Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-24 / 300. szám
1997. december 24., szerda 13 SOMOGYI HÍRLAP KARÁCSONY A karácsonyi műsor próbáján klub rendezvényei is összehozzák a fiatalokat. Kétségtelen: a diszkó a legnépszerűbb. A polgármester már kinőtt a diszkóból — huszonkét éves fiával víz-, gáz- és központifűtés-szerelőként dolgoznak —, a 70-es évek slágereit szereti, s inkább a bálokon érzi jól magát. A jegyzőasszonyt is szívesen felkérné egy fergeteges rockyra. Vágó Jánosnak nemigen volt alkalma ilyen mulatságokra, hiszen éveken át éjszakai műszakban dolgozott a kaposvári nyomdában. A nyugdíjas gépmester tíz éve vetett szemet a magyaregresi portára. A házat átalakították, tu- jákkal ültették be az udvart. Feleségével semmi pénzért nem mennének vissza a panelba. Az elsős unoka is jól érzi magát itt, ha elhozzák. Ha van ideje, fest. Konyhájuk az alkalmi műterem. A festőállványon félkész csendélet. Olajjal, zsírkrétával is dolgozik; egy időben linó- és ólommetszeteket is készített. Most, hogy itt a tél, talán ösz- szejön egy kiállításra való... Virágba borultak a karácsonyi kaktuszok Kurucz Lászlóik ablakában. A feleségtől — akit Andocsról csábított ide a férje — tudom: tavaly már Katalin- napra kinyíltak, és Húsvétig egyfolytában pompáztak. Négy éve, az áfész felvásárlójaként ment nyugdíjba. Övé a fakanál, a lakás, párjáé az állatok. Korábban nyulakkal foglalkoztak. Volt bennük pénz; 1970-ben az évi szállítások után egy kocsit tudott venni a bevételből a gazda. Most csak egy disznó árválkodik az ólban; szomorú szilvesztere lesz. Akkor vágják le. — 31 évig voltam buszsofőr — mondta Kurucz László. A földekért kapott kárpótlási jegyeket értékpapírba fektették, s fokozatosan építették le a gazdaságot. A kert, a szőlő megmaradt; testes vörösborral teltek meg a hordók. Kurucz László szorgalmazta, hogy épüljön katolikus templom a faluban. Volt, aki hétmillió forintra taksálta a beruházást. Ő „kihozta” hétszázezer forintból. — Zalai Ferenc füredi plébános is mellénk állt — meséli az egyházközség elnöke. — Igaz, református éppúgy keverte a maltert, mint katolikus. Még az asszonyok is dobálták a téglát a magasba. A szövetkezettől ingyenfuvart, a Sefag- tól faanyagot kaptunk. A» iparosok sem kértek pénz. Templomunkat három éve szentelték. Már csak egy lépcső hiányzik a feljárathoz. Lőrincz Sándor A kapaszkodó Magyaregres Adjatok már egy kis pénzt, hogy vegyek fát, mert nem tudok fűteni! — szólította le az utcán egy nyugdíjas cigány Háttá József magyaregresi polgármestert. A hatszáz lelkes település első embere megnyugtatta: ha egy mód van rá, kap némi pénzt tüzelőre, de erről a képviselőkkel együtt kell döntenie. Néhány nap múlva összeült a testület, és hétezer forintot megszavazott a segélykérőnek. Támogatásokra, segélyekre a költségvetés több mint egy- harmadát, mintegy 7 millió forintot fizetnek ki, ezért nem jut pénz nagyobb fejlesztésekre. Gáz, villany, víz van a faluban, de némelyik útra ráférne a felújítás, sőt, az egyik utcában még nincs szilárd burkolat. A csatornázás és a belvízelvezetés egyre sürgetőbb, de az ön- kormányzati erszényből nem futja; hitelfelvételre pedig nem szívesen bólintana a testület. A kis település két részre szakadt. Kispörjésen kevesebben élnek, mint benn, a faluban, ám ez nem szegi kedvét az odatelepülőknek. A korábbi elvándorlás megállt, a megye- székhely közelsége, a kedvező telekár, a gazdálkodási lehetőség vonzza a fiatal családokat. Hetente kétszer jön az orvos Kaposfüredről, s a gyerekgyógyász is fogadja a kicsiket. A rendelési idő alatt nyitva a házipatika. — Hamar megszoknak itt a betelepülők — mondta Háttá József, aki tősgyökeres egresi. A falut, az embereket, a szokásokat úgy ismeri, mint a tenyerét, de azzal is tisztában van, hogy nem tud mindenkinek a kedvére tenni. Állja a kritikát, s próbál tanulni belőle. A két, összevont csoportban tanuló 31 alsós lurkó is hallott arról, hogy mit jelent a kritika, Vágó János csendélete hiszen néhány év óta nemcsak maguk, hanem a helybeliek örömére is színdarabot tanulnak. Dr. Komáromi Gabriella irodalomtörténész, a kaposvári tanítóképző főiskola tanszék- vezetője produkcióik láttán azt mondta: Magyaregresen van a Kicsi Gergely Színház. A iskola nagytermében karácsonyi műsor készül. Gulyás Hajnalka harmadikos, és fehér angyalruhában tartja a gyertyát. — A Makrancos Katában én voltam a szolga — újságolja fülig érő szájjal. -— A kis hercegben kislányt játszottam, a Micimackóban pedig Malackát. Szeretünk készülni, mert tudjuk: úgyis jól sikerül. — Felléptünk már Bányán, Somogygesztiben és Kaposváron többször is — vág közbe Simon István, aki örömmel vállalta el a Micimackó mélázó Füles szerepét. Rózsásné Horváth Erzsébet igazgató és Szilvái Mónika tanító a katedra két oldalán is helyt áll. Szakköröket vezetnek, s csak késő délután indulnak haza, Kaposvárra. Az igazgatónő 21 éve jár ki a faluba, és nem vágyik el innen. Panaszkodhatna a fizetésére — mint annyi társa —, de nem teszi, mert jól érzi magát Egresen. A gyerekek alig érik el a közepes szintet, de a pedagógusok a tanórán kívüli tevékenységekben is megpróbálják kihozni a szunnyadó képességeket. A siker a gyengébbeket is doppingolja. A tanítók dramaturgként, rendezőként építik a falu színházát. Előadásukat többször is be kell mutatni, mert a nagyterembe nem fér be egyszerre mindenki. A My fair Lady is nagy siker volt, jóllehet nem FOTÓ: KOVÁCS TIBOR kimondottan gyerekdarab, mint ahogy a Kiss me, Kate\ sem. — Átírjuk a műveket — magyarázza Szilvái Mónika. — Ä szerelmi jelenetek nem maradnak benne, legfeljebb csak utalunk rá: Higgins professzort megszerette a kis Do- olitle-lány. De ezeken kívül a Három szabólegény-t, a Ludas Matyit és a Hófehérkét is bemutattuk. Mindenkit bevontunk a próbába, s a legesetlenebbek is megtanultak mozogni a színpadon. Háttá József is árgus szemmel figyeli a gyerekek produkcióját, de a fiataloknak rendezett diszkókra is kíváncsi — nincs e randalírozás — , amelyeket kéthetente az ősbemutatók színhelyén, az iskolában lévő nagyteremben rendeznek. Nemcsak a II. osztályú labdarúgócsapat meccsei, hanem a könyvtár, az ifjúsági Afrika magyar fia Márffy Lászlónak két hazája van. Ä szülőhazája Magyarország. A boldogulást viszont fekete Afrikában, Zimbabweban találta meg. Ma itt is, ott is otthon érzi magát. Itt Hencsében van egy háza, Rinyaújlakon pedig birtoka. Azt mondja: a birtokkal egyelőre több a gond, mint amennyi az öröm. Ott Zimbabweban három birtoka van: dohányt, paprikát, kukoricát termel és húsmarhákat nevel. A jövedelem ott képződik. Zimbabweban van egy iskola is, amelyet Márffy László alapított egy osztállyal és egy tanítóval. Ma hét osztálya van és 12 tanítója. A tanítókat már az állam fizeti, az iskola fenntartásáról Márffy gondoskodik. Élete történelem kényszerítette kaland. Hencsében született a Márffy uradalomban, s ott abban a házban nőtt fel, amelynek udvarán ma hatalmas golfpálya terül el. A fák a régiek, a kastélyt felújították. 1949-ben ment el. Ausztrián, Svájcon át Franciaországba, onnan pedig Ausztrián és Olaszországon át fekete Afrikába, egyenesen Rhodéziába. Útját, mintegy láthatatlan kéz, valaki mindig irányította. Segítette átjutni a határokon, tanácsot adott, melyik követséghez forduljon, s hol kaphat hajójegyet, mikor indul Velencéből az az Afrikába tartó hajó. Mint a mesében, fekete Afrikában, egy karácsonyi éjféli misén meglátott egy angol 1' 'ánv ma a felesége. Lord Acton unokája. A lordról tudni kell, hogy a történészek híres mondása miatt tartják számon: „minden hatalom korrupt, az abszolút hatalom abszolút korrupt”.- Egy dohányföldön kaptam állást, abban az időben a dohány fizetett a legjobban. Elkezdtem dolgozni, mint asszisztens-menedzser és tíz év múlva, 1960-ban béreltem egy farmot, később megvettem azt. Most is ott lakom. Van három farmom és három fiam Afrikában. Mindegyik farmra jut egy. Ösz- szesen egyébként hat fiam született, hárman közülük Angliában élnek. Az egyik a dubai sejk londoni lovásza.- Nehéz volt megszokni Afrikában?- Hencse sokszor jutott eszembe. Este, amikor az ember elalszik, mindig otthon jár.- Nehéz volt elhagyni Hen- csét?- Nem virágkorában hagytam ott, előtte küszködtünk, mint kulákok, mert hogy a Márffy család köznemesi család volt. Apánk 1953-ban utánam jött, ő is úgy szökött egy viharos éjszakán, keresztül a Dráván, pedig akkor már 54 éves volt. Aztán 1953 májusában megérkezett. Éppen az esküvőm előtt. Az első, amit mondott az volt: még nem túl késő, még nem kell házasodnod, ha nem vagy hi/fos az érzéseidben. Én 1: vacvok 4 ■ apámnak: biztosan akarom ezt a házasságot. Rhodézia és Zimbabwe évtizedeken át háborús híreket küldött Európába. A háborúnak vége, de emlékeket Márffy Lászlóban is hagyott. Mint jó polgár, katona volt, évente 120 napot szolgált a feketék között. Volt, amikor három fiával együtt. Amikor először hazajött Magyarországra, beült egy autóba és a baloldalon vezetett. Majdnem összetörte az autót is, önmagát is. A rendőr kérdezte tőle: ember, megunta az életét?- Itthon birtokot vett. Szüksége volt rá?- Érzelmi oka van annak, hogy legyen birtokom Magyar- országon.- Es miért éppen Rinyaújlakon?- Ott nekem földem volt, birtokom.- Hogy fogadták a gyerekkori ismerősök?- Kedvesen. Nem sokan vannak már, meg ki emlékszik arra, ami ötven évvel ezelőtt történt? Aki most 60 éves, az tíz éves volt, amikor én elmentem.- Távol Európától hogyan tudja az ember megtartani a magyarságát?- Otthon nem beszélek magyarul, mert a feleségem nem érti a nyelvünket, csak pár szót ismer.-És a gyerekek?- A legkisebb fiam igen, ő 1994-ben eljött Magyarországra és tanulta a nyelvet. A másikak is tudnak pár szót, de beszélni nem. Hiába, a nyelv az az anya nyelve.- Mikor érezte azt, hogy afrikai lett?- 1956-ban, amikor itthon kitört a forradalom. Elmentem repülőjegyet venni, hogy visz- szajövök, de aztán végül maradtam.- Tehát nem akkor, amikor megvette a birtokot ott kint?- Az fontos lépés volt, mert akkor oda voltam már kötve, abból éltem. Szerencsére jól ment mindig a gazdálkodás.- S mit tudnak Magyarországról fekete Afrikában?- A BBC-t nézzük és hallgatjuk. A gyerekeinek magyar nevük van. Úgy választották a keresztnevet, hogy azt magyarul is jól lehessen ejteni.- Mit jelent nekik Magyar- ország és Hencse?- Mindegyik tudja, hogy honnan származunk. Á hencsei házamat a legidősebb fiamra hagyom, arra, aki a dubai sejk versenylovait kezeli Angliában.- A birtokot?- Azt is a legidősebb fiamnak adom. ’ Csend.- Tudja, én azt mondtam a fiaimnak, ha itt halok meg Magyarországon, akkor temessenek el Hencsében édesanyám mellé. Ő ugyanis ott nyugszik a golfpálya szélén, a családi temetőben. Ha Afrikában halok meg, akkor temessenek el apám mellett. Rá szemfedőt ugyanis az afrikai égbolt borított.- Aki birtokot vesz, az életre készül.- Gondolkodtam is, hogy mit csináljak itt a földdel. Eléggé elhanyagolt állapotban van. először rendbe kellene hozni, utakat építeni. Aztán meg dohányt kellene termelni, mert én egész életemben dohányt termeltem. És például az összes nagy magyar dohánygyár zimbabwei kézben van. Kercza Imre
