Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-04 / 257. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP TABI TÜKÖR 1997. november 4., kedd Számítógépek a városi könyvtárban Három számítógép - egy Pentium 100-as, il­letve két DX 486-os - segíti a könyvtárban dolgozók munkáját. Elsősorban a könyvadatbázist tartják nyilván a számítógépeken, de különféle kimutatások és kisebb kiadványok készítésénél is igen nagy hasznukat veszik. A könyvtári és a szolgáltató információk beszerzésére is igénybe veszik ezeket a számítógépeket és az Internet-kapcsolathoz is. Tervezik azt is, hogy az anyagi feltételek megteremtése után a könyvtár termeit is bekapcsolják a kiépítendő belső számítógé­pes hálózatba. Képünkön: Szabó István vizsgálja a könyvadatbázist. fotö: oláh Gábor Rendezetlen számlák gondja, letiltás és feledékeny vállalkozók Nyolcmillió forint adóhátralék Nyolcvankétmillió forint bevételt vár az önkormányzat helyi adókból. A vállalkozók iparűzési adójából 76 millió forintra számít, a kommunális adójukból pedig 3,2 millióra, a magán- személyekre pedig 2,2 millió forint kommunális adót vetett ki. Kísérlet az Agrotabnál Gyógynövénnyel orvosolt gond Gyógynövénytermesztést szervezett a tabi és környék­beli kistermelőknek az Agro- tab Bt. Bár az őszi csapadék- hiány a talajelőkészítést nem tette lehetővé, tavasszal majd „hó alá vetéssel” kezdik a termeltetést. A szerződést kötő gaz­dáknak a betéti társaság adja a vetőmagot, a palántát, szaktanácsot is, illetve az ap­rómag vetéséhez gépet bizto­sít - tudtuk meg Ratalics Árpádtól, a társaság ügyve­zetőjétől. Elmondta: vissza­esett a bab, az uborka, a pa­radicsom stb. termeltetése. Ezért az áfész vezetőivel olyan kis ráfordítással és fő­leg kézi munkaerővel járó - a piac által igényelt - kultú­rát kerestek, amely megfelel a térség adottságainak. így esett a választás a gyógynö­vénytermesztés megszerve­zésére. Az induláshoz egy sikere­sen dolgozó tolnai áfésztól kapott segítséget az Agrotab. Ezért szerveztek Tabon elő­adást és tapasztalatcserét, s ezen csaknem harmincán vettek részt. A társaság les- tyán, angelika, kakukkfű termesztésével kezdi, de szóba került a körömvirág, a majoránna, a bazsalikom, a borsfű, valamint az olajtök is. A gyógynövénytermesz­tést főleg Tabra és környé­kére tervezték, ám az érdek­lődés alapján már látszik: bővíteni kell a termeltetést. Ratalics Árpád azt mondta, céljuk nem a minél nagyobb gazdasági haszon, hanem hosszú távú együttműködés kialakítása a termelőkkel. Ezért korrekt partnerekkel, a munkát komolyan vevő ter­melőkkel szeretnék bemu­tatni a tevékenység hasznos­ságát. A betéti társaságnak az a legfontosabb, hogy a kis falvakban legyenek olyan termelők, akik példát, bizta­tást adhatnak - azoknak, akik még nem döntötték el: be­kapcsolódnak-e a gyógynö­vénytermelésbe. K. J. Vállalkozó Tanácsadó Iroda 8660 Tab, Kossuth L. u. 47. Tel./fax: 84/320-436, 06-60/363-590 Szolgáltatásaink:- Vállalkozóknak tanácsadás- Mezőgazdasági szaktanácsadás- Mikrohitel ügyintézés- Üzleti tervek, hitelkérelmek, pályázatok készítése- Üzleti adatbázisok, CD-jogtár ________________________________________________(55954) A z adózók összesen 74 millió forintot fizettek be, október vé­géig így a hátralék még megha­ladja a nyolcmillió forintot. — Az adóhátralék egyhar- mada nem hajtható be — hang­súlyozta Farkas István polgár- mester —, mert illetmény letil­tását nem tudjuk kezdeményez­ni. Ezeknek a lakosoknak sem munkahelyük, sem olyan jöve­delmük nincs, amiből a tarto­zást rendezhetnék. A tartozók egy részétől azonban a hátralé­kot a következő hetekben — a felszólítás teljesítésének elma­A gyámhatóságokról, illetve a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. számú törvény szerint a város­nak létre kellett hozni a gyámhi­vatalt. A tabi illetékességi terü­lete a városon túl még 24 köz­ségre is kiteljed: az első fokú gyámhatósági feladatokat végzi. A megnövekedett körzet, illetve a törvényben meghatározott új radását követően — le fogjuk tiltatni. Szerencsére a városban nincs olyan jelentős összegű befizetéselmaradás, amely eset­leg ingatlan-végrehajtást vonna maga után. A magánszemélyek közül most 360 adózónak van kisebb-nagyobb tartozása. Ez a tartozás a kommunális adó ese­tében általában száz forinttól mintegy hét-nyolcezer forintig terjed. Az iparűzési adónál el­sősorban a társas vállalkozások tartoznak nagyobb összeggel. Farkas István azt is el­mondta: az egyéni vállalkozók feladatok indokolták a gyám­ügyi ügyintézők számának nö­velését. A Népjóléti Miniszté­rium a városi gyámhivatal létre­hozására és működtetésére 1,5 millió forint állami támogatást biztosított a tabi önkormányzat­nak. A tabi gyámhivatal feladat- és hatásköre sokrétű: a gyerekek védelme érdekében egyebek kö­zött dönt az ideiglenes hatályú — ez a gyakorlat — az év végére rendezik tartozásukat. Általá­ban tizenöt-húsz olyan vállal­kozó van csak a városban, aki elfelejt fizetni. Tabon a legna­gyobb társas-adófizető a HTR kft, a TVG Rt, a bankok, az áfész és a mezőgazdasági szö­vetkezet. — Ha a kivetett adót és a be­folyt összegeket vesszük számba, akkor az adózási morál nem rossz — mondta a polgár- mester. — Rendszerint mindig ugyanazokkal a személyekkel, cégekkel van gondunk. Olyan is előfordult, hogy néhányan az év végi ünnepek között rendez­ték adójukat, ahogy a pénzügyi helyzetük lehetővé tette. Ez várható az idén is. (Krutek) elhelyezés megváltoztatásáról, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyerekek kapcsolattartásá­ról, az utógondozásról az otthon­teremtési támogatás megállapí­tásáról és a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. Az örökbe­fogadással kapcsolatban is dönt, például az engedélyezésről vagy az örökbefogadók alkalmassá­gáról. A most létrehozott gyámhiva­tal dolgozói a múlt héten to­vábbképzésben vettek részt. Hogy mit sajátítottak el, kiderül a mindennapi munka soránK. J. Egyhetes tanfolyamon készítették fel az ügyintézőket Gyámhivatal több új feladattal A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén felmentést adott létszámfelvételi zárlat alól. Két ügyintézőt s egy ügykezelőt vet­tek föl a polgármesteri hivatalba, így a gyámhivatal munkájá­nak személyi feltételeit megteremtették. DIÁKOKAT VONZÓ TAB Tizenöt erdélyi diák tanul a tabi középiskolában. Néhányu- kat arról kérdeztük: mi vonzotta őket, hogy ide jelentkez­zenek? Megszokták-e a kollégiumot, megszerették-e a vá­rost? Avram Crist ián negyedikes műszerésztanuló Tusnádfürdőről: — A korábban Tabon járt diákokkal való beszélgetés után szü­leim támogatásával kerültem a középiskolába. Nagyon nehéz volt az első éven, távol az otthontól, a szüleimtől. Igen sokszor elfogott a honvágy; mára azonban megszoktam itt. Baráti kap­csolat alakult ki az osztálytársaimmal és a kollégiumban lakó diákokkal. Szabó Zsuzsanna, az iskolatársam is segített, hogy ne érezzem annyira idegennek magam. Nem bántam meg, hogy Magyarországra jöttem, itt szeretném folytatni felsőfokú ta­nulmányaimat is. György Adorján másodéves gépésztanuló Gyergyóremetéről: — A remetei iskola igazgatója, Papp Mihály tanácsára jelent­keztem a tabi középiskolába; szüleim is helyeselték. Egyébként a gyergyói és a tabi iskola közötti kapcsolat keltette föl érdek­lődésemet. Az iskolát, a kollégiumot megszoktam. Tabon ba­rátságosak az emberek, szép a környezet: örülök, hogy ide ke­rültem. A várost is megszerettem, s jól érzem magam. Posztaly Csaba másodéves autóvillamossági szerelő Tusnád: — Korábban is jártam már Tabon; itt végzett a bátyám is. így a szülői háztól való elszakadás nem okozott gondot. Több bará­tom is van már. Szülővárosommal összehasonlítva nem tetszik a táj; nincsenek hegyek, erdők. Ennek ellenére már megszok­tam. Fazakas Róbert második osztályos lakatostanuló Gyergyó- remete: — Szerencsére gyorsan barátkozom, így a beilleszke­dés nem okozott gondot. Az első hetekben sokszor elfogott a honvágy; ez mára elmúlt. Kezdetben furcsa volt kollégium szi­gorú házirendje is. Sokat sétáltam a város utcáin; megismertem, s egy kicsit a szívemhez is nőtt. Jól választottam, hogy Tabra jöttem. Sófalvi Előd másodéves műszerésztanuló Tusnádfürdő: — Avram Cristian barátom mondta el, hogy Tabon tanul, s bizta­tott, hogy próbáljam meg. Jelentkeztem, s felvettek. Korábban nem voltam ilyen távol a szülői háztól, de az elszakadás nem okozott gondot, mert barátokra találtam, az iskolában is, a kol­légiumban is. Nagyon jók a körülményeink, mindenünk meg­van. A város hamar megtetszett. Ivácson Attila gyergyóremetei, elsőéves autószerelő: — Szü­leim tanácsára jöttem Magyarországra, mert sok jót hallottak a Tabon végzett diákoktól. Honvágyam nincs, de sokat gondolok az otthoniakra. Jól érzem magam. Szép ez a település, egyre jobban tetszik. Örülök, hogy ezt az iskolát választottam. Laczkó László szintén elsős Gyergyóremetéről: — Az általá­nos iskola igazgatója és korábbi diákok javasolták Tabot. Na­gyon szép a kollégium, jó az elhelyezésünk, segítőkészek a tár­saim is. Két hónapja vagyok itt, és megszerettem az iskolát. Tab és környéke épp olyan, mint amilyennek az elődeim elmondták. Nem csalódtam. Dobál Albert Ottó autószerelő-tanuló Tusnádfürdőről: — Holló Árpád tanár javasolta, hogy Tabra jöjjek. Szép az iskola, a kollégiumi elhelyezés is nagyszerű. Előtte többször is jártam már külföldön, így nem volt nehéz az elszakadás otthonomtól. Barátaim is vannak. A táj számomra nem vonzó, még a kör­nyékkel sem barátkoztam meg. Laczkó Zoltán ugyancsak remetei, elsős autószerelő: — Mi­vel sok jót hallottunk a tabi iskoláról, gyergyói tanárom is be­szélt a szüleimmel, úgy döntöttem: megpróbálom. Az első egy­két hét nagyon nehéz volt, de már megszoktam itt. Tetszik a vá­ros is; szép a környezete, rendezettek az utcái. Örülök, hogy itt tanulhatok szakmát. Borbély Attila elsős autószerelő Gyergyóremete: — Az isko­lában hirdették meg, hogy továbbtanulási lehetőség van Ma­gyarországon. A közepesnél jobb volt a tanulmányi átlagom, így felvettek Tabra. Honvágyam nincs. Megszerettem a kollé­giumot, társaimat, sokat sétálok a városban. Nekem tetszik a kisváros, szép a környezete is. Hirdetőink a TABITÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/311-506-os faxszámon. a TABITÜKÖR legközelebbi száma december 2-án jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP -ban Megrendeléseit még előző nap is várjuk. Léleképítő, gyógyító munka Betegeink átlagéletkora régebben ötven-hatvan év volt; az utóbbi időben ez egyre csökken, igen sok huszonévest ápolunk — mondta Gárdonyi László, a tabi szociális otthon igazgatója. A megyei közgyűlés által fenntartott intézményben jelenleg száz pszichiátriai beteget és harminckét értelmi fogyatékost gondoznak. Kihasználtsága, mint mondták, most is meghaladja a száz százalékot. Az igazgató tudomása szerint több mint húsz személy neve szerepel a várakozólistán. — Ma is lényegesen több férfit gondozunk, mint nőt — mondta Gárdonyi László. — Ez abból adódik, hogy valamikor nem voltak koedukált szociális otthonok; itt a férfiakat ápolták, Berzencén pedig a nőket. Ideális ál­lapotnak tartanám, ha csupa két-három ágyas szobánk lenne, de ezt nem tudjuk megoldani. A kastély műemléki védelem alatt áll, nagyobb átalakítás nem végezhető. Ha lenne pénz valamikor a teijeszkedésre, a három és fél hektáros park lehetőséget nyúj­tana új épület felhúzására is. Költségveté­sünkből azért évről évre futja csinosításra. Megtakarításunkat és pályázati úton nyert pénzeket tettünk eddig is mindig a megye ál­tal biztosított összeghez, így valósulhatott meg a teljes fűtéskorszerűsítés (tartályos gázzal oldottuk meg az olajkályhák lecseré­lésével), s ez húszmillió forintba került. Új étkezdét is kialakítottunk kilencmillió forin­tért. Jövőre öt-hatmillió forintot szeretnénk felújításra fordítani. Hatvannégy dolgozót foglalkoztat a tabi szociális otthon, a személyzet felét adják az ápolók. Az igazgató azt mondta: soknak van szakképesítése, de talán ennél is fontosabb a megfelelő hozzáállás: egy belső értékrend kifejezésre juttatása. El kell fogadtatni ma­gukat az ápoltakkal, mert enélkül nem megy. Az otthon betegeinek többsége egyébként kijár a városba; elmennek könyvtárba, boltba, fodrászhoz, egy-egy rendezvényre vagy csak sétálni. A tabiak elfogadják őket; aki pedig nem tud a tágabb közösségbe il­leszkedni, nem kap kilépési engedélyt. Jó néhány ápolt rendszeres jövedelemhez jut azáltal, hogy az otthon falain belül foglal­koztatják. Segédkeznek a takarításban, a parkfenntartásban, a konyhai munkában vagy éppen a sertéstelepen. Harmincán napi négy órát töltenek el a foglalkoztatóhelyi­ségben, ahol egy pesti cég részére tollat fosz­tanak és szivacsot aprítanak. A nyáron meglátogatták a tabi szociális otthont az osztrák Welshersheimb főnemesi család még élő tagjai. A kastély és környéke az ő birtokuk volt. Az egykori tulajdonos nyolcvanon túli fia sorra megmutatta az igazgatónak, hogy melyik épületrészt mire használták a világháború előtt. Az nem me­rült fel bennük, hogy visszakérnék egykori birtokukat. Fónai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom