Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-14 / 11. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1998. január 14., szerda Lehet kisebbségi törvény. A kormány a kisebbségi vezetők egyetértésével várhatóan módosítja a kisebbségi képviselet megteremtésére irányuló korábbi törvényjavaslatot - közölte Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár. Az újonnan kidolgozott változat lehetővé tenné, hogy a parlament még ebben a választási ciklusban elfogadja a kisebbségi képviseletre vonatkozó törvényt. Az FKGP kifogásai. A kisgazdák elfogadhatatlannak tartják, hogy Horn Gyula miniszterelnök képernyő előtti pártpropagandája olyan kérdésekben is megnyilvánuljon, mint a májusi választások időpontjának MSZP-s érdekeket szolgáló ismertetése. Az FKGP a kormányfő hétfő esti televíziós beszédével kapcsolatos véleményét közleményben hozta nyilvánosságra. Választás előtt az államfő A törvény szerint a parlamenti választások első és második fordulóját két hét különbséggel, egy-egy „sima” májusi vasárnapon kell megtartani. Noha az államfőnek kizárólagos joga eldönteni, hogy mikorra szólítja urnához a lakosságot, a nézetkülönbségeket érzékelve január 21-ére konzultációra hívta az 1994-ben legalább 1 százalékot elért pártokat. Az MSZP már május 3-án sort kerítene a választás első, 17- én pedig a második fordulójára. A párt szerint így több idő maradna a koalíciós tárgyalások lebonyolítására. A szocialisták úgy vélik, a május elejei háromnapos pihenő nem venné el a polgárok szavazókedvét. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője vitatja ezt az álláspontot, ezért a szabaddemokraták az első forduló időpontjául május 10-ét, a második fordulóra 24-ét javasolják. Az ügyvivő „rémtörténetnek” nevezte azt az MSZP-s javaslatból fakadó eshetőséget, hogy a március 15-ei jubileumi ünnep a kopogtatócédulák gyűjtése jegyében telhet el. Deutsch Tamás, a . Fidesz- MPP alelnöke az előbbi érvet ismételve a 10-ei és 24-ei dátumot erősítette, már csak azért is, mert - mint mondta - május harmadika anyák napja, amikor sokan útra kelnek. A Fidesznél egyébként úgy tudják, hogy a millenniumi ünnepségek miniszteri biztosa máris levélben jelezte a kopogtatócédulák „idő előtti” gyűjtésével kapcsolatos aggodalmait Göncz Árpádnak. Magyar György, a Köztársaság Párt ügyvezető elnöke aláhúzta: a lakosság állandó bizonytalanságban tartása sértené a választások tisztaságát. Szerinte az MSZP erőfölényének tudatában azért sürgeti a voksolást, hogy ily módon megrövidítse a kevésbé felkészült pártok kifutási idejét. Zinner György, a Munkáspárt szóvivője elmondta: rugalmasak ez ügyben, de inkább a május 3-ai első fordulót szorgalmazzák. (Információink szerint a Munkáspártnak „jól jönne”, ha a munka ünnepén tarthatná kampányzáró rendezvényét.) Takács MSZP-listán az Agrárszövetség jelöltjei Összefogás Választási együttműködési megállapodást kötött tegnap a Magyar Szocialista Párt az Agrárszövetséggel és a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal. A dokumentumokat Horn Gyula szocialista pártelnök, valamint Solymosi József, az Agrár- szövetség és Kapolyi László, az MSZDP vezetője írta alá az MSZP székházában. A Magyar Szocialista Párt és az Agrárszövetség közötti, négy évre szóló egyezség értelmében az Agrárszövetség a választásokon nem indít önállóan egyéni jelölteket, megyei, illetve országos listákat. Képviselőjelöltjei a Magyar Szocialista Párt egyéni jelöltjeiként, illetve a szocialista párt listáin mérettetik meg magukat. a voksokért Az MSZP és az MSZDP megállapodása szerint a szociáldemokraták önállóan indulnak a választásokon. Mindkét párt saját egyéni jelölteket, megyei és országos listákat állít, de nem kampányolnak egymás ellen. Vállalják, hogy a második fordulóban jelöltjeik közül a sikeresebben szereplőt együttesen támogatják. Ahol az MSZDP nem állít egyéni jelöltet, ott a szocialista politikust segíti. A két párt szeretne legalább 200 körzetben közös jelölttel szerepelni az önkormányzati választásokon. Hóm Gyula kiemelte: az MSZP és az Agrárszövetség együttműködése az egész magyar mezőgazdaság érdekeit szolgálja, az MSZDP-vel kötött szövetség pedig a baloldali erők összefogását erősíti. Szerény hadjárat. Kis költségű, 60-80 millió forintos választási hadjáratra készül a Kereszténydemokrata Néppárt - nyilatkozta kedden Bartók Tivadar, a KDNP kampányfőnöke, majd hozzátette: a kampány költségeit minden bizonnyal székházuk eladásából finanszírozzák majd. Romapárt alakult. Magyar Cigányok Demokrata Pártja néven új politikai tömörülés alakult Szolnokon. A pártot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Cégbíróság december utolsó napján vette nyilvántartásba. Kari Stix hazánkban. Budapestre látogat a burgenlandi tartományfőnök Kovács László külügyminiszter meghívására ma Budapestre látogat Karl Stix, Burgenland tartományfőnöke, a kormányzó Osztrák Szociáldemokrata Párt alelnöke. Az osztrák tartományi vezető vendéglátóján kívül megbeszélést folytat Kiss Péter munkaügyi, valamint Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel. Bővülő szakemberképzés. Idegenforgalmi menedzsereket és szállodaportásokat is képez szeptembertől a Taverna Oktatási Alapítvány iskolája. A másfél, illetve kétéves, intenzív nappali program szervezési és valutakezelési ismereteket is nyújt a diákoknak, akik így képesek egyedül ellátni egy idegenforgalmi egység vezetését, akár önálló vállalkozóként is. A tavaly végzett tanulók mindannyian elhelyezkedtek. A szakmai hátteret a Taverna Rt. biztosítja. A gyakorlati képzés a cég szállodáiban és éttermeiben folyik. Kilitinél találkozunk Julius Binder szerint a Duna vízlépcső nélkül megszűnik létezni Egyre bonyolultabbak a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos tárgyalások. Legutóbb a megbeszéléssorozat 5„ pozsonyi fordulóján kiderült, hogy a szlovákok nem tartják elfogadhatónak egyik magyar megoldási javaslatot sem. A szlovák fővárosban a közös sajtótájékoztató is elmaradt. Munkatársunknak mégis sikerült interjút készítenie Julius Binderrel, a szlovák delegáció helyettes vezetőjével.- A magyar lakosság zömét az aszály és az áradás veszélye foglalkoztatja. Mivel tudná megnyugtatni olvasóinkat arra vonatkozóan, hogy egyik természeti csapás sem fenyeget az önök elképzelései következményeként ?- Ezek a problémák a gab- csikovói vízlépcső üzembe helyezése nyomán megszűntek. Az 1997-ben lefolyt árvíz már igazolta, hogy ahol a vízlépcső létesítményei működnek, ott a lakosságot semmilyen kár nem éri. Amennyiben befejeződött volna Nagymaroson vagy annál lejjebb bárhol a vízlépcső építése, akkor a magyarok sem szenvednének a dunai árvíztől. A csunyovói vízlépcső elegendő vízmennyiséget biztosított a Mosoni-Dunának. Korábban az év 80 százalékában a Mosoni-Duna nem kapott vizet a Dunából. A Dunakiliti felett megépített fenékküszöb nagymértékben elősegítette az erőműrendszerek vízellátását. Ha a magyarok végrehajtják, sőt korszerűsítik azt a tervet, amely az 1977-es szerződés részét képezi, akkor optimális állapot alakulhat ki mindkét oldalon a folyó ágrendszereiben. Mi nem látjuk a veszélyét annak, hogy a szóban forgó területen nem lesz elegendő a vízmennyiség. A gátépítő FOTÓ: FEB Véleményem szerint már a jelenlegi állapot is oldja ezt a problémát: a talajvíz szintje a magyar és a szlovák területen jelentősen megemelkedett. Biztosíthatom az önök olvasóit arról, hogy ha a hágai nemzetközi bíróság által előírtak érvényesülnek, a vízlépcső mindkét ország számára szerencsét hoz majd. Dunakiliti környékén egy nagy turisztikai, sport- és üdülőcentrum jön létre, ahol a két ország lakosai találkoznak majd.- A szerződés megkötése óta mindkét ország politikai berendezkedése megváltozott. Módosítja ez az 1977-es szerződés értelmezését?- Meggyőződésem, hogy a vízlépcső ügye nem politikai ügy. Ezt kell szem előtt tartaniuk a feleknek a tárgyalások során. Egyébként 1989-ben a magyarok csináltak ebből politikai ügyet, s nem mi.- Jelenlegi ismeretei szerint van-e esély megállapodásra a két ország között anélkül, hogy ismét a hágai bíróság elé kerülne az ügy?- Úgy gondolom, hogy mindkét ország képviselői mielőbbi megállapodásra törekszenek. Be kell látni, hogy a Duna vízlépcső nélkül ökológiailag megszűnik létezni. * A két delegáció vezetője által aláírt közleményt dr. Kondorost Ferenc, az Igazságügyminisztérium helyettes államtitkára így értelmezte munkatársunknak:- A magyar fél számára a tárgyalások sarkalatos pontja: Dunakiliti üzembe helyezése, a szlovákok 4,5 milliárd dolláros kártérítési követelésének „nullszaldóvá” változtatása, a hajózhatóság biztosítása, valamint az ökológiai egyensúly megtartása. A szlovákok viszont ragaszkodnak egy erőmű felépítéséhez. A tárgyalássorozat 6. fordulója január 26-án, Budapesten lesz. Az idő sürget, mert a hágai döntés szerint március végére vagy sikerül kompromisszumot kötni, vagy ismét a nemzetközi bíróság elé kerül az ügy. Információink szerint a Duna Kör támogatná ez utóbbi megoldást. A magyar delegáció tagjai azonban nem tartanák ezt szerencsésnek. Szalóky Eszter Átszervezik a tisztiorvosi szolgálatot Sokasodtak a feladatok Jó ütemben halad az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tavaly elhatározott átszervezése - jelentette be dr. Molnár Ilona országos tisztifőorvos tegnapi sajtótájékoztatóján. A szolgálat átalakítása célja a hatékonyabb működés és gazdálkodás biztosítása. Ez az országos intézetek átszervezésével kezdődött, és a megyei, majd a városi intézetek szervezeti átalakításával folytatódik. Az átszervezések miatt senki nem kerül majd utcára, hiszen a szakmai szervezet továbbra is munkaerőhiánnyal küszködik - mondta a tisztifőorvos. Ráadásul a szolgálat feladatai nem csökkentek, hanem sokasodtak az elmúlt időben. A megyei intézetek átalakításánál arra törekszenek, hogy a feladatokat a régiók igényei és a tennivalók szerint csoportosítsák. A nagyobb változások a városokban várhatók. Jellemző az aránytalanságokra, hogy jelenleg van olyan szolgálat, amely 10 ezer lakost lát el, míg másutt 300 ezer ember egészségéért felelnek. Az ÁNTSZ idei költségvetése egyébként biztosítékot nyújt a működőképesség megőrzésére - legalábbis ez a vezetők álláspontja. A bérköltségekre 14, a dologi kiadásokra pedig 10 százalékkal fordíthatnak többet, mint tavaly. Mindezt növekvő árbevételük is kiegészíti, miután januártól 10 százalékkal megemelték térítéses szolgáltatásaik árát. N. Zs. Környezetvédelmi bírság: másfél milliárd forint Szennyezőknek szégyentábla A jövőben közzéteszi a hatóság a legnagyobb környezet- védelmi bírságot fizető cégek jegyzékét. Először várhatóan március végén ismerheti meg a lakosság azoknak a vállalatoknak a nevét, amelyek a leginkább szennyezik a levegőt, a vizeket. Balogh Árpád, a Környezetés Természetvédelmi Főfelügyelőség vezetője elmondta: kezdetben valószínűleg a már jogerős határozatok alapján állítják össze a listát. Ez nem feltétlenül jelenti azt, - tette hozzá -, hogy csak azok kerülnek fel rá, amelyek hosz- szabb idő óta nem tartják be az előírásokat. Előfordul ugyanis, hogy a helyi környezetvédelmi felügyelőségek általi bírságok a sok-sok fellebbezési lehetőség miatt csak hetek, hónapok múltán válnak jogerőssé. Nem ritka viszont az sem, hogy a cégek már az első- vagy a másodfokú döntést elfogadják. A hivatalban még nem döntötték el, hogy a legnagyobb levegő-, talaj-, víz-, illetve zajbírságokra kötelezettek névsorát külön-külön hozzák-e nyilvánosságra, vagy összesítve, kiemelve a legnagyobb bírságokat. Még az is kérdés, hogy tucatnyi vagy annál több cég ke- rüljön-e a listára. A kivetett bírságok összege, zömükben lég- szennyezés miatt, a múlt év végén 1,5 milliárd forint volt. Emlékezés az elesettekre A doni tragédia 55. évfordulója alkalmából tegnap ünnepséget rendeztek az Országos Hadtörténeti Intézetben és Múzeumban. A fegyveres testületek képviselői megkoszorúzták a II. Magyar Hadsereg emléktábláját, majd a Ludovika Akadémia 32-es évfolyamának élő tagjai tisztelegtek elhunyt társaik emléke előtt fotó: feb/diósi imre Igazságtalan a kedvezményezettek körének túlzott leszűkítése Újabb kárpótlás az üldözötteknek Bár eddig még csak félhivatalos értesítés érkezett Magyarországra arról, hogy mekkora lesz, s kinek jár majd a Németország által fizetendő kártérítés a nácizmus üldözéseit túlélők számára, a különböző megfigyelők abban megegyeznek, hogy ez a kárpótlás szűkmarkú és későn érkezik. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke németországi zsidó szervezetek illetékeseitől értesült az egyelőre négy évre szóló, s az előrejelzések szerint csak 1999 januárjától folyósított német nyugdíjkiegészítő segélyről. Mint az elnök kérdésünkre elmondta, pillanatnyilag egy másik, Svájcból származó, s fejenként 400 dollár összegű, egyszeri segély elosztásával foglalkoznak: ebből elsősorban a szegényebb sorsú rászorulók, a közalapítvány címjegyzékében szereplő mintegy 18 ezer zsidó ember részesülhet. A pénzt februárban kezdik kiosztani, s a legidősebbeket vették a lista élére. Ami a német segélyt illeti, annak havi összegét és folyósításának időtartamát még nem ismerik pontosan, mint ahogy nem dőlt még el véglegesen az sem, hogy kik részesülhetnek majd belőle. Feldmájer Péter mindazonáltal helyteleníti a kedvezményezettek körének túlságos leszűkítését, részben azért, mert a segély mindenképpen túl későn érkezik: a nácizmus felnőtt üldözöttjei közül a fiatalabbak is már közel járnak a nyolcvanhoz. Ráadásul a magyarországi túlélők közül senki sem tölthe- tett a kárpótlás feltételeként megszabott időt a gettóban - egyszerűen azért, mert maga a gettó sem állt fönn annyi ideig. (A német sajtó szerint a folyósítás feltétele a minimum 6 hónapos deportálás, illetve egyéves gettófogság.) Feldmájer Péter kemény tárgyalásokra készül: szeretné elérni a teljesíthetetlen feltételek enyhítését, hogy egyáltalán kioszthassák a német állam adományát. T. J.
