Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-18 / 295. szám

1997. december 18., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Pályázat fiaskó „Az Országgyűlés társadalmi szervezetek költségvetési támo­gatását előkészítő bizottságához nyújtottunk be pályázatot ez év tavaszán. Annak ellenére, hogy a kiírás minden feltételének megfeleltünk, nem kerültünk az állami támogatásba részesített szervezetek közé. Az elutasítást megértéssel fogadtuk, hiszen tudjuk, a források nem végtelenek, „vadász” meg van elég. Rossz érzéseink (amelyek a mai napig megmaradtak) akkor tá­madtak, amikor a Magyar Közlönyben elolvashattuk, kik kap­tak néhány százezer vagy néhány millió forintos segítséget. Egyik-másikat ismerve meggyőződésünk, hogy a legszigorúbb elbírálással is ott lett volna a helyünk. Lehet, hogy a bírálaton olyan szempontok játszották a főszerepet, amikről mi nem tud­tunk, vagy nem is mertünk rá gondolni?” - írta Vörös Éva a Somogyért Egyesület titkára a szervezet hírlevelében. Dr. Lamperth Mónika MSZP-s kaposvári országgyűlési kép­viselő megkérdezte Filló Pált az illetékes bizottság elnökét, hogy miért utasították el a Somogyért pályázatát. íme kommen­tár nélkül a válasz: „...a pályázathoz sajnálatos módon nem csa­tolta a pályázati kiírásban előírt bírósági bejegyző végzést az egyesület bejegyzéséről. A bizottság szakértője Vörös Évával telefonon többször konzultált, hogy a mulasztást pótolják. Mi­vel ez nem történt meg, bizottságunk nem dönthetett másként, az egyébként nívós pályázatot nem tudta támogatni.” Egyesületi tag a polgármester Polgárőrség Marcaliban A marcali városházán tegnap este megalakult a polgárőrség helyi egyesülete. Az alakuló összejövetelen 22-en döntöttek úgy: tagjai kívánnak lenni a közbiztonság javításért létre­jött szervezetnek. A civil szer­vezet elnökéül Cseke Tibor 45 éves nyugállományú őrnagyot választották, aki arra számít: több mint 40 taggal egy hónap múlva már őrjáratba is indulhat a Marcali Polgárőr-egyesület. — , Legfontosabb felada­tunk, hogy jelenlétünkkel fo­kozzuk a lakosság biztonság- érzetét — mondta Cseke Ti­bor. Erre szükség is van, hiszen az idén Marcaliban tíz száza­lékkal nőtt az elrendelt nyo­mozások száma, és az esetek 45 százalékában ismeretlen tet­tes az elkövető. A bűnügyi sta­tisztikát pedig messze a va­gyon elleni bűncselekmények vezetik a városban. A tegnapi ülésen dr. Sütő László polgármester ismét megerősítette, hogy a marcali önkormányzat megteremti az induláshoz szükséges feltéte­leket, technikai eszközök, va­lamint egy járőrautó megvá­sárlásával. Elmondta azt is: a város képviselő-testülete leg­utóbbi ülésén közalapítványt hozott létre a polgárőrök tá­mogatására. A polgármester egyesületi tagként is arra szá­mít, vállalkozók és magán- személyek egyaránt segítik majd az alapítványt. (Fábos) Sok a hiányzó kisiskolás Darányban, Csurgón Járvány nincs, de sok a beteg Egyre többen köhögnek, prüszkölnek, fáj a fejük, torkuk. Egyre több gyerek hiányzik az iskolákban is. Darányban pél­dául egy hete már, hogy naponta 30-35 gyermeket vesz le lábá­ról a betegség. Megduplázódott a rendelésre vá­rók száma a csurgói gyermekor­vosi körzetben is. Az ANTSZ szakemberei állítják: nincs még influenzajárvány. A figyelőszol­gálatok gyanús eseteket sem je­lentettek eddig. Mi okozza a felső légúti panaszokat? Dr. Dergez Mária, csurgói gyermek-háziorvos szerint az időjárás és különböző, de az inf­luenzavírussal nem azonos kór­okozók, mint például az adeno­virus. Gyakori a tüdő- és közép­fülgyulladás szövődmény, és sok a visszaeső. A gyerekek alig­hogy abbahagyják a gyógyszer szedését, újból megbetegszenek. Egy kicsit tüdőgyulladással szál­lítottak tegnap a mosdósi kór­házba, egy másikat hörghuruttal a nagyatádiba. Emellett hat olyan esettel is találkozott, ami­kor tipikus influenzatünetekre panaszkodott a beteg. Dr. Hegedűs Endréné nagy­atádi tisztifőorvos szerint sem je­lentettek még influenzás esete­ket, és vizsgálati anyagot sem küldtek eddig a víruslaboratóri­umba. Ezt erősítette meg dr. Vö­rös Katalin marcali és dr. Sári Katalin barcsi tisztifőorvos is. Az utóbbi hozzátette: a szapo­rodó légúti megbetegedések mi­att azt ajánlja: mindenki védje önmagát és a másikat is. (Várnai) A kutasi, nagybajomi, kiskorpádi termelők segítséget a minisztertől várnak Almatermelők levele (Folytatás az 1. oldlalró) Azt is javasolják: az almameny- nyiség támogatásának alsó ha­tára 20 mázsa legyen. A terme­lők kérésüket szakmai szempon­tok alapján részletesen megin­dokolták. — A térség termelői úgy ér­zik, hogy az almatermelők egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Az átvételi árak változatlanok, a költségek azonban évről-évre 30-40 százalékkal nőnek. Las­san már kifizethetetlenek. A gyümölcsösöket tavaly és az idén is károsította a jég, meg a fagy. Az ültetvények időközben elöregszenek, lassan új, korszerű fajtákat kell telepítenünk. Csak­hogy ez sok pénzbe kerül, meg­valósítására kevés az esély. A somogyi gazdák levelet küldtek még az egyik FM állam­titkár-helyettesnek, a alma-ter­méktanácsnak, valamint a ma­gyar agrárkamara országos és megyei szervezetének is. Azt mondta: bíznak a határozott, gyors segítségben, ezt váija va­lamennyi termelő. (Harsányi) Néhány a lefoglalt, értékes védett madarakból fotó: lang Róbert (Folytatás az 1. oldalról) — Tizenhárom gyurgyalag te­temére bukkantunk a szállít­mányban — mondta Pintér András. — Ez a faj fokozottan védett, eszmei értéke 100 ezer forint. Európában tőlünk nyu­gatabbra már sehol sem talál­ható. De volt a szállítmányban két bíbic, két sárgarigó, egy ka­kukk, két tövisszúró gébics, négy búbos pacsirta, két mezei pacsirta és négy vadgerle. Ezek mindegyike védett madár, csak a vadgerle vadászható külön engedéllyel. Az elpusztított madarak együttes eszmei értéke másfél millió forint. Amit persze senki nem fizet ki, mert gyakorlatilag nem lehet büntetni. Még akkor lsem, ha kiderül, melyik társaság terüle­tén történt a mészárlás. Az olasz vadászokat nem látják szívesen Nyugaton, s mivel jól fizetnek a vadászati lehetősé­gért, igen sok, mostanában új területtel alakult új társaság fo­gadja őket. Pintér András sze­rint csak kevesen esnek abba a hibába, hogy el is akarják kül­deni a vadászoknak a tilos zsákmányt, így feltehetőleg százával lövik le a védett álla­tokat ezek a „vadászok”. A most lefoglalt madarakat tudo­mányos gyűjtemények, iskolák kaphatják meg — preparálva. Varga Ottó Vizet szívattak a tűzoltók Nagyatád és Tarany között egy árokba csúszott autót segítettek vissza tegnap az atádi tűzoltók. Munkájukat nehezítette, hogy a jármű üzemanyag-ellátó rendszere is megsérült, így először az üzemanyag szivárgását kel­lett megszüntetniük. A sió­foki szolgálatos egységeket tegnap Balatonaligára vezé­nyelték, ahol a Club Aliga alagsorát öntötte el a víz. A tűzoltók pár óra leforgása alatt csaknem tíz köbméter­nyi vizet szivattyúztak ki az épületből. Egy siófoki tűz­höz is riasztották az egysé­geket, ám — mint kiderült — ez vaklárma volt. Divatbemutató a Nagyváthyban Divatbemutatót tartottak tegnap este a csurgói Nagy- váthy János Középiskolá­ban. A diákok az intézmény ruhaipari szakiskolásainak munkáit, valamint más ru­hakölteményeket, köztük a Csiky Gergely Színházból bérelt jelmezeket mutattak be a dél-somogyi város kö­zönségének. A megye leg­nagyobb szakképző iskolá­jában ötödször tartottak di­vatbemutatót. Rablótámadás Nagyatádon Leütött egy kaposvári lakost Nagyatádon a Kiszely utcá­ban egy ismeretlen férfi. A zsákmány azonban feltehe­tően a várakozásokon alul maradt, hiszen a férfi zsebe­iben mindössze tízezer fo­rintot talált a tettes. A hely­béli rendőrök a bejelentés után azonnal megkezdték a nyomozást. Az ismeretlen elkövető ellen rablás bűntet­tének alapos gyanúja miatt indítottak nyomozást. Munkanélküliek Lengyeltótiban Lengyeltótiban és környé­kén kevés a jól képzett vas­ipari szakmunkás, mint amennyit a környék vállal­kozásai foglalkoztatni tud­nának. A Somogy Megyei Munkaügyi Központ segít­ségével ezért olyan tovább­képző, átképző tanfolyamok indultak az elmúlt időszak­ban, amelyek a munkaerő­piaci feszültségeken igye­keznek enyhíteni. Míg a vasiparban hiány, addig más szakmákban túlkínálat jel­lemzi a térséget, ahol a munkanélküliség máig az egyik legsúlyosabb szociális gondnak számít. Hetes nyert pályázaton Hetes 1,3 millió forintot kap a belügyminisztérium vis maior pályázatán. A kedvező döntésről tegnap kapta az ér­tesítést Adám László hetesi polgármester. Mint megírtuk: november végén az óvoda vizesblokkjában beszakadt a padló, esőtörés miatt. A hibát kijavíttatták: a szülők csak­nem félmillió forint értékű munkát végeztek, s több vál­lalkozó is segített. A több mint egymillió forintos kár viszont nagy teher a hetesi önkormányzatnak, ám a sike­res pályázat révén gondjuk rövidesen megoldódik. Sokat seegített az anyag összeállí­tásában Pásztohy András or­szággyűlési képviselő is - mondta a polgármester JH.M. Somogybán négyezer hektáron még lábon a termés Hóban törik a kukoricát Négyezer hektárról a hó leestéig sem sikerült betakarítani a kukoricatermést Somogybán. Az agrárkamara felmérése sze­rint elsősorban a magángazdák birtokain áll lábon a tengeri. Ők voltak ugyanis a legkiszolgáltatottabbak: többségük a tá­roló vagy szárítókapacitás hiányában nem tudta biztos helyre vinni a kukoricát. A termés sok helyütt lábon áll, s a hó alatt gyorsan értéktele­nedik. Ezért mindenütt igye­keznek - minél gyorsabban - betakarítani. Hóesésben is több helyen dolgoztak a megyében a kom­bájnok. Péterpuszta határában például még tegnap is teljes erővel arattak a gazdák, hogy mentsék, ami menthető. — A hó alatt a kukorica csaknem teljesen tönkremehet. A termelőknek egy gyengébb telet követően is legalább húsz- százalékos betakarítási veszte­séggel kell számolniuk — mondta Torma Sándor, a So­mogyi Agrárkamara tanácsosa. — A legtöbb gondot az okozza, hogy a hó letöri, elnyomja a szárakat. Ezen túl a különböző gombabetegségek terjedése is gyakoribb és a havas időben a kukoricaföldek a vadon élő ál­latok legjobb búvóhelyei, így ott a vadkár is jóval magasabb, mint más területeken. Aki nem takarította be, an­nak az okoz gondot, hogy a szövetkezetek már nagyrészt té­liesítették gépeiket, így nem­igen találni betakarító-kapaci- tást. Akinek pedig már a szárí­tóban van a termése, az azon gondolkozhat, hogy kinek adja el a tengerit, hiszen nem váltak be az előjelzések: a kukorica ára még a gazdák önköltségét sem fedezi. — A kereskedők 1280 és 1350 forintot adnak a tengeri mázsájáért tette hozzá Torma Sándor. — Ennyiért van rá ke­reslet, csakhogy a termelők egy része tovább vár, remélve, hogy később — ha kis mértékben is — de értékesebbé válhat az idei termés. Barna Zsolt Három település polgármesterének levele Mesztegnyő pénze Valótlant állított Benkes László mesztegnyői polgármester, amikor azt mondta a Somogyi Hírlap szombati számában, a Teherrel úszó önkormányzatok Írásban, hogy Kelevíz, Gadány és Hosszúvíz nem fizeti ponto­san a gyerekek után járó térí­tést. Ezt tegnap faxon közölte a három település polgármes­tere, Horváth Zoltán, Németh János és Urr Béla. „Mindhárom önkormányzat kiemelt feladatként kezeli az oktatási intézmény működésé­nek biztosítását - s ennek meg­felelően mindig pontosan utalta a megállapított térítést, sőt sok esetben korábban és többet is. Valóban jogszabály módosí­tásra lenne szükség, de mi nem inkasszó jogot adnánk a gesz­tornak, hanem azt szeretnénk, hogy a központi normatív tá­mogatás és az általunk adott té­rítés közvetlenül az intéz­ményhez kerüljön, s így lehe­tősége lenne a gazdálkodásra. A jelenlegi rossz gyakorlat mi­att csak vegetál. Sajnáljuk, hogy egy régió­ban, sok közös feladatban együttműködő önkormányza­tok a megye közvéleménye előtt kerülnek ellentmondásba - az ilyen fiaskók nem oldják meg a problémáinkat.” A pol­gármesterek ezért visszautasít­ják, hogy Mesztegnyő pénz­ügyi problémáit, részben nekik lehet tulajdonítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom