Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-16 / 13. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1998. január 16., péntek A Die Presse az MSZP-ről „A magyar kormánypárt jelen­leg erőteljesen törekszik a jó­szomszédi politika megvalósítá­sára” - úja csütörtöki cikkében a Die Presse osztrák jobboldali- konzervatív lap. A szerző véle­ménye szerint az MSZP a kö­zelgő parlamenti választások miatt „sikeres kísérletet tesz arra, hogy tárgyalásokat kezdje­nek azokkal a szomszédos or­szágokkal, amelyekkel nézetel­térései vannak, és ezért az ellen­zék engedékenységgel vádolja. A Die Presse a magyar szom­szédságpolitika felélénkülésé­nek másik példájaként azt említi, hogy a romániai belpolitikai vi­harok ellenére Emil Constanti- nescu román elnök is ellátogat január 26-án Magyarországra. * Cáfolja a magyar túsz kivég­zését mind a moszkvai magyar nagykövetség, mind a magyar Külügyminisztérium. Moha­med Mahomadov alezredes, az emberrablások ügyeit vizsgáló különleges csecsen nyomozó- hatóság vezetője a Novije Iz­vesztyija című moszkvai lap hí­rét provokációnak minősítette. Pozsony kész teljesíteni a két kormányfő megállapodásait, és aláírná az alapszerződés végre­hajtásáról szóló jegyzőkönyvet is, ha azt Budapest nem kötné feltételekhez - közölte Milan Tokár szlovák külügyi szóvivő. Előrehozott választásokat valószínűsített Ion Diaconescu, a román koalícióban vezető szerepet betöltő Keresztény- demokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, akinek pártja ragaszko­dik Victor Ciorbea miniszterel­nökségéhez. A Demokrata Párt kiválása a koalícióból könnyen kormányzásképtelenséghez ve­zethet Romániában. Engedett az algériai kormány követelésének az Európai Unió, és az eredeti tervektől eltérően nem szakértői, hanem minisz­teri szintű küldöttséget meneszt a véres polgárháború sújtotta észak-afrikai országba - kö­zölte a soros elnökség nevében a londoni külügyminisztérium. Kína fontolgatja annak lehe­tőségét, hogy aláírja a polgári és politikai jogokról szóló ENSZ-egyezményt. Ezt Csiang Cö-min kínai államfő közölte levélben Kofi Annannal, a vi­lágszervezet főtitkárával. Aláírta a hét hónapja válsággal küszködő indonéziai gazdaság talpra állítását célzó gazdasági reformprogramot Szuharto in­donéz elnök Michel Camdes- sus-vel, a Nemzetközi Valuta­alap vezérigazgatójával. Montenegróban zavargások törtek ki az államfőváltás miatt Teljessé vált Horvátország Kelet-Szlavóniában a két évig fennállt átmeneti ENSZ-köz- igazgatás minden hivatali ügyet átadott a horvát hatóságok­nak. A szerbek által ideiglenesen elfoglalt terület visszatéré­sével Zágráb - Horvátország 1991-ben kikiáltott független­sége óta először - szuverenitást gyakorol teljes területe felett. A „horvát Sztálingrád” 1995-ben fotó: feb/reuter Podgoricában véres összecsapások voltak fotó: feb/reuter A NATO főtitkára üdvözölte, hogy az észak-atlanti szövetség csapatainak nem kellett beavat­kozniuk a horvát Duna mente térségében, amely az UNTAES kétéves ENSZ-védnökségének eredményeként visszakerült Zágráb fennhatósága alá. Javier Solana főtitkár abból az alkalomból nyilatkozott, hogy január 15-én az UN­TAES átadta a Kelet-Szlavó­nia, Baranya és Nyugat-Sze- rémség feletti ellenőrzést a horvát kormánynak. Kelet-Szlavónia stratégiai­lag és gazdaságilag is kiemel­kedő fontosságú terület Hor­vátország és Jugoszlávia hatá­rán. 1991-ben az ott lakó szer- bek a jugoszláv hadsereg aktív támogatásával véres harcok árán ellenőrzésük alá vonták, és létrehozták a nemzetközileg soha el nem ismert Szerb Kra- jinai Köztársaságot. Utolsó­ként a Zágrábban „horvát Sztá­lingrádnak” nevezett Vukovar esett el, 1991 novemberében. A kereken 2500 négyzetki­lométernyi terület a szerb hata­lom részéről etnikai tisztogatá­sok áldozata volt; ez a folya­mat egészen 1995-ig tartott, amikor az ENSZ-békefenntar- tók azzal kívántak a tömeg­gyilkosságoknak véget vetni, hogy ellenőrzésük alá vonták a vidéket. Az elmúlt hónapok­ban tömegsírok százait fedez­ték fel, amelyek mind-mind a háborús bűncselekmények bi­zonyítékai. A háború kitörése óta nyolc- százezer horvát keresett mene­déket Horvátország más ré­szein, arra várva, hogy vissza­térhessen otthonába. Jelenleg százezer szerb él még Kelet- Szlavóniában; büntetlensé­gükre és emberi jogaik tiszte­letben tartására Zágrábtól hatá­rozott ígéretet kaptak. A kö­vetkező hónapokban az Euró­pai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet mintegy száz megfigyelője, valamint 180 ENSZ-rendőr ellenőrzi majd a horvát kormány szavainak iga­zát. Tim Guldimann, az EBESZ horvátországi misszió­jának vezetője arra figyelmez­tette a feleket, hogy igyekez­zenek megőrizni a nehezen megteremtett békét. * A montenegrói hatóságok a szerda esü podgoricai zavargá­sok után csütörtök hajnalban megtiltották a Momir Bulato- vics távozó köztársasági ál­lamfő által szervezett tüntető akció folytatását. Goran Zsigics, a podgoricai rendőrség parancsnoka arra hi­vatkozva tiltotta be a tüntetése­ket, hogy szerda este Bulatovics hívei támadást intéztek a kor­mány épülete, majd az elnöki palota ellen, s az incidens során megsebesítettek mintegy negy­ven rendőrt. Hivatalos adatok szerint a rendőrség és a tüntetők három­órás összetűzésében 44 rendőr és négy tüntető sebesült meg, több rendőr állapota továbbra is súlyos. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség egymásnak ellent­mondó jelentéseket közölt ar­ról, hogy a szerdai összetűzés­ben miért sebesült meg jóval több rendőr, mint polgári sze­mély. Robert Gelbard, az Egyesült Államok délszláv ügyekben il­letékes megbízottja szerint a vé­res zavargásokért Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök és Momir Bulatovics távozó mon­tenegrói elnök felelős. Gelbard hétfőn maga is tárgyalt Podgo­ricában a montenegrói vezetők­kel, és kérte, hogy Bulatovics törődjön bele a múlt év októberi elnökválasztáson elszenvedett vereségébe, adja át békésen a hatalmat Milo Djukanovicsnak, a győztesnek. Ä diplomata szerint az utóbbi napok eseményei min­denki számára pontosan meg­mutatták, hogy miért van szük­ség a Jugoszlávia elleni szank­ciók megtartására. „Amíg a ju­goszláv vezetés nem fogadja el a nemzetközi normákat és a demokratikus intézmények működését, addig fennmarad az ország elleni szankciók külső fala” - hangsúlyozta az amerikai megbízott. A távozó és a megválasztott elnök nem jutott egyezségre az előrehozott parlamenti válasz­tások időpontjáról - jelentette ki csütörtökön a Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) Bulatovicsot támogató szár­nyának alelnöke, Zoran Zsi- zsics. A politikus ezzel meg­cáfolta a jugoszláv tájékoztatási titkárság közleményét, amely szerint a két politikusnak szerda este sikerült kompromisszumra jutnia a választások időpontjá­ról. Zsizsics közölte, hogy Bu­latovics továbbra is kész a pár­beszédre, cáfolta azonban azo­kat a jelentéseket, amelyek sze­rint a két fél képviselői csütör­tökön ismét kapcsolatba léptek egymással. Bulatovics azért szeretné elérni az új választások kiírását, mert úgy véli, hogy a múlt év októberében rendezett elnökválasztáson Milo Djuka­novics csalással aratott győzel­met. Az ortodox egyház reneszánsza Minden oroszok pátriárkája szívén viseli a katonák lelki üdvét A orosz politikai tiszt helyét felváltotta a tábori lelkész: fel­adata az erkölcsi nevelés. A Szovjetunió összeomlása után keletkezett szellemi vákuumot mindinkább a hitélet tölti ki. Az orosz ortodox egyház kü­lön részleget hozott létre a tá­bori lelkészek munkájának irányítására. Az ország politi­kai vezetése is támogatja a pa­pok munkáját, bár a moszkvai illetékesek nem fogalmaznak olyan sarkítottan, mint a krasznogorszki püspök, aki szerint a korrupció mocsará­tól, a társadalmi megvetettség- től csak az egyház mentheti meg a katonákat és ébresztheti fel bennük újra a hazafiság fennkölt érzését. II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája nagy figyelmet szentel az Oroszországtól Tádzsikisztá­nig működő tábori templo­moknak, sőt a nemzetközi kö­zösség békefenntartó tevé­kenységének keretében szol­gáló orosz egységek lelki üd­vét is szívén viseli. A katonai akadémiákon ko­rábban végzett tisztek értetle­nül szemlélik a vallásosság előretörését a laktanyákban. Nehezményezik, hogy az or­todox egyház hivatalos kiad­ványai új esküszöveget java­solnak („a hazára és Istenre”), s felvetették a vörös csillag ki­cserélését a keresztre. A túl­zott térítés - úgymond - ellen­tétes a hadsereg demokratizá­lásának céljával, és a lelkiis­mereti szabadság helyett köte­lezővé teszi a vallásgyakor­lást. Ám amióta az egykori kommunista újság, a Szov- jetszkaja Rosszija is hitéleti melléklettel jelenik meg, senki sem csodálkozik az egyház növekvő népszerűségén. Az orosz ortodoxia gyakorlatilag monopolhelyzetet élvez, ami­nek különösen a szekták el­lenzői örülnek. A föderáció 148 millió la­kosának egyhetede iszlám val­lásé. Arról azonban nincs szó, hogy beengedjenek a kaszár­nyákba mullahokat is. Amikor a Sztálin által leromboltatott moszkvai székesegyházat új­jáépítették, a munkára kiren­delt muzulmán katonák nem mutattak nagy lelkesedést. (Toronyi) Áremelkedés az EU államaiban, 1997. novemberi állapot (12 hónap alatti változás, %) Írország Ausztria Belgium Franciaország Németország Luxemburg Dánia Finnország Olaszország Spanyolszág Portugália Nagy-Britannia Hollandia Svédország Görögország +1,3 +1,8 +1,9 Forrás: GLOBUS / Eurostat Diplomaták a maffia célkeresztjében Autólopás „magyarosan” A belga fővárosban - az Európai Unió és a NATO brüsszeli székhelyén - félnek a luxuslimuzinok gazdái. A méregdrága járművek elrablá­sára szakosodott maffiózók a legmagasabb köröket sem kímé­lik Belgiumban. A minap pél­dául, miközben a német NATO- nagykövet sofőije kiszállt a fő­nök páncélozott Mercedeséből, hogy kinyissa a rezidencia ga­rázskapuját, fegyveres banditák állták útját. A módszer Magyarországon is-ismert. Ezért tanácsolják ná­lunk a rendőrök, hogy ne járas­suk a motort, ha valamiért ki­szállunk az autóból. A belga gépkocsivezető nem így tett: arra kényszerítették a bűnözők, hogy adja át az autót. A sofőrnek volt annyi lélekjelenléte, hogy kicselezze támadóit, visszaszáll az autóba, lezárta az összes ajta­ját, és bekapcsolta a riasztót. A támadók erre elszeleltek. A palesztin nagykövet és az Európai Unió egyik biztosának gépkocsivezetője nem úszta meg ennyivel a támadást: egyiktől a BMW-jét, a másiktól a szolgá­lati Mercedesét rabolták el. Na­ponta átlag hatvan ilyen támadás történik Brüsszelben. Autótolva­jok szerint a mind bonyolultabb riasztókkal már nem érdemes bajlódni. Belga szakértők úgy vélik, két megoldás segíthetne: 1. műhol­das helymeghatározóval fölsze­relt jármű; 2. rádióval működő motor-távleállító. FEB Ha eljő a jeges... Akkor bizony elkészülhetnek a svédországi Lulea városi parkjában az első jégszobrok. Japánban már kevésbé örülnek a három napja tartó havazásnak: fennakadá­sok vannak a földi és a légi közlekedésben. fotó: feb/reuter Százötven éves Marxék kiáltványa A németországi Trier városa egyedülálló rendezvénnyel em­lékezik meg a Kommunista Ki­áltvány első megjelenésének 150. évfordulójáról. Marx Károly szülőházában februárban nyitják meg azt a kiállítást, amely a nevezetes dokumentum legritkább kiadá­sait mutatja be. Látható lesz az eddig zárt ajtók mögött őrzött gyűjteményből az 1848. febru­ári első, londoni megjelentetés, az 1872. évi legális német nyomat, a huszadik századból pedig további ritkaságok - hindi, szuahéli vagy indonéz nyelven. A jiddis nyelvű, de héber betűs kiadvány külön ér­dekessége, hogy sohasem ke­rült a könyvesboltokba. A ki­áltványt egyébként több mint kétszáz nyelvre fordították le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom