett azáltal, hogy az államfő nem a választások előtt 72 nappal, hanem jóval előbb jelentette be döntését. Finisben a szövegtervezet. Március közepére várhatóan elkészül az új alkotmány szövegtervezete - nyilatkozta So- mogyvári István titkárságvezető az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Bizottságának ülése után. A szövegtervezet alapja lehet a társadalmi-szakmai vitának és a következő parlament munkájának. Morvái nem kisgazda. Az FKGP Országos Elnöksége - értesülvén a Belorusz Katasztrófaügyi Minisztérium átiratáról - tegnap felfüggesztette Morvái Ferenc képviselő párttagsági jogait és indítványozta eltávolítását a frakcióból is. Már kapható a Csók és Könny című női magazin Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek: ^ szerelemről, ^ bánatról, ^ boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című, most megjelent női lapban. Itt a Kiskegyed Konyhája legújabb, februári száma! A tartalomból: • Olcsó és jó • Serpenyőben sültek • A pizzát ne bízza másra • Csirkéből négyet • Kalóriaszegényen • Farsang fánkkal és anélkül • Téli gyümölcsöskert Kiskegyed Konyhája - igazi társ a főzésben!
