Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-29 / 302. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1997. december 29., hétfő Százmilliók támogatásra Az idén 95 millió forintot juttatott a költségvetés magyar találmányok megvalósításának támogatására; jövőre 125 millióra nő ez az összeg. Világszerte elismerten tehetségesek ugyanis a magyar szakemberek, ám ahhoz, hogy ötleteikből valóság legyen, pénz kell. A Feltalálók Országos Szövetségében elmondták: egy- egy találmány levédése például - külföldön, legkevesebb három-négy országban - akár 5-6 millió forint is lehet. A gyógyszeriparhoz vagy az autóiparhoz kötődő találmányoké ennél is több. A szövetségnek 98 feltalálóval van szerződése, és ezek közül 25 találmányt sikerült az idén más országban is bevezetni. Az autóipar körébe tartozik például egy speciális sebességváltó, de van néhány, már-már a fantázia világát idéző különlegesség is. Ilyen a láncmeghajtás nélküli kerékpár, vagy az a labdarúgócipő, amellyel állítólag jobban lehet a labdát irányítani, és több gólt lehet rúgni. A támogatásra pályázni kell. A kérelmet a Szabadalmi Hivatalhoz lehet benyújtani, az odaítélésről szakmai bizottság dönt. (Koós) ENTIAN ELADÁSI ÁRFOLYAMA Német márka 115,— Ft Osztrák schilling 16,30 Ft USA dollár 202,— Ft ITL (1000) 117,50 Ft Horvát kuna 31Ft Szlovák korona 6Ft Kaposvár, Dózsa Gy. u. 11. Zárda u. 12. (6665 Kisgazdaságok: fogyóban a hízó Az ötmilliós állományt érdemes 7-8 milliósra növelni A hazai sertésállomány az idén ötmillió körül alakult. Szakemberek esélyt látnak arra, hogy ez a létszám a következő években tetemesen nőjön, mert a világpiaci tendenciák a sertéshús iránti kereslet növekedését ígérik. A földművelésügyi tárca adatai szerint a gazdasági társaságoknál az idén kis mértékben növekedett az állatállomány, a szövetkezeteknél ellenben 8, az egyéni gazdaságoknál pedig 19 (!) százalékkal csökkent. Az állattenyésztés illetékesei úgy vélik: a gazdasági társaságok sertésállományának növekedése szorosan összefügg e szervezetek versenyképességének javulásával. Ha magas szakmai és technológiai színvonalon termelnek, a külpiacon keresett minőséget állítják elő, tartós szerződéses kapcsolatokat tudtak kialakítani a húsfeldolgozókkal, garantált a biztonságos értékesítés. Az egyéni gazdálkodók termelési kedvének csökkenése elsősorban a tenyésztés alacsony jövedelmezőségével magyarázható. A mindössze néhány sertést nevelő termelők jó része nem képes kigazdálkodni költségeit. Vágósertéseik minőségi szempontból nem felelnek meg az exportkövetelményeknek, így döntő részben hazai piacra termelnek. A lakosság húsellátásában azonban jelentős a szerepük, ezért termelési kedvüket indokolt támogatásokkal ösztönözni. Az agrártárca szakemberei, a tenyésztők és a húsfeldolgozók egyetértenek abban, hogy az állományt fokozatosan bővíteni kell. A rendelkezésre álló biológiai alapok, a meglévő tartási és feldolgozó kapacitások lehetővé teszik a sertéslétszámnak a jelenlegi ötmillióról hétnyolcmillióra történő növelését is. Ennek érdekében a következő években a fejlesztési támogatásoknak elsősorban a biológiai alapok fejlesztését, a technológiai, takarmányozási feltételek javítását kell szolgálniuk. Újvári Gizella BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Néhány nappal az év vége előtt a legtöbb ember számadást készít az elvégzett munkáról és annak eredményeiről. Aki egész esztendőben gondosan és legalább némi hozzáértéssel művelte kertjét, az nem lehet most elégedetlen. Igaz, a kora tavaszi fagyok megtizedelték a gyümölcstermést, de a zöldségfélék és a szőlő pótolta a terméskiesést. Sajnos, a kiskerti termelés költségigénye növekedett. Drágábbak a növényvédő szerek, a műtrágyák, ám némi vigasz lehet, hogy a saját termények biztosan nem tartalmaznak az egészségre ártalmas vegyszermaradványokat! Pénzben nem fejezhető ki, de nagy értéket képvisel a kertnek az a haszna is, amelyet a termelés sikerélménye nyújt a kert gondozója és családja számára. Sok lakásban kinyíltak a karácsonyi kaktusz virágai. Előfordul azonban, hogy a nyíló bimbók lehullanak; ennek az oka abban keresendő, hogy a kaktusztövet áthelyezték más helyre, ahol az előzőtől eltérő hőmérsékleti és fényviszonyok uralkodnak. Ezt a kaktusz nem viseli el! Még forgatni sem szabad a cserepet, mert az is a virághozam rovására megy! Valamikor, régen csupán az erdőkben fordult elő egy nagyon mutatós vadvirág, a fekete hunyor, amelynek fehér virága ilyenkor december végén, január elején nyílik. (Feketének azért nevezik, mert a bogyója fekete.) Mostanában ez a szép virág terjedőben van a kertek árnyékos helyein is. Érdemes ültetni belőlük néhány tövet, mert valóban különleges látványt nyújtanak a hó alól előbukkanó virágok. Rövidesen kezdődik az új esztendő. Hadd búcsúzzak önöktől egy háromszéki köszöntővel: Adjon isten minden jót, Ez új esztendőben! Jobb időt, mint tavaly volt, Ez új esztendőben! Vedd el mind a nem jót, Ez új esztendőben! Mitől félünk mentsen meg, Amit várunk, legyen meg, Ez új esztendőben! VÉLEMÉNYEK CCG Határidők cégvezetőknek December 30.- A befektetési szolgáltatók jelentése nyitott pozícióikról. December 31.- A szakképzési hozzájárulás teljesítése fejlesztési támogatással;- foglalkozás-egészségügyi adatszolgáltatás;- a NYEENYI-lapok lezárása;- éves zárás az egyéni vállalkozóknál;-a felszámolók igazolása a 65/1997. (IV. 18.) Korm. rendeletben foglalt feltételek teljesítéséről;- az 1995. évi XC. törvény hatályba lépése előtt megrendelt, gyártott - az előírásoknak meg nem felelő - csomagolóanyagok felhasználhatóságának vége;- pénztárgép-forgalmazási korlátozás;- az ózonréteg védelmével kapcsolatos korlátozás;- a jövedéki törvény átmeneti rendelkezésein alapuló tennivalók teljesítése;- a vámmegbízhatóság új feltételeinek teljesítése; Január 1.- Adatszolgáltatás a magán- nyugdíjpénztárnak, tagdíjbefizetés;-az értékpapír-kibocsátók tájékoztatója, éves jelentése;- áttérés az üzemanyagkúttal összekötött pénztárgépek alkalmazására;- az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatali engedélyeinek megújítása. Illetékek Az illetéktörvény egyes rendelkezéseit módosítja az 1997. évi CIX. törvény. Eszerint ameny- nyiben a magánnyugdíjpénztár tagjának egyéni számláján felhalmozott összeget a pénztártag halála folytán a kedvezményezettje - vagy ennek hiányában örököse - örökli, rokonsági foktól függően 11,15 vagy 21 százalékos öröklési illetéket kell fizetnie. Ha viszont a tagsági viszony folytatása mellett a pénztárban hagyja, vagy másik magánnyugdíjpénztárba viszi át az örökölt összeget, mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól. Jövőre az ingatlan és a gépjármű pénzügyi lízingjével egyaránt foglalkozó vállalkozások ingatlanszerzésük után az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2 százalékát kötelesek megfizetni visszterhes vagyonátruházási illeték címén, feltéve, hogy a fenti két tevékenységükből származik a nettó árbevételük legalább 75 százaléka. Külföldi cég magyarországi fióktelepének cég- bejegyzési illetéke 200 000 forint lesz. Az anyakönyvi kivonat kiállítása ezentúl akkor is illetékmentes, ha a szülők házassági anyakönyvi kivonatát a gyermek anyakönyvezéséhez kell kiállítani, illetve az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatát a haláleset anyakönyvi kivonatához kell újra kiállítani. Ezentúl illetékfeljegyzési jog illeti meg a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasházközösséget a tulajdonossal szemben az üzemeltetési és felújítási, illetve a közös költség megtérítése iránt indított eljárásban. Körözött tárgyak 1998. március 20-át követően a rendőrség által körözött (elveszett és ellopott) tárgyak adatai bárki számára hozzáférhetőek és bármely adatkezelési rendszerben szabadon felhasználhatóak lesznek. Az erről szóló 1997. évi CXV. törvény szerint a körözési adatot - költségtérítés ellenében - 15 napon belül kell kiadni a kérelmezőnek. A kikötők védelme A Somogyi Hírlap 1997. december 5-i „Tiltakoznak a kitiltottak”, valamint december 8-i „Törvénysértő kikötő- rend” című írásai foglalkoztak a Mahart Balatoni Hajózási Részvénytársaság által üzemeltetett kikötők kikötőrendjével, ezek azon rendelkezésével, hogy a kikötőkben horgászni tilos. A horgászok által sérelmezett rendelkezés alapjául az szolgált, hogy a korlátozás nélküli horgászat sértette a kikötők biztonságos üzemeltetéséhez fűződő érdeket. Egyes horgászok a hajók kikötésére szolgáló kikötő berendezéseket használva akadályozták a személyhajók és sporthajók kikötését. Vitorláshajókra lépve megsértve a magántulajdont, a hajótulajdonosokat zavarták hajóik, vitorlásaik rendeltetész- szerű használatában. A hullámtörő gátak, mólók védelmét szolgáló kőszórások megbontásával a horgászok időjárástól való védelmét segítő úgynevezett „mellvédek” kialakításával szükségtelenül és jogellenesen rombolták e műtárgyakat. Mindezek évente több százezer forintos kárt okoztak társaságunknak. A balatoni hajózás korábban kinyilvánította készségét e vita békés rendezésére, és az egyes kikötők esetében a következő hónapokban is készek vagyunk a párbeszédre. A Balatonon közel 100 kikötő üzemel, ebből 22 tartozik a balatoni hajózáshoz, és ismereteink szerint a horgászkikötőket kivéve mindenhol tilos e kedvtelés gyakorlása. A Balaton szélére épült ingatlanok területén szintén nem szabad horgászni, ezért méltánytalannak tartjuk e körből csakis kizárólag a közforgalmú kikötők kiemelését. A horgászok részéről elhangzott érveket elemezve a kikötők minősítése egyértelmű, azok szerves része a hullámtörő gátrendszer is. A balatoni kikötőink kikötőrendje nem törvénysértő, és az erre való utalás megalapozatlan. A halászatról szóló törvény szerint idegen tulajdon halászati célú igénybevétele csak a halászati jog gyakorlójának megengedett, ezt a jogot a Balatonon a Balatoni Halászati Részvénytársaság gyakorolja, így az egyes horgászok nem jogosultjai a korlátozás nélküli használatnak. Megértve a horgászok gondját, egyre szűkülő lehetőségeit, módot látunk a kikötők hullámtörő gátjain a tó irányába való horgászatra, amennyiben ezek feltételeit az illetékes horgász egyesületekkel, illetve szövetségükkel írásban tudjuk rögzíteni. A balatoni hajózás jól működő gazdasági vállalkozás, így a horgászattal együtt járó károk, köztisztasági hiányosságok elhárítása nem lehet feladata. Ellenben közös érdek a Balaton értékeinek megóvása, így erre alapozzuk a megoldás irányába mutató javaslataink megvalósítását. Dr. Horváth Gyula ügyvezető igazgató Balatoni Hajózási Rt, Siófok Egy utazás viszontagságai Október 29-én azzal a hiszemmel írtam be a jákó-nagybajomi vasútállomáson a vásárlók könyvébe, hogy azt megvizsgálják. Tévedtem. Egy hónapon keresztül válaszra sem méltattak. Történt ugyanis, hogy beteg kisfiámmal a fél 9-es gyorsvonattal a kaposvári kórházba szerettünk volna utazni. A pénztáros a jegyemet lebélyegezve, de nem adta ki, csak akkor, amikor már a gyorsvonatot elengedte. Ezután 1997. július 2-án adtam be kérvényemet az újvárfalvai önkormányzathoz vadkár megállapítására. Annak rendje és módja szerint 1000 forintos illetékbélyeget leróva, a bürokrácia minden szabályát betartva tettem mindezt. Hamarosan meg is jelent nálam a Széchenyi Vadásztársaság két vadásza, akik megnézték az akkor címerhányás állapotában lévő kukoricámat, hogy tényleg szarvasok jártak-e a kukoricában és azok okozták-e a pusztítást? Mivel - mint mondták - a tényleges kárt csak teljes érésben lehet megállapítani, megegyeztünk, hogy a kukorica betakarítása előtt szólok nekik és eljönnek az FM által alkalmazott kárszakértővel, aki mint pártatlan hivatott a kár nagyságát felbecsülni és számszerűsíteni. így is lett, a kárszakértővel megnéztük a kukoricát, és megállapodtunk az összegben. Ez körülbelül október elején volt. Ezután vártam. Eltelt két hét, és meguntam: nem elég, hogy nem fizetik ki a káromat, de ráadásul mély hallgatásba burkolózott az ügy. Sebaj, a magam kezébe vettem a dolgokat. Elkezdődött a Canossa-járás. Nem írom le, kik visszajött a pénztárablakhoz, ahol nem éppen megfelelő hangnemben közölte velem, hogy időben kell idejönni, meg majd jön másik vonat, s ő egyébként is megválogatja, hogy kivel jóhiszemű, s kinek köszön. mutogattak egymásra, de az egésznek az a lényege, hogy az a kárbecslési jegyzőkönyv nem került be a vadásztársasághoz, amelyben feltüntetik a károsult nevét, a terület megnevezését, helyrajzi számát, a vetett növény faját, illetve a károsító állatfajtát. Nem sorolom, mi minden van még ebben a jegyzőkönyvben, de addig nem fizetnek kártérítést, amíg ezt a vadásztársasághoz be nem küldik vagy be nem viszem. Bementem az önkormányzathoz, ahol kaptam egy példányt az üggyel kapcsolatos jegyzőkönyvből, de kiderült, ez nem azonos a kárbecslési jegyzőkönyvvel. És most jön a lényeg: én, a károsult szerezzem meg a helyesen kitöltött kárbecslési jegyzőkönyvet, és juttassam el a vadásztársasághoz, akkor megkapom a pénzt. Vagy a vadász- társaság megelőlegezi nekem a káromat kukoricában, s ekkor ráér a jegyzőkönyv. Itt fogyott el a türelmem. 1. Hogyan bíznak meg a károsultban? Ha hozzájutnék ehhez a jegyzőkönyvhöz - Istenem, milyen is a károsult!— esetleg javítgatnék valamit az összegen, természetesen a saját javamra! Abban a tudatban indultam el otthonról, hogy minél előbb a kórházba éljünk. E helyett személyvonattal zötykölődtünk csupán azért, mert a pénztárosnak éppen rossz napja volt, vagy csak nem akart jóhiszemű lenni. Úgy gondolom, a vasút van az utasokért, és nem fordítva. Szabó Zoltánná Jákó, Kossuth u. 34. 2. Nem is kell ez a jegyzőkönyv azonnal, ha elfogadom a kárt kukoricában (ez nem pénz). 3. Milyen jó, hogy van egy balek, akit lehet futtatni a hivatalok között! Elvégre az ő kára, csak futkosson, majd máskor meggondolja, hogy beadja-e az igényt a vadkárra, többletmunkát okozva ezzel sok embernek, akik érintettek ebben az ügyben. A lényeget eddig elfelejtettem vagy inkább szégyelltem leírni. Az összeget, amelyről szó van, 1596 forint. Ha ebből levonom az illetékbélyeget, akkor marad 596 forint. Éz a telefonokra is kevés, amit az ügyben eltelefonáltam. így hát döntse el az olvasó: érdemes-e egy kisembernek a magasságos hivatalokkal packázni? Olyannyira nem, hogy én megfogadtam: jövőre a földbe nem vetek semmit, a területet meghagyom - szarvaslegelőnek. Hiszen - látva az ország mező- gazdaságát - nem is én leszek az első és az egyetlen, aki nem vet a földjébe semmit. Azt kérdezik, mit fogok enni? Hát húst. Szarvashúst. Hantos Erzsébet volt okleveles agrármérnök Újvárfalva A teher egyre nő A Somogyi Hírlap november 25-i számában Recept helyett utalványt című cikkében Ge- icz Gézáné azt nyilatkozta: a november 1-től használatos hitelezett utazási utalvány nem tartalmaz túl sok adatot. Az írásra reagálva kérdezem: mi a sok és mi a nem túl sok? Amikor indokolt esetben a betegek részére útiköltség utalványt kell kiállítani az orvosnak, illetve az asszisztensnek, nem háromszoros munkáról van szó. Példával bizonyítom: ha egy beteg tízszer Somogyvámosról Fonyódra utazik fizioterápiás kezelésre a rendelőintézetbe, 120 szelvényt kell kiállítani, kísérővel 240-et. Ez szelvényenként 8 adat, összesen tehát kb. 1000! Miért nem kaphat a beteg háziorvosától olyan utalványt, amelyre re- tur jegyet kap? A napi 80-90 kezelés és egyéb adminisztrációs teher mellett mikor van idő ezeket a szelvényeket kitölteni? Mi indokolja, hogy a 3530-1. számú új utazási utalvány, amelyre egyszerre négy retur utazás regisztrálható, nem ellenőrizhető? Miért volt szükség e helyett még egy bonyolultabbat kitalálni? Ez az érem egyik oldala. A másik a betegre háruló tortúra, hiszen minden utazás előtt el kell mennie a rendelőbe, sorba állni utalványért. Végül: hiába olvasom a munkaköri leírásomat, nem találom benne, hogy ezt is nekem kellene elvégezni. Bálint Lehelné fizioterápiás asszisztens Fonyód, rendelőintézet Szarvashibák vadkár-ügyben
