Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-28 / 23. szám
/ 1998. január 28., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 7 Kisasszond új temploma Az 50-es években bontott téglából építettek egy kis kápolnát Kisasszondon. Évtizedekig itt kulcsolták imára kezüket az idősek, s a fiatalok. Tönkrement a tetőszerkezet és a falakat is kikezdte az idő. A katolikus hívek szorgalmazták a templomépítést és a falu legszebb helyén, Domokos Béla tervei alapján már áll Isten új hajléka. A püspökségen és a hívőkön kívül két nyugati egyházi szervezet támogatta az építkezést. Az önkormányzat díjtalanul adta a kis emelkedőn lévő telket, a kaposfői mező- gazdasági szövetkezet fuvarral szállt be. Az ajtók, ablakok elkészítéséhez, a vakoláshoz, berendezéshez még ötmillió forint szükséges. Ezt az összeget további adományokból akarják előteremteni. L. S. Az üzletkötő elégedetlen a dohánnyal Pipatórium a nappaliban A kaposújlaki Sántha László érettségi után a cigi helyett rögtön a pipára szokott rá. Azt tartja: ez nem árt annyira, mint a cigaretta, s a pipafüst illata is kellemesebb. Másfél óráig is őrzi a parazsat fotó: török anett A Magyar Aszfalt kft üzletkötője napközben gyökérpipát vesz a kezébe, ám esténként, miközben kényelmesen elnyúlik a fotelban, inkább tajtékpipára gyújt. Szerinte a dohány igazi aromája a tajtékpipában a legélvezetesebb. Háromszáz darabos gyűjteményének legféltettebb kincsei ezek, s a nappaliban lévő pipatóriumon kívül a falra is került néhány német gyökérpipa. Jó pár sorakozik a napfényes verandán is, ahol főleg jó időben száll a pipafüst. — Nem vagyok elégedett a magyar dohánnyal — mondta. — Én a standard típusú dohányt szeretem, de a minősége újra romlik. Sántha László kollekciójának javát vette vagy cserélte, de munkatársai is gyakran meglepték egy-egy szép darabbal. Egy, másfél óráig ő is őrzi a parazsat, de a pipaszívó versenyeken nem indul. A barátok ugyan hiányoznak, ám nincs ideje az utazásokra, s az edzőtáborokra. Mert akik ringbe szállnak, azok komolyan készülnek a versenyre. Naponta 5-6 tömésre való dohányt szív el. Munka közben, a számítógép előtt ülve vagy szerződéskötésekkor is „füstöl”. Otthon meg a nappali stresszt vezeti le a nappaliban; pipafüstbe burkolózva. Azt mondja: mániáját korábban jobban tolerálta a család, ám mostanában egyre gyakoribb a zsörtölődés. Annak viszont örül, hogy pipázás miatt szerencsére még nem küldték ki a ház elé. Most Spanyolországba készül, ahonnan nemcsak pipát, hanem dohányt is hoz. Az minden bizonnyal illatosabb lesz, mint a magyar Amphora. És ezt talán észreveszi majd tanítónő felesége és érettségire készülő leánya is. (Lőrincz) En nem a sekrestyeben es a templomban élek, hanem a faluban. Érdekel, hogy mi történik a településen, hol készül járda, s mire nincs pénze az önkormányzatnak. — Somos László kaposfői esperes mondta ezt, amikor arról faggattam, hogy egy katolikus pap miként tud beilleszkedni a falu életébe. A pécsi származású plébános négy és fél éve él Kaposfőn. A polgármesterekkel, a képviselőtestületi tagokkal, iskolaigazgatókkal is tartja a kapcsolatot, s részt vesz a kaposfői iskola pedagógus-továbbképzésein. Azt mondja: e nélkül nem tudna dolgozni. Nemcsak a kaposfői, hanem a kiskorpádé a kisasszondi, a bárdud- varnoki, a lipótfai és a kaposz- szentbenedeki hívek lelkigondozását is ellátja. Tanít a helyi általános iskolában, a kaposvári Katolikus Gimnáziumban, és hétfőnként az agráregyetemen tart bibliaórát. — Hány misét mond egy vasárnap? — Az egyiken négyet, a másikon ötöt. — Hogy tud közel kerülni valamennyi generációhoz? — Empátiával. Az idősebbek meghallgatják a véleményemet, szükségük van a szentségekre. A középkorúakhoz gyermekeiken keresztül vezet az út. Mindegyik diák tanul hittant. A 7-8. osztályosokat én tanítom, mert szeretném bevonni őket az ifjúsági csoportba. A bérmálás után néhányan hátat fordítanak az egyháznak, de a középiskolásokkal az egyetemistákkal hetente összejövünk. Egyszer Kaposmérőfien, egyszer Kaposfőn. Öröklött tekintély nincs ma már, csak szerzett, de ezt szeretettel meg lehet szerezni. A klubban mindenről szó esik; a szerelem, a párválasztás örökzöld téma. — Mit tanácsol nekik? — Sokat beszélgessenek, s ne csak a külsőségekre figyeljenek, hanem a belső tartalomra. Fontos, hogy vallásos legyen leendő társuk is. Érdemes megfigyelni, hogy barátjuknak, barátnőjüknek milyen a kapcsolata a szüleivel, testvérével, hiszen ez sok mindent elárul. Az udvarlás is hasznos, mivel ez még egyfajta távolságot jelent. Egyébként a fiataloknak azt szoktam tanácsolni, hogy először hosszabb ideig figyeljék azt, akit „kiszemeltek” maguknak, de úgy, hogy az illető ne vegye ezt észre. — Ez a legnehezebb! — Tudom, de mégis van erre példa; az ifjúsági csoportban is szövődtek már így szerelmek. — A tékozló fiú című rockoperát nemcsak a környéken, hanem Kaposváron is bemutatták nagy sikerrel. Most mire készülnek? — Szintén egy zenés darabot akarunk színre vinni, de még nem dőlt el, hogy melyiket. Készülünk a nagyböjtre, s már szervezzük a nyári táborunkat is. Lőrincz Sándor Megszépülne tizenöt zselici település — Tetőre vár a faluház Két legyet egy csapásra Tizenöt zselici település arculatát segíti újjáformálni a márciusban induló új közmunkaprogram. A gesztor kadarkúti ön- kormányzat vezetésével, a Zselica Szövetséggel társulva, több mint ötvenmillió forintból hat hónapon át biztosítják a munkanélküliek foglalkoztatását. A közmunka tanács programjában ároktisztítás és a belvízkárok elhárítása szerepel. Dr. Horváth Zsolt, Bárdudvarnok jegyzője elmondta: a pályázat révén a regisztrált munkanélküliek és az önkormányzatok támogatását élvező jövedelempótló támogatásban részesülők juthatnak munkához. A térség önkormányzatai két legyet üthetnek egy csapásra: nem kell fizetniük a munkanélküliek után, ugyanakkor rendbe teszik a környéket. Bárdudvarnok önkormányzata 15 munkanélkülivel kíván benevezni a programba. A tervet a képviselőtestület is támogatta. Az előkészületeket megkezdték: három személyből álló adminisztratív csoportot és építésügyi-műszaki szakemberekből álló vezetőket szerveznek. Bárdudvarnokon idén 26 jö- vedelempótlósnak, havonta 180 ezer forintot fizettek ki. A közmunkaprogrammal várhatóan egymillió forintot takarítanának meg. A település arculatát átformáló közmunka azonban kevésnek bizonyul az idegenforgalom fellendítéséhez. Pedig a szép fekvésű település, a Pe- törke-völgy, Bánya és Szenna közelsége, az évente megrendezett üvegszimpoziumok vendégcsalogatónak tűnnek. Nincs azonban közösségi épület. A faluház építése forrás híján akadozik; a címzett támogatás igénylésére még nem érkezett válasz. A falak és a födém elkészült, tető alá kellene hozni az épületet. Eddig ugyanis mintegy 18 millió forintot áldoztak rá. Dr. Horváth Zsolt állítja: ha elkészülne a többfunkciós épület, Bárdudvarnok a falusi turizmus térségi központjává válhatna. Egyelőre azonban a tizenhat településrész egyikén sincs olyan család, amely befogadná a pihenni, kirándulni vágyókat. (Várnai) Kaposmérő könyvtárosa A dráguló könyveknek köszönhetően legalább 20 százalékkal több a látogatónk. Természetesen nem csak emiatt járnak tékába; az olvasás még most is sokak számára létszükséglet — mondta Pappné Bárány Éva kaposmérői könyvtáros. — A könyvekre vigyázni kell — mondja. — Ezt minden látogatónk tudja. A meglévő állományt nehezen bővítjük, pedig nagy szükség volna arra, hogy folyamatosan megvásároljuk a legújabb kiadásokat. Igyekszünk úgy válogatni, hogy lehetőleg minden korosztály megtalálja a számára legfontosabb kiadványt. — Mennyit költhet évente új könyv vásárlásra? — Könyv- és folyóirat vásárlásra 150 ezer forint áll rendelkezésünkre, ám nemrégiben kaptunk még további 100 ezer forintot. Ez nem nagy összeg. Gondoskodnunk kell arról, hogy mindig legyen elég a diákoknak szánt kötelező irodalomból, ifjúsági regényből. Harminc féle folyóiratot járatunk; napi- és hetilapokat egyaránt. — Mi a legfontosabb tervük? — A számítógépünkhöz szeretnék winchestert, és egy könyvtárprogramot. Ezzel néhány másodperc alatt megkereshetünk egy példányt. — Egész nap könyvközeiben van. Otthon szokott olvasni? — Két gyermekem van, s ha valamennyi munkával végzek, szívesen olvasok esténként. Főként az ismeret- terjesztő- és romantikus témájú műveket kedvelem. (Harsányi) Pappné Bárány Éva könyvtáros fotó: király Tizenhat településrész gondját kell orvosolni Bárdudvarnokon Túlsúlyos a szociális kassza Még nincsenek pontos adatok arról, hogy mennyivel terheli meg a költségvetést a gyermekvédelmi törvény végrehajtása és az időskorúak járadékának kifizetése. Bár a költségek hetven százalékát központi keretből biztosítják, a fönnmaradó 30 százalékot az önkormányzatoknak kell kigazdálkodni. Egyelőre azt sem tudják, hogy ez az összeg milyen formában jut el hozzájuk. A közigazgatásilag 16 településrészt tömörítő, 1207 lelkes Bárdudvarnokon például két hónap alatt több mint 250 ezer forintot fizettek ki gyermekvédelmi támogatás címén. A nem várt nagy kiadásra átmeneti támogatást kellett igényelnie az önkormányzatnak. Eddig 43 család, összesen 110 gyermek részesült ebben. Van olyan, ahol hét gyermek után fizették ki a személyenként járó 2300 forintot. Az időskorúak járadékáért egyelőre senki sem kilincselt. Matula Attila szociálpolitikai előadó szerint azért, mert még nem terjedt el a híre az érintettek között. A rendszeres kifizetések megugrása miatt az egyéb segélyeket is le kellett faragni. Maradt az évenként és személyenként adható 24 ezer forint átmeneti, valamint a temetési segély. Tavaly tizenegyszer állták a legolcsóbb helyi temetés 10 százalékát. A teljes költséget azonban csak nagyon indokolt esetben vállalják át. Jól jött, hogy a gyermekvédelmi szolgálat létrehozásának határidejét egy évvel meghosz- szabbították. Az ugyanis tovább terhelte volna a kasszát. Bárdudvarnokon egyelőre nincs átmeneti krízis-otthon, — de mint azt Matula Attila elmondta — évente egy-két gyermek azonnali intézeti elhelyezésre szorul. A szociálpolitikára tavaly több mint négymillió forintot költöttek. Ebből legtöbbet — kétmillió forintot — a munka- nélküli ellátásból kikerült, jövedelempótló támogatásban részesülőkre. Öt közhasznú munkás a település szépítésén fáradozott. (Várnai) Munkabérének egynegyedét az autóbuszbérlet vinné el Kenyér és segély nélkül A kisasszondi Detári Ferenc azt gondolta: könnyebben megél, ha a maga ura lesz. A szövetkezet traktorosa volt, aztán amikor azzal kecsegtették: legyen bátran vállalkozó, belevágott. Traktort, pótkocsit, műtrágyaszórót, vetőgépet, ekét vett; az első időben kapott is elég megbízást a szövetkezettől, de később nem jött a megrendelés. Két év után felszámolt mindent; eladta a gépeket. Munka nélkül maradt, de segélyt nem kapott. Felesége rokkantnyugdíjából éltek. — Az volt a szerencsénk, hogy a gyerekek már felnőttek — mondta a férfi. — Van néhány süldő az ólban; a nyáron leadjuk őket, mert augusztusban lesz a lányom lakodalma. Sokba kerül, kell a pénz. Tavaly hívták a szövetkezethez dolgozni. Ment is néhány hónapig, aztán decemberben levelet hozott a postás: menjen be a központba, mert megszüntetik a munkaviszonyát. Újból kenyér és munka- nélküli segély nélkül maradt, mivel nem volt meg az ehhez szükséges 180 nap. — Alig várom, hogy hozza a kézbesítő a Somogyi Hírlapot — jegyezte meg. — Rögtön az álláshirdetéseket böngészem. Szeretnék itt a közelben elhelyezkedni, hogy a bérem egynegyedét ne vigye el a bérlet. Talán ráakadok egy jó munkahelyre. Detári Ferenc harmincöt éve költözött a faluba. Azt mondta: akkor sokkal többen éltek itt, s a fiatalok sem hagyták el a települést. Az 1970-es év két okból is emlékezetes: ekkor nősült meg, s ekkor épült meg a zsáktelepülés kö- vesútja. Korábban sárban kellett öt kilométert gyalogolni a kaposfői állomásra. Büszkén mondja: Kisasz- szond a hajdani, tudatos falu- rombolás ellenére is él. Gáz, telefon is van már, s összetartó népek laknak itt, akik arra várnak: néhány fiatal család kiszemel egy-egy portát, vagy házépítésbe fog. (Lőrincz) „Újra színre viszünk egy zenés darabot” FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A középkorúakhoz a gyerekeiken keresztül vezet az út Szerelemről a plébánián
