Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-04 / 257. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1997. november 4., kedd A jonatánnál ma sincs jobb Az immár hét éve tartó almaválság leküzdésére az ágazat teljes korszerűsítésének felgyorsítását sürgetik a kutatók. Az ültet­vényrekonstrukció nagyobb mértékű folytatása mellett szük- s geo.r'k tartják a szakszerű növényápolás megszervezését, a tárolóté. jelentős bővítését, az árucsomagolás és -feldolgozás piaci követelmények szerinti megújítását, valamint az értékesí­tési marketingmunka új alapokra helyezését. Szabó Tibor, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató Állomás főmunkatársa szerint a ’60-as és a ’70-es években tele­pített ültetvényekben ma már érthetően nem lehet piacképes almát termeszteni. A fák cseré­jére, az igényekhez igazodó faj­ták ültetésére van szükség. A követelmények közé tarto­zik a növényápolás megújítása is, hiszen jövedelmezőségi szempontból tarthatatlan a mai helyzet, miszerint mindössze tízszázalékos arányban terem étkezésre alkalmas alma a fá­kon, a többi csak ipari feldol­gozásra jó. A szakemberek sze­rint a 70-30 százalékos arány lenne az optimális. A kutatók úgy vélik: a gyü­mölcsként eladható magyar alma piacképessége - a hosszú ideje tartó értékesítési zavarok ellenére - jó, mivel a minősége az éghajlati adottságokból ere­dően kiváló. A gondot szerin­tük az okozza, hogy nem az igényeknek megfelelő a vevők kiszolgálása. A nyugati piac elvárja a ve­vőcsalogató csomagolást, s azt, hogy ne két hónapra szűküljön a szállítás, hanem a megrende­léshez igazodóan folyamatos legyen. Ehhez kellenek a hűtő­házak, az ízléses csomagolás, valamint olyan almafajták, amelyek választékot bővítenék Nyugaton. A szakemberek a jonatánt és annak változatait, így például a jonadelt és az ida- redet tartják a legjobbnak, mi­vel ezek a világ más termőtá­jain ismeretlenek. Ami pedig a keleti piacot il­leti: kezd újra fogadókészséget mutatni, főként Oroszország­ban lehetne több almát eladni. Az ottani követelmények azon­ban ma már ugyanolyanok, mint a nyugati piacé, a minő­ségi váltás tehát elodázhatatlan. Venni vagy eladni? Október második felében a részvényárfolyamok világméretben zuhantak, hogy aztán valamit emelkedve behozzanak a veszteségekből. A fo­lyamat szokatlanul indult. A világ vezető orszá­gaiban csökkentek leginkább az árfolyamok: az USA-ban illetve Németországban a jó növeke­dési ráta, a kedvező gazdasági kilátások ellenére. A szilárd, egységes pénz megvalósítása felé ha­ladó európai uniós országokban és néhány látvá­nyosan javuló gazdaságú volt szocialista ország tőzsdéin is bekövetkezett ez a folyamat. Rövid időre a magyar forint jegyzése is kedvezőtlen irányba mozdult el, pedig hazánk mind az egyen­súly, mind a növekedési ráta és a további fejlő­dési kilátások tekintetében sok évtizede nem volt a maihoz hasonló jó helyzetben. Az sem érdektelen, hogy a kedvezőtlen tőzs­dei széljárás nem szegte a kedvét sem az USA- ban, sem Németországban, sem nálunk a rész­vénybefektetőknek. Nyilván ez adott alapot arra, hogy a Matáv a kibocsátását ne halassza ké­sőbbre. A jegyzési időszak első napja igazolni látszik e döntés helyességét. Ha roham nem is volt, a napi sorszámok gyorsan elfogytak a jegy­zési helyeken. Nincs értelme annak, hogy most bármi áron, akár még veszteséggel is eladjuk be­fektetési csomagunkból a részvényeket. Józan ember megtakarításainak zömét amúgy is a telje­sen biztos, de alacsony hozamú állampapírokban tartja, s tisztában van azzal, ,hogy a részvény, amelynek az árfolyama általában ingadozik, hozhat kiemelkedően nagy hasznot is, de a vesz­teség lehetőségét is magában hordozza. A befektetésekhez értő ember azt is tudja, nem lehet általánosságban jó vagy rossz részvények­ről beszélni. Az olyan cégek papírjai, amelyek a jövőben jelentős bevételnövekedéssel számol­hatnak egészen más jellegűek, mint azoké, ame­lyek gazdasági kilátásai kevésbé derűsek. Az, va­jon mikor mennyit nyerhetünk, attól függ, jól vá­lasztottuk-e meg részvényeinket, illetve tanács­adóinkat, no és az eladás időpontját. A zuhanás azért állt meg, mert a kisrészvényesek tömege és az őket befolyásoló sajtó zömében higgadtan vi­selkedett. Ezzel elkerülték azt a lavinát, amely maguk alá temette volna sokukat. (Bácskai) Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztosítás, akkor ÁB. „Forrni Lászlómé vagyok, az ÁB üzlet­kötője” Cégem, a mindenki által jól ismert, szilárd pénzügyi háttérrel rendelkező biztosító azt várja tőlem, hogy tudásom legjavát adjam, amikor biztosítási-befek­tetési tanácsokkal segítem Önöket dön­téseikben. Szeretem a munkám, mert hiszek ben­ne. Az ÁB élet-, nyugdíj-, lakás- és gépjárműbiztosításai valóban korszerű­ek, testreszabottak, ezért valódi bizton­ságot jelentenek az ügyfeleknek. Jó érzés közreműködni az emberek biz­tonsága, megalapozott és nyugodt jövő­je megteremtésében. Befektetés a biztonságba. HÁZUNK TÁJÁN Böngészés a tarlón Ahol a kukorica zömét már betakarították, ott egyelőre üresen áll a tarló. Pedig jól hasznosítható, mert értékes legelőt jelent nemcsak a ju­hoknak, hanem a hízómar­háknak is. Nemcsak összeszecskázott le­veles szárat, hanem elhullott szemet is jócskán találhatnak ott az állatok. Persze a gondos gazdák a kukoricatarlót sem hagyják so­káig állni, felszántják, leg­alábbis feltárcsázzák a földet, így csak néhány nap marad arra, hogy az állatok összeszed­jék az elhullott, de még értékes takarmányt. Érdemes a gazda­ságoktól megtudakolni, mikor kerül sor egy-egy tábla betaka­rítására, és megegyezni arról, hogy engedjék jószágainkat ott legelni, böngészni. A juh takarmányozása késő őszig nem jelent gondot, amíg a legelőn, a letakarított földeken talál ennivalót magának. A legelőről beszorult juhot egyelőre gyengébb takarmá­nyon - hulladékokon, búza­szalmán, leveles kukoricaszá­ron, szénán, répán, szilázson - is tarthatjuk. A mostanság aktuális vem- hesség előrehaladtával azonban az anyajuhoknak komolyabb táplálékra van szükségük. Kap­janak lóherés lucemaszénát, kukorica- és zabdarát, búzao- csút, borsódarát. A vemhesség negyedik hó­napjától kezdve legalább 20-50 dkg legyen az anyák napi ab­raktakarmánya. L. Z. Integrációs képzés fiatal agrárszakembereknek Ismerd meg az Uniót A Földművelésügyi Miniszté­rium támogatásával az Ag­rár- és Falusi Ifjúság Szövet­sége, az Agrya európai integ­rációs képzést szervez fiatal agrárszakemberek számára. A képzés célja, hogy a hazai szakmai, vidéki egyesületekben aktív szerepet vállaló fiatalok hatékonyan képviseljék hazán­kat és szervezetüket a nemzet­közi együttműködésben, az eu­rópai fórumokon. Emellett is­merjék meg a tagországok ag­rárpolitikáját, a társult országok csatlakozási folyamatának sajá­tosságait. A jövő év első felében, négy egymást követő hét végén tar­tandó képzésre - amelynek munkanyelve előreláthatólag részben az angol lesz - olyan 20-30 év közötti fiatalokat vár­nak, akik vállalják, hogy a tan­folyam után egy éven át a hazai agrár-, illetve vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó nonprofit szervezeteknél végeznek ön­kéntes munkát. A részvétel ingyenes. A pá­lyázatokat az Agrya szövetség­hez (1438 Budapest, Pf. 497.) „Európai integrációs képzés” jeligével kell küldeni november 14-ig. HÍREK RÖVIDEN EBRD-jelentés. Tavaly óta Lengyelországba több külföldi tőke áramlik, mint az 1989 óta első helyen álló magyar gazdaságba, sőt az idén már Oroszország is elénk került. Az EBRD szerint ez a fo­lyamat folytatódni is fog: Oroszország és Lengyelország 1997-ben a térségbe érkező összeg felén osztozik egyenlő arányban. Átlag fölött. A következő öt évben a magyar gazdaság fejlődésé­nek kilátásai kedvezőek. A kielégítő egyensúlyi viszonyok mellett az ország éves növekedési üteme elérheti az évi 4 százalékot is, ami meghaladja az Európai Unió jelenlegi átlagos fejlődési ütemét. Ezt tartalmazza többek között Medgyessy Péter pénzügyminiszter levele, amelyet a Pénzpiac ’97 konferencia résztvevőihez intézett. Tőkeemelés. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. tegnapi köz­gyűlése elfogadta a pénzintézet alaptőkéjének több mint 2,4 milli­árd forintos zártkörű emelésére tett igazgatósági javaslatot. A tranzakció nyomán a bank alaptőkéje 11,52 milliárd forintra emel­kedik. A 10 ezer forint névértékű törzsrészvények kibocsátási árfo­lyama 450 százalék. Matáv-részvények. Hétfőn megkezdődött a Matáv-részvények belföldi nyilvános jegyzése. Országszerte jelentős a kereslet a pa­pírok iránt, ám a gyorsított módszer révén nagyobb várakozások nélkül zajlik a részvényjegyzés, amely túljegyzés esetén november 12. helyett már 7-én is lezárható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom