Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

1998. január 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 11 Klubtalálkozók ideje Kaposfürediek viziteltek Toponáron fotó: kovács tibor A tél a klubbarátság ápolá­sának szezonja. Országjáró nézelődésre alkalmatlan a cudar idő, a kertekben sincs még tennivaló, felkereked­nek hát, meglátogatják a nyugdíjas társakat. Szombaton a kaposfürediek ruccantak át Toponárra, éne­keltek, szavaltak egy kicsit, aztán jött a táncmulatság, be­szélgetés késő estig. Hétfőn Bodakos Ferencné csapata, az andocsi nyugdíjas klub uta­zott Magyaratádra, s a helyi nyugdíjasok sorfala és tapsa közepette, kicsit meglepetten vonultak a művelődési házba, ahol Horváth Arpádné klub­vezető köszöntötte a vendé­geket, közöttük Törőcsik Fe­rencné andocsi és Takács Já­nos helybeli polgármestert, Kovács Lajost, a megyei szö­vetség elnökét és Wágner Jó­zsefet, aki a vasasnyugdíjasok megyei elnöke. Igényesen összeállított, rövid műsorral szórakoztatták, majd szendvi­csekkel, süteménnyel kínálták az andocsiakat. A két klub tagsága most először találko­zott, de a jó hangulatú est vé­gén úgy búcsúztak, viszontlá­tásra tavasszal, Andocson. Köszönet a reményért Mi, ádándiak, a Siómente Szövetkezet nyugdíjasaival együtt mentünk nemrég a községi művelődési házban rendezett ünnepi estre — kezdte szép vallomását Kecs­kés András nyugalmazott is­kolaigazgató. — Amikor az óvódások, iskolások kedves * műsorát néztem, végighall­gattam a polgármester őszinte gondolatait a szeretetről, a szülői tiszteletről, amikor gyönyörködtem a népdalkor különösen szép székely nép­dalcsokrában, a szólisták di­cséretes szereplésében és nem utolsósorban a falu hagyomá­nyait szeretettel ápoló nyugdí­jas népdalkor nemes igyeke­zetében, azon tűnődtem, hogy tulajdonképpen jól is érezhet- nénk magunkat. Legtöbben még sokat dolgozunk és ten­nénk többet is, ha közben néha pihenhetnénk és erre nem éppen betegségünk kényszerítene. Ha nem amiatt kellene tömi magunkat, mert kevés a nyugdíj, egyre na­gyobb összegű a víz-, a gáz- és villanyszámla, egyre drá­gább az élelmiszer és a gyógyszer. Ha a néha derű­sebb pillanatainkat nem ron­taná folyamatosan a rádióból, televízióból, újságokból ránk áradó, nyomasztó hírek özöne gyilkosságokról, korrupció­ról, mások jogtalan és mérték­telen gyarapodásáról, csalása­ikról és a hajléktalanok fagy­haláláról. Ha nem kellene az utcai kiskapukat is éjjel-nap­pal zárva tartani, félve betö­réstől, lopástól, erőszaktól. Egyáltalán, ha nem tapasztal­nánk naponta az emberek végtelen önzését, eldurvulá­sát. Az ünnepség végére valami reménység töltött el. Ha tu­dunk így is találkozni, mint ezen az estén, ahol jól éreztük magunkat együtt, ha tudunk még derűs, vidám és meghitt perceket együtt megélni, ha érezhetjük gyermekeinknek, unokáinknak felénk áradó szeretetét, akkor a kesergés ellenére is van még remény. Amiért ezt a hitet legalább erre a kis időre is erősítették bennünk, most, ezúton mind­annyiunk nevében megkö­szönöm. P. K. Megállapodás a szocialistákkal A szövetség képviselőjelöltje dr. Csákabonyi Balázs Kedden ülést tartott a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Me­gyei Szövetségének elnöksége. Kovács Lajos elnök arra kérte a testületet, hogy utólag hagyja jóvá az MSZP-vel aláírt válasz­tási együttműködési megállapodást, és döntsön a nyugdíjasok képviselőjelöltjének személyéről. A vitában elhangzott, hogy cél­szerűbb lett volna az aláírás előtt kikérni az elnökség véle­ményét. A Nyugdíjasok Ka­posvári Egyesületének képvise­lői elmondták, a Somogyi Hír­lapban megjelent tudósítás után sokan telefonáltak, ugyan ki ha­talmazta fel Kovács Lajost a szerződés aláírására. Felvetet­ték: hogy ha más pártok is je­lentkeznének - példaként a Munkáspártot és a MIEP-et em­lítették - velük is kész lenne megállapodást kötni a szövet­ség? Válaszában Kovács Lajos elmondta, hogy 1994-ben már aláírtak hasonló szerződést, tu­lajdonképpen ennek a megújí­tásáról volt szó, s a két alelnök, Kosa József és Varga Sándor ezzel egyetértett. - Baloldali­ként éltem le az életemet - mondta az elnök -, ma is annak tartom magam, azért írtam alá az okmányt. Egyébként együttműködünk a Somogyért Egyesülettel is, más szervezet nem keresett bennünket, újabb pártokkal pedig nem kívánjuk bővíteni a kört. Végül a megállapodásban a nyugdíjas szövetségnek biztosí­tott képviselői helyre a méltán köztiszteletnek örvendő kapos­vári ügyvéd, dr. Csákabonyi Balázs jelölését javasolta, amit az elnökség egyhangúlag jóvá­hagyott, csakúgy, mint az együttműködési okmány aláírá­sát, tekintve, hogy ez a nyugdí­jas választópolgárt semmire sem kötelezi, hisz titkos szava­záson arra adja voksát, akire akarja. Olvasóink tájékoztatá­sára alább közöljük a Kovács Lajos és Sárdi Árpád által aláírt megállapodás lényegét: Eszerint a megállapodás célja a Magyar Szocialista Párt Somogy Megyei Szövetsége és a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége között az 1998. évi országgyű­lési képviselő-választásokon történő együttműködés. Az MSZP vallja és vállalja a szociáldemokrata alapelveket, politikájában törekszik a sza­badság, az igazságosság és a szolidaritás érvényesítésére. Örököse, továbbvivője a ma­gyarság történelme során fel­halmozódott nemzeti, baloldali értékeknek. A nyugdíjasok szövetsége különös figyelmet fordít az idősek, a nyugdíjasok társadalmi megbecsülésére, emberi, állampolgári, anyagi és szociális jogainak érvényesíté­sére. Mindezek jó alapul szol­gálnak a választási együttmű­ködéshez. Az MSZP Somogy Megyei Szövetsége szorgalmazza az időskorúak élethelyzetének to­vábbi javítását szolgáló intéz­kedések beépítését a párt 1998-2002 közötti választási programjába, összeállításához igényli a nyugdíjas szövetség véleményét, javaslatait, az időskorúakat érintő törvényter­vezeteket előzetesen vélemé­nyezteti a nyugdíjas szövetség szakértőivel. Javasolják a me­gyei küldöttértekezletnek, hogy a nyugdíjas szövetség jelöltje a párt megyei listáján a 6-8. he­lyek valamelyikén szerepeljen. Félévente tájékoztatják a me­gyei nyugdíjas szövetséget a képviselőcsoport tevékenysé­géről, rendezvényeire, fóruma­ira meghívást kapnak, karitatív akciókat közösen szerveznek. A Nyugdíjasok Szervezetei­nek Somogy Megyei Szövet­sége támogatja az MSZP So­mogy megyei egyéni és listás országgyűlési képviselőjelöltje­inek választási kampányát. Rendezvényein, fórumain lehe­tőséget teremt a jelöltek bemu­tatkozására, programjaik ismer­tetésére. Népszerűsíti az MSZP megyei listáját. Vállalja, hogy az MSZP. szociális és idősügyi politikájának alakítását segíti, a szükségesnek ítélt cselekvése­ket kezdeményezi. A nyugdíjas szövetség vállalja és igényli, hogy az időskorúakkal kapcso­latos törvénytervezetek vitája előtt véleményt alkot, tény­anyagot gyűjt, fórumot szervez. Végül a szerződő felek kije­lentik, hogy az 1998. évi ön- kormányzati választásokon való együttműködést is fontos­nak tartják, erről később külön állapodnak meg. Közgyűlést tartottak Táskán a nyugdíjasok A helyi hagyományok őrei Éves közgyűlésüket tartották pénteken délután a táskái nyug­díjasok. Gadányi István a község polgármestere üdvözölte a megjelent százhúsz idős falubélit. Megköszönte, hogy személyes példájukkal jóra, szépre, tisz­tességre tanítják a fiatalabba­kat, őrzik a település hagyomá­nyait és összetartják a családo­kat, a faluközösséget. Kis Kotor József a nyugdíjasklub elnöke sorolta ezután a múlt évben tör­ténteket, az idősek napjának fe­ledhetetlen ünnepségét, a ki­rándulásokat, orvosi előadáso­kat, természetesen nem feled­kezett meg az országos hírű asszonykórus sok-sok fellépé­séről, és arról sem, hogy tavaly - immár nem először - arany fokozatúra értékelték teljesít­ményüket a népdalkörök minő­sítő versenyén. Ismertette az idei programok tervét, majd két új tagot választottak a vezető­ségbe, Kis Dömyei Lajos és Czobor János személyében. A közgyűlés végén a megyei szö­vetség jó kívánságait Székely Sándor, az elnökség tagja tol­mácsolta, és méltatta azt a ma­gas színvonalú hagyományőrző munkát és klubéletet, ami Tás­kán tapasztalható. Katona Cs. Egerbe készülnek a szárszóiak Smelka Ferenc vezetésével ne­gyedik éve eredményesen műkö­dik Balatonszárszón a nyugdíja­sok klubja. Kéthetenkénti össze­jövetelükhöz a helyi művelődési ház ad otthont: itt az idős embe­rek az aktuális események mellett a napi problémáikat is megbeszé­lik, verseket olvasnak, hasznosan töltik idejüket. Ha meg úgy tartja kedvük, lemezt hallgatnak, tele­víziót, videofdmeket is néznek. Legutóbbi összejövetelükön az önkormányzat adóügyi szakem­bere az üdültetéssel kapcsolatos, Szárszón majdnem minden nyugdíjast érintő, új jogszabá­lyokat ismertette. A közeljövő­ben döntenek tavaszi kirándulá­suk időpontjáról: Eger és kör­nyékének megismerése a cél. Hétvégén ingyenes pedikűr, manikűr Lukács Éva felajánlással ke­reste meg a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületét: sza­lonjában szombaton és va­sárnap (január 24-én és 25- én) az egyesületi tagoknak ingyenes körömápoló szol­gáltatást végez. Manikűr és pedikűr céljából reggel 9-től délután 2-ig kereshetik meg a Kossuth Lajos utca 14. szám alatt, a KlOSZ-szék- ház épületében levő szalon­ban. Áz ingyenes szolgálta­tásra jogosultságot az ez évre érvényesített tagsági igazolvány felmutatásával lehet bizonyítani. Pótszilveszter volt Tabon is A nyugdíjasok tabi klubjá­nak rendezésében, több mint ötven vendég jelenlétében tartottak hangulatos pótszil­vesztert a művelődési ház­ban az elmúlt héten. Az ösz- szejövetelre meghívást ka­pott az idősek napközi ott­hona és a mozgáskorlátozot­tak helyi szervezete is. Az esemény jó alkalmat kínált arra - a nótázás, táncolás, baráti beszélgetés mellett -, hogy a helyi civil szerveze­tek megvitassák a további együttműködés, közös ren­dezvények lehetőségét is. / Április 4-én Ópusztaszerre Az ópusztaszeri nemzeti emlékpark meglátogatásá­nak igényével továbbra is megkeresik az idős emberek a megyében működő nyug­díjas szervezeteket. A ka­posvári egyesülethez is ér­kezett ilyen kérés, ezért áp­rilis 4-én, szombaton immár a sokadik autóbuszos kirán­dulócsoportot indítják törté­nelmünk jeles helyszínére. Jelentkezéseket a Szent Imre utcai irodában még el­fogadnak. Köröshegyiek Marcaliban 1996 őszén, a Marcaliban rendezett megyei kulturális bemutatón kezdődött a ba­rátság a helyi egyesület és a kőröshegyi nyugdíjas klub között. (Jól értesültek tudni vélik, hogy a kapcsolat há­zasságkötést is eredménye­zett.) Azóta több kölcsönös látogatáson vannak túl. Ta­valy ősszel, szüret idején járt az Antalicz Istvánné ve­zette marcali nyugdíjas egyesület Kőröshegyen, a Balaton-parti település klubja a közeli napokban vi­szonozza a vizitet. Értékes ajándék a Szigetvári utcai klubnak Erőt adó lelki kötelék Szokatlanul értékes ajándékot, egy kötőgé­pet kapott nemrég a kaposvári Szigetvári utcai idősek klubja. Az adományozó Kiss Istvánnét rómahegyi otthonában kerestük meg. A törékeny termetű asszony nehezen szánta el magát, hogy indítékait az ismeret­len újságíróval megossza. Amikor mégis beszélni kezdett, szép égszínkék szemei ki­kerekedtek, s talán észre sem vette, hogy könnyei peregnek. Házasságkötésünk óta a férjemmel azon vol­tunk, hogy életünket, gyermekeink jövőjét megalapozzuk, nem számított, hogy napi ti­zenhat órát dolgozunk, szívesen tettük a csa­ládunkért. Egy kis boltom volt a piacon; ru­haneműt, kötött holmit árultam. Megkoplalt pénzből vettük ezt a kötőgépet, gyerekruhákat készítettem rajta éjszakákon át, míg az ízüle­teim bírták. Könnyebb lesz már, gondoltam, mikor motort szereltettünk rá, zakatolt a gép, csak figyelni kellett. Nagyon boldog voltam akkor... Szava elakad itt, mély lélegzetet vesz...- 1991-ben tragédia történt családunkban, május 16-án itthon palacsintaevés közben na­gyobbik leányom megfulladt, kisebbik gyer­mekünk, Eszter névnapján temettük... Hetek alatt húsz kilót fogytam, magamat okoltam a szerencsétlenségért. Miért dolgoztam annyit, ahelyett, hogy a családomra vigyáztam volna. Az ismerősök vigasztaltak: hiszen őértük gür­cöltem annyit, azért, hogy nekik több jusson, de a lelkiismeretem azóta sem tud megnyu­godni. 1992 októberében édesapámat gége­tumorral megműtötték, decemberben agylá­gyulás érte, balfelére megbénult... Nagyon sok volt ez egyszerre. Azóta nem ment a kö­tőgép. Sem időm, sem energiám nem volt rá, de a búgását, zörgését sem tudtam volna elvi­selni. Most azért ajánlottam fel a gondozási központnak, hogy másoknak adjon olyan örömet, mint amilyet nekem szerzett... vala­mikor. Jó kezekben lesz az idősek klubjában, olcsóbban jutnak a kispénzű nyugdíjasok egy- egy ruhadarabhoz, ha maguk készítik el.- Négy év óta gondozási segélyen vagyok, a jövedelmünket szigorúan beosztjuk, első a gyógyszer, aztán a lakás költségei, ami ma­rad, abból élünk. Fárasztó, de szép napokat töltök édesapámmal, ápolását inkább aján­déknak, mint tehernek érzem, az életerőmet tartja fenn, hogy gondoskodnom kell róla. Be­szélni nem tud, de a szemei minden szónál többet mondanak, a hálát, a ragaszkodást, a szeretetet szebben kifejezni nem is lehet... Katona Csongor Az adományozó fotó: török anett

Next

/
Oldalképek
Tartalom