Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-03 / 2. szám

SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK MM • • ■ #F Somogy követévé választotta Cey Bert Gyula Róbert étel- és életművészt, a Gasztronómiai Világtanács főtitkárát a megyei közgyűlés legutóbbi ülése óta. A bárdudvarnoki születésű vi­lágutazónak ez már a második követi címe. Az elsőt a karenni néptől kapta, őket az ENSZ- ben nem képviselt országok szövetségében képviseli. Az előkelő éttermek, szállodák tanácsadójának más különle­ges címe is van: büszke pél­dául arra is, hogy az amerikai sziú indiánok tiszteletbeli törzsfőnökké választották. Gasztronómiai fesztiválren­dezőként valamennyi kontit- nensen megfordult már. Szá­mos szakkönyv szerzője. Ős­történeti kutatásokat folytatott Tibetben, Mongóliában, Ujgú- riában. Indokolt a kérdés: Mit tud hozzátenni Somogy a nemze­tek kultúrájához? — Somogy olyan különleges része az országnak, ahol sok területen megmaradtak a régi hagyományok: a dalban, a ze­nében, a díszítő művészetben. Az étkezés, a konyha is, éppúgy a kultúra része, mint dal vagy a vers. A somogyi éte­lek nem különböznek sokban az ország már részein ismer­tektől. De jellegzetessé tehet­jük, ha felelevenítjük a ha­gyományokat, s figyelembe vesszük a modern étkezési szokásokat is és könnyű, ízes, a szemnek kellemes ételeket kínálunk. Három éve próbá­lom megalakítani a somogyi gasztronómiai akadémiát. Nem adtam fel. — Állítják a hozzáértők, hogy a magyar konyha - köz­tük a somogyi is - mono­tonná, egészségtelenné vált: a fűszerek közül sokan csak a sót és a paprikát ismerik. — Előre ki lehet találni az ünnepi ételsort: húsleves lesz, aztán rántott vagy sült hús, sa­vanyúság, krumpli és rizs. Pe­dig a húslevesben az öt alapíz­A bambuszkunyhó varázsa Somogy követe: a Repülő kék sólyom bői csak a sós van meg. Min­den kirántott ételt egyhangúvá tesz a morzsa, és egészségte­len is. Magyarországon a ma­gas halálozási arány a helyte­len étkezési szokásokra vezet­hető vissza: az alkoholra, a zsí­ros ételekre. A gondolkodás megváltoztatását már az óvo­dában el kellene kezdeni, ahol a Walt Disney figurák helyett alma és répa figurákkal játsz­hatnának a gyerekek. A somo­gyi jellegzetes ételek kialakítá­sában pedig harmóniára kell törekedni, amelyben benne van a régi hagyományok tiszte­lete és az új értékek. Ezt a missziót vállaltam. — Somogyi követként mit tart fontosnak a megye má­zsának javításában? — Európa minden régiójá­ban felmérték a sajátos értéke­ket. Somogybán is leltárt kell készíteni a gasztronómiai ér­tékekről: a vadakról, a borok­ról, az almáról, a kész termé­kekről. Jónak tartom, hogy a bogiári borok címkéjén megje­lenik a megye címere. Külön emblémát is lehetne tervezni a somogyi termékekre. Az ön- kormányzati fogadásokon so­mogyi ételeket kellene kínálni a vendégeknek. Szívesen részt vennék a marketing stratégia kidolgozásában és a somogyi értékek népszerűsítésében is. — Hogyan akarja külföldön „eladni" Somogyot? — Ha összeállt egy jellegze­tes somogyi terméldista, elő­ször Budapesten mutatnám be zenével, tánccal egybekötve, majd kapcsolataim révén kül­földön is megismertetném a somogyi specialitásokat. Pá­rizsban nemrég hét előkelő ét­teremben rendeztem magyar gasztronómiai bemutatót, Izek magyar harmóniája néven, tokajival, kacsamájjal, sztár szakácsokkal. — Ehhez előbb célul kellene kitűzni a somogyi kereske­dőknek, vállalatoknak, hogy a jó termékek egyedivé, presz­tízs termékké vácijának. — Sajnos, az emberek fejé­ből még nem tűnt el a tömeg­termelési szemlélet. A vállal­kozóknak nincs marketing stratégiája, nem adnak a rek­lámra. Villányban öt szőlős­gazda már világhírű lett: luxu­séttermek rendelik boraikat. A somogyi termelők is jellegze­tes somogyivá tehetnék ter­mékeiket; a látrányi, a kéthe- lyi, a kőröshegyi, a Lelle és a Boglár környéki borokat, az almát, a szilvát, a halat. Külön­legességként lehetne eladni a mangalicát, ha odafigyelnének erre a lehetőségre. — 1999 a gasztronómia éve lesz. — A minisztérium elfogadta azt a tanulmányt, amelyben az ország turisztikai stratégiáját dolgoztam ki. Mivel nincsenek hegyeink, tengerünk, a hang­súlyt a gasztronómiára, a bo­rokra helyeztem. A program keretében a somogyi vendég­lők, szállodák is rendezhetnek borversenyt, fesztiválokat. — Utazásai során sokféle konyhát megismert. Melyik volt a legkülönlegesebb? — Legérdekesebb a kínai konyha. Legjobb a Hong Kong- i. A kínai konyha 4000 éves, de ízei a mai ételekben is megta­lálhatók. Az étkezés arra felé a filozófia része. Minden étel mögött legenda van. — Egyik nap Párizsban ren­dez fogadást szmokingos elő­kelőségeknek, másnap a thai­földi őserdőbe visz híreket a nagyvilágból. Hogyan tudja áthidalni a kultúrák közötti távolságot? — Minden kultúrához előíté­letek nélkül közeledem. Meg akarom érteni szokásaikat, val­lásukat. Ázsiában 15 évig él­tem: Japánban, Thaiföldön, Szingapúrban, Kínában. A burmaiak által üldözött ka­renni nép utazó nagykövetévé választott: gyógyszerek, ruha­neműk gyűjtésével, informá­ciókkal segítem őket. Ilyenkor velük együtt bambuszkuny­hóban lakom az őserdőben, s vöröshangyát eszem levelek­kel, rovarokkal. Egy nemzet­közi tanácskozáson ismerked­tem meg az amerikai indiánok képviselőjével, aki a sziú törzs tiszteletbeli főnökévé fogadott. Sziú nyelven Repülő kék só­lyom a nevem. A szélsőségekből tudok harmóniát teremteni az éle­temben. A maláriafészkes ős­erdőre éppúgy szükségem van, mint a fényes gasztronó­miai bemutatókra. A kultúrák ismeretében tudom értékelni a gyökereimet. Buddhista mes­teremtől tanultam: az a fontos, hogy a jó tettek útján járjunk, akkor Isten felé megyünk. S. Pap Gitta így tért haza a magyar szent korona (Folytatás az első oldalról) Jimmy Carter elnök, ez a te­tőtől talpig morális lény volt az, aki megengedhetetlen­nek tartotta azt, hogy az USA tovább visszatartsa Szent István koronáját. Minden teketória nélkül vissza is adta volna, de politikai, különösen pe­dig amerikai magyar konzervatív körökben, hatalmas volt az ellenál­lás. Az amerikai politikai életben Bob Dole kansas állambeli szenátor és az Ohio állam sűrűn magya­rok lakta területei egyi­kének képviselője Mary Rose Oakar asszony mili- tánsan ellenezték a haza­küldést. Más hivatalos sze­mélyek is - mint a sok ame­rikai magyar szavazót ma­gába foglaló Michigan, New Jersey és Missuri államok kormányzói, Pittburgh és Cleveland városok polgár- mesterei - táviratban tilta­koztak a hazaküldés ellen. Közöttük volt az amerikai magyarok sok jeles szemé­lyisége és szervezete is, köz­tük Béky Zoltán református püspök, a Cardinal Mind- szenty Foundation, Szat­mári Lajos, a Cicagoi-i könyvész, valamint Varga László ügyvéd - ma az or­szággyűlés keresztény de­mokrata korelnöke - is. Car­ter elnöknek azért, hogy ha- zaküldje a koronát, politikai kockázatot kellett vállalni és támogatókra volt szüksége. A sajtó, a televízió is fog­lalkozni kezdett az ügy­gyei, s egy alkalommal több televízió meghívott engem egy beszélgetésre: fejtsem ki erről a vélemé­nyemet. Nekem az volt a meggyőződésem, hogy a magyar szent koronának, a magyar állam szimbó­lumának Magyarorszá­gon van a helye. Másod­szor azt hangsúlyoztam, hogy amikor a náci SS-ek elvitték Horthyt, aki békét próbált kötni nyugattal, ak­kor törvénytelen kormányt küldtek a magyar nép fejére, és ez a törvénytelen kor­mány vitette ki a koronát és a koronás ékszereket. Har­madszor az volt az érvem, ha egyszer a szent koronát hazahozzák, akkor az ifjú­ság, a magyar nép láthassa, s akkor a fiatalok nem Sztá­linról, hanem Szent István­ról fognak beszélni. Azzal fejeztem be mondandómat: több mint 30 évig távol volt a korona magyar nemzettől, attól a nemzettől, ahova tar­tozik, és ilyen hosszú ideig még soha nem volt távol, és haza kell küldeni. A követ­kező napon a State Depart­mental is és a Fehér Ház­ból is megkérdezték telefo­non: hajlandó lennék-e a tv- ben kifejezett véleménye­met esetleges „ellenséges­kedő” légkörben is megis­mételni. A válasz: igen. Ekkor hirdette ki az USA Kongresszusának vizsgáló bizottsága a nyilvános „meghallgatást” a magyar szent korona hazaküldése tárgyában. Bármilyen in­tézmény vagy személy je­lentkezhetett „tanúként”. A meghallgatás 1977. novem­ber 9-én volt. A meghallga­tás sürgető volt, mert a Ház Oakar képviselő asszony, a Szenátus pedig Dole szená­tor javaslatára határozati ja­vaslatot kívánt napirendre tűzni a korona ügyében. Ha ez megtörténik, a kérdést évekig lehetett volna halo­gatni és a korona Fort Knox- ban maradt volna. Az el­nöknek ugyanis egyoldalú határozattal nem lett volna joga haza küldeni a koronát. Ebben a helyzetben a meg­hallgatás döntő esemény volt. Tizenhárom „tanú” iratkozott fel, hogy a haza­küldést ellenezze. Nagy Fe­renc, volt miniszterelnök és én a hazaküldés mellett kí­vántunk szólni. A nyilvános „meghallga- tás”-ra bérelt buszok egész sora hozta a magyar lakta helyekről a kon­zervatív és szélső jobboldali embereket, hogy támogassák az el­lenzőket, ezek megtöl­tötték a termet. Mi - Nagy Ferenc és én - nem a tömegekkel, hanem érvekkel kíván­tuk a bizottságot meg­győzni. (A Kongresszus házszabálya szerint meg­hallgatásokon a kérdést tá­mogató és ellenző „tanúk­nak” azonos időt kell adni. Nagy Ferencnek és Király Bélának ugyanúgy egy órája volt érveik kifejtésére, mint együtt a 13 ellenzőnek. A hazaküldés indokait tisztán és világosan ki is fejtette a két támogató, de a 13 ellen­zőnek csak percek jutottak, ami nem volt elég a bizott­ság meggyőzésére.) Király Béla azt mondja: a már ismert érvek után - ne­vezetesen, hogy jogellene­sen került külföldre, pedig itthon jól szolgálná az ifjú­ság nevelését is - indokai között szerepelt az is, hogy a szent korona a magyar nem­zet tulajdona, Magyarorszá­gon a helye, mert törvényte­len kormányzat, törvényte­len módon távolította azt el. A „meghallgatás” napján konzervatív magyar-amerikaiak je­lentek meg a Fehér Házban arra ösztö­nözve Carter elnököt, hogy ne küldje haza a koronát. A küldöttsé­get Kővágó József Bu­dapest volt főpolgár­mestere vezette. Carter elnök ezzel utasította el javaslatukat: „Nagy Ferenc volt magyar minisz­terelnöknek és az 1956-os forradalom tábornokának Király Bélának megígértem, hogy haza küldöm a koro­nát, ígéretemet megtartom.” Carter elnök megtartotta szavát 1978. január 6-án Szent István koronája haza­tért jogos helyére. Bob Dole és Mary Rose Oakar militán- san ellenezték Jimi Carter: Meg­ígértem, hogy haza- küldöm a koronát Kelemen Ernő magántörténelme Naplóba sűrített világ 1989. január 7-én a marhahús, a vastagla­pocka és a fartő ára 130 forintról 170-re emel­kedett. A 150 forintos rövidkarajért 20 forint­tal kell többet fizetni, a párizsi kilója 88 forint helyett 100 forint lett, a vágott csirkéé 63-ról 74 forintra változott. A tej ára 9,20-ról 12,90- re, a kenyéré 10,40-ről 12 forintra, a kristály- cukoré pedig 26,10-ről 27,90 forintra emelke­dett. A taszári Kelemen Ernő kimutatásában ol­vashatók ezek a számok. A hetvennégy éves férfi naplót vezet nemcsak a helyi események­ről, hanem az országos politikáról is. Privát történelemírás ez, ám meglehetősen pontos. Még az időjárásról sem feledkezik meg. 1962 március idusán például havazott, ám 19-én, József napján már derült volt az idő, amit újabb havazás követett. Kelemen Ernő azt mondja:- Nem iszom, nem dohányzom, nekem ez az örömöm. Gyakran belelapozok a napló­imba, de mindig elszorul a szívem, ha 1994. január 12-re téved a tekintetem. Ekkor volt Taszáron az a szörnyű autóbusz-tragédia, még most is beleborzongok... Tollat azért fogott először, hogy ne kelljen senkivel vitatkozni. Megkérdezték tőle: tudja- e, mikor gyulladt ki először a villany Taszá­ron? Azt felelte: 1941. december 6-án, Mikulás napján, akkor még nem vezetett naplót, de az emlékezete jó volt. A kérdező kétségbe vonta ezt, mert szerinte már korábban volt áram, hi­szen a cipészműhelyben már 1935-ben gé­pekkel dolgozott. Igen, csak azt elfelejtette, hogy cipészműhely a katonaságnál volt, ahol agregátorral fejlesztették az áramot. Kelemen Ernő 31 éve özvegy ember és 1962 óta írja naplóját. A tizedik telik már. Az elsők közül a sok forgatástól néhány szétesett. Lapozzunk bele mi is! Kelemen Ernő mindennapi információforrása a Somoevi Hírlao fotó: törők anett 1969. január 7-én, az országos száj- és kö­römfájás miatt a gyászolók nem mehettek be a halottas házhoz Törekes Tera nénit még a pap is az utcáról búcsúztatta. 1993. január 11-i bejegyzés: Festik a plébá­nia belső szobáját, mert Balás Béla kaposvári megyéspüspök Taszárra jön lakni. 1995. december 14: havazás éjjel, reggel hó- lapátolás. Már feslik fel az úttest a sok autó végett. Egy nappal később: az úttestre felhordott földet gépek tolják le.- Mindent leírok: azt, hogy drága a gyógy­szer, a kenyér és a tej, sokba kerül az utazás. Azt is, hogy Torgyán József jószívű, mert ami­kor két éve, december 23-án egy tátompusztai családnál járt, szaloncukrot és biciklit hozott ajándékba. Azt is, hogy mit mondott Fodor István honvédelmi államtitkár Taszáron a NATO-ról, meg azt is, hogy Habsburg Ottó nyolcvanötödik születésnapján Paskai László bíboros prímás a Mátyás templomban celeb­rált ünnepi misét; ott, ahol annak idején IV. Károlyt koronázták. Lőrincz Sándor 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom