Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-08 / 286. szám

1997. december 8., hétfő SOMOGYI HÍRLAP ADÓTANÁCSADÓ 13 Az egyéni és a társas vállalkozók járulékai A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogo­sultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló, 1997. évi LXXX. törvény 1998. január elsején lép hatályba. A törvény meghatározza, hogy alkalmazásakor ki minő­sül egyéni illetve társas vál­lalkozónak, és hogy melyek azok a társaságok, amelyeket társas vállalkozásnak kell te­kinteni. Egyéni vállalkozónak az mi­nősül ebben a tekintetben, aki- vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes sze­mély,- a külön jogszabály alap­ján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai, szakpszichológusi, magán-ál­latorvosi, gyógyszerészi stb. magántevékenységet folytató természetes személy,- az egyéni ügyvéd,- az egyéni szabadalmi ügyvivő,- a közjegyző, az önálló bí­rósági végrehajtó. Társas vállalkozónak minősül- a betéti társaság bel- és kültagja,- a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik nem munkavi­szony vagy megbízási jogvi­szony, hanem tagsági jogvi­szony keretében,- a szabadalmi ügyvivő tár­saság tagja-az ügyvédi iroda, gépjár­művezető-képző munkakö­zösség, oktatói munkaközös­ség tagja. Társas vállalkozás:- a közkereseti társaság (a gmk és a jogi személy felelős­ségvállalásával működő gmk is),- a betéti társaság,- a korlátolt felelősségű tár­saság,- a közhasznú társaság,- a szabadalmi ügyvivői társaság,- a gépjárművezető-képző munkaközösség,- az oktatói munkaközös­ség,- az ügyvédi iroda. A törvény alapján (a továb­biakban ők a biztosítottak) a kötelező társadalombiztosítás kiterjed a kiegészítő tevé­kenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vál­lalkozóra is. A törvény meghatározza, hogy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni illetve társas vállal­kozó, aki vállalkozói tevé­kenységét saját jogú nyugdí­jasként végzi. A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése A társas vállalkozás a biztosí­tott társas vállalkozó után 1998. január 1-jétől 39 száza­lékos társadalombiztosítási já­rulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási já­rulék alapja: a társas vállal­kozó részére a személyes köz­reműködésre tekintettel kifize­tett járulékalapot képező jö­vedelem, de legalább havi át­lagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Járulékalapot képező jövede­lem: 1. A személyi jövedelem- adóról szóló (szja) törvény szerinti, az összevont adó­alapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a ré- sze, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. 2. A foglalkoztató által kül­földön foglalkoztatott biztosí­tott, továbbá a biztosítási köte­lezettség alá eső jogviszony­ban foglalkoztatott külföldi személy esetén azok a foglal­koztató által adott juttatások, amelyek az 1. pontban foglal­taknak megfelelnek. Ha a járulékfizetési kötele­zettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy nap­tári napra a minimálbér har­mincad részét kell figyelembe venni. A biztosított társas vállal­kozó, ha kizárólag a társada­lombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik, 1998. január 1-jé- től hét százalékos, vagy ma­gánnyugdíjpénztár esetében egy százalékos nyugdíjjárulé­kot és három százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A nyugdíj- és egészségbiz­tosítási járulék alapja meg­egyezik a társadalombiztosí­tási járulék alapjával, de ide nem értve az szja-törvény sze­rinti természetbeni juttatást azzal, hogy azt legfeljebb a já­rulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre szá­mított összege után kell meg­fizetni. Abban az esetben, ha a biz­tosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási időtartam­mal arányosan kell meghatá­rozni. Ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági tár­saságnak is személyesen köz­reműködő tagja, az előírt leg­kisebb összegű járulékot évente egy alkalommal tör­ténő választása szerint egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozónak a vá­lasztásáról a tárgyév január 31. napjáig írásban kell értesí­tenie azokat a vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosí­tásra kötelezett. A kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó után fizetendő baleseti járulék A társas vállalkozás a kiegé­szítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után 10 szá­zalékos baleseti járulékot kö­teles fizetni. A járulék alapja a személyes közreműködésért fizetett jövedelem. A baleseti járulékot a tag­sági jogviszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni. Az egyéni vállalkozók biztosí­tása és járulékfizetése Az egyéni vállalkozó biztosí­tási kötelezettsége- a vállalkozói igazolvány átvétele napjától annak visz- szaadása napjáig,- az egyéni ügyvéd, szaba­dalmi ügyvivő esetében a ka­marai tagság első napjától an­nak megszűnése napjáig,- közjegyző, önálló bíró­sági végrehajtó esetén e szol­gálat első napjától annak utolsó napjáig tart. Jelentős változás, hogy az egyéni vállalkozók járulékfi­zetési kötelezettsége nem függ az előző évben elért jövedel­miétől . A biztosított egyéni vállal­kozó a személyes munkavég­zés címén e tevékenysége ke­retében költségként elszámolt összeg (vállalkozói kivét), áta­lányadózó esetében az áta­lányadó alapját képező jöve­delem, de legalább a tárgyhó­napot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után 1998. január el­sejétől 39 százalékos társada­lombiztosítási járulékot köte­les fizetni. Az egyéni vállalkozó, ha kizárólag a társadalombiztosí­tási nyugdíj hatálya alá tarto­zik, január elsejétől 7 százalé­kos, vagy magánnyugdíjpénz­tár tagjaként 1 százalékos nyugdíjjárulékot és 3 százalé­kos egészségbiztosítási járu­lékot kötelesfizetni. Nem köteles fizetni az egyéni vállalkozó a minimálbér ala­pulvételével sem tb-járulékot, sem nyugdíj- és egészségbiz­tosítási járulékot arra az idő­tartamra, amikor- táppénzben, gyermekgon­dozási segélyben, ápolási díj­ban részesül és nem folytatja ez idő alatt vállalkozói tevé­kenységét,- katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,- fogvatartott,- külföldön munkát válla­lóként vagy ösztöndíjasként megállapodás alapján fizet nyugdíj-biztosítási járulékot,- valamint azon egyéni vál­lalkozó, aki egyidejűleg leg­alább heti 36 órás munkaidő­vel járó munkaviszonyban is áll, illetőleg közép- vagy fel­sőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat ta­nulmányokat és keresőképte­len. Az egyéni vállalkozó ha­vonta a tárgyhót követő hónap 10. napjáig köteles a tb-járu- lékot, a nyugdíj- és egészség- biztosítási járulékot befizetni. Az az egyéni vállalkozó, aki kiegészítő tevékenységként végzi vállalkozását, 10 százalé­kos baleseti járulékot köteles fi­zetni. A járulék alapja megegye­zik az egyéni vállalkozókra vo­natkozó járulékalappal. Közlekedett a család Budapesten a Műjégpá­lyán rendezték meg a Köz­lekedik a család vetélkedő országos döntőjét, ame­lyen Somogyot Nagy György, a magyaratádi ál­talános iskola tanára, fele­sége, fia, és Göllében élő édesapja képviselte. A rendezők háromgenerá­ciós családoknak írták ki a versenyt. A megyei döntőn ők voltak a legjobbak; az országos megmérettetésen — ahol húsz csapat indult — az ötödik helyet szerez­ték meg. — Örültünk az ered­ménynek — mondta Nagy György. — A jobb helye­zést elérők között voltak olyan szülők, akik két nagy gyerekükkel startoltak. A legérdekesebb, s egyben legerőtpróbálóbb feladat a jégen való szánkóhúzás, ke­rékpározás, bringózás és au­tózás volt. A döntőn nyújtott telje­sítményükért a Nagy család tagjai közül a Kultúrált Köz­lekedésért Alapítvány jóvol­tából valaki elvégezhet egy motoros tanfolyamot — vizsgadíjat sem kell fizetnie —, és ajándékot is kaptak az Országos, valamint a So­mogy Megyei Balesetmege­lőző Bizottságtól. L. S. ANotreDame jubileuma A Notre Dame Női Kano­nok- és Tanítórend fennállá­sának 400. évfordulójából emlékezett meg tegnap ha­zánk egyetlen ilyen, Zala­egerszegen működő rendje és az általuk alakított Mind- szenty József Általános Is­kola közössége. Márfi Gyula veszprémi érsek hála­adó misét celebrált, majd a rend általános főnöknőjével, Marie-Armelle Girardonnal együtt felidézték Alix le Clerc áldásos tevékenysé­gét, aki 1597-ben Mattain- courtban megalapította a rendet. Tagjai iskolát nyitot­tak kallódó leányoknak. A századforduló elején ha­zánkban is oktatási intéz­ményt nyitott a női kano­nok- és tanítórend, ám 1950-ben feloszlatták a rendközösséget. Közülük 21-en tértek vissza a zár­dába 1993-ban, újraindítva a hitéletet és a katolikus szel­lemű iskolát, amelyben ma 351 gyermek tanul. A cigaretta mindenütt ugyanannyiba kerül majd Változik a jövedéki törvény A novemberben elfogadott, s 1998. január 1-jén életbe lépő új jövedéki törvény alapjaiban megváltoztatja az ásványola­jak, alkoholtermékek, sör, pezsgő és dohánygyártmányok adózásának és forgalmazásának szabályait. A kávé és a paprika jövőre már nem számít jövedéki terméknek, ám a zárjegyet továbbra is alkalmazni kell. Január 1-jétől a jövedéki termékek után nem fogyasz­tási adót, hanem jövedéki adót kell majd fizetni. A törvény részletesen szól arról, hogy ki, mikor köteles a jövedéki adót megfizetni, mit jelent az adóraktár intéz­ménye, kinek, milyen feltéte­lekkel kell jövedéki biztosí­tékot nyújtania, mikor jöve­déki engedélyes a kereske­delmi tevékenység, melyek a nyilvántartás szabályai, és mit ellenőriz majd a vámha­tóság. A törvény összhangban van az Európai Unió szabá­lyaival, éppen ezért elsősor­ban a termékkört illetően vál­tozik. A jogszabály hatályba lépésétől kezdődően a jöve­déki törvény hatása alá tar­tozó termékek forgalmazásá­ról az adóbevallást a vámha­tósága' kell benyújtani. A jövedéki adó fizetésének kö­telezettsége is a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörrel és illetékességgel felruházott szerveivel szemben áll majd fönn. Mindez arra szolgál, hogy segítse a feketekereskedelem visszaszorítását, a piac „le­tisztítását”. Budapesten adó­ügyekben a 16-os és a 18-as számú vámhivatal lesz az ille­tékes eljáró hatóság, ország­szerte pedig összesen 21 he­lyen intézik az adóval kap­csolatos teendőket. Fontos, hogy az áru szár­mazását igazolni kell, s pon­tosnak kell lennie a vevőnyil­vántartásnak. Ez főként a nagykereskedőkre vonatko­zik. Jövedéki engedélyre né­hány kivétellel, a legtöbb termékre továbbra is szükség lesz. A különféle dohánytermé­kekre a jövőben úgynevezett adójegy kerül, amely igazolja a jövedéki adó megfizetését és amelyre rá lesz nyomtatva az a kiskereskedelmi ár, amelytől az árusító üzletek nem térhetnek el. A cigaretta tehát ezentúl egységes áron lesz kapható, függetlenül a vásárlás helyétől. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága tá­jékoztatót adott ki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló, november elején elfogadott törvényről. Ezeket az információs füze­teket a megyeszékhelyeken működő vámszerveknél meg­tekinthetik az érdeklődők, de hivatalból meg is küldik a jö­vedéki termékeket forgal­mazó cégeknek. A törvény végrehajtási rendelete várhatóan 1997 de­cemberében jelenik meg. A végrehajtási utasítás rögzíti, hogy a jövedéki alanyoknak az engedélyek megszerzésé­hez, illetve meghosszabbítá­sához milyen nyomtatványo­kat kell majd beszerezniük. MJ DIVATÁRU-KÉSZÍTŐK ÉS KERESKEDŐK FIGYELEM! MtqN^ÍLT MÉTERÁRU ÉS DIVATÁRU NÁCYKERESKEDÉSÜNK. PAMUTTEXTIL ANYAGOK, NŐI, FÉRFI ÉS GYERMEKDIVATÁRU SZÉLES VÁLASZTÉKBAN KEDVEZŐ ÁRAKON „A KERESKEDŐ” BT. PÉCS, MOHÁCSI ÚT ífl7. TÉL.: 72/314-981 % NYITVA: H-P 8-15” ÓRÁIG A PANASONIC MAGYARORSZÁG Kft. hivatalos kiemelt területi NAGYKERESKEDŐJE ÉS MÁRKASZERVIZE Panasonic rádiómagnók, walkmanok, kamkorderek, videók. Hi-Fi-k. Panasonic telefonok, faxok, alközpontok, lézerprinterek, fénymásolók, monitorok. 7400 Kaposvár, Fű u. 57. «82/424-585 Fax: 82/313-560 lSSS05, Sikeres közmunkaprogram Az elmúlt évben csaknem 72 millió forint értékű közmunkát végzett Tatabányán 255, zömé­ben cigány származású, s ko­rábban munkanélküli személy. Elsősorban a régi Mésztelepi városrészt tették rendbe, a VI- os és VII-es teleppel együtt. Emellett óvodákban, iskolák­ban végeztek kerti és belső kar­bantartási munkákat. Ezt azon a rendezvényen mondták el szombaton, amelyen jelen vol­tak a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal, és az USA magyarországi nagykövetségé­nek képviselői is, akik irányí­tották, támogatták az akciót. A Quaestor Értékpapír Rt. ajánlatai: Tőzsdei megbízások teljesítése Tőzsdén kívüli értékpapírok adásvétele Portfoliókezelés Quaestor Értékpapír Rt. Kaposvár, Ezredév u. 1/a. Tel.: 82/429-227, 321-300 (66181) Pannon GSM-bővítés: Moszkva és Montenegro A Pannon GSM három új külföldi szolgáltatóval bőví­tette roamingpartnereinek körét. Oroszországban Moszkvában is használhatják telefonjait. Romániában a MobiFon a második szolgál­tató, amellyel megkötötték a roamingszerződést, míg Montenegróban teljesen új a vándorlás lehetősége. A szomszédos országok közül Ausztriában, Romániában, Szlovákiában és már Jugo­szláviában is két-két szolgál­tató, míg Horvátországban és Szlovéniában egy-egy szol­gáltató a Pannon GSM roa- mingpartnere. Tanácsos vi­szont óvatosan használni a készülékeiket Oroszország­ban, a percdíj igen magas, majdnem 700 forintba kerül a csúcsidei hívás, kétszer annyi, mint például Ausztrá­liában. A két román szolgál­tató közül belföldre érdeme­sebb a MobiFon-t választani, míg hazatelefonálni olcsóbb a MobilRom rendszeréből. Szlovákiában a Globtelt, Magyarországra az Eurotel Bratislavát javasoljuk. A ju­goszláviai Mobtel a drágább szolgáltatók közé, a szlovén Mobitel és a horvátországi HTP az olcsóbbak közé tar­tozik. Bármelyik szomszédos országban a hívás fogadása 70 forint + áfa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom