Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-05 / 284. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP VELEMENYEK 1997. december 5., péntek Elveszett levelek Nem nagy ügy, amiért tol­lat ragadtam, de nagyon bántó és bosszantó. Tizenöt éve élek Németor­szágban (magyar állampol­gár maradtam), de minden születés- és névnap alkal­mából szép levelet küldök barátaimnak. Augusztus 1- től november 22-ig öt szép születésnapi üdvözletét küldtem Kaposvárra, de egyik sem érkezett meg. Kadarkúton, Pécsett, Deb­recenben is vannak roko­naim, de ott ilyen probléma nem adódott. Úgy érzem, duplán megloptak, mert el­vették a levélolvasás örö­mét azoktól, akiknek szán­tam a leveleket (családta­gok), de megloptak anyagi­lag is, mert egy ilyen levél fo intra átszámítva bélyeg­gel együtt 500 forint. Ot levél esetében már 2500 fo­rint. Talán valaki azt hitte, hogy pénz van benne, fel­bontotta, majd eldobta. Nyugdíjas pedagógus vagyok, nem szórom a pénzt. Amint hallottam, ha­sonló eset vagy esetek már előfordultak a kaposvári postán. Nem lehetne tenni ellene valamit? Kérem, te­gyenek valamit annak ér­dekében, hogy a tolvaj szarka csak Rossini operá­jában maradjon, s a jókí­vánságok megérkezzenek a címzettekhez. Éva Petrick 09116 Chemnitz Flemning str. 6/20. TÉGLAAKCIÓ! Kisméretű tömör tégla in. o.l 2 Ft/db B-30-as blokktégla 111 « 35 Ft/db ív. 0.25 Ft/db. Kaposmérői Téglagyár Telefon: 82/477-005 „Fásítási” program Batéban Gyakran járok az ország másik részéből haza, Batéba. Már jó egy éve látható, hogy a falu és Fonó között hozzákezdtek az év­százados, metszéslapjuk szerint többségükben makkegészséges fák kivágásához. Egy olyan fasor ritkítása kezdődött el, amelyre az itteni közösségek büszkék lehet­nének: évszázados, párját ritkító, büszke, erős és hatalmas fák, vé­gig a két falut összekötő út men­tén. Ilyen ma már szinte országos ritkaság. A favágók lendülete a faluhoz ért, ahol már nem is „egyelték” a fákat, hanem az egyik utcaoldalon minddel vé­geztek. Ugyanakkor nemrég ol­vastam a Somogyi Hírlapban, hogy fásítási programba kezdett az itteni önkormányzat: cseme­téket fognak ültetni. Hogy is van ez? A fásítási program persze jelentheti azt is, hogy a hatalmas fák kivágásával helyet készítünk a fiatal suhán- coknak, noha a beszámoló nem szól a fásításnak erről az árnyol­daláról. E fák értelmetlennek látott ha­lálát látva ágaskodnak a kétsé­gek: vajon hányat kellene ültetni, hogy egy hatalmas — 50-100 évnyi idővel dacoló szorgalmát - pótoljuk? Alighanem nagyapák lesznek a mai fiatalok, amire ez újak a mai óriásoknak még csak a kisöccseik lehetnek - ha meg­érik. Ezzel szemben a nagy fák ma itt vannak (voltak), és nem az esetleges jövőben lesznek majd, ha felnőhetnek. Ma teszik (ten­nék) az ősök bölcsessége nyo­mán a dolgukat, ma szol­gálnálak nekünk, sőt aligha­nem még a gyerekeinknek is. Mi az oka annak, hogy a gene­rációváltás nem párhuzamosan történik, azaz - lévén elegendő hely is - előbb (és most e nagy fák egészsége miatt még időben is) el lehetne ültetni a fiatalokat, majd azok megerősödtével és az idősek kivénülésével lehetne - kellene - hozzáfogni a generáci­óváltáshoz, ha a telepítést ide is gondolták. E párhuzamos fásítási program számos előnnyel jár­hatna, szemben a most követett változattal, amikor is volt fasor, nincs fasor, talán majd egyszer lesz. Ezzel csak a falu lett szegé­nyebb. Szegényebb lett az oxigént, árnyat és enyhet, a hajladozó su­hogást, lombhullást és rügyfaka- dást, madárfészkes csicsergést adó, búvó oltalmat nyújtó, zajt, port, hófúvást fogó, a kemény szeleknek nekifeszülő, a tájképet alakító, a természet rendje sze­rint becsülettel szolgáló derék fák életével. Miért irtással kell a jövőépítéshez hozzákezdeni? Nem a múltra alapozva kell a jö­vőnek építeni a jelent? Tüzelő­nek (bevételnek) kellenének? Hiszen akkor az iskolákat is szét lehetne hordani építőanyagnak. Az ősök munkájának megbecsü­lése és gondozása, aztán átadása nem hozna-e több eredményt, nem lenne-e a közösség nagyobb hasznára? Időt is nyerhetnénk vele! A folyamatosság jobban biztosítható lenne, a kisebb ki­lengést! életvitel, a stabilabb, ki­számíthatóbb környezet hosz- szabb várható emberi élettarta­mot is jelent. A még ezután elül­tetendő fák egykoron ismét a túl gyorsan dolgozó új fatelepítők kezétől fognak elpusztulni? A mostani szorgalom így fog ősei sorsára jutva szintén idő előtt ha­szontalanná vénülni, a saját jó­szándékunk már felét sem éri, hi­szen a példa a jövendő fásítóinak is a szeme előtt játszódik. Biztos vagyok benne, hogy számos érv szól a mellett, miért kellett a sorvágást elrendelni. Abban is bizonyos vagyok, hogy mindezt a halott fák a természet rendje szerint nem fogják respek­tálni. Elképzelhető, hogy a lelki­ismerettel sincs különösebb baj. Mi, a közösség pedig apróra váltja az elődök egy befektetését- ami erősen félreérthető módon fásítási, értékteremtő (!) munka­ként lesz közhírré -, és nem ad jó példát az utódoknak. Mintha magunk alatt is vágnánk... Vajon mérlegre tették a dön­téshozók mindazt, amire egy jö­vőbelátó, a jelent is bölcsen szolgáló határozathoz szükségük lehetett nekik, és az itt élő közös­ségnek egyaránt? A , jót, s jól” nehéz teher! A fentiek néhány szemponttal szeretnének hozzájárulni mind a jelenünkhöz, mind a jövőnkhöz, fásítás dolgában. S ha már van dicséretes tenniakarás, akkor le­hetne e szándékokat például a lassan szó szerint mindent elöntő- például árok-, mező-, erdő- és temetőszéli - szemét „betakarí­tására” is fordítani: talán igaz le­het, hogy a környezet állapota egy nép lelkének tükre. A közös­ség lehetne büszke rendezett és tisztán rendben tartott, virágos utcáira, az életet ringató messze nyúló mezőire, hegyre kapó er­dőire, kanyargó folyópartjára, amelyet hagyott és tett olyanná lenni, amilyen. Borsa Béla Gödöllő Félreértett jószándék Szomorúan olvastam a Somogyi Hírlapban Egy liget hattyúdala című írást, mert félreértették egy lakótársamat, aki mindig lehajol, hogy felvegye, ha társasházunk környékén szemetet lát a földön. Ő az, aki nem pöcköli ki a csik­ket az utcára, inkább felsepri, ha túl sok hever ott. Télen, ha éj­szaka nagy hó esik, elsők között kel, hogy eltakarítsa. Többször beszélgettünk, hogy tenni kéne valamit a díszcseijé­vel, mert az alját ellepte a sze­mét. Talán ha visszavágnánk, és jól besűrűsödne, nem kerülne az alá szemét - gondoltuk, s megál­lapodtunk, hogy együtt elvégez­zük a munkát. Nemrég köz­hasznú munkások jelentek meg, hogy a bokor alját kitakarítsák, de ők sem értek be mindenhova, pedig néhány ágat levágtak. Ek­kor a bácsi nekiállt lefűrészelni az ágakat és kitakarítani az ott maradt szemetet. Ezt vette észre valaki az emeletről, és a szemét helyett a telefonhoz nyúlt, a bá­csival pedig abbahagyatták a munkát. Aki ilyen jól tud hatóságokat mozgósítani, javaslom: szer­vezze meg a környék lakóival a tavaszi és őszi nagytakarítást, a park, a játszótér rendben tartását, és a házak körül is akad még bő­ven szemét. ígérem, mi leszünk az első jelentkezők. (Név és cím a szerkesztőségben) Kulcshelyzet A Somogyi Hírlap október 30-i számában Befiirödtem a fürdőben címmel jelent meg olvasói levél. Erre ér­kezett az alábbi válasz: A kaposvári termálfürdő öltö­zőjében öltözőszekrények áll­nak vendégeink rendelkezé­sére. Egy korábbi közvéle­ménykutatás alapján vendége­ink a szekrényhasználati díj bevezetését elutasították, ezért a szekrényeket csak 500 forint betéti díj befizetése után lehet használni. Ezt az összeget vendégeinknek a fürdést köve­tően - a kulcs visszahozatala- kor - visszatérítjük. A szekrénykulcs elvesztése esetén az 500 forint betéti díj a fürdő pénztárába kerül befize­tésre, mivel ilyen esetben biz­tonságtechnikai okokból a kérdéses szekrényzárat azon­nal ki kell cserélnünk. A betéti díj összege termé­szetesen csak töredéke - az egyébként kereskedelmi forga­lomban nem is kapható - zárak cseréjével járó költségeknek, így ez a kiadás is a fürdő vesz­teségét növeli. Ettől függetle­nül úgy gondoljuk, hogy az 500 forint betéti díj kellő nagy­ságú összeg ahhoz, hogy ven­dégeink a kulcsot nagy való­színűséggel visszahozzák. A panaszos esetében azon­ban nem a kulcs elvesztése, hanem annak eltörése okozott problémát. Ez fürdőnkben rendkívül ritka jelenség és ez- ideig alig fordult elő. Egyetér­tek azzal a felvetéssel, hogy ilyen esetben nincs szükség a kérdéses zár azonnali cseré­jére, a probléma egy darab pótkulcs gyártásával megold­ható. Az esetből okulva intéz­kedtem, hogy ezt követően az 500 forint betéti díjat kulcs el­törése esetén a vendégnek megfizetni nem kell, erre csak a kulcs elvesztése esetén tar­tunk igényt. Fürdőnkben többféle szol­gáltatás csak betéti díj megfi­zetését követően vehető igénybe (például úszósapka, fürdőruha kölcsönzés, termál öltözőszekrény). A betéti díj célja, az igénybevett szolgálta­tás, illetve eszköz hibátlan ál­lapotban történő visszaszolgál­tatása a bérbeadónak. Ameny- nyiben a kikölcsönzött eszközt a vendég vissza nem adja, úgy a betétidíj a fürdő tulajdonába megy át, de a szolgáltatás igénybevevőjének személye számunkra ismeretlen marad, ezáltal számla kiadására sincs lehetőségünk. A pénz befizetésekor pana­szos nem jelezte a számlára vonatkozó igényét, így fordul­hatott elő, hogy a befizetett összegről elismervényt nem kapott. Az esetet kivizsgálva megállapítottam, hogy ettől függetlenül befizetett összeg a városgondnokság számlájára szabályszerűen befizetésre ke­rült, melynek tényét a postai feladóvevény másolatával tud­juk igazolni. A fürdőben történt kellemet­lenségért a panaszos szíves el­nézését kérem, ezzel egyidejű­leg személyazonosságának tisztázását követően intézke­dem a kérdéses összeg vissza­fizetéséről. Frank József városi fürdővezető Magyarországon - magyarul! Egyre inkább felháborít, hogy városunkban - és saj­nos, nemcsak ott - a szép magyar nyelvet a „gyarmati angol-magyar” váltja fel. Ez mind a különböző üzletek felirataiban, mind a rádió­ban, televízióban és az újsá­gokban tapasztalható. Úgy gondolom, Magyar- országon elsősorban magya­rul kell beszélni. Ezért min­den jóérzésű honfitársamtól kérem: a sok idegen szó he­lyett magyarul fejezzék ki magukat, hiszen a magyar nyelv erre tökéletesen al­kalmas, és környezetükből is irtsák ki az ilyen megnyilvá­nulásokat. Ruisz Györgyné Kaposvár (D TATA BiWA A GYŰRŐDÉST! Gazdaságos és elnyűhetetlen kisteherautó mindennapi használatra. A világ harmadik legnagyobb járműgyártó csoportjának, a TATA konszern autógyártó társaságnak terméke a robosztus felépítésű, nagy teherbírású, mégis könnyen kezelhető, kényelmes kabinnal, szervokormánnyal ellátott TATA kisteherautó, mely tervezése és gyártása során sok év tapasztalatát -így pl. a Mercedes által kifejlesztett technológiát is- figyelembe vették. A TATA kisteherautó többféle felépítménnyel kapható, ezáltal a különböző igényeknek megfelelően sok mindenre használható. Hajtsa autópályán, gyűrje szántóföldön, vezesse hegyi utakon vagy nagyvárosi forgalomban és meglátja, hogy a TATA kisteherautó igen strapabíró, mindig és mindenhol hű társa Önnek ...és pénztárcájának. TATA márkakereskedők 6$ szervizek: Budapest A. D'ORO Kft. 1144 Budapest, Fogarasi út 197. Tel: 252-1956 KiríI Kft. 1037 Budapest, Bécsi út 335-337 Tel.: 250-1052 • Békés Tata Autókereskedés 5630 Békés, Zrínyi u.6. Tel.: (66) 341-859 • Cegléd Postaautó Kft. Ceglédi Kir. 2700 Cegléd, Külső Kátai u.94. Tel.:(53) 314-205 • CSURGÓ Nagy és Társa 8840 Csurgó, Iharosi út 2. Tel.: (82) 471-035 • Debrecen Elit Autóház 4025 Debrecen, Erzsébet u. 48-50. Tel.: (52) 431-203 • Postaautó Kft. 4030 Monostorpályi út 35/A Tel.: (52) 449-674 * Eger Agip Benzinkút 3300 Eger, Kistályai u. 1. Tel.: (36) 428-158 • Kecskemét Erdősi Áruház 6000 Kecskemét, Izsáki út 80. Tel.: (76)481-878 • KÉTHELYAkku-Gép Kft. 8713 Kéthely, Malom u. 1. Tel.: (85) 339-503 0 Kömye Autó-Göbölös Kft 2851 Környe, Alkotmány u 67 Tel.: (34) 373-178 • Miskolc Árvái és Fia Kft. 3530 Miskolc, Zsolcai kapu 16. Tel: (46) 328-654 • Nyíregyháza Postaautó Kft Nyíregyházi Kir. 4405 Nyíregyhaza, Lujza u. 20. Tel.: (42) 460-789 • Szeged Veszprémi Autószalon 6727 Szeged, Algyői út 65. Tel.: (62) 473-000 0 Tatabánya Autó-Göbölös Kft. 2800 Tatabánya e KÖrnyei út 33. Tel.: (34) 337-536 • VESZPRÉM Paszti György 8200 Veszprém, | Almádi u. 40. Tel.: (88) 321-280 0 ZALAEOER8ZEQ Lábodi Róbert 8900 J Zalaegerszeg, Nekeresdi út 18. Tel.: (92) 319-272 Magyarországi kizárólagos importőr: o SWISSCARRt. 1222Budapest, Háros út 121-123 Tel.: (1)227-4445 § Mercedes-Benz hivatalos márkakereskedő AUTÓCENTER C. Kft. A pécsi Mercedes-Benz Központ a közeljövőben nyitja meg kapuit. Az Autócenter C. Kft. erre és a Karácsonyi Ünnepekre való tekintettel AKCIÓ-t hirdet minden vásárlója részére. Mercedes-Benz transzporterekre (Vito, Sprinter, Vario): — ingyenes Blaupunkt rádió magnó- ingyenes KRESZ-tartozékok — ajándék vonóhorog felszerelve — negyedévi kötelező biztosítás átvállalása- ingyenes műszaki vizsga rendszámmal- egyedi finanszírozási feltételek Megrendelőink között 1 db 2 személyes egzotikus utazást sorsolunk ki. Vállalkozása rendkívül előnyös feltételekkel juthat egy elsőkerék-meghajtású, példásan takarékos, családi célok­ra is kiválóan alkalmas világszínvonalú termékhez, például egy VITO-hoz. 7630 Pécs, Kiskőszeg u. 2-4. Tel./Fax: 72/214-222 TELJES GÁZZAL ELŐRE ! December 31 -ig ingyenes gáz-átalakítás minden kisteherautóhoz G^Zella mm 337.500.- Ft befizetésével elvihető. Ingyenes GAZ' assistance szolgáltatás. Márkakereskedők; Hideg Team SE 7400 Kaposvár, Füredi u. 180 • 82/428-074 Unitrade Autó Kft. 7570 Barcs, Nagyhíd u. 17. • 82/461-833 Importőr: 2040 Budaörs, Sport u. 6. Tel.: 06-23/417-777

Next

/
Oldalképek
Tartalom