Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
Egy autó matuzsálem több tíz millió forintba kerülhet Újjá varázsolt veteránok A szobakutyaszeretők mániája Szélsőségektől mentes állatvédelmet! Uj korában luxusautó volt FOTO: KELEMEN TÜNDE. Az állatvédőket sokan nevezik - tévesen - szobaku- tya-szeretőknek, mániás állatjogvédőknek.- Mondhatjuk-e, hogy azok akarata győzött, akik az állat jólétének biztosítását akarták törvénybe foglalni?- Az állatok kiszolgáltatottak: az ember olyan mértékben igázta le alacsonyabb rendű „társait”, hogy a védekezés már szinte lehetetlen - mondta dr. Házas József országgyűlési képviselő (MSZP), aki pártjának vezérszónoka volt, amikor a parlament tárgyalt az állat- védelmi törvényről. - Pusztán a törvény nem elég a helyzet megváltoztatására: szükség van annak az etikai parancsnak a betartására is, amely azt várja az embertől, hogy saját érdekében jobban bánjon az állatokkal. Aki gazdája az állatnak, az megbecsüli, gondozza és nem kínozza.- Az állatvédők a vadászokat sem az állatbarátok közé sorolják.- A vadászaton elejtett állatok a táplálkozási lánc részei. Az igazi vadász óvja, védi, neveli a vadat és nem kínozza! Megadja a menekülés lehetőségét is. Az elmúlást pedig egy jól célzott lövés jelenti. De megfigyelte-e már valaki, hogy amikor vágóhídra viszik az állatokat, akkor hogyan bánnak velük? Akkor kiszolgáltatott igazából az állat, ha nem tud védekezni, és az ember ezzel visszaél. A haszonállatoknak és a kedvtelésből tartott állatoknak valóban nincs lehetősége erre. Az utóbbiakról pedig még a törvényben sincs szó.- Állatbarát az, aki összeszedi a környék összes kutyáját, bezsúfolja azokat egy telepre. A másfélszobás panellakásba zárt németjuhász otthon érzi magát?- Az állatbarátság köny- nyen csap át kínzásba. Ez a kínzó szeretet.- Az állatkínzást nem bünteti a törvény?- A törvényből ez hiányzik. Igaz, nehéz is bizonyítani, de amikor nyilvánvaló dologról van szó, akkor szükség lenne a szankcióra.- S ha oktatnák az állatbarátságot?- A gyermekvers úgy kezdődik: Csiga-biga told ki szarvadat, ha nem tolod összetöröm házadat... Nem az összetörést, hanem az állatszeretet kellene súly- kolni. Az állatok gyakran az aggresszivitás levezetésének is szenvedő alanyai. Németországban évente készítenek felmérést az állatok helyzetéről és ennek alapján meghatározzák a legfontosabb teendőket. Nálunk is rendszeressé kellene ezt tenni és kihasználni az oktatásban rejlő lehetőségeket. Nem elég a családi nevelés. Szélsőségektől mentes állatvédelemre van szükség. Az elképzelhetetlen, hogy egyáltalán ne együnk húst és ne járjunk állati prémben. Ha például étkezésre levágnak egy birkát, akkor dobják el az irháját? Vagy a rókák veszettség elleni védelme azt is eredményezi, hogy megnő a számuk, többet lőnek ki a vadászok. Ne használják fel a rókabőröket?- S a kutyaviadalok, amelyeknek úgy látszik divatja jön?- Ezeket határozottan tiltani és tüntetni kell, hiszen alantas ösztönök kiélését szolgálják, amire ráadásul fogadást is kötnek.- A kísérleti állatok sincsenek jó helyzetben.- Több levelet is kaptam ebben az ügyben. Volt, aki azt kérte, hogy a kóbor állatokat lehessen felhasználni olyan kísérletekhez, amelyeket embereken nem lehet elvégezni. A törvény szigorúbb. Azt mondja: kísérleti célra kifejezetten csak erre kitenyésztett állatok használhatók fel. Egerekről, patkányokról van szó.- Mit vár ettől a törvénytől?- Hosszú távon alapvető változást. Az állatok védelméről szóló törvény nem fogadja el a szélsőséges állatvédők követelését, de az állatok jóléte érdekében korlátozza a gazdasági okokból állatokkal foglalkozó társaságokat és a szervezeteket. Lengyel János 70-80 ezer márkát (mintegy 7,5-8 millió forintot) ér az a Mercedes kupé, amelyet Lucz Miklós kaposvári műhelyében újítanak fel. Létezik ennél is drágább veterán autó — mondta a szakember a Vasárnapi Somogyi Hírlapnak. Van amelyik ennek a háromszoro- sát-négyszeresét is megéri. A gyűjtők körében külön tábort alkotnak a régiség iránt érdeklődők. Többségük megszállottan kutat különlegesség után: nem sajnálnak sem pénzt, sem fáradságot. Gyakran árverésen cserél gazdát egy nagy múltú autó, de előfordult, hogy garázs mélyén találtak a porosodó különlegességre. A mostani Mercedes az előkelő típusok közé tartozik. A kocsi ugyanis 1959-ben készült, és néhány ezer darabot adtak el ebből a sorozatból. — A 2300 köbcentis, hat hengeres autó korát megha- zudtolóan sportos — állítja Lucz Miklós. — A Stuttgartban készült jármű hengerenkéntí befecskendezésű, ami abban az időben korszerű megoldás volt. Egy amerikai származású férfi vette Németországban, s évtizedek óta gondozta. Az idő a luxus autókat is megviseli. Ennek a Mercedesnek például kicserélték a hátsó sárvédő-, valamint a Fehér Ferencé Törökkop- pányban évtizedeken át kereste tojáskarcolással a kenyeret. Ötvenhat a Népi Iparművészeti Tanács által zsűrizett tyúktojás, illetve 18 lúdtojás mintája van. Valamennyi védett. Azt jelenti ez, hogy engedélye nélkül senki sem használhatja a mintákat. Legutóbb két éve zsűriztedoblemez peremeket. A mostani felújítást alapos felkészülés előzte meg: tanulmányozták a korabeli leírásokat, az adott típus pontos felépítését. A színezés és a fényezés az egyik leglátványosabb, ám egyben legnehezebb fázisa a munkának. A felújítás alatt álló Mercedes később visszanyeri eredeti színét. Ezüst lesz, akárcsak 1959-ben volt, amikor megvették. Abban az Tojásba tett. Most beadta az ipart, megszüntette tevékenységét. Csak ismerősöknek, rokonoknak dolgozik... — 1966-ban kezdtem — emlékezik. — Nővérem a Györki Józsi bácsitól tanulta a munkát. Az öreg eredeti koppányi mintákat „varázsolt” a ‘ tojásokra. A technológiát én lestem el a nővéremtől. De a megvalósításhoz különös adottság — kézügyesség — is kellett. Hogy ezt kitől örököltem, azt nem tudom. A három évtized alatt 30 ezer tojást készített, s ezt rendszeresen keresték. Ajándéknak vették; februárban is úgy, mint nyáron vagy decemberben. Fehérné úgy bánt (bánik) a karcolókéssel, mint zsonglőr a labdákkal. — Nincs ebben semmi különös. Először a hypós-ultrás vízben megmosott tojásokat időben ez volt az egyik legdivatosabb kupé, s ehhez természetesen a sportos szín dukált. Egy jármű értéket nagyban befolyásolja, menynyire hasonlít korabeli önmagához. A gyűjtők rendkívül kényesek arra, hogy minél korhűbb állapotban legyen. Nem csak a külső megjelenésre vagy a motor állapotára vigyáznak, hanem a kárpitozást, sőt a csavarozás minősétisztára öblítem, majd szárítom. Ezután színre festem. Általában a piros, a kék, a zöld, és a sötétkék a menő. Legtöbbet ebből kértek exportra. A festés után jön a karcolás és a lakkozás. Ezután átfúrom a tojást és az üres héjat fertőtlenítem. A végén szalagot húzok át és masnit kötök a végére. Volt olyan tyúktojás amivel 25-30 perc alatt végeztem, de általában egy-másfél órát vett igénybe a karcolás.- A mintákat előre elképzeli, vagy megálmodja? — Nincs előre elkészített tematika, vagy vázlat. Az ötlet, az elképzelés magától jön. Amint kézbe veszem a tojást már előttem is a minta. Vannak makk-koszorús, csokros, szív-koszorús, búzakalászos, pávás, életfás, nyúlás, névvel ellátott mintám is. Persze extra igényt is kielégítettem. gét is szemügyre veszik. Ismét megnőtt az érdeklődés az autó matuzsálemek iránt. Főként a nyugat-európai államokban keresik a háború előtti gyártmányokat. Nem olcsó hobbi ez, több száz ezer márkát is elkérnek egy-egy példányért. S hogy miért érdemes egy régi autót venni? A ritkaságok hosszú éveken, évtizedeken át őrzik értéküket. Harsányi Miklós Volt, hogy traktort karcoltam a tojáshéjra. Ezt kérték. — A Ferroform Kft közvetítésével vitték a minőségi árút külföldre: Ausztriába, Németországba, Hollandiába, Franciaországba stb. Megtörtént, hogy — gyűjtéssel foglalkozó hollandok — itthon kerestek meg. Az általuk elképzelt és lerajzolt, vagy fényképen mutatott mintát kellett a tojásra karcolnom. Csak bámulták, ahogy dolgoztam. Nem hittek a szemüknek... Fehér Ferencné mégis úgy döntött: befejezi a karcolást. Csak ismerősnek, barátoknak dolgozik. A piacon ugyanis megjelent a kontárok által készített „bóvli”. Ez jelentősen rontotta a profi munka értékesítését. Hogy a 47 éves Fehér Ferencné ezután mihez kezd, azt még nem tudta megmondani... (Krutek) karcolt álmok Távolba tekintő álmok Csak a munka maradt Apránként rakosgatják össze megélhetésük darabkáit fotó: török Még tíz éve is csaknem kötelező volt munkásportrét írni ünnepekkor. Azóta sok fénycső jött le az egykori Tungsram gyártószalagján, amely mellett 29 éve dolgozik Ré- vészné Kéri Anna (képünkön), aki 1969-ben műszerészként kezdett az Egyesült Izzóban, azóta el sem ment onnét, mégis dolgozott a Tungsramban, majd a General Elektric gyárában, aztán az MBKE-ben, egy éve pedig a Videoton MBKE-ben. Vezetésével az idén alakult meg a helyi MSZOSZ csoport, amelynek már 130 tagja van. Egy másik szakszervezet is működik az üzemben, de ezt egészséges dolognak tartja. — A nyolc óra munkából 10- 12 óra lett, a nyolc óra szórakozásból pedig némi esti tévézés — utal az egykori jelmondatra. — Főleg a férfiak vállalnak másodállást, de több nő is, ők takarítani járnak. Most csoportvezető vagyok, a férjem igazgatóhelyettes egy szakközépiskolában, mégis elmegy mindenünk az egyetemista és a középiskolás lányom taníttatására. Pedig a Videoton az országos átlagnál még jobban is fizet. Általában a munkások és a köztisztviselők, de főleg a vezetők között többszörösére nőtt az anyagi különbség néhány év alatt. Közülünk alig jutottak be a polgári középrétegbe, viszont sokan lecsúsztak. Aki eddig nem szedte meg magát, az már legfeljebb csak kapaszkodni tud. Tapasztalatai szerint a munkáscsaládoknak szinte mindenről le kellett mondani. Gyakran úgy kell elzavarni őket orvoshoz, a rendszeresen drága gyógyszerre kényszerülőknek még nehezebb, a kórházi kezelés pedig felér egy csapással. A régi közösségi életnek, a kluboknak, kirándulásoknak híre hamva sincs. A kedvezményes, 20-30 ezer forintos üdülésekre alig jelentkezik valaki. A gyárban viszont hosszú idő után idén először nőtt a létszám. — Sok fiatal munkanélkülit vettek fel hozzánk, néhánynak még a buszbérletre is mi adtunk támogatást. A régi munkások közül szinte mindenkinek két gyereke van, most már inkább csak egyre vállalkoznak, már akik egyáltalán ösz- szeházasodnak. Talán húsz dolgozónk gyereke jár főiskolára, ismét terjed a harmincas évek szokása: az egyik gyerek kapja a lakást, a másikat kitaníttatják. Ha némileg javulnak is a bérek, a folyamatosan emelkedő árakat nem követik. Amíg a munkás a zsebében nem érzi a javulást, nem hiszi, hogy kikecmereghet ebből a helyzetből. Egyelőre csak a messzi jövőben látjuk a változást. Katona József Védett minták tulajdonosaFOTÓ: KOVÁCS TIBOR