Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-17 / 14. szám

Hiányos a felszerelés, nehéz a védőruha Tűzoltók veszélyközeiben Rajnai Zsolt: A mi ruháinkban nehézkes a mozgás, szűk helyekre nem fértünk volna be kellő gyorsasággal fotó: kovács tibor (Folytatás az első oldalról) — Ezt csak megfelelő gáz­védőruhával tudtuk volna megakadályozni — mondta Rajnai Zsolt. — Ebből azonban csak kevés van és azt sem tudtuk volna használni, mert a mi ruhá­inkban nehézkes a moz­gás, szűk helyekre nem fértünk volna be kellő gyorsasággal. Az egyik legsúlyosabb esetként az alig több mint egy éve történt kaposfü- redi kamionbalesetet tart­ják számon. A tartálykocsi a kezelőszemélyzet szak­szerűtlen munkája miatt felrobbant, két személy megsérült, a szállítmány pedig folyt ki a tartályból és minden pillanatban at­tól lehetett tartani, hogy a maradék anyag is lángra kap. A helyszínre érkező szolgálatos egységek hiába próbálták megkeresni, nem találták a hivatalos szállítóleveleket. Kiderült, hogy feketefu­varról volt szó, a kocsiban kevert, manipulált anyagot szállítottak. A későbbi vizsgálatok azt állapították meg, hogy lakkbenzin volt a gázolajban és ez lobbant be. A tűzoltók azonban nem tudták kellő időben megelőzni a bajt és végül nagy mennyiségű üzem­anyag folyt szét a helyszí­nen. A tűzoltóknak van egy hatkötetes bibliájuk. Ez a különböző anyagfajtákat írja le, és azok ol.ási mód­ját tartalmazza. Legfeljebb egy oldalt tesz ki az, ami­vel gyakran találkoznak: a könyv többi részét csak ritkán kell fellapozni. Ka­posváron, a megye legna­gyobb tűzoltóbázisán je­lenleg három gépjármű­fecskendő és hét speciáli­san felszerelt szerkocsi várja a bevetéseket. Hi­ányzik többek között egy nagy teljesítményű daru, amelynek elsősorban mű­szaki mentéseknél látnák hasznát. Ennek hiányában nemritkán hosszú órákat kell arra várni, hogy egy balesetet követően az utat eltorlaszoló roncsokat el­mozdítsák. Legközelebb Pécsen van olyan emelő­kosár, amellyel például egy égő ház tizedik emele­téről egyszerre több em­bert is ki lehetne menekí­teni. A kaposváriak felsze­relése ezt nem teszi lehe­tővé. Hiányoznak azok a felszerelések is, amelyek — például egy ipari kataszt­rófa megfékezésekor — el­engedhetetlenül szüksé­gessé válhatnak. — Ennél sokkal hétköz­napibb dolgok is problé­mát jelentenek — vallotta be Rajnai Zsolt. — Az idén talán nagyobb összegből gazdálkodhatunk, mint ta­valy. Ez azért is fontos, mert szeretnénk lecserélni elöregedett habképző­anyag készletünket, hiszen erre a mindennapi mun­kánkhoz lenne szükség. Barna Zsolt Ki látott engem? Ki látta őt? Eltűntek nyomában (Folytatás az első oldalról) A nyolcvanas évek végén fél­százzal emelkedett az eltűnt személyek száma, azóta nincs jelentősebb növekedés vagy csökkenés. Az akták néme­lyike megsárgult: már tíz-ti­zenöt éve hever a nyomozók szekrényében. Jelenleg 55 embert keres a rendőrség. Az eltűntek között van olyan me- zőcsokonyai néni, akinek 15 éve nem lelnek a nyomára. Többen látták akkor a 73 éves asszonyt, amint elindult kifelé a faluból, de vissza soha nem tért, és a holttestét sem találták meg. Egy másik idős ember Kaposkeresztúrról indult el gyalog a szomszéd faluba, de azóta sem érkezett meg. Te­temkereső kutyákkal sem ta­lálták meg, hónapokkal ké­sőbb bukkantak a holttestére a gombászok Baranyában. Az eltűnt személyek beje­lentéséről jegyzőkönyvet vesznek föl a rendőrségen. Ebben föl kell tüntetni a sze­mélyleírást, a ruházatot, az ismerősök körét. A hatóságnak 90 nap elteltével határozatot kell hoznia az „államigazgatási eljárás megszüntetéséről”. Ez azonban nem azt jelenti, hogy felhagynának a kutatással: az eltűntek körözése 20 évig ér­vényben van. Az elmúlt hat évben csak négy ügy évült el, négy embernek nem sikerült a nyomára akadni. — Jól ismert okok miatt dön­tenek úgy az emberek, hogy hátat fordítanak a családjuk­nak - mondta Hegedűs László főhadnagy, a megyei főkapi­tányság bűnügyi osztályának főnyomozója. - Az utóbbi évek új jelensége, hogy az eltűntek között sok a munkanélküli. Nőtt a prostitúció miatti eltű­nés: egy részük kényszerből, más részük önszántából vá­lasztja ezt az utat. Egyre több fiatal szökik el diszkóba, majd néhány nap múlva előkerül. Kámforrá vált egy üzletember is, akit hitelezői szorongattak. Minden harmadik eltűnt fia­talkorú, többségük nevelőott­honból szökik meg: ezért olyan magas a kaposvári és a fonyódi rendőrkapitányság te­rületén az eltűnések száma. A fiatalok mintegy 95 százaléka két hónapon belül előkerül, túlnyomó többségük 14-17 éves. A 18. évüket betöltőitek­nek joguk van bárhová tá­vozni, ha bejelentésre megta­lálják őket, nyilatkoznak: ha nem kívánják, a rendőrség nem közölheti a hozzátarto­zókkal a címüket, csak azt, hogy élnek és jól vannak. Ha­sonló esetre egy Siófok kör­nyéki családnál volt példa: az édesanya a gyermekével együtt eltűnt, Budapesten ta­lálták meg őket, de kiderült, hogy a férj elől menekültek, és eszük ágában sincs hazatérni. A hozzátartozók egyébként öt év után kezdeményezhetik a holttá nyilvánítást. Miután ez megtörtént, megkapják az örökséget, de ha később mégis előkerül az eltűnt, a bíróság érvényteleníti az ítéletet. Katona József 13 somogyi gépkocsivezető mérte össze tudását tegnap Szlalomoztak a buszosok Tegnap 13 gépkocsi- vezető mérte ösz- sze tudását a Kapos Vo­lán Rt ver­senyén. Felvételün­kön Komi- nek Róbert gépkocsi- vezető a tesztpályán FOTÓ: TÖRÖK Tizenhárom gépkocsivezető indult tegnap a Kapos Volán Rt versenyén, ahol a cég legjobb autóbuszvezetőit keresik. Kovács Tibor barcsi buszve­zető a szlalomozást tartotta a legérdekesebb feladatnak. A 11, 5 méter hosszú jármű va­lóban érdekes látványt nyúj­tott, amint a bólyák között ide- oda cikázott. A fiatalember már eldöntötte: jövőre is részt vesz a vetélkedőn. Hasonlóan gondolkodott Tóth Ferenc is. A 32 éves fiatalember hibapont nélkül vezette végig a teszt-pá­lyát. Kominek Róbert meg­könnyebbülve szállt ki a nagy testű járműből. Öröme ért­hető, hiszen mintaszerűen hajtotta végre a legnehe­zebbnek tartott feladatot. Egy oszlopra teniszlabdát helyez­tek, s ezt a busz orrával kel­lett megérinteni; úgy, hogy a labda nem pottyanhat le. A második forduló ered­ménye: első Pál Attila, má­sodik Mészáros Zsolt (mind­ketten kaposváriak.) Harma­dik helyen a siófoki Nagy László végzett. Pénzjutalmat kapnak, amit a cég alapításá­ról megemlékező februári ünnepségén vehetnek át. Tavasszal az első három he­lyezett képviseli a részvény- társaságot az országos ver­senyen. (Harsányi) Csakazért is törvénysértő A bogiári képviselők dacolnak a törvényal­kotókkal. A helyi adó­rendelet legutóbbi módosításakor ugyanis kizárták a mentesség alól azokat az állami és alapítvá­nyi üdülőket, amelye­ket a törvény kivon a helyi közterhek vise­lése alól. Bogláron en­nek ugyanis nem lát­ják indokát. Hiába jelezték már korábban, hogy sérti az alkotmányt, illetve a magán és köztulaj­don egyenjogúságát és az önkormányzatok érdekeit, a parlament a legutóbbi törvény- módosítás alkalmával is kivételezett hely­zetbe hozta az ominó­zus ingatlantulajdo­nosokat. A képviselők tuda­tosan vállalták a tör­vénysértő rendelet megalkotását, mert arra a következtetésre jutottak, hogy más módon nem tudják ki­kényszeríteni a prob­léma rendezését. A törvényességet ellen­őrző közigazgatási hi­vatal nyilván jelzi majd a hibát, ha a bog­iáriak erre sem változ­tatnak makacs elhatá­rozásukon, a bíróság dönt. Mindenesetre abban reménykednek, hogy ezen a jogi úton eljuthatnak az iga­zukhoz. Sérti a balatoni em­berek igazságérzetét, hogy azok az üdülők nem fizetnek helyi adót, amelyek piaci úton is értékesítik szálláshelyeiket, tehát jelentős bevételhez juthatnak. Az ehhez szükséges infrastruk­túra megvalósítását és működtetését viszont a helyi közösség te­remti meg saját forrá­saiból. Több tízmillió forintos bevételtől esik el emiatt a bogiári önkormányzat. Nincs más választásuk tehát mint törvénysértéssel válaszolni a meggyő­ződésük szerint tör­vénysértő szabályo­zásra. (Gáldonyi) Szakszervezeti bérharcosbál Meg se próbálták a múlt heti puccos megyebált felül­múlni a tegnap esti szakszervezeti munkásbálon, az MSZOSZ székházában Kaposváron. Palotás helyett a Flamingó- tánccsoport forró latin-ame­rikai táncai hozták tűzbe a jóval több mint száz megje­lentet, köztük dr. Lamperth Mónika MSZP-s országgyű­lési képviselőt, akit ez alka­lommal sikerült lebeszélni az éneklésről. Ott volt az elnyű- hetetlen kaposi polgármester, Szita Károly is. Nem tudni, hogy csinálja, de tegnap állító­lag három bálon látták egy időben. Ami az öltözékeket illeti, bebizonyosodott, nincs új a nap alatt, a férfiaknál a nyolc­vanas évek divati'+ tűk visz­szatérni: az egysoros ZAKÓ és VOR (Zalakonfekció és Vörös Október Ruhagyár) márkajelű termékeket. Egyik-másik megkímélt darab szivarzsebén még látszott a szakma kiváló dolgozója kitüntetés gombos­tűjének nyoma is. Egy úr öltött csupán szmokingot, utóbb ki­derült, ő a vendéglátóipari szakiskola felszolgáló diákjait irányítja. A hölgyek gyönyö­rűek voltak: illatok, színek, alabástrom formák pompázó virágoskertje. A bejáratnál Svajda József MSZOSZ-elnök fogadta a prominens személyiségeket ­úgymint textiles, vasas, vasu­tas, postás, élelmiszeripari, erdészeti, mezőgazdasági szakszervezeti tagokat, a me­gyei és városi nyugdíjas szer­vezetek vezetőit -, majd po­rondmesterré lépett elő, nosztalgiadiszkót vezetett, ki­tüntető címeket adományo­zott például a táncparkett ör­dögének, majd tombolatár­gyakat sorsolt, többek között Mester Béla festőművész egy vásznát is. Mint a Vasárnapi Somogyi Hírlap helyszíni tu­dósítójának Svajda József el­mondta, ez a bál erőgyűjtés a tavaszi bértárgyalásokhoz. Lapzártakor a hangulat éppen a csúcspontján volt. A bérek még nem. Katona Csongor Pénznyelő kábeltévék (Folytatás az első oldalról) Balatonszárszón a Supra Kft által működtetett kábelrend­szeren 12 csatornát nézhet­nek, mindezért havonta 300 forintot kell fizetniük. Ságváron is a Supra Kft ál­tal szolgáltatott műsor lát­ható, ám a kiépítést itt a Ba- latel Rt végezte. Huszonöt program és a HBO nézhető itt is, mint Siófokon. Az árak is ugyanazok. Balatonföldváron három különálló működik helybéli egy tek keretében. A havícnj és 200 forint között van. legnagyobb rendszerhez mintegy négyszáz család tar­tozik. A nyaralóterületeknek külön hálózata van. Szólódon valamivel több, mint kétszáz háztartás van; majdnem mindegyikben ott a kábeltévé tizenhárom csa­tornával, ebből hét magyar nyelvű és mindez havonta száz forintba kerül a tévéné­zőknek. A tahi kisrégió 25 telepü­lése közül csak a városban építettek ki kábeltelevíziós háJózateuAü^rosatyák dön­tése alapján januä 250 forinttal drágább a elevízió, s szeptember még 100 forinttal fik. Ezért hat ma- felvű csatornát, illetve^ nyolc műholdas adást fg hatnak az előfizetők!® Marcaliban a városi tévé és a kábelhálózat egy ön­kormányzati intézmény. A kettő együtt tavaly 18 millió forint önkormányzati támo­gatást kapott. A marcaliak 21 csatornája közül 10 magyar nyelvű. Ezért tavaly a lako­sok 250 forintot, idén pedig 350 forintot fizetnek. Lengyeltótiban a kábel- rendszer 12 csatornája több mint 600 háztartásban néz­hető. A káMhálózat üze- jneltetője, a J|alatonboglári SatelljTe~-^^Rzolgáltatásért negyetJIPTite 900 forintot kém omogyjádon a kábeltévé- fendszernek köszönhetően 16 csatornát nézhetnek a la­kosok, s egy helyi csatorna működik. Az előfizetési díj 400 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom