Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-24 / 300. szám
20 1997. december 24., szerda SOMOGYI HÍRLAP KARÁCSONY A rákot gyógyító Martyn ROB A hegyi doktor csodája Dr. Martyn Róbert: ,JYz egyik halálos kórral kezeltem egy másikat” FOTÓ: TÖRÖK ANETT hazai szaklapok „anyagtorlódásra” hivatkozva kitértek a közlés elől. 1965-ben az Egyesült Államokba is meghívták, ahol a New York-i Rákkutató Intézetben végezhetett immunológiai vizsgálatokat és ismertette eljárását. Itt együtt dolgozott Szentgyörgyi Albert professzorral is.- Sajnos, Amerikában sem adták meg a módszerem továbbfejlesztéséhez szükséges vérkészítményt. Idegen voltam ott, s túl meghökkentő az, amit állítottam. Szentgyörgyitől már nem is kértem segítséget, hogy ne hozzam kellemetlen helyzetbe. Hazajöttem, és itt folytattam a munkát.- Mi foglalkoztatja most?- Az utóbbi években több gégerákos esetben is eredményesen alkalmaztam az eljárásomat. Közülük az egyik beteget a pécsi klinikáról küldték, mert már nem tudtak segíteni rajta. Most az ezekkel kapcsolatos tapasztalataimból készülök tanulmányt írni. Tudom, vissza fogják küldeni...- Mi lehet az oka, hogy az eredmények ellenére 40 év alatt sem fogadták el az ön által kínált megoldást?- Könnyebb lett volna a dolgom, ha egy klinika égisze alatt folytatom a kísérleteket. így azonban egyesek talán orcát- lanságnak tartották, hogy egy vidéki orvos olyan eredményeket ér el, amit kutató központok nem. Korábban megpróbáltam fölkínálni magam a kaposvári kórháznak. Elutasítottak, s ez különösen rosszul esett. Nem tudom, hogy a rákot gyógyító módszerem, melyet több mint 40 éve alkalmazok eredményesen, mikor válik végre közkinccsé. 95 éves vagyok: megtettem, amit tudtam, jóllehet semmilyen segítséget nem kaptam. Mindent a saját erőmből kellett kivívnom. Saját pénzemből fedeztem a kutatásaimat, miközben sokszor kölcsönből éltem. Dr. Martyn Róbert Róma- hegyi dolgozószobájában ma is gyógyít és kutat. A több évtizedes szélmalomharc elkedvetlenítette, de nem adta fel, hogy módszerét és szérumát a széles körű alkalmazás érdekében hivatalosan is elismertesse. Tisztelői - látva, hogy csak a gyógyításnak élő - idős orvos aligha tudja eljárását eredményesen menedzselni, másfél éve alapítványt hoztak létre. Számos buktatón jutottak már túl, mégis legalább még két-há- rom évre becsülik az időt, mire a rákot gyógyító - várhatóan Martyn ROB elnevezésű - injekció legálisan forgalomba kerülhet. Hiába a több évtizedes kedvező tapasztalat, a több száz meggyógyult beteg, a szakhatóságok malmai lassan őrölnek. Szerencsére a nemzetközi sza- badalmaztatási eljárás gyorsabban halad, a szer gyártása iránt pedig - főként külföldön - máris nagy az érdeklődés. Bognár László, az alapítvány kuratóriumának elnöke mondta: ha a hazai szak-körök tartózkodása nem oldódik, el vannak szánva, hogy külföldön törzskönyvezik a szert. A lényeg, hogy végre legálissá és a betegek számára széles körben hozzáférhetővé tegyék a injekciót. Dr. Martyn Róbert azonban ragaszkodik ahhoz, hogy ez egy magyar gyógyszer legyen, amelyik először itthon kerül forgalomba. A polihisztor szellemiségű kaposvári orvost a legtöbben ügy ismerik: a hegyi tanár. Háza sok éve valóságos zarándokhelye a kétségbeesett, súlyos betegeknek. Sok olyan embert gyógyított meg, akikről máshol már lemondtak. Ők terjesztették azután a hegyi tanár legendáját, s akasztották rá a jelzőt: csodadoktor. Leghálá- sabb betegei ártottak neki így a legtöbbet, hiszen ezzel a jelzővel fordították ellene az orvos- társadalmat.- Sokat ártott nekem - s amúgy is terhes volt - ez a hírnév. Voltaképpen megértem, hogy irritálta az orvosokat. Főként, hogy ezt azzal értem el, hogy az egyik halálos betegséget egy másik halálos betegséggel meggyógyítottam. Dr. Martyn Róbert az ötvenes években kezdte kutatni a rák betegséget és annak gyógyító módszereit. Egyéb lehetőség híján önmagán kísérletezett. Egy éven át oltotta magát a fertőzött vérrel. Mivel nem lett beteg, tovább fejlesztette, majd alkalmazta is a módszert, mégDr. Martyn Róbert soha nem adta fel... A villa minden titkok tudója hozzá sikerrel. Szövettanilag igazoltan rákos eseteknél is visszafejlődött a daganatos csomó. (Dr. Martyn Róbert mindannyiszor megnevezte a pontos gyógymódot, ám az eljárás szabadalmaztatásáért dolgozó alapítványi tisztségviselők óvatosságból azt kérték, ne közöljük a szérum alapját adó vérkészítmény nevét.)- Szerettem volna ezt az eljárást intézeti körülmények között, tudományos szempontból is mérhetőbb módon alkalmazni. Az Egészségügyi Tudományos Tanács előtt, ahol számot adtam a munkámról, húsz operált gyomorrákost és öt évet kértem, abban bízva, hogy az eredmények feloldják majd a módszerrel szembeni elzárkózást. Kérésemet azonban nem teljesítették. Mivel új utat nem építhetett, tovább járta a maga taposta ösvényt. Eredményeiről szakcikkekben számolt be, ezek azonban csak a külföldi orvosi folyóiratokban kaptak helyet. A FOTÓ: KOVÁCS TIBOR- Nyomon követi-e a rákkutatás egyéb eredményeit?- Igen, olvasom a folyóiratokat, s úgy látom elsősorban a különféle sugárkezeléses módszereket alkalmazzák. Ezeknek azonban ellene szól, hogy az ilyen jellegű kezelések után sérül az immunrendszer, a szervezet természetes védekező képessége. Az én kezelésem viszont épp erre az önregeneráló képességre épít és erősíti az immunrendszert.- Mi tartja életben?- Úgy élek, ahogy egy embernek élnie kell. Nem dohányzóm, nem iszom és ésszerűen táplálkozom. Ezzel együtt is nagyon megöregedtem. Foglalkoztat a gondolat, hogy végképp visszavonulok a gyógyítástól. Félek, ha most ír rólam, még több beteg jön majd, pedig én már nem bírom. Csakhogy nemet mondani is szörnyű nehéz a síró, könyörgő, kétségbeesett embereknek. De hát értsék meg, én azt sem tudom, mi a nyaralás. Nem volt, aki helyettesítsen, mert egyetlen orvos sem vállalta, hogy gyógyszerként adjon be egy „halálos kórt”. Magamra maradtam, s közben neveztek csodadoktornak és kuruzslónak egyaránt. Pedig én csak egy orvos voltam, aki sohasem tett csodát. Csak gyógyított egy új módszerrel. Nem egyszer hoztak hozzám már haldokló beteget. Természetesen ilyen esetben én sem tehettem semmit. Martyn doktornak csaknem hét évtizedes (!) orvosi munkássága során több kétkedésben és elutasításban volt része, mint elismerésben. Történetét hallva eszünkbe juthat a Naxol esete, ahol ugyancsak sok évre, sőt a közvélemény nyomására volt szükség, hogy a szakemberek legalább érdemben vitatkozzanak róla. A gyógyítás története - Paracelsustól-Harvey-ig - egyben a saját korukban csak értetlensége és közönybe ütköző orvosok története is. Harvey például 1625-ben azzal a „badarsággal” állt elő, hogy a vér kering az erekben. Martyn doktor módszere több mint három évszázaddal később ugyanilyen megütközést keltett. Egyes kollégái szerint titka mindössze annyi, hogy hisznek benne a betegek, mert szugerálni tudja a gyógyulásba vetett hitet. Ha így volna, az sem lenne épp kis teljesítmény mondjuk egy előrehaladott gégerák esetében. Alighanem mégsem erről van szó. Már gyűlnek azok a milliók, melyek lehetővé teszik a szer előírásszerű bevizsgálását. Az itt születő eredmények tehát már megfellebbezhetetlenek lesznek. Akkor állhat majd a gyógyítás szolgálatába a Martyn ROB, talán még életében halhatatlanná téve a hegyi tanárt. Bíró Ferenc A hajlékony, törékeny anyag engedelmeskedik a tapasztalt kéznek Az üveggömbök világa Kézügyesség és egy kis fantázia fotó: kovács Tibor A Zicsen élő 79 éves Bartalis Ferencről még a faluban is kevesen tudják, hogy kitűnően bánik az üveggel. Két éve döntött úgy, hogy a karácsonyi díszekért kapott pénzzel egészíti ki a nyugdíját. A fenyőágakat sok családnál, ismerősnél, rokonnál a zicsi Télapó üvegfigurái, gömbjei díszítik... — 1933 júliusában kerültem Weichner Ferenc üvegtechnikus hőmérőkészítő kisiparos cégéhez — emlékszik. — Még nem voltam 14 éves, így szerződést csak 1934-ben kötött velem. Akkor ez volt az egyetlen hőmérőket gyártó cég Magyarországon. Csaknem 17 évet dolgoztam ott. Ezután Simon József hőmérőkészítő kisiparoshoz mentem. Sajnos, csak fél éven át foglalkoztatott, ugyanis megszűnt a cége. Innen Fischer Péter és Társához vezetett az utam, ahol a hőmérők mellett, lázmérőket és faj- súlymérőket is gyártottunk. Bartalis Ferenc ezt követően a Laborfelszerelések Gyárába került. A hőmérős részlegnél kapott állást, s harminc évet húzott le itt. 1979. október 15- én ment nyugdíjba, főművezetőként. Azt mondja: az üvegtechnikusok valamennyien kiváló fenyődísz készítők is. — 1988-ban a feleségem halála után hétvégi házat kerestem. Ismerősök ajánlották Zicset, így vettem itt egy régi parasztházat. Budapestet cseréltem föl a faluval. Kezdetben úgy terveztem, hogy az ipart is kiváltom mint üvegfúvó, de a nyugdíjból a feltételeket nem tudtam volna teljesíteni. így kizárólag hobbiból — a karácsonyt megelőző hónapokban — fenyődíszeket gyártok. Ezeket elsősorban rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek ajándékozom, illetve egy részét értékesítem. Kell a nyugdíj mellé egy kis kiegészítés. — Milyen figurákat gyárt? — A karácsonyi díszek a fantázia szüleményei. Megvalósításuk pedig a kézügyességtől függ. Az üvegtechnikusok egyébként csodálatos dolgokat tudnak az üvegből varázsolni. A hajlékony és törékeny anyag engedelmeskedik a tapasztalt kéznek. A technológia egyszerű, nem titok. Én sok és különböző méretű, színű gömböt fújok. A figurák közül pedig nagyon kedvelt a gomba, a makk, a citrom, a dió, a fenyőtorony vagy az ufóreflex... Az udvaron kicsinyke épület, a műhely. — Az üvegfúvó pisztollyal megolvasztom, majd nyújtom az üvegcsövet, később kisebb darabokra vágom. A gömb nagysága az üvegcső átmérőjétől függ. Az alapanyagot külföldről lehet beszerezni, ám én még egy kollégám örökségéből dolgozom. A darabolás után következik a fúvás, majd az ezüstözés. Ezt követi a színrefestés, a díszítés, végül a szerelvényezés. Leggyakrabban a piros, a sárga, a kék és az ezüst színt használom. Krutek József
