Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-18 / 295. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1997. december 18., csütörtök Olcsóbb a hal, mint a hús A hagyományos karácsonyi étekből bőséges a piacok kínálata Elegendő mennyiségű élőhal kerül karácsony előtt a piacokra, a hazai készletek bőségesen fedezik az igényeket. Kielégítő lesz a választék importhalakból is. Ki-ki ízlésének és pénztárcájá­nak megfelelően válogathat az olcsóbb és drágább hazai és ten­geri finomságok közűi - ígérik a kereskedők. A táplálkozás­tudósok viszont továbbra is elégedetlenek az évi másfél kilós halfogyasztásunkkal. Szerintük a jelenlegi mennyiségnek leg­alább a dupláját kellene elfogyasztani ahhoz, hogy valóban egészségesen táplálkozzunk. És lesz világosság? Az év utolsó napján közös rész­vénytársaságot alapít az Energovill-Holding Befek­tetési és Vagyonkezelő Rt. az OTP Bank Rt.-vel. Az Energovill-Lux Energiaha­tékonysági Rt. fő feladata a települések közvilágításá­nak korszerűsítése és ennek finanszírozása lesz. A cég­alapítás bejelentésekor jelen volt Kuncze Gábor belügy­miniszter is, aki hangsú­lyozta: a jó közvilágítás nö­veli a közbiztonságot. A miniszter úgy véli: az Ener- govill által kínált finanszí­rozási lehetőség révén a szegényebb önkormányza­tok is megújíthatják az utak és közterek világítását. Épül az építőipar. Az építőipar teljesítménye az év első tíz hónapjában 7 százalékkal haladta meg a tavalyi eredményeket - mondta újságíróknak Kre- szán Albert, az Építési Vál­lalkozók Országos Szak- szövetségének elnöke, majd hozzátette: az ágazatban is lezajlott a privatizáció. Az építőipar termelésének 96 százalékát adó kis- és kö­zépvállalatok megrendelé­seik nagyobbik hányadát magánmegbízóktól kapják. Az MIMII hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 330,44 Francia frank 33,91 Japán jen (100) 158,69 Német márka 113,61 Olasz líra (1000) 115,85 Osztrák schilling 16,15 Svájci frank 139,74 USA-dollár 200,34 ECU 224,26 Balogh Józseftől, a Halászati Terméktanács elnökétől megtud­tuk, hogy az éves halforgalma­zás 15 százaléka általában de­cemberre esik, ilyenkor 1200-1500 tonna élőhalat érté­kesítenek a piacokon. Ez a mennyiség az idén is rendelkezésre áll, zavartalan lesz az ellátás az ünnepekre a sok he­lyütt hagyományos karácsonyi ételnek számító pontyból, busá­ból, amurból, kárászból. A szak­ember bízik abban is, hogy a pi­acokat ebben az időszakban a rabsicok által eltulajdonított, számla nélküli „fekete” halak nem fogják megzavarni. A fogyasztói árak némileg emelkedtek a tavalyihoz képest. A pontyhoz kilónként 600-650 forintért, a busához 200-250, az amurhoz átlagosan 500 forintért lehet hozzájutni a piacokon. A drágább ragadozóhalak - mint például a süllő, a fogas vagy a harcsa - kilója általában 1000 forint fölött mozog. A hazai halfogyasztásnak mintegy felét teszik ki az egyre kedveltebbé váló, importból származó, tengeri, mélyhűtött és konzervált halak. Az idén is bőséges lesz a kíná­lat rákból, homárból, lazacból, lepény-, tinta- és tonhalból, va­lamint makrélából. A gond in­kább az, hogy keveset - évente 1,5 kilogrammot - fogyasztunk halféleségekből. Ennek okát Dworschak Ernő', a Táplálko­zási Fórum tagja főként abban látja, hogy a hal már nem tarto­zik az olcsó élelmiszerek közé. És ez az oka annak is, hogy a fo­gyasztáson belüli arány eltoló­dott a mérsékeltebb árú impor­tált tengeri halak - makréla, he­ring - javára. A szakember sze­rint ez nem lenne baj, ha ele­gendő mennyiséget ennénk be­lőle. A tengeri halak zsírsavösz- szetétele nagyon kedvező az emberi szervezet számára. De ahhoz, hogy jótékony hatást fejthessen ki az érrendszerre, csökkentse a vérrögök, az agy­vérzés, az infarktus kockázatát, a jelenlegi mennyiségnek legalább a kétszeresét, de inkább a há­romszorosát kellene évente min­denkinek elfogyasztani. Lényeges szempont, hogy a tengeri halak húsa sok jódot tar­talmaz. Ez azért fontos, mert köztudott, hogy Magyarország egyes régióiban jódhiányban szenvednek az emberek. A ponty is kiváló fehérje­forrás, gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, de a tavi tenyésztés miatt sokszor kelle­metlenül zsíros. Táplálkozás- tudományi szempontból tehát a tengeri halak mindenképpen ér­tékesebbek. Újvári Gizella Székesfehérvár Kecskemét Miskolc Szeged Szombathely Debrecen Burgonya 30 32- 36 32- 38 30- 34 32- 34 30- 32 Fejes káposzta 20- 25 15- 20 15- 22 20- 25 18- 22 20- 30 Kelkáposzta 40- 45 35- 50 25- 40 30- 50 25- 40 30- 35 Karfiol 150-200 150-200 120-150 120-180 150-200 150-200 Sárgarépa 40- 45 35- 50 35- 45 35- 50 40- 50 35- 45 Petrezselyem 140-160 120-150 100-150 100-150 140-180 140-160 Vöröshagyma 70 50- 76 65- 80 75- 80 60- 90 70- 90 Fokhagyma 250-270 200-300 250-300 200-300 200-250 200-250 Uborka 200-250 180-280 150-200 200-250 180-230 200-300 Citrom­­198-280­220-250­Narancs­­115-140­148-198­Mandarin­­170-270­260-298­Alma 35- 60 40-70 40- 90 40- 80 40- 90 35-100 Banán­— 120-160­160-178­Dióbél 800 400-600 500-800 700-800 800 600-800 Tojás (db) 20,0 18,0-22,0 16,0-21,0 19,0-20,0 17,0-22 18,0-20,0 1997. december 11-17. közötti piaci árak, forintban FORRÁS: AKII PIACI INFORMÁCIÓS RENDSZER Beszerzési társulások Kiskereskedők esélyei a versenyben Az élelmiszer- és vegyiáru-ke- reskedők több mint fele úgy gondolja, hogy költségeik csökkenthetők. Az 50 négy­zetméternél kisebb eladótérrel rendelkező üzletek tulajdono­sai azonban csupán 46 száza­lékban tartják lehetségesnek a rendelés, a beszerzés és a szál­lítás költségeinek mérséklését, míg a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek gazdáinak több mint háromnegyede lát ilyen lehetőséget. A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint a készletezés költségeinek csök­kentését a megkérdezett 100 fővárosi és 100 vidéki kiske­reskedő 30 százaléka tartja le­hetségesnek, a vidéki kereske­dők nagyobb arányban, mint a budapestiek. A nagyobb boltok tulajdonosai több esélyt látnak a készletezés terén elérhető je­lentősebb megtakarításokra. A beszerzési társulást mint lehetőséget a megkérdezett kiskereskedők 53 százaléka ismerte. A fővárosiak kéthar­mada rendelkezik informáci­ókkal erről az együttműködési formáról, a vidékieknek csak 42 százaléka. Az élelmiszerrel és a vegyiáruval foglalkozók a legtájékozottabbak, legke­vésbé pedig a ruházati cik­kekre szakosodott üzletek tu­lajdonosai. A megkérdezettek döntő többsége szerint az ön­álló kiskereskedő boltja meg­felelő helyen, hozzáértő veze­téssel beszerzési társulások nélkül is eredményesen mű­ködhet. A kereskedelem szer­kezetének változásait a vidé­kiek derűlátóbban ítélik meg, mint a fővárosiak. A kisebb boltok tulajdonosai optimis­tábbak e téren, mint a nagyobb vállalkozások vezetői. A bizalmat és a korrektséget mérlegelve az élelmiszer- és a vegyiáru-boltok tulajdonosai jónak értékelik az üzleti lég­kört. Bennragadt támogatások A földművelésügyi tárcánál mintegy 4-4,5 milliárd fo­rintot tesz ki a termelők ál­tal az év végéig fel nem használt szubvenció. Rednágel Jenó' helyettes ál­lamtitkár lapunknak elmondta: a tárca számára is érthetetlen, hogy a rendelkezésre álló kere­teket miért nem merítették ki teljes egészében a gazdálko­dók. Jelentős összegek marad­tak meg a szövetkezeti üzlet­rész vásárlására, a tenyészállat­beszerzésre, a hitelkamat-tá­mogatásra elkülönített pénzek­ből. A tenyészállat-támoga­tásra rendelkezésre álló egy- milliárd forintot év közben 500 millióval még meg is fejelték, ennek ellenére a gazdálkodók eddig 1 milliárd forint értékű engedélyt váltottak be. Ugyanez a helyzet a hitelka­mat-támogatással is. A hátralévő napokban még csökkenhet a maradvány, ám az APEH csak december kö­zepéig fizet. U. G. ajándékba! A Budapest Bank Bókjai karácsonyig minden pénteken 1 7 óráig tartanok nyitva. Budapest Bank. Idejével is jól gazdálkodunk. Budapest Bank Rt Kései kihelyezés - Elnapolták a közlekedési pert a bíróságon Megtévesztő jel - érdekből A Hegyeshalom-Győr közötti és környéki autópálya szaka­szokon korábban kihelyezett — útirányt jelölő — táblák meg­szövegezésével kapcsolatos polgári per tegnapi tárgyalását jövő év februátjára napolta el az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság. A Magyar Autóklub és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület azt kifogásolja, hogy az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt (ELMKA) meg­tévesztette a fogyasztókat, ami­kor kizárólag az általa üzemel­tetett fizető-autópálya felé je­lölte a budapesti útirányt. Erről Kovács Kázmér, a felperesek jogi képviselője számolt be az MTI-nek a tárgyalást követően. Az ügyvéd tájékoztatása szerint a közlekedési miniszter felhí­vására az ELMKA a felperesek által igényelt változtatásokat már végrehajtotta, de a kiegé­szítő táblákat csak több mint egy évvel a pályaszakasz át­adása után helyezte ki. A kon­cessziós társaság ugyanakkor nem ismerte el, hogy korábban ezt azért mulasztotta el, hogy a helyismerettel nem rendelkező bel- és külföldieket a fizető au­tópályára terelje akkor is, ha azok szívesebben választanák a díjmentes elkerülő szakaszt. Az ELMKA ezért a bírságolásra irányuló kereset elutasítását kérte. A felperesek álláspontja szerint az ÉLMKA gazdasági érdekeltsége a fizető-autópálya forgalmának - akár a fogyasz­tók hiányos tájékoztatása árán való - növelésében a mulasztás okát nyilvánvalóvá teszi, így a további bizonyítás szükségte­len. Kovács Kázmér tájékoztatott arról is, hogy noha egyik peres félnek sem volt további bizo­nyítási indítványa, és a per írásbeli előkészítése már ko­rábban megtörtént, a bíróság - újabb bizonyítás felvétele nél­kül - a tárgyalást mégis febru­árra halasztotta. Munkaügyi civil találkozó Indokolt megfontolni az orszá­gos gazdasági-szociális tanács létrehozását, amelyen stratégiai kérdéseket vitathatnának meg a szellemi közélet, a civil szféra, illetve a munka világa és a kormány képviselői. Erről Kiss Péter munkaügyi miniszter szólt a tárcánál szerdán tartott munkaügyi civil találkozón. A munkaügyi civil párbeszéd nem csupán országos, hanem ága­zati, regionális és helyi szinten is szükséges a miniszter szerint. Az országos párbeszédet szolgálják majd a szerdaihoz hasonló további találkozók, il­letve a szakmai kérdéseket megvitató munkaügy-foglal­koztatási civil klub rendezvé­nyei. A klub keretei között jö­vőre elsőként a foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó mi­niszteri rendelet módosításáról konzultálnak a partnerek. A foglalkoztatási törvény már el­fogadott változtatása szerint a megyei munkaügyi központok a munkaerőpiaci alap decentra­lizált részéből közvetlenül is támogathatják a rehabilitációt, foglalkoztatást, szakképzést vállaló helyi civil szervezete­ket. Az Országos Foglalkozta­tási Közalapítvány eddigi fenn­állása alatt 700 millió forinttal járult hozzá - pályázatok alap­ján - a civil szervezetek prog­ramjaihoz. A miniszter el­mondta, hogy a nonprofit-tör- vény megfelelő jogi kereteket nyújt, közcélúnak ismeri el a foglalkoztatási szerepvállalást. A munkaügyi-foglalkoztatási civil klub jövőre több más programot is tervez, így megvi­tatják az országos foglalkozta­tási közalapítvány pályázati rendszerének tapasztalatait, foglalkoznak a női civil szerve­zetek szerepével, a foglalkozta­tási célú nonprofit szervezetek problémáival. Szó lesz a regio­nális képző központok és a civil szervezetek együttműködésé­ről, a cigány tanulók szakkép­zésének lehetőségeiről. A mostani találkozóra a Munkaügyi Minisztérium 400 civil szervezetet hívott meg, a rendezvényen több százan je­lentek meg. A civil szervezetek küldöttei hozzászólásaikban többek között szükségesnek tar­tották részvételüket az országos és a helyi érdekegyeztetésben, így például részt kívánnak venni a területfejlesztési taná­csok is. Fontosnak tartották a képzéssel foglalkozó civil szer­vezetek pénzügyi stabilitásának elősegítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom