Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-06 / 285. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. december 6., szombat Visszatérnek a műkincsek? A magyar műkincsek visszajuttatását helyezte kilátásba az orosz törvényhozás alsóházának alelnöke pénteken Moszkvában a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága küldöttségének. A liberális Jabloko-frak- ciót képviselő Mihail Jurjev kijelentette: amennyiben - úgymond - Magyarország jogi érvekkel igazolja, hogy ezek az értékek nem tartoznak a vitatott orosz törvény hatálya alá, akkor ő maga kezdeményezni fogja parlamenti határozat elfogadását a kulturális kincsek visszaszolgáltatásáról. * Bizonyos előrelépésről számolt be a Csecsenföldön elrabolt két magyar állampolgár - Dunajszky Gábor és Oláh István, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat munkatársai - ügyéről Nanovfszky György, moszkvai magyar nagykövet a Borisz Agapovval, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkárának helyettesével folytatott megbeszélések után. Az önálló magyar egyetem kérdését az egyetemek létesítésére vonatkozó általános törvényes előírásoknak megfelelően kell kezelni - jelentette ki Andrei Marga. Az új román közoktatási miniszter nem utalt közvetlenül az EMKE közművelődési egyesület hét végi állásfoglalására, amely az önálló Bolyai Tudományegyetem visszaállítását sürgette Kolozsváron, de feltehetően azt a benyomást is el akarta oszlatni, hogy elvben ellenez bármiféle önálló magyar egyetemet. Százhnszonegy ország csatlakozott a gyalogsági aknák betiltásáról intézkedő nemzetközi egyezményhez, amelyet a kanadai fővárosban megrendezett háromnapos tanácskozás keretében nyitottak meg aláírásra. Kovács László külügyminiszter az elsők között látta el kézjegyével az egyezményt. Az általános sztrájk, a légiközlekedés leállása miatt Izraelben rekedt a debreceni Kodály- kórus és egy magyar parlamenti küldöttség is, Sepsey Tamás MDF-frakcióvezetővel az élen. Ha a munkabeszüntetés ma befejeződik, a Malév rendkívüli járatot indít Budapestről a hazautazásra váró magyarokért. A svájci bankok megkezdték azoknak a második világháború alatt elhelyezett betéteknek a kifizetését, amelyek tulajdonosai jelentkeztek, miután a pénzintézetek közzétették az évtizedek óta szunnyadó folyószámlák tulajdonosainak nevét. Várakozásaink szerint bővülhet a közös Európa Meghívó küldését tervezi hazánknak a Nyugat-európai Unió Megfelel a várakozásoknak az Európai Parlament csütörtöki döntése - nyilatkozta Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője. Az Európai Parlament azt indítványozza, hogy a bővítési folyamat egyszerre kezdődjön meg minden tagjelölttel, intenzív csatlakozási tárgyalásokat azonban egyelőre csak öt plusz egy országgal folytatnának. A végső szót a bővítés menetéről az Európai Unió kormányfőinek decemberi luxemburgi csúcsértekezlete fogja kimondani. Somogyi Ferenc megismételte a magyar álláspontot: hazánk számára olyan forgató- könyv fogadható el, amely figyelembe veszi a bővítésre váró országok felkészültségét. Külön pénzalap létrehozását javasolja az Európai Bizottság külügyi felelőse azoknak a tagjelölt országoknak a támogatására, amelyekkel az Unió jövőre még nem kezd érdemi tárgyalásokat. Hans van den Broek azonban hangoztatta: nem fájdalomdíj ez a kimaradásért, hanem segítség az érintett államok gyorsabb felzárkózásához. Van den Broek az Európai Bizottság bővítési felelőseként a szülőatyja annak a javaslatnak, amely szerint az Uniónak csupán öt kelet-európai országgal - Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával, Magyarországgal - és Ciprussal kellene megkezdenie a csatlakozási tárgyalásokat. A holland politikus most is kiállt elképzelése mellett, hangoztatva, hogy a jobban felkészülteket büntetnék, ha mindenkivel egy időben kezdenék meg a tárgyalásokat. A közös kezdés lassítaná az egész csatlakozási folyamatot, miközben igazából nem vigasztalná a kevésbé fejletteket sem lassúbb integrálódásuk miatt. A bizottsági számítások szerint 2002 és 2006 között még mindenképpen meg lehet oldani úgy a bővítést, hogy a belső felzárkóztatási támogatásban ma részesülő államok ne essenek el e juttatásoktól. Magyarországot, Lengyel- országot és Csehországot megerősítette és megtámogatta teljes körű európai integrálódási törekvéseiben a Nyugateurópai Unió, amelynek párizsi közgyűlése csütörtöki zárónapján határozatban javasolta a szervezet vezetésének: az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokról hozott döntéssel egy időben hívja meg hasonló tárgyalásokra ezt a három országot. Immár a második alkalommal rendezik meg a középiskolásoknak az Európai Unióról és a magyar integrációról szóló versenyt, az Európai Közösségek alapítója, Robert Schuman emlékére. A négyfordulós megmérettetésen háromtagú csapatok indulhatnak. A versenyre december 12-ig lehet jelentkezni az iskolákban, illetve a Schuman Irodában (Budapest, Rákóczi út 4. Telefonszám: 118-6725.) A versenyt a Külügyminisztérium megbízásából az Euro Info Service szervezi a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közreműködésével és a Phare-program támogatásával. Farmertüntetés Doverban A brit marhatenyésztők így tiltakdfctak péntek reggel a marhakor miatti teljes kiviteli tilalom és az olcsó import, valamint a marhahús hazai forgalmazásának korlátozása miatt. A rendőrök három tiltakozót letartóztattak fotó: feb/reuter Nemzetközi viták kereszttüzében a megsemmisítés módszere Mi lesz az orosz vegyi fegyverek sorsa A vegyi fegyverek okán főleg Irakot emlegetik, s a háborúval fenyegető válság közepette kevesebb szó esett Moszkváról. Pedig Oroszország is sokáig vonakodott attól, hogy csatlakozzék e gyilkos eszközök eltiltásáról szóló egyezményhez. Nemrég a moszkvai törvény- hozás elfogadta azt a nemzetközi szerződést, amelynek értelmében fel kell számolni a vegyi fegyver-raktárakat. Oroszország készletei 40 ezer tonnára rúgnak, nem számítva azt a 400 ezer tonnát, amelyet már régebben használaton kívül helyeztek: elásták vagy a tenger mélyére süllyesztették a tartályokat. A különböző idegmérgek, az arzén és más, a környezetre veszélyes vegyületek sorsa azért is rejt magában kockázatokat, mert az orosz hadsereg jelenlegi helyzetében ezek a gránátok, tartályok is ezerszám rozsdásodnak elhanyagolt körülmények között a támaszpontokon, veszélyeztetve a lakosságot és a környezetet. Sihani város lakói közül sokan bőrsérüléseket szenvedtek, amikor négy éve felrobbantották a vegyi harceszközöket hordozó gránátokat. A megsemmisítés körül egyébként heves vita folyik. A mintegy hatmilliárd dollárra becsült költségek felét a Nyugat hajlandó fedezni, ám az amerikaiak és a németek azt szeretnék, ha saját vállalataik kapnának rá megbízást. Vita van a módszer körül is. A nyugati elgondolás szerint a mérgező anyagokat el kell égetni, míg az oroszok amellett vannak, hogy azokat inkább alkotórészeikre bontva kell hatástalanítani. Képtelen ötlettel állt elő az arszamaszi orosz nukleáris központ vezetője: szerinte a negyvenezer tonnányi mérget az északi-tengeri Novaja Zemlja körül atomrobbantással kellene megsemmisíteni. Közvetítők az izraeli-palesztin békefolyamatért Netanjahu Párizsban Benjamin Netanjahu pénteken Párizsban öt hónapos türelmi időt javasolt a palesztinoknak. Ezalatt lehetőségük van, hogy bizonyítsák kötelezettségeik tiszteletben tartását a „biztonsági ügyekben”. Ennek ellentételeként az izraeli kormányfő azt ajánlotta fel, hogy az izraeliek „előre jeleznék”, mely (megszállt) területekről szándékoznak majd kivonni csapataikat. Mindezt az izraeli kormányfő azt követően közölte, hogy péntek délelőtt másfél órán át tárgyalt Lionel Jospinnel. A francia miniszterelnök hangoztatta: szükség van a békefolyamat újraindítására, mégpedig azzal, hogy Izrael az Oslóban kötött megállapodás alapján területeket ad át a palesztinoknak. Az izraeli miniszterelnök ezután egy párizsi szállodában Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel kezdett megbeszélést. Albright saját nyilatkozatai szerint még az év vége előtt szeretné elérni a közel-keleti békefolyamat feltámasztását, az izraeli-palesztin tárgyalások újrafelvételét. Az amerikai külügyminiszter ma Genfbe utazik, ahol Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnökével tárgyal, majd visszatér a francia fővárosba. Egy nappal korábban Helmut Kohl német kancellár is felajánlotta Benjamin Netanjahunak, hogy kész közreműködni a vitás izraeli-palesztin kérdések rendezésében. Fordulat a Palme-ügyben Megszólaltak az eddig hallgató szemtanúk A svéd államügyész hivatala kezdeményezi az Olof Palme svéd miniszterelnök meggyilkolásával vádolt és elítélt, majd fellebbezés nyomán felmentett Christer Petters- son ügyének újratárgyalását. A per újrafelvételét az teszi szükségessé, hogy új bizonyítékok kerültek elő. Olof Palmét 1986. február 28-án lőtték le, amint egy moziból kijőve feleségével hazafelé sétált. A ma 50 éves Pet- terssont 1988 decemberében tartóztatták le, és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, miután Palme özvegye azonosította őt. A fellebbviteli bíróság azonban még ugyanabban az évben elegendő bizonyíték hiányában szabadon bocsátotta a férfit, aki mindvégig ártatlanságát hangoztatta. Nemrégiben újra kihallgatták a gyilkosság egyik szemtanúját, akinek tanúvallomását a vizsgálat kezdetekor figyelmen kívül hagyták. Az utóbbi hónapokban megszólalt két ügyvéd is; ők időközben elhunyt magas állású ügyfeleik - Petterssonra nézve terhelő - vallomásairól számoltak be. Mindemellett azóta Christer Pettersson környezetéből is többen jelentkeztek a rendőrségen és a hatóságok elé tárták a gyilkossággal kapcsolatos ismereteiket. „Uborka”-politikusok és a Föld A tudósok többsége ilyen komolytalannak véli a kiotói világértekezletet. A szakemberek szerint az üvegház visszafordításához 60 százalékkal kellene mérsékelni 2050-ig a légtérbe kerülő ártalmas anyagok mértékét fotó: feb/reuter Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Leonardo DiCaprio Linda Evans a Dinasztia után Fridinek zenélnek Dan Aykroyd fél az anyjától Nastassja Kinski hastánca Mindenki szereti a hegyi doktort Tvr-hét - a műsorújság
